1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1824
Fezejet
1501 XXXIV | volt. A kioltott gyertyákat nem lehetett újra meggyújtani.~
1502 XXXIV | vak sötétségben, soha ki nem találnak a jégtömkelegbõl
1503 XXXIV | ellen semmi ész, semmi erõ nem való a védelemre.~E szívzsibbasztó
1504 XXXIV | észrevetessék a jég Bábelben.~Mert nem olyan könnyû annak az alsó
1505 XXXIV | egy tartóba. Hogy miért nem hozott magával inkább bányászlámpát,
1506 XXXIV | jégcsapon felfelé kúszni.~- Ez nem a Ghéczy Zsiga! - dörmögé
1507 XXXIV | Zsiga! - dörmögé Pelargus. - Nem látom a nagy fehér szakállát.~-
1508 XXXIV | fehér szakállát.~- Csak nem õrült meg, hogy másra bízza
1509 XXXIV | azt felfelé vontatni.~- Ez nem az öreg Ghéczy! - dörmögék
1510 XXXIV | magát a sík jégpadlóra.~- Nem! Hanem a leánya - suttogá
1511 XXXIV | arcába, mint egy õrült. Nem szólt neki semmit, csak
1512 XXXIV | akit hamarább megölnek.~De nem tette. Odanyújtá a legközelebb
1513 XXXIV | De biz azt a bolondot nem teszed! - kiáltá Pelargus,
1514 XXXIV | asszonyomhoz, mert akkor nem ismerek sem Istent, sem
1515 XXXIV | Eddig csak vádolták, de nem védte senki! Igazság ez?
1516 XXXIV | elrágalmazni! Becsület ez? - Nem bánom, mondjatok bolondnak:
1517 XXXIV | mondjatok bolondnak: én nem hiszek el felõle semmi rosszat!
1518 XXXIV | Ami közöttünk van, az nem dolga senkinek, csak a mi
1519 XXXIV | De bizony a jó Pelargus nem hagyta azt megtörténni,
1520 XXXIV | saját szája is vádolják: hát nem módjában lett volna százszorta
1521 XXXIV | hitszegés beleférjen, hát nem siethetett volna az a rábízott
1522 XXXIV | felfedezve az összeesküvésünket, nem vihetett volna-e annyi fõurat
1523 XXXIV | rossz lelkiismeretet? - Íme, nem csúsz-mász térdepelve elõttetek,
1524 XXXIV | elõttetek, kezeit tördelve; nem vagdalja magát a földhöz,
1525 XXXIV | cirkuszban az oroszlánok között. Nem hívogat sem szenteket segítségül,
1526 XXXIV | élõket tanúbizonyságul, nem szépíti tettét, nem magyarázza,
1527 XXXIV | tanúbizonyságul, nem szépíti tettét, nem magyarázza, nem tagadja.
1528 XXXIV | tettét, nem magyarázza, nem tagadja. Azt mondja, amit
1529 XXXIV | lehettek rá. Magában áll-e? Nem! Százan, ezeren tették azt,
1530 XXXIV | lõcsei fehérasszony”. Nem mondok én terád ítéletet.
1531 XXXIV | mondom, senki se bántson. Nem tudom, ki vagy. Nem ismerlek.
1532 XXXIV | bántson. Nem tudom, ki vagy. Nem ismerlek. Elfelejtem, hogy
1533 XXXIV | vétettél, más ne emlékezzék. Nem azért, amiket ez a nederes
1534 XXXIV | fiú beszélt a védelmedre, nem azért a csengõ ércekért,
1535 XXXIV | amiket kezünkbe adtál, nem azért a gyertyavilágért,
1536 XXXIV | nélkül veszve lettünk volna, nem ezzel váltottad meg magadat.
1537 XXXIV | miket soha senkinek el nem mondott: akkor valami varázslat
1538 XXXIV | amibe az én véges eszem be nem tud hatolni. Térj vissza
1539 XXXIV | levelet, amit neked adok, nem sok szó lesz benne, de elég: „
