Fezejet

 1 I      |      benne, hogy aztán, mikor még egyszer visszatér hozzá, ismét megtalálja
 2 I      |        lehet az, hogy egy nõ, aki egyszer egy csókért odadob egy országot,
 3 IV     |          búsongó dallamaival, míg egyszer aztán megszólal a pedál
 4 IV     |          szénát. Én is láttam már egyszer sáfrányt a levesben; tudom,
 5 VI     |          elmondani lesz még talán egyszer idõ, de ma nem ennek a napja
 6 VI     |    Andrássy István a csatában, ha egyszer hozzáfogott a verekedéshez:
 7 VI     |       vitéz a boros asztalnál, ha egyszer oda bevette magát: s ugyan
 8 X      |      fejét, mintha arra figyelne.~Egyszer aztán egy ilyen vers következik:~           
 9 X      |           bajuszát törülgeti, még egyszer széttekint maga körül; ez
10 X      |         gyávákat szidta; ha pedig egyszer a verekedésbe beledühödött,
11 XI     |          sok van mondva. A király egyszer arra fakadt, hogy „ez a
12 XII    |           már régen készen volna.~Egyszer aztán orozva lesbõl odaszökött
13 XIII   |        lehellte forró lélegzetét.~Egyszer aztán felnyíltak a leány
14 XIII   |        fejét.~Belleville lovagnak egyszer aztán úgy rémlett, mintha
15 XIII   |   lovagnak. Megérdemelte. (Akit õ egyszer meghódított, bolondja marad
16 XVI    |          pulyánk hol van? - kérdé egyszer széttekintve.~- Az ott hált
17 XVI    |          Ördöngös egy asszony! Ha egyszer valamit a fejébe vesz, képes
18 XVI    |          szeretik.~Ellenben, akit egyszer befogadott az õ gyûlöletébe
19 XVI    |   groszscherfeldi toronyra látni. Egyszer aztán, éjféli óraütés után,
20 XVIII  |    komolyan és méltóságosan.~Csak egyszer feledte el halott voltát.~
21 XVIII  |       döntve be, ha nem engedtek.~Egyszer csak beesett aztán abba
22 XIX    |     kidöntötte a pelyhet, s amint egyszer szembe találkozott azzal
23 XX     |           dobpörgés támadt utána, egyszer sűrűn kopogó, közben egyesen
24 XX     |      Attól lehetett tartani, hogy egyszer fejbe üti magát az öklével,
25 XXII   |           hanem a férj levelében!~Egyszer csak kitárul a templomajtó,
26 XXII   |          a császár tartományában.~Egyszer aztán az a csuda történt
27 XXII   |           Hiszen csak engem jönne egyszer ijesztgetni valami halott;
28 XXII   |           jutva, hátrafordítá még egyszer a fejét, s meglátta azt
29 XXIII  |          való a künn járás-kelés. Egyszer a nap süt, másszor a hó
30 XXIV   |       apáért, anyáért szóló imát, egyszer a bátyja helyett. Zsófia
31 XXIV   |           hízelkedõ gyügyögéseit.~Egyszer aztán a nyakába borult a
32 XXIV   |       sehol. Azt elvitette Miklós egyszer, mikor Zsófia aludt, a cselédjével,
33 XXIV   |        egyet rajta. Lõj utána még egyszer, amíg eléred.~- Nem lövök!
34 XXIV   |         futott a fiú a várba fel; egyszer térdre is esett, alig bírt
35 XXV    |         körülsáncolt szívek, csak egyszer az õ szemeinek tüze ostromolja
36 XXV    |     átjárónak a titkáról, ahonnan egyszer a fehér asszony elélebbent
37 XXV    |           való mintaképei voltak.~Egyszer aztán megszólalt a jezsuiták
38 XXV    |           discussio sodrába, hogy egyszer csak azt vette észre az
39 XXVI   |          hogy ki az a Belleville? Egyszer már a nyakamat is kockáztattam
40 XXVI   |         szobából a kis benyílóba: egyszer csak az ajtó mögül a nyakába
41 XXVI   |        volt az, amit elveszített.~Egyszer csak azt vette észre, hogy
42 XXVII  |          erõszakoskodásért.~Amint egyszer aztán Juliánna odaszoríthatta
43 XXVII  |      amikor delíriumban van, s ha egyszer magához tér (pedig úgy tudom,
44 XXVII  |      bánom, hadd jöjjön értem, ha egyszer a fiam boldogságát a kezemben
