Fezejet
1 II | királyok alatt telepedtek ide. A nyelvüket megtartották,
2 II | kegyeikkel elhalmozták, hamvaikat ide temettették, szobraik, sírköveik,
3 II | Lõcsén székhelyét.~Azonban ide a fõtemplom falai alá temetkezni
4 III | tábornok túszul küldött ide, a neve Blumevitz; a többivel
5 V | adjectivum...”~Notabene! Ide nem hozták magukkal az ónémet
6 VII | házasságtörésben éltek; azért lettek ide élő testben befalazva; az
7 VIII | Az õrjárattal jöttem ide, mely a városban cirkál,
8 X | havat, s aztán üljön le ide mellém; szorítok egy kis
9 XI | rundellájából perspektívával néznek ide ránk. Én visszahúzódom,
10 XII | azt a pákoszkodást. Bizony ide rajzolom a kezébe azt a
11 XIII | ezt az aranyos bubafejet ide a vánkosra, s aludjál egy
12 XIII | lábnyomok! Világos.~- Adjátok ide azt a lámpást.~Wencezlauz
13 XIII | bíró.~A városházától jött ide a lármára. Onnan intézte
14 XIV | leányt a ketterhäuschenből. Ide hozta ebbe a házba! - kiabálnak
15 XV | taglót ne hordjanak kendtek ide, mert nem tudok tõle mozdulni,
16 XV | genie-tisztemnél. Hozzák ide rögtön.~Értesíték aztán
17 XV | mulasztás már tõle, hogy nem ide sietett az elöljárójához
18 XV | szertartás, nem azért jött õ ide, hogy énekeljen.~- Szép
19 XVI | Ez a halottak fényűzése. Ide bejutni valaha, ez a nagyravágyása
20 XVI | nagyravágyása minden igaz nemesnek. Ide pedig csak érdemek vezetnek.
21 XVI | galambom már egypárszor küldött ide ordináncot holmi parancsolattal;
22 XVI | convoit; nekem kellett azt ide bekísérnem. Odáig könnyû
23 XVI | viadalból okosan megretirálni; ide nem szenátorbölcsesség kell,
24 XVI | gondoltam, tanúnak jöttek ide.~- E szerint tehát kegyelmed
25 XVI | epésen felkacagott:~- No hát ide azokkal a spanyolcsizmákkal!
26 XVIII | kántorral együtt, küldje ide hozzám, hogy énekeljenek
27 XVIII | mert én nem azért jöttem ide, hogy kegyelmeddel párbajt
28 XVIII | látják. Tizenkét katona néz ide be (a puskacsövén végig).~-
29 XIX | piszkos, hanem aranyos. Nézzen ide kegyelmed. Itt van kegyelmed
30 XIX | mondá:~- Jól van. Hívassuk ide a sereg tiszteit, hívassuk
31 XIX | sereg tiszteit, hívassuk ide a város elöljáróit: határozzanak
32 XIX | halk hangon.~- Vezesd õket ide.~Azután visszatért Andrássyhoz
33 XIX | gránátossal, ha áttöröd a falat, ide is bejönnek.~- Hát hogy
34 XIX | és hallgatott fél füllel ide, fél füllel amoda... Hogy
35 XX | Erre az egy napra.~- Na hát ide tartsd a füledet. Húzok
36 XX | törd el a kardod! Kapj fel ide a nyergembe a hátam mögé,
37 XXII | sejtheté, hogy mi hozza õt ide. A gyermekeit el akarta
38 XXII | gyermek itten, ha azt a szíve ide vonzza vissza, ha az lemond
39 XXII | szívemben. Nem is azért jöttem ide, hogy téged ingereljelek.
40 XXII | nyomorékot, árvát csõdítettél ide fel a várba - folytatá Miklós.~-
41 XXII | tûzzel-vassal megtámadni. Ha jön ide hozzánk: úgy jön, mint aki
42 XXII | téged öleljen, hanem hogy ide hozza azt az asszonyt, azt
43 XXIV | Szállj le csendesen, hozd ide az írószereimet az ágyhoz.~
44 XXIV | levelet ne írhasson.~- Hozd ide az imádságos könyvemet -
45 XXIV | hogy fusson innen!~- Hogy ide siessen!~- Nem hiszed, hogy
46 XXIV | pazarlá el végsõ erejét.~Ide ne hozza most rossz végzete
