Fezejet

 1 III   |               kellemetlen a járás. Azért mégis szánon jön õkegyelme idáig;
 2 IV    |                 fel is szólalt.~- De hát mégis - talán érdemes volna megtudni,
 3 IV    |                 engem még nem confundál. Mégis ellene mondok ennek a projectumnak.
 4 IV    |                  rögtön.~Végtére azonban mégis az utolsó pozícióban olyan
 5 V     |              úrfi. Így kezdik azt. Azért mégis szenátor lesz belőle, mire
 6 VI    |                 maró vezikátorok helyei.~Mégis ráismernek abbul a tekintetbül,
 7 X     |               Bõribe se fér,~            Mégis mindig enni kér;~           
 8 X     |                 a borús fellegek, a vége mégis az lesz, hogy kisüt teljes
 9 XI    |                az utcára kinézhessen, és mégis vasrács alatt legyen őrizve,
10 XI    |               embert az ajtón, de egyben mégis sikerül. Így is jó.~Már
11 XI    |             harmadik is.~- De mondja meg mégis, miért szab ön nekem ilyen
12 XI    |                együtt szenvedte vele.~És mégis azt tudta mondani Belleville
13 XII   |              virtusa a panacaeának, hogy mégis a furor daemoniacus múlt
14 XII   |                   felel rá bosszúsan, és mégis nevetve.~- Mit beszélsz!~-
15 XII   |                Hát ez nem igaz; hanem az mégis igaz, hogy még ma nem ettem
16 XIII  |                felfordítom ezt a várost, mégis kiszabadítalak a körmeik
17 XIII  |              azután meg, hogy valamiképp mégis belebicsaklott, akkor meg
18 XIII  |                helyes legényke lettél!~- Mégis fel fognak ismerni - rebegé
19 XIII  |              elõlük elmenekülni.~A leány mégis tétovázott.~- Hallod! Már
20 XIII  |       vesztegetni való pillanat!~A leány mégis gondolkozott.~Akkor a füléhez
21 XV    |                 bolond tündér?~De, talán mégis elvitte, s akkor éppen okos
22 XVIII |              piacon!~És Fabriczius János mégis úgy tett.~Meg nem törte
23 XVIII |              gyakorolni.~De egy embernek mégis ébren kellett maradni -
24 XXI   | dervisgenerálisnak.~Hanem egy gyöngesége mégis volt. A rajongásig szerette
25 XXII  |                senki sem kényszeríti rá, mégis azok.~Az éneklés alatt furakodott
26 XXII  |             Gyönge, finom teremtés volt, mégis olyan erõ volt az, mikor
27 XXII  |               szavam csak gyönge szó, de mégis fölemelem. Ha én nem védelmezem
28 XXIII |                 semminek: a léleknek. És mégis meg tudja emészteni ezt
29 XXIV  |               szokta a fülét megvakarni, mégis állva tud maradni, annálfogva,
30 XXIV  |                 is egyházfi kezében van!~Mégis bizonyosat akart tudni.
31 XXV   |               volt már lélek a szívében, mégis megragadta.)~De ezt Andrássy
32 XXV   |            ellenség arcvonalát meglátta, mégis csak vert embernek érezte
33 XXV   |              hogy ennyire nem volt szép, mégis nagyon erényes és vakbuzgó
34 XXVI  |         asszonyét a mendemondának. Hátha mégis levélben fogja értesíteni
35 XXVII |              ebben lehet valami. Azonban mégis mi oka van kegyelmeteknek
36 XXVIII|                az arcát nem látta ember, mégis tudja róla, hogy ez az oroszlán
37 XXVIII|                 Várjon a gézengúz!~Aztán mégis azt gondolta ki bosszújában,
38 XXVIII|                lovait kétfelõl.~Most már mégis kezdett élni a gyanúperrel,
39 XXIX  |              meggondolta magát, az arany mégis jobb, mint az ólom. Bosszújában
40 XXX   |                   Nem elõzhette-e õt meg mégis valaki? Az a bivalyos szekéren
41 XXX   |              asszonynak címezte.~- Azért mégis ketten együtt törtük mi
42 XXX   |                 dekrétumot. Sajnos, hogy mégis megelõzött kegyelmed, s
43 XXX   |                 azzal a szándékkal, hogy mégis visszatér Szathmárba, és
44 XXXI  |            hasonlatos lovagban, de azért mégis türtõztesse az indulatát,
45 XXXI  |                nagy elliptikus útja van, mégis visszatér a maga napjához.
46 XXXI  |          szerette ezt a kis porontyot, s mégis úgy el tudta hagyni, hogy
47 XXXI  |                vízbe fulladt. - De azért mégis zsibbadás szállta meg eszét
48 XXXI  |                 Orbánt lenyakaztatni, de mégis jobban tette, hogy nem kérdezte.~
49 XXXII |                 nem szereti. Hanem azért mégis alig tudták magához téríteni,
50 XXXII |                  öreg Ghéczy Zsigmondnak mégis módjában volt a szétzüllött
51 XXXIII|                 hogy meg nem ette. - Hát mégis csak szereti!~- Nem, pulyácskám,
52 XXXIV |                  aranyat képviselt.~- De mégis legtöbbet ér az én buksim -
53 XXXIV |               körül fûzte az asszonynak, mégis - csak át kellett õt fognia
54 XXXV  |                  magát, hogy itt van.~De mégis kitalálta.~Andrássynak volt
55 XXXV  |               fájdalmat, mint kegyelmed, mégis rám talál az. S az én szívem
56 XXXV  |                  önkénytelen megszorítá.~Mégis volt hát valami közös a
57 XXXV  |            nyelvétõl õrizkednem illik.~- Mégis maradjon egy kevéssé. Valamit
58 XXXV  |               ellen invocáljon.~De ennek mégis kellett valami más okának
59 XXXVI |              Kend is törõdött már, azért mégis ember!” - „Nekem nincs már
60 XXXIX |                  Feljebb!~- Bercsényi?~- Mégis feljebb!~- Nem tudom kitalálni.~-
61 XLII  |                 pecsétjével megerõsítve, mégis elvetették; azt mondták,