1540 XXXIV | körülállóktól, mert nála nem volt. A többinél sem volt.
1541 XXXIV | hagyták Korponayt utoljára.~Õ nem írta a neve után a „láttam”-
1542 XXXIV | még nehéz egy szó lehet.~Nem mondtak ellene. Összeszólalkoztak.
1543 XXXIV | rávallottak, hogy asszony.~Szava nem volt, csak azt tette, hogy
1544 XXXIV | egy leheleteddel, engemet nem olvasztanál meg benne. Nincs
1545 XXXIV | született, egy Antikrisztus, aki nem megváltója, hanem elvesztõje
1546 XXXIV | ottan sem fogja. Rám nézve nem vagy asszony, nem nélküli
1547 XXXIV | nézve nem vagy asszony, nem nélküli lény vagy. Úgy beszélek
1548 XXXIV | felelsz egyenesen. Még én nem írtam alá az elbocsátó leveledet,
1549 XXXIV | oda mentél õhozzá?~- Akkor nem, mert a vezérek és a szenátorok
1550 XXXIV | Hát e szerint a tábornok nem tud semmit az árulásról?~-
1551 XXXIV | egyenlõ sors mellett.~- S hogy nem menekült „õ” ki azon az
1552 XXXIV | becsületemre.~- „Õ” az volt, te nem! - Tehát Andrássy egész
1553 XXXIV | hatalom, ami õt megfordította. Nem aranygyapjúval, arany hajszállal
1554 XXXIV | tábor sereglik körüle. Õt nem vehetjük meg pénzzel, megvesszük
1555 XXXIV | vedd eszedbe utasításomat. Nem elég az, hogy odamégy s
1556 XXXIV | Bizonyosság is kell felõle, hogy nem jártál hiába. Ez a tanúbizonyság
1557 XXXIV | megcsókolja, s azt fogja mondani: „Nem mégy oda, hanem jössz énvelem,
1558 XXXIV | viharok útjain!” - De csak nem tette azt a férj. - Azután
1559 XXXIV | hullani, utána kiáltva: „Nem oda, nem oda, hanem a halál
1560 XXXIV | utána kiáltva: „Nem oda, nem oda, hanem a halál országába!” -
1561 XXXV | napiparancsot őtőle a tisztek nem láttak.~Megírhatták a szathmári
1562 XXXV | rá, hogy a nagy kegyelmet nem sietett megköszönni, s további
1563 XXXV | italban, kényelmes szobákban nem volt fogyatkozás. Hanem
1564 XXXV | fogyatkozás. Hanem a házigazdához nem jutott be senki.~Lehetett
1565 XXXV | egészségeért jó nagyokat, nem jött elő az áldomást visszaköszönteni.
1566 XXXV | elõ elég.~Hanem a gyöngéd nem egészen ki volt zárva a
1567 XXXV | a kópia, mi az apokrif? Nem hagyta rászedetni magát
1568 XXXV | megadta az árát, s más kézre nem eresztette.~Hát egy reggel
1569 XXXV | elveszett „pantheonának”.~De nem lehet felnyitni, hogy megtudhatná,
1570 XXXV | kulcsát.~- Már kértem, de nem adja. Azt mondja, fél, hogy
1571 XXXV | két különbözõ ember. - Hát nem jól tettem-e, hogy ezt a
1572 XXXV | elásva, mind egy halomban nem örvendeztetne úgy meg, mint
1573 XXXV | jégpólus alá távozik tõle. Nem, azt nem vette elõ. Hosszan
1574 XXXV | alá távozik tõle. Nem, azt nem vette elõ. Hosszan elhallgatott,
1575 XXXV | Nagy árt kérek érte, nem is sejti, hogy mit? Azt
1576 XXXV | kísértõ réme, aki nyugodnom nem hágy, aki földönfutóvá tesz,
1577 XXXV | emlékével volt tele visszaidézni nem való óráknak. - Talán vandalizmus
1578 XXXV | és õ még mindig alszik.~Nem tudja, mi a halál?~Enyészet?~
1579 XXXV | zárkózik be, mikor ez örömöket nem tiltja senki többé! Aki