45 XXVII  |     ismerne rá a „madonná”-ra, ha egyszer csak felkapná magasra a
46 XXVII  |           az érverés csillapodni?~Egyszer aztán megjött az óra, amikor
47 XXVIII |         városházpincébe.~Ha pedig egyszer már odalenn van az ember,
48 XXVIII |     diákokat visz Debrecenbe. Míg egyszer aztán egyenesen azzal a
49 XXIX   |      ideér, tudom, hogy lenne még egyszer országos dáridó - mormogá
50 XXIX   |          ennek a korcsmárosnénak!~Egyszer csak hangzott aztán a nagy
51 XXIX   |        rendén odakészített, s még egyszer megforgatva a paprikás csirkét
52 XXIX   |           hogy a Tercsa se lássa. Egyszer aztán lódobogást hallott
53 XXIX   |     sohase kívánsz többet, ha még egyszer hátra mered fordítani a
54 XXIX   |     paripa és a készség, csakhogy egyszer megindulhatott alatta.~A
55 XXX    |         franciasággal ajánlva még egyszer az ügyét õmagassága kegyelmébe.~
56 XXX    |      csikorgatta dühében.~- Ha én egyszer még azt az asszonyt a tõrömnek
57 XXX    |          dühöngött ellene.~-Ha én egyszer még annak az asszonynak,
58 XXXI   |     kiszedegeti a kegyelmet, majd egyszer azt veszi észre, hogy nagyon
59 XXXI   |    jóindulatot odafenn. Azért még egyszer figyelmeztetem rá, hogy
60 XXXI   |         aludni nemakarónak.~De ha egyszer meglesz az „aranyos hintó”!~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
61 XXXI   |          kihajtatott a kapun, még egyszer találkozott egykori imádójával.
62 XXXII  |      vételnél kettõn áll a vásár.~Egyszer megcsípték már éjjel, bujdostában,
63 XXXII  |          hogy hová csapjon le, az egyszer csak kapja magát, úgy belecsap
64 XXXII  |        tölcsér alakúan össze, míg egyszer csak elzárja a völgyet egy
65 XXXII  |            hová igyekeznek? Aztán egyszer csak eltûnt a sziklák között
66 XXXII  |         közepén, és hallgatózott.~Egyszer aztán valami szomorú dúdolást
67 XXXIII |       kocsizörej-e vagy égdörgés?~Egyszer aztán közelebb jön a dübörgés.
68 XXXIII |        égdörgést meghallotta. Már egyszer megkapta az ütését ennek
69 XXXIII |      odafenn! Engem már lesújtott egyszer az Isten haragja; pedig
70 XXXIV  |          zárnak kulcsa. - Ha majd egyszer szükség lesz rá, ha minden
71 XXXIV  |       hang árulást is emlegetett. Egyszer csak megneszeli Pelargus
72 XXXIV  | istenesebb, aki jobban átkozódik.~Egyszer aztán egy olyan földrengéssel
73 XXXIV  |       perpatvarát azzal, aki õket egyszer elárulta. Ha másszor jó
74 XXXIV  |            s az is meglehet, hogy egyszer a hóhér a fejeinket egy
75 XXXV   |       Mindjárt ráismerhetett, aki egyszer látta.~Andrássy a homlokához
76 XXXV   |          már hosszasabban, és még egyszer harmadszor - Serédy Zsófia
77 XXXV   |        ide, hogy ezt a szívet még egyszer megfájítsd! Ki kell neked
78 XXXV   |        emlékét, akit elveszített. Egyszer megállt Juliánna egy szegfû
79 XXXVI  |           Ma nekem, holnap neked! Egyszer a majmon van a sor, másszor
80 XXXVI  |          kockára teszed a fejedet egyszer, én felteszem tízszer, ugye
81 XXXVIII|      asszonynak a keze fog fõzni.~Egyszer csak nagy trombitafúvásssal
82 XL     |           férj a hûtlen feleségét egyszer visszafogadta, többé ellene
83 XL     |     használni az alkalmat, ha már egyszer idáig jutott, hogy azt a
84 XL     |        azért már kegyelmed kapott egyszer egyezer aranyat.~Juliánnának
85 XL     |   kegyelmes uraim, mert még lehet egyszer más világ is.~Megbánta mindjárt,
86 XL     |      iratokat?~- Azért, hogy majd egyszer személyesen adhassam át
87 XLI    |       Sréter Jánosé. Ez a fõúr õt egyszer keservesen megsértette,
88 XLII   |      vérpad lépcsõi elé érve, még egyszer megállították, hogy a törvényszék