Fezejet

 1 III    |          De Hortis Siegebert uram! Kegyelmednek a legfelsõ gombja a dolmányán
 2 IV     |          Egy szál õsz haj se nõjön kegyelmednek emiatt a fején! - replikázott
 3 VIII   |             Hát miért nincs nyitva kegyelmednek a lámpása?~- Becsapta a
 4 IX     |              s hogy az a hajadon - kegyelmednek a leánya, bíró uram.~- Íme
 5 XIII   |          gyermek. Recommendálhatom kegyelmednek.~- Köszönöm, doktor. Most
 6 XIII   |       gazdasszonya akkor is alszik kegyelmednek, amikor jár, azt elhiszem,
 7 XVI    |      nagyobb tisztelettel beszélni kegyelmednek!~- Azt gondoltam, tanúnak
 8 XVI    |  törvényszék fogja megítélni. Most kegyelmednek a dolga megmondani, hogy
 9 XVIII  |    Ellenben azért vagyok itt, hogy kegyelmednek, generális úr, egy becsületes
10 XVIII  |         nevetve. - Azért tanácslom kegyelmednek, hogy bocsássa alá nyugodtan
11 XIX    |         megpecsételt diploma, mely kegyelmednek és egész famíliájának, mind
12 XIX    |           semmi. Végezetül itt van kegyelmednek a tüzérsége. Errõl el kell
13 XIX    |       asszony érdemei, s mondhatom kegyelmednek, hogy azok igen nyomatékosak.
14 XXVII  |        Illésházy kancellárhoz, aki kegyelmednek hazafia, s a magyar ügyeknek
15 XXVII  |            a diadalmak után hátra. Kegyelmednek annyi része volt már a dicsõségbõl,
16 XXVIII |            harsogott az ezredes. - Kegyelmednek, kapitány úr eklatáns elégtételt
17 XXIX   |          Én teszem õtet meg. Van-e kegyelmednek valami szolgálója, akinek
18 XXIX   |        pusztára. Már csak meg kell kegyelmednek várni, míg az uram, a kocsmáros
19 XXXI   |     feleségemet nem kölcsönözöm ki kegyelmednek többé használatra. Ezt az
20 XXXI   |        senkinek sincs szüksége; de kegyelmednek még lehet.~- Nekem?~- Az
21 XXXI   |           lehet.~- Nekem?~- Az ám. Kegyelmednek. Mert nem lehet ám nekem
22 XXXI   |           az én asszonyom segített kegyelmednek, ki tudja, hogyan, mi módon,
23 XXXI   |      múltakért amnesztiát adhatok. Kegyelmednek pedig, asszonyom, átadhatom
24 XXXI   |         vágják. Milyen jól illenék kegyelmednek az özvegyi ruha.~- Rossz
25 XXXI   |            köszönje a megmaradását kegyelmednek. Hanem egy dologra kérem
26 XXXI   |           azt. Nem lenne hasznára. Kegyelmednek nagy pozíciója van az érdemek
27 XXXI   |              Nos? Kezéhez jutott-e kegyelmednek vagy sem?~- Igen, de amaz
28 XXXI   |       ilyen õszintén nyilatkoztam. Kegyelmednek a múltban levõ érdemei már
29 XXXV   |       visszaszereztem, és elhoztam kegyelmednek?~- Megvallom igazán, hogy
30 XXXV   |      visszakerült könyv. Mit adjak kegyelmednek érte?~Csalogató szó volt.
31 XXXV   |         Hogyan tehetem azt?~- Volt kegyelmednek egy szent alakja, akit életében
32 XXXV   |           Beszéljünk egyébrõl. Hát kegyelmednek hogy folynak a dolgai mostan?~-
33 XXXV   |           fogadtam el. Most átadom kegyelmednek ezt a nagyon becses régi
34 XXXV   |       került a kezembe, ami megint kegyelmednek volt ezért meg ezért drága.
35 XXXV   |           a nõ. - Talán tehetek is kegyelmednek egy jó szolgálatot. Nekem
36 XXXV   |          esik arra gondolnom, hogy kegyelmednek ezt a helyet bizony itt
37 XXXV   | engedelmeskednek-e neki? Nem volna kegyelmednek még tudomása róla, hogy
38 XXXVIII|         szólt közbe Alauda uram. - Kegyelmednek, nagyságos asszonyom, még
39 XL     |           errõl! Te asszony.~Eddig kegyelmednek címezte, most „te asszony!”~
40 XL     |     megilletõ címemet.~- Igaza van kegyelmednek. Tessék helyet foglalni
41 XL     |         felelé nyugodtan.~- Vannak kegyelmednek írott bizonyítványai? Vannak
42 XL     |      jóváhagyást is elõre meghozom kegyelmednek az iránt, hogy amely magyar