1580 XXXV | az egész világtól. Ezért nem bocsát be magához dõzsölõ
1581 XXXV | Most már egyetlen neki!~Nem az égé, nem a földé, egyedül
1582 XXXV | egyetlen neki!~Nem az égé, nem a földé, egyedül az övé
1583 XXXV | egyedül az övé csupán.~Nem várja az angyalokat, csupán
1584 XXXV | térdre e koporsó elõtt.~Nem szólt, nem sírt, csak reszketett.~
1585 XXXV | koporsó elõtt.~Nem szólt, nem sírt, csak reszketett.~Szót,
1586 XXXV | akar, de ezt a reszketést nem lehet akarva csinálni. Erre
1587 XXXV | koporsóról az üvegfedelet.~Nem áradt abból más, mint az
1588 XXXV | tekinte félre az arcára, nem haragudott-e meg érte? Nem,
1589 XXXV | nem haragudott-e meg érte? Nem, csakúgy mosolygott, mint
1590 XXXV | Köszönöm, hogy idevezetett. Nem fogok tõle rettegni többé.~-
1591 XXXV | tagja volnék. Az én halottam nem lett hamuvá, de én már azzá
1592 XXXV | szívén támadja meg az embert. Nem lehet meggyógyítani, meg
1593 XXXV | oly szívnek, aminek már nem is fájhat semmi?~(Márpedig
1594 XXXV | annak a módját, addig búcsút nem vehetsz.)~- Beszéljünk egyébrõl.
1595 XXXV | uram, ne említse ezt. Én nem keresem a fájdalmat, mint
1596 XXXV | én szívem nincsen kõbõl. Nem bárói korona, nem földi
1597 XXXV | kõbõl. Nem bárói korona, nem földi nagy birtok az, amit
1598 XXXV | kétségbeesem, mikor rágondolok, s nem kell nekem olyankor semmi
1599 XXXV | ajándékot, aminek az értékét nem lehet felbecsülni, azt viszonozni
1600 XXXV | Andrássy István soha adós nem volt. A levéltáram régiségei
1601 XXXV | nevezetes írást, én azonban nem akartam attól soha megválni,
1602 XXXV | hogy ilyesmi nálam pénzén nem eladó, értékes cserét kínált
1603 XXXV | Azután folytatá:~- Azt meg nem mondhatom el neki, hogy
1604 XXXV | ezért drága. Hát ezt mind el nem beszélhetem az apámnak.~-
1605 XXXV | levéltárhoz, ha az udvarra nem akartak lekerülni, a kápolnán,
1606 XXXV | mintha azt nézné utána, nem vérezte-e be a kezét a leszakított
1607 XXXV | miniatûr képe, Juliánna, mikor nem nézett rá senki, lopva odatûzte
1608 XXXV | amíg élt, a szíve virágait nem sajnálta gyökérrel kitépni,
1609 XXXV | ismeretlen tûzbetûket? - Nem mondták el egymásnak, mit
1610 XXXV | csak elméletben, a szívében nem lakott a bölcsészek hideg
1611 XXXV | ottfeledte, semmihez azóta hozzá nem engedett nyúlni, Valóságos
1612 XXXV | civódtak, hogy a kisebbik nem akarta megengedni a bátyjának,
1613 XXXV | élet örömeit, s gondolták: „Nem ez az?”~Mikor ott térdepeltek
1614 XXXV | védje magát e vád ellen? Nem úgy volt-e? Szótlanul bámultak
1615 XXXV | ismer. Az itteni doktorok nem tudják kitalálni a baját.~-
1616 XXXV | akarata, tudom, hogy meg nem ingatható, azonban vannak
1617 XXXV | akaratunkat megtörhetik.~- Nem ismerek ilyen erõt - mondá
1618 XXXV | játsszanak inkább tekével.~Azt nem mondta nekik, hogy mikor
1619 XXXV | csodatevõ Boldogságos Szûzhöz nem zarándokolhat, mert protestáns,
1620 XXXV | Hogy ez a rejtett indok nem a szerelmi epekedés, azt
