Fezejet
1 VI | Lakoma, dínomdánom folyt éjjel és nappal, s mikor aztán
2 VIII | nagy gyönyörűség az, ha egy éjjel ő fogdoshatja össze az utcán
3 VIII | Szedtek is össze egy tucat éjjel kóborló mesterlegényt, aki
4 VIII | zsilipen leeresszék, mikor éjjel jégburok van a tetején,
5 VIII | õrködjék. Vigyázzon rá, hogy éjjel a foglyot meg ne szöktesse
6 IX | elmondom a dolgot. Most éjjel egyszerre nagy világosságra
7 IX | történt; azok azt mondják, az éjjel egy kóborló leányt fogtak
8 IX | uram, egy más újságot. Az éjjel Blumevitz ezredes megszökött
9 IX | a fehérszemély, akit az éjjel a piacon elfogtak, éppen
10 IX | meghiúsul, ha odavész a jövõ éjjel, vagy õ, vagy a küldemény,
11 X | eresztettem. S minthogy az éjjel a belsõ frajjomat is elfogták
12 X | ellenséget!” ez az utasítás. Éjjel mindig nyeregben, nappal
13 XI | már akkor éjszaka van.~Éjjel pedig rendes ember aludni
14 XIII | alibijét bebizonyítsa, egész éjjel a felrobbanás percéig együtt
15 XIII | itt tört be elég fej az éjjel, de azok várhatnak reggelig.
16 XIII | ketterhäuschenbõl, akit az éjjel megszöktettek.~A doktor
17 XV | franciát a polgárok elfogták az éjjel, mert árulással gyanúsítják,
18 XV | Belleville lovagot; mert azt az éjjel hazakerült Korponay kapitány
19 XV | mondá a tábornok. - Az éjjel a hajamba esett egy nagy
20 XV | neki. „Hát nem ijedt meg az éjjel nagyon a tisztelendõ asszony?”
21 XVI | generális, Löffelholtz, a múlt éjjel, a zûrzavart felhasználva,
22 XVI | És íme a rákövetkezõ éjjel megszökik a groszscherfeldi
23 XVI | Thurzó-ház elõtt egy leányt, aki éjjel egyedül kóborol, a szigorú
24 XVI | zárják. S a rákövetkezõ éjjel felrobban a lõporos torony!
25 XVI | nap, melyik a másik, három éjjel összeragadt, egyiken se
26 XVI | tiroli foglyoknak, valamelyik éjjel; amikor a sor éppen õrá
27 XVI | nyakára küldi, hanem még az éjjel ostromot intéz lábtókkal
28 XVI | elõadásából, hogy a múlt éjjel történtekben nem játszott
29 XVII | elfogta a várostól a vizet. Éjjel pedig felnyitotta a zsilipet,
30 XXIII | asszonyok hisznek, ha valaki éjjel a szeretettjérõl álmodott,
31 XXIV | összecsõdült hajdúsággal. Egész éjjel hallhatá a danáikat, mosdatlan
32 XXIV | levelet magam az apámnak. Éjjel kötelet fonok lepedõkbõl,
33 XXIV | Ferenc, a nagyobbik fiú.~Az éjjel sokáig fenn tivornyáztak
34 XXIV | a hadakat a várból, s az éjjel megyek vissza a kolostoromba,
35 XXVI | várja be a holnap reggelt. Éjjel nem tanácsos utazni, s ami
36 XXIX | mind a nyolcat!~- Még az éjjel tetszik? - kérdé a kocsmáros.~-
37 XXIX | vármegye gátjáig, aki még az éjjel tovább akart utazni Szathmár-Németibe.~-
38 XXX | hamarább, mint te.~- Hisz én éjjel, nappal, hóban, zivatarban
39 XXXII | Egyszer megcsípték már éjjel, bujdostában, Fügedy Nagy
40 XXXII | villámlástól, mennydörgéstõl. Egész éjjel elnézném. Õ meg fél tõle.
41 XXXVII| nyomra, mint a véreb. Se éjjel, se nappal egy lépést nem
|