47 XXIV | között. - Mért nem híják ide a bátyámat?~A gyászmenet
48 XXV | indulattól.~- Nézz csak ide - mondá Belleville lovag,
49 XXV | szent napon, amelyen én ide beszállásoltam magamat,
50 XXVI | Hát hiszen eresztem. Adja ide a salva guardiáját.~- Micsoda?~-
51 XXVI | óperenciákra, hanem csak ide a szomszédba.~- És ha nyulat
52 XXVI | elmondta neki, hogy mi hozta ide.~Az az irónia még mindig
53 XXVI | hintóba, s aztán hajtson ide a platzkommando elé.~Mikor
54 XXVI | akinek a mûhelye éppen ide látszik, a rigósárga hintó
55 XXVI | érti a dolgát, nem kell ide sok magyarázat.~Kezébe vette
56 XXVI | goromba, most importálták ide.~- Nem volt itt az imént
57 XXVII | hiszen a megszálló fél éppen ide akarta õt hozni, a maga
58 XXVIII | amint megmondta, hogy õ ide szállt vendég: egyenesen
59 XXVIII | kapnia. Hol van az a bíró? Ide kell citálni, meg kell neki
60 XXVIII | elégtétel fog adatni.~- Híják ide a bírót!~A bíró pedig éjfél
61 XXIX | frissen nekem egy hátaslovat ide!~- Ejnye no! Hát még csak
62 XXIX | gyönyörûséges szép korcsmárosné, ide nekem a legjobb borából!
63 XXIX | magát, hogy mint került ide, s mik történtek vele tegnap
64 XXX | a Pintye Gregorét, ami ide volt a benyíló ajtajára
65 XXXI | gyönyörvadásznak a szobája.~Ide lépett be Juliánna, két
66 XXXII | az egytül: a villámtul!~Ide jött haza Juliánna: a fehér
67 XXXII | nincs gyümölcs: mit vágyna ide a gyermek?~Megállt a csalánnal
68 XXXII | szépen. Ez éppen jó lesz ide az én kriptámhoz koszorúnak
69 XXXIII | kocsisára is ráismer. - Ide mert jönni az átkozott!
70 XXXIII | letérdepel eléje.~- Miért jöttél ide? - kérdi fogvacogva az öreg. -
71 XXXIII | Hát most miért jöttél ide? - kérdezé a leányától.~-
72 XXXIII | Mert méreg. - Hát hallgass ide. - Nekem ma éppen ebben
73 XXXIII | megmondanom. Õk nem jöhetnek ide hozzám; mert a labancok
74 XXXIV | Ghéczy Zsigmond kastélyából ide lehetett jutni, a hegyoldalból
75 XXXIV | nyitni a pénztárt.~Ez hozta ide a régi bajtársakat, akiknek
76 XXXIV | emberi hang nem szólalt meg ide alant. S mikor már a zuhanatnak
77 XXXIV | apádtól küldve jössz most ide. Csak egy embert ismerek
78 XXXV | vannak zárva.~- Ki hozta ide ezt a könyvet? - kérdi az
79 XXXV | mankóra támaszkodik.~- Vezesd ide hozzám!~„Kip-kop”, hangzott
80 XXXV | suttogá az asszony.~- Mi hozza ide kegyelmedet? - kérdé Andrássy
81 XXXV | asszony! téged azért küldtek ide, hogy ezt a szívet még egyszer
82 XXXV | bámultak. Hogy került ez ide, mit akar ez itten? Mind
83 XXXV | csakugyan az érzés hozta ide, a lelkiismeret nehéz lidércnyomása.
84 XXXV | most a bécsi udvartól van ide küldve (az õ jó barátaitól).
85 XXXVI | vendégeknek.” - „Jár is ide vendég ilyen késõ õsszel.” - „
86 XXXVI | biztattál, elküldenéd nekem ide Krasznahorkára: de lafféta
87 XXXVII | lovainkhoz eljutni, mert Kézsmárk ide csak egy óra járás, s két
88 XXXVIII| tulajdonképpen azért jött ide fel, hogy azzal beszéljen,
89 XXXIX | egyrészt az is vezette ide a Szepességre, hogy itt
90 XXXIX | támlányára.~- Mi jó szél hozza ide kegyelmedet? - kérdezé Löffelholtzné.~-
91 XLII | Ez nem érzékcsalódás, ím ide van írva.~Hiszen nincs több
|