1621 XXXV | hiú-csalóka ábránd után -, az a nõ nem érez mélyen.~Hanem azt hitte
1622 XXXV | eddig lett szolgálatait, nem érik be azzal, hogy Andrássy
1623 XXXV | rendezni. Ez volt a gyanúja. Nem is sejtette, hogy az ellenkezõ
1624 XXXV | fölcserélném. Azokat a szegfüveket nem adnám a Bourbonok liliomaiért,
1625 XXXV | falra akasztott kardom meg nem rezzenne tõle. Nincs nagyravágyásom!~
1626 XXXV | pedig.~- Mesemondás! Ha én nem akarom? Parancsol nekem
1627 XXXV | engedelmeskednek-e neki? Nem volna kegyelmednek még tudomása
1628 XXXV | gömöri fõispánnak?~- Az nem lehet! Hisz a fõispán én
1629 XXXV | volt, s a kapituláció után nem sietett fel Bécsbe, homagiumát
1630 XXXV | palotás hadai egy várban meg nem férhetnek, az egyiknek ki
1631 XXXV | fognak gyülekezni, össze nem szorulhat. - Ez már mind
1632 XXXV | Szentháromság úgy segéljen! Azt õk nem érik meg! - ordítá fel haraggal
1633 XXXVI | szövevényének a szála valami be nem avatottnak a kezébe került
1634 XXXVI | bizodalma volt a leányához. - Nem bánta õ, akármivel hódította
1635 XXXVI | hõs vezért; az õ dolguk! Nem is kérdezõsködött afelõl.
1636 XXXVI | afelõl. Gondolta, bizony nem a „Szentek hegedûjébõl”
1637 XXXVI | megtartottad a hûségedet. Nem vagy az anyád leánya, hanem
1638 XXXVI | öreg nevetett.~- No, hát nem szép apai gyöngédség ez
1639 XXXVI | ennek a tanúbizonysága. Hát nem te ajándékoztad ezt az apjának?~-
1640 XXXVI | tégy vele, amit akarsz. Nem kell téged arra tanítani.
1641 XXXVI | hogy így tegyenek velük. - Nem bánom én: nevetek rajta.
1642 XXXVI | urad kezébe, amíg búcsúzni nem kezdtek. Ez legyen az utolsó.~
1643 XXXVI | a két férfi között, s ez nem ütött ki a titkosan imádott
1644 XXXVI | egy aranyfürtjével, hej, nem bánta akkor, akárhány labanc
1645 XXXVI | elveit, aszkétai ridegségét, nem is kellett neki a harci
1646 XXXVI | halotté. - Az ilyen férfialak nem lehet eszménykép.~Mennyivel
1647 XXXVI | az ércbõl van öntve, amin nem fog a rozsda. Mindig ugyanaz,
1648 XXXVI | mindig nála. A balsors meg nem alázza, a bukás el nem ejti.
1649 XXXVI | meg nem alázza, a bukás el nem ejti. Híve marad még az
1650 XXXVI | Juliánna nem úgy tett, ahogy az apja
1651 XXXVI | termett, ahol az idei fagy nem pusztított, annálfogva igen
1652 XXXVI | Maga volt a kocsis, senkit nem hordott magával. Volt a
1653 XXXVI | beszélni, s ismerte a tájat: nem sokat kérdezõsködött.~Mikor
1654 XXXVI | Kívül állt meg az utcán, nem akart meghálni. Csak onnan
1655 XXXVI | alatt ülõ Husz apóra, hogy nem vesz-e almát? Az meg onnan
1656 XXXVI | Nekem nincs már fogam, nem tudom megenni.” - „Nem is
1657 XXXVI | nem tudom megenni.” - „Nem is a kend fogára való az,
1658 XXXVI | jól. De ezt a dévaj lármát nem a most érkezett asszony
1659 XXXVI | Derék egy asszony! Talán nem is igaz, amivel a lõcsei
1660 XXXVI | ezredes.~- Ha mondott szónak nem hisznek kegyelmetek, olvassák
1661 XXXVI | azt mondá:~- No hát urak, nem valót mondtam-e? Hogy aki
