Fezejet
1 III | Úr vacsorája borát itták, ma is tartogatják még.~Ezenben
2 III | feljajdult rá.~- No legalább ma nem fogsz többet beszélni -
3 III | megveregette a tenyerével; ma megpróbálom királynénak
4 III | nem teljesedett be, lévén ma Szilveszter napja, és mind
5 IV | mögötte:~- Protonotárius uram, ma meleg napunk lesz!~- Hisz
6 IV | csak ne communicáltam volna ma! Majd megmutatnám én bíró
7 IV | megrökönyödött és leült.~- Csak én ma ne communicáltam volna! -
8 VI | még talán egyszer idõ, de ma nem ennek a napja vagyon. -
9 VI | fõbíró uram?~- Nem voltam és ma nem is megyek. Az én helyem
10 VI | is megyek. Az én helyem ma a városházánál van. Ez az
11 XI | tudománnyal rövidíti az idõmet. Ma megszöktetem az elsõ óranegyedben.~-
12 XI | Akár elébb.~- Nem. Mert ma péntek van. Hadd múljon
13 XII | beszélsz!~- Azt, hogy még ma nem ettem semmit.~- Hát
14 XII | az mégis igaz, hogy még ma nem ettem semmit.~- De miért?~-
15 XII | tárgy.~- No hát megmondom. Ma bocsátottam útnak az én
16 XII | hölgynek dévaj kedve volt ma. Maga is megsokallta azt,
17 XII | Milyen jó kedvem van ma! Tán vesztemet érzem.~-
18 XIII | Ez az asszony kész volna ma embert ölni.~A szironyos
19 XV | fölött ítéletet hozni.~- Hát ma már ne is ebédeljen az ember? -
20 XVI | generális kövekre éhezett. Ma márvánnyal traktálnak meg
21 XVI | csakugyan légberöpítette ma vagy tegnap; vagy mikor,
22 XVI | hatszáz tallérjukat; még ma a hajdúságom zsoldját kifizetem
23 XVIII | dátumot hagyd üresen, vagy ma, vagy holnap. Ha reggel
24 XVIII | az elmúlt egész éjszaka: ma kipótolta minden ember.
25 XIX | akarom kétségbe vonni, hogy ma és ehelyett még csinálhat
26 XX | Veszett kedvembe’ vagyok ma! Ha csimpolyást kapnék,
27 XX | kuruc! Ha van Istened! Ma lesz, ami még nem volt!~
28 XX | elkeseredés oroszlánná tesz ma minden embert.~Czelder Orbán
29 XXI | rendesen volt az fölszerelve.~Ma is ott állnak még a kisded
30 XXII | No, ennek nevenapja volt ma!”~Négy év óta nem látta
31 XXII | uram, a kocsmagenerális ma rúgta szét a hordót! Keressétek
32 XXII | szerint mint mindig, úgy ma is, megtelt a vártemplom
33 XXII | jászói prépost maga tartotta ma itt a misét. Ez is, az egész
34 XXII | tivornyának a napja van ma? Lóduljatok a fegyvereitekhez!
35 XXII | is meghallani azt, amit ma beszélünk.~Zsófia ösztönszerûleg
36 XXII | hatalmaskodó rokonra.~- Kegyelmed ma pogány módon való botránkoztatást
37 XXIII | süt, másszor a hó esik, ma meg éppen villámlott; mennykõ
38 XXIV | feltalálva. De talán még ma sem tudják az orvosok, mi
39 XXIV | játszottatok, mit tanultatok ma egész nap?~- Célba lövöldöztünk
40 XXIV | biztatá õt tovább Miklós. - Ha ma jól lõsz a célba, rögtön
41 XXIV | elmúlni. Siess haza. Én ma elbocsátom a hadakat a várból,
42 XXV | boszorkánytáncot járnak; ma az egyik kezén van a fehér
43 XXVI | legszebben van elintézve. Te ma elmégy Poprádra. Holnap
44 XXVI | neki, hogy szerencse éri-e ma, vagy szerencsétlenség?~
45 XXVIII| Hallja csak, lovag úr! Ma reggel kaptam ezt a titkos
46 XXX | szebb, se fiatalabb, mint ma.~- Így van ám az - magyarázá
47 XXX | Elkéstél vele, fiam. A vezérek ma írták alá a békekötést.
48 XXX | világtörténetet csinált.~Ma írják meg az utolsó lapját
49 XXXI | fog szakadni a fejétõl. Ha ma nem, holnapután. Nem az
50 XXXI | ágra mi vár?)~Meg is bukik ma minden esedezés, ami õkegyelmessége
51 XXXI | Kassa alá.~Az akkori Kassát ma hiába keresné az ember.
52 XXXI | felyül az aranykakassal. (Ma már ez is változtatta alakját.)~
53 XXXIII| Zsigmond kezében fut össze.~Ma valami elhatározó lépésnek
54 XXXIII| nagyon benne van a munkában.~Ma is csak úgy a kezéből kollációzgatott,
55 XXXIII| Hát hallgass ide. - Nekem ma éppen ebben az órában el
56 XXXIII| mélyebben lesz elrejtve. Ma és ebben az órában kellene
57 XXXIII| zápor keresztül nem hatolt; ma már nincsen.)~- Elvinnéd
58 XXXIV | beomlott.~(Ez a hegyomlás ma is látható fenn a tetõn,
59 XXXIV | egymás jöttére várni, ahogy ma vártunk, s az is meglehet,
60 XXXV | megengedni a bátyjának, hogy ma kilovagoljon, mert erõs
61 XXXV | testvérek és szeressék egymást, ma ki ne lovagoljanak, mert
62 XXXVI | elég kincs kitelik belõle. Ma nekem, holnap neked! Egyszer
63 XLI | eszébe, hogy ebédelt-e már ma, vagy sem? Talán az a háta
|