Fezejet
1 V | hiúzprémes négyszegletû süveg: elõtte a protocollum. S azon a
2 X | nehogy az a hosszú termetével elõtte álló ifjú munka nélkül maradjon,
3 X | teremtés, mint aki itt most elõtte áll, magas, délceg és karcsú;
4 XII | asszonyt,~ Ha elõtte áll is.~Jaj, dehogynem látta!
5 XIII | tért, hogy megismerte az elõtte térdeplõ hölgyet, hattyúnyakhajlású
6 XVI | Most már olyan világos volt elõtte, mintha a szemeivel látta
7 XVI | merészen keresztültette elõtte a lábát s rárivallt.~- Követelem
8 XVII | takaró szikla felemelkedett elõtte, s akkor a lépcsõkön alászállhatott.~
9 XIX | csendesen térdre bocsátkozott elõtte.~- Hallod az átkot, ami
10 XXI | valamit, az szentírás volt elõtte, azért félbehagyott minden
11 XXII | képezik, ismeretlenek voltak elõtte. Õelõtte a férj csak a régi
12 XXII | Erre az igazságra felhúzták elõtte a csapórácskaput, s beeresztették
13 XXII | olvasni.~Eleinte táncoltak elõtte a sorok. Minden betûnek
14 XXII | vezeti õket! Tüzet, tüzet elõtte, utána! Tûz a fejére! Tûz
15 XXII | tabernaculum alatt, a két fia elõtte állt. Mind a kettõn a ministránsfiúk
16 XXIII | olyan jól rimánkodhatnál elõtte. „Mit gondolsz? Hogy hinnéd
17 XXIV | kellett azt elszótagolni elõtte. Aztán még mindig jutott
18 XXIV | puskáikkal tisztelegtek elõtte. Ekkor megkondult a vár
19 XXIV | tekintetû arccal, amint elviszik elõtte a halottat. Fekete selyemruhába
20 XXIV | mormogja mikor a pap elmegy elõtte.~A koporsót kísérik a siránkozó
21 XXV | letakarva, mely éppen csak az elõtte ülõ alakra vetett világot,
22 XXVI | számíttatik be.~Õ tehát elõtte való nap úgy tett, ahogy
23 XXVI | jött az apja elé, s megállt elõtte katonásan.~- Eredj, kölyök,
24 XXVII | hercegen. De ezt nem árulta el elõtte.~- Megvallom õszintén -
25 XXVIII| idegeit.~A halál jelent meg elõtte.~Az az oroszlánfejû angyal,
26 XXVIII| Csak a sártömeg reszket elõtte, ez az arisztokrata izomhalmaz,
27 XXVIII| olyan nevezetes személy volt elõtte ez az asszony.~- Nos, ifjasszony!
28 XXVIII| tudott felfedezni, hogy elõtte „egy” asszonyság utazik (
29 XXVIII| skarlátszínû hintó járt elõtte, amiben egy asszonyság utazik,
30 XXVIII| skarlátszínû hintót, amely õt elõtte futtában üldözi (ami valóságos
31 XXIX | kanyargó úton fel-feltûnt elõtte, amint egy hepehupás halomra
32 XXX | kikémlelve a nyíláson: elõtte terült el a majthényi róna,
33 XXXI | rabszolgájává tesz, s nincs elõtte sem magas, sem alacsony,
34 XXXI | ájulás kezdé környékezni. Az elõtte álló alak s a pompás úri
35 XXXI | az aranyos hintó futott elõtte mindenütt szárnyas hyppogryphoktól
36 XXXI | békekötést? Csak akkor támad elõtte világosság, mikor a körül
37 XXXI | hogy minden ajtót becsapnak elõtte, s a piacon ujjal mutogatnak
38 XXXII | abba a nyoszolyába, amibõl elõtte egy nappal egy labanc vezér
39 XXXIV | le is üthette a nyakát az elõtte állónak.~Megszólalt, nehéz
40 XXXV | asszonyt: „Borulj arcra elõtte, s áztasd a lábait könnyeiddel!”~-
41 XXXV | fog hozzá, hogy gyónni fog elõtte; mikor meglátta, elállt
42 XXXV | mûvészi csínnal rajzolta az elõtte ülõ arcképét ezen könyv
43 XXXV | Valóságos kultusz tárgya lett elõtte minden, ami e házban az
44 XXXVI | vendégszoba ajtaja kitárult elõtte, s az asszony szerencsés
45 XXXVII| férfi elõtt, hogy amidõn az elõtte térdepelt, és igazán nagyon
46 XXXIX | akkor Juliánna széttárta elõtte a karjait, s azt mondá neki;~-
47 XLI | hogy a porba alázd magadat elõtte; s térdeiden csúszkálj az
48 XLI | kanóca megkoppantatlan izzott elõtte, elgombásodva.~Aztán eljött
49 XLII | kínvallatás alá fogják vetni.~Elõtte való nap odaküldték hozzá
50 XLII | az ítéletet kihirdették elõtte, diák nyelven, amirõl õ
51 XLII | jegyzõje az ítéletet felolvassa elõtte, az egész nép hallatára.~
|