1662 XXXVI | dicsõ asszony!”~De Juliánna nem ügyelt arra, ami a háta
1663 XXXVI | halottá tette. Annak az arca nem mozdult meg.~Fabriczius
1664 XXXVI | nyálazta, minélfogva az éppen nem fogott a palatáblán, mikor
1665 XXXVI | nagyobb volt a bûnbánatom. Íme nem tartottam elégnek, hogy
1666 XXXVI | megalázva, hogy helyrehozhassam. Nem féltem vihartól, nem féltem
1667 XXXVI | helyrehozhassam. Nem féltem vihartól, nem féltem rémségtõl, gyönge
1668 XXXVI | sárkánytól õrzött kincs nem nehezebb, mint amit onnan
1669 XXXVI | amit onnan én elhoztam... Nem érdemlek-e meg valami jutalmat?~
1670 XXXVII | jégbarlangba leütött istennyila nem gubahította meg jobban a
1671 XXXVII | követfújó urakat, mint ez a nem várt ökölcsapás. - Erre
1672 XXXVII | ökölcsapás. - Erre az egyre nem volt senki készen. - Hogy
1673 XXXVII | Magyarország aranybányái! Nem kellett volna az asszonyt (
1674 XXXVII | zörgött már, azt a golyó nem éri utol.~Korponay halálsápadt
1675 XXXVII | csoportostul.~- Ha most nem ölöm meg, késõbb kell õt
1676 XXXVII | hûtelen nejét megölheti. De nem azért. Nem is azért az ütésért
1677 XXXVII | megölheti. De nem azért. Nem is azért az ütésért itt,
1678 XXXVII | halandó ember csatán kívül meg nem ütött; még az édesapám sem. -
1679 XXXVII | még az édesapám sem. - Nem azért! Hanem hogy el ne
1680 XXXVII | csókot várt tõled, s bizony nem tört volna ki bele a fogad,
1681 XXXVII | elárulja a labancnak.~- De nem fogja elárulni! - kiálta
1682 XXXVII | állsz jót érte?~- Megmondom. Nem hiszem, hogy ez az asszony
1683 XXXVII | feje van legfelyül, azt nem hiszem. Sohasem hiszem el.~-
1684 XXXVII | rá, hogy szeressem; tehát nem is gyûlölöm. - Lehetetlennek
1685 XXXVII | éjjel, se nappal egy lépést nem fog tenni, hogy azt meg
1686 XXXVII | az enyimen. Mától fogva nem vagyok ember, csak a szegõdött
1687 XXXVIII| szolgálatnak ilyen a jutalma. Nem becsület, nem szeretet; -
1688 XXXVIII| a jutalma. Nem becsület, nem szeretet; - pengõ pénz,
1689 XXXVIII| Mi kellene még más?~Csak nem kérdezhetik tõle azt, hogy
1690 XXXVIII| sok pénz, mert a doktor nem utazik ingyen. Lám milyen
1691 XXXVIII| aranyat behurkolni, és - nem adni nyugtatványt róla.~
1692 XXXVIII| kódorgó, vad gondolatok ezek.~Nem gondol õ most a beteg fiával
1693 XXXVIII| bandukol ostorpattogtatva. De nem keres négylevelû lóherét,
1694 XXXVIII| Jól mondta Pelargus, hogy nem szeretne ahhoz a sárgarépához
1695 XXXVIII| má nasságos asszonykák, nem vesz keetek egy kis szép
1696 XXXVIII| ha már nagyságos asszony nem lehetek.~- De te tréfálsz?~-
1697 XXXVIII| birtokait elkobozták; az apámhoz nem mehetek, mert az agyonüt;
1698 XXXVIII| eltagadja elõlem magát. Sehol be nem fogadnak, hát csak így az
1699 XXXVIII| Azóta özvegy is lett. Hát nem fogadott jól?~Most kezdett
1700 XXXVIII| van itt.~- De bíz almáimat nem bízom ebfogra - monda Juliánna. -
1701 XXXVIII| csimpeszkedve -, nekem bizony nem árulsz almát faluról falura,
