Fezejet

 1 II    |             rendét mutatja, úgy hívják õket, hogy „lábas házak”. A tér
 2 II    |               úgy egyezségük van, hogy õket rablótörzseik ellen védelmezzék
 3 III   |             lovas vágtat, meg is lehet õket nevezni. A legközelebb mellette
 4 IV    |                fûtve.)~- Majd lehûtjük õket.~A templomból azután párosával,
 5 IV    |                egyenkint kiszopogassuk õket, mint az articsókát! - súgá
 6 IV    |              és marcipánnal tartjuk ki õket. Más módját is tudja a magyar
 7 V     |             többiek már, s utolérhesse õket.~De ezúttal ugyan nem váratott
 8 XI    |     mángorlóval mind szépen kitéglázta õket. Nem kellett neki vízzel
 9 XII   |             közös mûvészi hajlam hozta õket legelõször össze. A mûvészet
10 XIII  |            nagy kérdés, hogy bevette-e õket valaki?~- Hát azt megmondja
11 XV    |          schieszprügelekkel! - csitítá õket Andrássy; - ugyan bizony
12 XV    |         passió-képek vannak. Szeretném õket látni.~Egy ilyen kívánság -
13 XV    |                mikor végre odább vitte õket az... bizony majd megmondtuk,
14 XVI   |                a nagy veszedelmet, ami õket alulról, felülrõl, körös-körül
15 XVI   |              dragonyosokat: lóvá tette õket; el hagyott nekik fogni
16 XVI   |           alkupontokat, nem fogadom el õket! Majd mindjárt: elõléptetés
17 XVIII |                közös kelepce az, amibe õket valaki belecsalta, s most
18 XIX   |                én egy szóval sem fogom õket kényszeríteni.~Blumevitz
19 XIX   |         intézett halk hangon.~- Vezesd õket ide.~Azután visszatért Andrássyhoz
20 XX    |             dandárja élére, nekivezeté õket a négyszögnek. De Hortis
21 XX    |             Senkinek sem jutott eszébe õket üldözõbe venni.~Elég diadal
22 XXI   |              Azt mondta, hogy õ neveli õket.~Hiszen tudománya lett is
23 XXI   |                Ahelyett arra tanította õket, aminek igazán hasznát vehetik
24 XXI   |     citromfatörzsök az. „Ezzel üssétek õket!” Ez volt a szava az ajándék
25 XXII  |        Krasznahorkára! A bátyám vezeti õket! Tüzet, tüzet elõtte, utána!
26 XXII  |                fiacskáját, s elbocsátá õket a sekrestye felé. A kálvinista
27 XXII  | dervisgenerális sokkal jobban gyûlölte õket még, mint a pápistákat;
28 XXII  |               kardját, s úgy szétverte õket, hogy azt se tudták, hányfelé
29 XXII  |                Miklós.~- Nem én tettem õket koldussá, nyomorékká.~-
30 XXII  |                nyomorékká.~- Mi tettük õket azzá; mi vérontó emberek.
31 XXII  |               vagyok adósuk? Ki akarod õket ûzni télvíz idején, mikor
32 XXII  |         kaphatnak sehol?~- Nem én ûzöm õket, a császár vezére ûzi. Az
33 XXII  |                ám tegyed. Én megtartom õket a váralján. Kiüríttetem
34 XXII  |             vagyonom rovására lássa el õket, szükséget ne szenvedjenek.
35 XXIII |                fia kezét, odavonszolta õket magával apjuk arcképe elé,
36 XXIII |               elé, s ott térdre nyomta õket és maga is közéjük térdepelt,
37 XXIII |              elviselhetõvé. Elosztotta õket az uradalmához tartozó falvakba,
38 XXIII |                 mert õ térdepelteti le õket minden este a hálószobájában
39 XXIII |              odalenn a faluban kellett õket fedél alá tennem. Ezt a
40 XXIII |         kerültek vissza. Õ fektette le õket, õ imádkoztatta reggel,
41 XXIV  |              bennük. Arról ismerni meg õket, hogy az írás, meg a fej
42 XXV   |          bontott fel közülök. Odarakta õket mind egymásra. Elképzelé,
43 XXV   |              szemeinek tüze ostromolja õket.~Hogy aztán másképp ütött
44 XXV   |               leveleket, hogy idehozza õket a köpenyege alatt Löffelholtznéhoz.
45 XXV   |          Keresték, hogy hol tegyék meg õket földesuraknak.~Ez nem volt
46 XXVI  |                asszonynak, készítse el õket holnapra fainul borssal
47 XXVI  |          vannak azok tele, most eltevé õket a tarsolyába.~Azután a puskáját
48 XXVII |           rémkiáltásai szárnyra kelték õket. Futott e szobákból minden
49 XXVIII|               kívül valaki látta volna õket; hat lóval vágtattak tovább.
50 XXX   |                ujjak! Nagyon megnéztem õket, mikor a galuskát szaggatta
51 XXX   |                ösztökélés ki nem bírta õket onnan mozdítani.~Az ekhós
52 XXX   |      elváltoztatni, hogy csak az látja õket bûbájos cifra asszonynak,
53 XXX   |           szolgálni.~Károlyi bemutatja õket név szerint Pálffy bánnak,
54 XXXI  |               nem volt rajtuk segítve. Õket a hadjárat alatt is a kurucok
55 XXXI  |          általános amnesztiára, viszik õket Pozsonyba, az ítélõmesterek
56 XXXII |               az ujjamra, mikor etetem õket. Szeretnek engem a fecskék.
57 XXXIV |              kiabálni, hogy észrevegye õket a sötétben a közelítõ. S
58 XXXIV |            kipécézése nyomán rávezette õket azokra a rejtekekre, amikben
59 XXXIV |       vezéreink, tanácsadóink; emeljük õket a fejünk fölé. Csak ezt
60 XXXIV |           maguk perpatvarát azzal, aki õket egyszer elárulta. Ha másszor
61 XXXV  |                fiai orcáját, elbocsátá õket magától, gyöngéden sugdosva
62 XXXIX |             hites férjem és uram, hogy õket el ne árulhassam.~S ez alatt
63 XL    |                az iratok?~- Nem hordom õket magammal.~- Az meglehet.
64 XLI   |        kevélyen.~Hejh, hogy kidobhatod õket egy kesztyûcsapással az
65 XLI   |             voltak.~- Megsemmisítetted õket?~Juliánna odaadta a kezébe