Fezejet

 1 III   |          mind e mai napig én magam vagyok egyedül Lõcse város fõbírája:
 2 VI    |         állnak meg az ajtóban? Nem vagyok én kísértet. Nem is a kulcslyukon
 3 VI    |            ismerem a kijáratát. Én vagyok Fabriczius János, a bíró; -
 4 VI    |    megváltozott az arcom; hanem én vagyok az.~Alauda uram pedig jobb
 5 VI    |         volna, rám fogta, hogy meg vagyok bolondulva, megfogatott,
 6 VI    |         helyén van.~- Hát akkor én vagyok a bolond! - kiáltá Alauda
 7 IX    |       némán.~- És mivelhogy én apa vagyok - folytatá Fabriczius -,
 8 X     |           húst. Én csak kapitányné vagyok. Választanom kellett. A
 9 X     |           Te féltékeny vagy?~- Nem vagyok az, Isten látja a lelkemet.
10 X     |        útra mennél?~- Nem. Babonás vagyok. Csatába menõ katonának
11 X     |         Istenke nem éhes, de én az vagyok.~Pelargus már el is készítette
12 X     |           de kegyelmed elõtt olyan vagyok, mintha üvegbõl volnék:
13 XI    |         azzal a szóval, hogy beteg vagyok, de az orvost nem. Másért
14 XI    |           jutna eszébe, hogy én is vagyok a világon. Hát mibe kerül
15 XII   |         nem vagy te pápista.~- Nem vagyok az; de fogadásom tartja.~-
16 XII   |       olyannak, amilyen valósággal vagyok.~- Minden bizonnyal olyannak
17 XII   |            Mikor legjobb kedvemben vagyok, elkezdesz nekem kísértetekrõl
18 XII   |        kísértetbe!” S aztán, ha én vagyok a te gonoszad, s te az én
19 XIII  |         Belleville?~- No, régen én vagyok. Szavam tartám.~- Én is -
20 XIII  |               Nem lovag! Én a bíró vagyok - szólt Fabriczius; leeresztve
21 XIII  |         lovag úr, én ura és bírája vagyok e városnak.~- Nekem nem
22 XIV   |         Juliskám, galambocskám! Én vagyok itt! Ébredj fel!”~És ecce!
23 XVI   |        lovagot? Hát „avagy õrizõje vagyok én az én atyámfiának”?~-
24 XVI   |         római katolikus keresztény vagyok. Legutoljára meggyóntam
25 XVI   |               Köszönöm. Egészséges vagyok.~- Nem azt tudakoltam. Hanem,
26 XVI   |        neki.~- Hogy én minõ hitben vagyok, az az én lelkiismeretem
27 XVI   |         feleletadást, én kénytelen vagyok ellene kínvallatást alkalmazni.~
28 XVI   |         engemet a vas kezével. Nem vagyok bírótárs, a vádlott mellé
29 XVI   |             Csupán csak egy pontot vagyok hajlandó elfogadni a sok
30 XVI   |         magasba. - Elmegyek. - Nem vagyok már bíró. - Nem vagyok apa. -
31 XVI   |         Nem vagyok már bíró. - Nem vagyok apa. - Nem vagyok nemesember; -
32 XVI   |              Nem vagyok apa. - Nem vagyok nemesember; - nem kardhordozó
33 XVI   |          kardhordozó ember; halott vagyok. - Nem keresek semmit. -
34 XVIII |            ahogy megjött.~- Halott vagyok. Temetésre várok - mondá
35 XVIII |            szemben. Ellenben azért vagyok itt, hogy kegyelmednek,
36 XIX   |  bevehetetlen erõsség ormán.~- Nem vagyok érdemes a magasztalásokra.~-
37 XIX   |   átkozottak között!~- Úgy van! Az vagyok!~A férj megsuhintá kardját
38 XIX   |       hóhérát! Megmutatom, hogy én vagyok az igazi szülõje, te csak
39 XX    |          Hahaha! Veszett kedvembe’ vagyok ma! Ha csimpolyást kapnék,
40 XXII  |           tudod, hogy én generális vagyok?~- Megismertem az épületes
41 XXII  |        ugye?~- Nem én. „Új magyar” vagyok. (Így hítta magát akkor
42 XXII  |          meg, hogy én csak odafenn vagyok generális, idelenn úgy hínak,
43 XXII  |      osztályrészem, aki, amióta nõ vagyok, azóta mindig özvegy vagyok.
44 XXII  |        vagyok, azóta mindig özvegy vagyok. Azt mondod, hol van az
45 XXII  |       sohasem szoktam kacagni. Nem vagyok jókedvû ember. Inkább kolerikus