1702 XXXVIII| a többit.~- De így csak nem mehetek Lõcsére, ebben a
1703 XXXVIII| a tizenkét dragonyossal.~Nem kérette magát tovább, beült
1704 XXXVIII| Korponaynénak.~Már tudniillik nem annak a Korponaynénak, aki
1705 XXXVIII| az elhozza. Miben volt?~- Nem! Nem bízhatom idegen kézre.
1706 XXXVIII| elhozza. Miben volt?~- Nem! Nem bízhatom idegen kézre. Magamnak
1707 XXXVIII| szorongattatásból. - Azaz, hogy nem a véletlen, mert ilyen nincs,
1708 XXXVIII| Csakhogy ez megvan.~Azt azután nem is hagyta el többet magától,
1709 XXXVIII| Husz apó vendéglõje elõtt nem következett be az a tréfás
1710 XXXVIII| feloldotta a nyelveket, aztán nem is igen tartotta senki titokban
1711 XXXVIII| tudományt értjük, a mostani nem ér semmit.) Egész ív papiros
1712 XXXVIII| porrátört baziliszkszívet nem kaphatni, azt csak igen
1713 XXXVIII| városnál felejtett. - Az ám! Nem is találja ki, hogy mit?
1714 XXXVIII| bizonyos okoknál fogva, nem vehette által. Most meg
1715 XXXVIII| által.~Soha jobbkor lánc nem érkezhetett! Mintha csak
1716 XXXIX | János, a férj.~Õ az valóban, nem rémkép, nem tünemény; a
1717 XXXIX | az valóban, nem rémkép, nem tünemény; a valóságos Korponay
1718 XXXIX | hazánkban.~És az ölelõ kezében nem volt tõr rejtve, amit hátulról
1719 XXXIX | szívéig szúrjon, és ajkaira nem volt olasz méregfestvény
1720 XXXIX | a lengyel barátsággal, s nem kérek belõle, se ecettel,
1721 XXXIX | Löffelholtzné -, ennél helyesebbet nem tehetett. Biztosítom kegyelmedet,
1722 XXXIX | az idõ, szorgalmazza.~- Nem bánom - szólt Korponay,
1723 XXXIX | võlegény és menyasszony, s nem adná olyankor a maga csendes
1724 XXXIX | a kuruc hajdúknak, hogy nem kell megadni magukat, hanem
1725 XXXIX | világtalan világgá; - de nem tette azt. Valami halálmegvetõ
1726 XXXIX | megölj? Itt vagyok. Végezd, nem fogok kiáltani.~Korponay
1727 XXXIX | másikkal megcirógatta azt.~- Nem, Juliánnám. Távol van tõlem
1728 XXXIX | józan gondolat magához nem térítette.~- Óh, én édes
1729 XXXIX | helyébe, ha egy nehéz gondolat nem háborítana. Elhiszem, hogy
1730 XXXIX | háborítana. Elhiszem, hogy nem azért jöttél, hogy megölj,
1731 XXXIX | hahotára fakad. Hiszen nem én vagyok az elsõ, aki az
1732 XXXIX | Bercsényi?~- Mégis feljebb!~- Nem tudom kitalálni.~- Maga
1733 XXXIX | hittem, amíg bizonyosságot nem vettem felõle. Nem fog bele
1734 XXXIX | bizonyosságot nem vettem felõle. Nem fog bele két hét telni,
1735 XXXIX | igazat beszél.~S amit el nem hitt a szavainak, elhitte
1736 XXXIX | szavainak, elhitte a csókjainak. Nem! Ilyen forrón nem csókol
1737 XXXIX | csókjainak. Nem! Ilyen forrón nem csókol az, aki a szíve fenekén
1738 XL | őriző pásztora, s aztán ki nem bocsátani őt többé a keze
1739 XL | amit tõle kapott, s ez még nem a gonoszabbik emlék a homlokán,
1740 XL | többé ellene semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy tett,
1741 XL | egy asszony, mikor csókol, nem gondol másra, csak erre
