bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | hazát elárulta”.~...A neve: „Korponayné, Ghéczy Juliánna.”~És ugyanez
2 I(1) | hosszabb monográfiát ír Korponayné élettörténetéről; a hiányzó
3 IV | nagy kísérettel hozzánk Korponayné asszonyom, hozna magával
4 VI | a bíz igaz.~- Ami pedig Korponayné úrasszonyomnak a dolgát
5 VI | maga lát minden dologhoz. Korponayné asszonyom sem különb nemesasszony,
6 IX | házam, a Thurzó-palota, Korponayné szállása kapujában. - Mindenrõl
7 X | éj!~- Ugyan jó kedve van Korponayné asszonyom belsõ frajjának! -
8 X | kávét õröl, az meg a szép Korponayné, aki tésztát szaggat.~-
9 X | Illett az az õ sima arcához. Korponayné maga kapcsolta rajta össze
10 X | kis benyílóból elõkerült Korponayné Pelargussal, a kis úrfi
11 X | sem jutott neki a sírás.~Korponayné németül beszélt Pelargussal,
12 XI | után.~Az volt a dolga, hogy Korponayné földszinti legszélső ablaka
13 XI | társalgó párok számára. Korponayné végigülte ezeket a padkákat,
14 XIII | egészen nyugodt lehetett Korponayné. Az addig ki nem lép az
15 XIII | Krisztinka! - kiáltá Korponayné. - Ébredj! Kelj az ágyból!
16 XIII | kegyelmedet, fõbíró uram, hogy Korponayné úrasszony tegnap este furor
17 XIII | keresztül, a tornácokon végig Korponayné hálószobájába.~Illik? Nem
18 XIV | elnyomták, visszasietett Korponayné hálószobájába, nehogy távollétében
19 XVII | Fabriczius ivadék, miután Korponayné a ketterhäuschenbõl kiszabadította -
20 XIX | Mindezt kívánhatta volna Korponayné a férje számára is, ha egy
21 XIX | kívánja a királyi adományozást Korponayné a kis fia, és nem a férje
22 XIX | összekaszaboltatja magát. - Ezért Korponayné jó eleve elszökteté a városból
23 XXV | szobáiban, öltönyt váltott, s a Korponayné szállásának lépcsõjére kerülve,
24 XXV | Andrássyt megismerteté Korponayné a tábornoknéval, aki ámbár
25 XXV | megerõsíttetésre. S ezek között volt Korponayné fiának a neve is. Intra
26 XXVI | asztalon, kettõt pedig, mert Korponayné Krisztinát is magával vitte.~-
27 XXVII | asszony, aki senkitől sem fél~Korponayné nem utazott egyedül.~Magával
28 XXVII | leszállás után, sietett Korponayné a feladatát megkezdeni.~
29 XXVIII | Arra nem jól számított Korponayné, hogy a király halálát öt-hat
30 XXVIII | most a szóharcban. Az mind Korponayné javára vált. Végre Eleonóra
31 XXVIII | felküldte a kocsissal a bíróhoz. Korponayné ki sem nézett a hintó ablakán,
32 XXVIII | más kellett kigondolni.~Korponayné és Blumevitzné déli harangszókor
33 XXVIII | órai haladékot kiszédelegni Korponayné számára a versenytársa felett.~
34 XXIX | biztatja a vén hajdúfuvarost Korponayné szívreható szóval.~- Odáig
35 XXIX | vízáradás el ne vigye.~Mikor Korponayné szekere túljutott a hídon,
36 XXIX | egészen a körülményektõl függ.~Korponayné megérkeztekor például egészen
37 XXIX | ragadni el a verseny pálmáját.~Korponayné megkísértette a vén hajdúkocsist
38 XXIX | is majd megélünk - mondá Korponayné. - Be kell hát fogni azokat
39 XXIX | elõvette az írószerszámját Korponayné, s hirtelenében néhány sort
40 XXIX | Ecsedi-lápon keresztül.~Azalatt Korponayné szétnézett a tágas ebédlõben,
41 XXIX | barlanglakó vitézt megéneklik.~Korponayné tisztában volt már egészen
42 XXIX | kezdetén a vármegye gátjának.~Korponayné ott maradt a csárdában,
43 XXX | öltözeteket árulnak. (Bizonyosan Korponayné is onnan kölcsönözte a divatöltönyét.)
44 XXX | szolgája, asszonyom! Nem Korponayné asszonysághoz van szerencsém?~
45 XXX | bizonyosan visszaküldte Korponayné a vezetõ legény által, aki
46 XXX | oszlik apró folyamaiba.~Korponayné ugyan jól ellátta magát
47 XXX | fel, mintha vasból volna.~Korponayné megállíttatá a szekerét,
48 XXXI | utána való szaladgálásban.~Korponayné nyugodtan válaszolt neki;
49 XXXI | barátnéját ismerte benne.~Korponayné elõmutatta a tábornoknak
50 XXXI | Miklóshoz.~Hogyne ismerte volna Korponayné Illésházy Miklóst?’ Õk egy
51 XXXI | döngették a tokosaikkal.~Korponayné láthatta, hogy az apokalipszis
52 XXXI | közül valamit elõkeresek.~Korponayné letelepedett a pamlagra,
53 XXXI | kérdezõsködjék. Sietett utazni.~Korponayné Gömörön keresztül utazott
54 XXXI | Krasznahorka után eljutott Korponayné Kassa alá.~Az akkori Kassát
55 XXXI | veszedelem van odabenn.~Korponayné látta, mikor a vásártéren
56 XXXI | Cifra dolog!” Most már maga Korponayné is kezdett kíváncsi lenni,
57 XXXI | van, a falusiaké az utca.~Korponayné hintójának lehetetlen tovább
58 XXXI | erkélye felé mutogatva.~Korponayné odanézett, s az erkélyre
59 XXXI | telefirkált papiros?~Azt ugyan Korponayné megtudhatta volna, ha felmegy
60 XXXI | felkelési kísérletén; - és ha Korponayné ezen a napon a bán elé járult
61 XXXI | megfosztott nyughatatlan szívet.~Korponayné még aznap elutazott Kassáról
62 XXXVI | cselédséggel a család titkáról. Korponayné eltûnhetett nyomtalanul.~
63 XXXVIII| nagyon trombitálni, mert Korponayné lovai már megint legelészni
64 XXXVIII| felsikongatnak.~- Juliánna te! Korponayné!~Õ meg kacag, csak úgy reng
65 XXXVIII| mehetnének mind a hárman, Korponayné is nyélbe süthetné most
66 XL | majd azt is elintézik.~Korponayné azonban fel akarta használni
67 XLI | Azok a veszedelmes levelek~Korponayné nekiindult a járásnak.~Kiment
68 XLI | lovascsapat utolérte a szekeret.~Korponayné régóta figyelt már a kocsiernyõ
|