46 XXII  |          minden szenvedéseikért én vagyok adósuk? Ki akarod õket ûzni
47 XXIII |   megnyugodva felõlem. Egészen jól vagyok.~- Azt csak mondod. Én az
48 XXIII |          azzá. De a falvainkban én vagyok az asszony. Azt is az uram
49 XXIII |       fogta rám, hogy gyönge szívû vagyok. Hazudozni sem szokásom.
50 XXIII |            föl fejét.~- Én több is vagyok, mint asszony, én anya is
51 XXIII |           mint asszony, én anya is vagyok.~- Mondhatnád: a Gracchusok
52 XXIII |          Hát porkolábom vagy?~- Az vagyok. Te mondád. Magad szolgáltál
53 XXIII |    fonogatják selyemhajuk közé! Én vagyok az, aki elítéllek!~Azzal
54 XXVI  |           De minthogy én egyik sem vagyok, hát nyittasd ki a kaput,
55 XXVI  |            tegyen hasonlóul.~- Nem vagyok pipás! Töröm a lencséteket!
56 XXVI  |     kegyelmed! Azóta én halálbeteg vagyok!”~Andrássy István mint a
57 XXVI  |        neki: „Jöjj haza, halálomon vagyok.” És a nõ, aki már hetek
58 XXVII |       egész információval, aki nem vagyok kormányférfi, hanem szimpla
59 XXVII |        szívem szerint jóindulattal vagyok kegyelmetek iránt, ahol
60 XXVII |            kezem ügyébe esik, kész vagyok segíteni azokon, akik Magyarországról
61 XXVII |            hogy szerencsétlen anya vagyok, ki a gyermekéért még ilyen
62 XXVIII|           mondást: „Én nem asszony vagyok, hanem démon.”)~Ahelyett
63 XXVIII|            aki a császár stafétája vagyok?~- Azt akárki mondhatná -
64 XXVIII|   golyólövéstõl merev.”~- No az én vagyok.~- Ez az úr, valósággal.
65 XXVIII|   Stájerországban szoktuk, odavaló vagyok! Sohase beszéltem lengyelül.~-
66 XXIX  |          kettõnket.~- Nem magamért vagyok megijedve. De mi lesz veled?
67 XXIX  |  megmondhatja. Igazhitû hajdúember vagyok, ha kettéfûrészelnek, sem
68 XXIX  |          van a gazdád?~- Kérem! Én vagyok a korcsmárosné.~- No hát,
69 XXX   |           királyi ezredes felesége vagyok.~- Tisztelem, úrasszonyom.
70 XXX   |            lovag cs. kir. kapitány vagyok, én Korponay Jánosné asszonyságot
71 XXX   |            vendéglõs.~- Megint itt vagyok ám.~- Bánja a ménkü.~- Hát
72 XXX   |               Ismeri a ménkü.~- Én vagyok az a vendég, aki tegnap
73 XXX   |          az úr, hogy én nemesember vagyok. Bocskai nemese! Engem ne
74 XXXI  |          hogy hagyja meg neki! Nem vagyok én Herodiás.~- Ugyan mit
75 XXXI  |       megköszönte azt.~- Kérelmezõ vagyok, állnom illik.~S azzal röviden,
76 XXXI  |         van foglalva, amiket bátor vagyok excellenciádnak íme bemutatni
77 XXXI  | kegyelmességének izenethordója nem vagyok. Én ügyemet elõadtam, kértem,
78 XXXIII|             Te bûnös asszony!~- Az vagyok! - szól Juliánna, nyugodt,
79 XXXIII|     Rettegek a villámlástól. - Meg vagyok átkozva. - Gyáva vagyok. -
80 XXXIII|            vagyok átkozva. - Gyáva vagyok. - Árulónak fognak tartani,
81 XXXIV |          hangon szólalt meg.~- Itt vagyok, uram. Apám küldött. Nektek
82 XXXIV |          marad fel tartozásom: itt vagyok: végezhetitek életem; senki
83 XXXV  |           Láthatja, hogy szigorúbb vagyok magamhoz, mintha karthauzi
84 XXXV  |     színben. Már ez sem fáj, hozzá vagyok szokva.~Juliánna nagyot
85 XXXV  |           lehet! Hisz a fõispán én vagyok.~- De miután kegyelmed Rákóczi
86 XXXVI |         ugye hogy csak méltó párod vagyok?”~A Magas-Tátra már a háta
87 XXXVII|           enyimen. Mától fogva nem vagyok ember, csak a szegõdött
88 XXXIX |           jöttél, hogy megölj? Itt vagyok. Végezd, nem fogok kiáltani.~
89 XXXIX |      hahotára fakad. Hiszen nem én vagyok az elsõ, aki az amnesztiát
90 XL    |           sem leánya, sem húga nem vagyok, hagyjon fel a tegezéssel,