1742 XL | csókra.~A boldog idillt hát nem zavarta meg más, csak a
1743 XL | kisfiúnak pépet fõzni.”~Juliánna nem annak örült jobban, hogy
1744 XL | férje magában elereszti.~Nem bizalom volt az.~Még volt
1745 XL | a lovak számára istálló nem volt kapható.~És ezután
1746 XL | kegyelmes úr rá is ismert, ha nem is fogadta valami kitüntetõ
1747 XL | már, hogy azt senki fel nem veszi a földrõl. Azt sem
1748 XL | Ördögnek kellett lenni, más nem is lehetett, mert jótét
1749 XL | mert jótét lélek ilyen szót nem diktált volna neki.~- Vigyázzanak,
1750 XL | Ohó, kegyelmes uram! Azt nem adják ingyen. Éppen most
1751 XL | felelni, hogy „elmúlt esõnek nem kell köpönyeg”... Ha új
1752 XL | kegyelmességednek sem leánya, sem húga nem vagyok, hagyjon fel a tegezéssel,
1753 XL | amit Rákócziék terveznek.~- Nem, nem! Az apám nem tud semmirõl! -
1754 XL | Rákócziék terveznek.~- Nem, nem! Az apám nem tud semmirõl! -
1755 XL | terveznek.~- Nem, nem! Az apám nem tud semmirõl! - kiálta bele,
1756 XL | bele magát a hínárba.~- Õ nem tud semmirõl? - sietett
1757 XL | tud mindenrõl?~Juliánnát nem hagyta el az eszmélete.~-
1758 XL | kebellel kérdezé:~- És ha nem szolgáltatnám át e leveleket? -
1759 XL | vannak ezek az iratok?~- Nem hordom õket magammal.~-
1760 XL | egérutat nyerjen.~- Magamnál nem tarthaték ily veszedelmes
1761 XL | neki küldött írásokat.~- Az nem úgy lesz. Te nem mégy Pozsonyból
1762 XL | írásokat.~- Az nem úgy lesz. Te nem mégy Pozsonyból sehova.
1763 XLI | vendéglőbe visszakerült. - Nem jutott eszébe, hogy ebédelt-e
1764 XLI | ember jobban tudta, hogy nem ebédelt, - ők sem.~Szobájába
1765 XLI | hogy az új felkelésnek nem lehet más a katonai vezére,
1766 XLI | olyan vérmenyegző, amilyent nem látott még Magyarország.~
1767 XLI | az orcáján a látásodra?~Nem engedte-e, hogy a porba
1768 XLI | Fejedet lesújtják, ha ezeket nem adod váltságul!”~Az az átkozott
1769 XLI | fizessen meg a többiért.~- Nem! Nem! Nem árulok el senkit.~
1770 XLI | fizessen meg a többiért.~- Nem! Nem! Nem árulok el senkit.~Az
1771 XLI | a többiért.~- Nem! Nem! Nem árulok el senkit.~Az utolsó
1772 XLI | kezeit a csuhája ujjaiból elõ nem húzza.~Juliánna csak egy
1773 XLI | feltartóztatták volna.~Titkolózónak nem lehet nevezni a szökését,
1774 XLII | következetességgel végigvitt, úgy, hogy nem lehetett semmi ellenmondáson
1775 XLII | Megfordította a tényállást. Nem az általa megnevezett urak
1776 XLII | Pelargusra fogja. Annak nem árthat vele: annak sem apja,
1777 XLII | írásjegyekkel voltak szerkesztve.~Nem volt emberi bölcsesség,
1778 XLII | nemesembert tortúra alá vettetni nem enged.~Ekkor a bécsi kormány
1779 XLII | hogy ha az elsõfokú tortúra nem használ, a másodfokút is
1780 XLII | egymás után!~Ezen az éjszakán nem bírta álomra lehunyni a
1781 XLII | mesterségük? A kérdéseikre nem felelt többé semmit.~Ekkor
1782 XLII | kis opus.~Semmi vétséget nem lehetett rábizonyítani.
1783 XLII | költött mesét mondott, nem akarta az igazat másokra
1784 XLII | amirõl õ azt állította, hogy nem érti, figyeltek az arcára,
1785 XLII | figyeltek az arcára, vajon nem változik-e el, mikor e szót
1786 XLII | folyamodni.~Azt felelte: „Nem”.~Akkor aztán nem vitték
1787 XLII | felelte: „Nem”.~Akkor aztán nem vitték többé vissza a börtönébe,
1788 XLII | durván kacagva: „Coki kutya! Nem tudsz holnapig várni?”~Aztán
1789 XLII | örök idõkön át semmi le nem mossa az ivadékaidról. Ahelyett,
1790 XLII | átka fel fog ott keresni, s nem hágy nyugodni még alvó porodban
1791 XLII | Az élet nagyon szép.~- Nem lesz az én uramnak bántódása
1792 XLII | kérdezé a fõúrtól.~- Azt nem mondhatom meg. De bizonyos,
1793 XLII | szerettem volna bár, most nem volnék itten.~- Szeresd
1794 XLII | hatalmasok, minden ígéreteiket, nem történt volna az meg, ami
1795 XLII | keressem? Ezt találtam.~- Nem igaz! Megtaláltad, amit
1796 XLII | üvegrámában.~Az elítélt nõ nem állhatta meg, hogy bele
1797 XLII | korona hagyott hátra, még nem is áll rosszul. Olyan, mintha
1798 XLII | szétbomlott haj? Bizony régen nem volt megfésülve, nap-nap
1799 XLII | volt, mikor tükröt látott, nem állhatta meg, hogy le ne
1800 XLII | szétnézett a szobában.~Ez nem börtön, ez nem siralomház.~
1801 XLII | szobában.~Ez nem börtön, ez nem siralomház.~A szögletben
1802 XLII | térde megroskadt alatta.~Nem akart hinni a két szemének;
1803 XLII | fiának az adománylevele!~Ez nem érzékcsalódás, ím ide van
1804 XLII | rang!~Talán csak tréfa ez?~Nem lehet. Ott van aláírva a
1805 XLII | veres vonal ott a homlokán nem is a kínpad emléke, hanem
1806 XLII | kezet, ezt a fejet! - Hát nem bolondság ez?~Ha az eddigi
1807 XLII | átokmondásnak foganatja volna!~Még nem tudott kiszabadulni az örvénybõl,
1808 XLII | az esperes, a gyõri pap nem jöhetett holmi akadályok
1809 XLII | hangon az ifjú.~Juliánnát nem bírták a lábai, leroskadt
1810 XLII | vagy a margóra írt jegyzet? Nem talált benne semmi gyanúra
1811 XLII | nagy fájdalmat okoztál!” - Nem szabad jajveszékelni, hogy
1812 XLII | az aranytul! Ha a szemei nem ragyognak többé!~- Fordulj
1813 XLII | ellenõrizze és följegyezze.~Nem sok feljegyeznivalója volt.~-
1814 XLII | uramnak, hogy a szívemben nem lakozott soha senki õrajta
1815 XLII | Azzal ugyan a káplán úr nem fog találkozni, mert az
1816 XLII | neki.)~- Hát a kis fiának nem izen kegyelmed semmit? -
1817 XLII | ketten, s aztán soha el nem veszítjük többé egymást.~
1818 XLII | maradt.~Semmi tusakodás nem volt már a lelkében. Ha
1819 XLII | Elõvette az imakönyvet; de nem tudott belõle mást imádkozni,
1820 XLII | elõtt a piacot, a vérpadot. Nem rettenté meg semmi többé.~
1821 XLII | minden félelmetességét. Nem kívánatos a nap feljövetele
1822 XLII | feltûzi olyan szépen, hogy nem fog akadályul lenni.~Olyan
1823 Uto | UTÓHANG~Nem volt igaz a kisfiúról szóló
1824 Uto | titokteljes kór, aminek a számára nem termett orvosság e földön.~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1824 |