Fezejet

 1 I    | keresztülvetett veres kendõvel; a hölgy szemei a távolba néznek,
 2 III  |         be a templomba? - kérdé a hölgy kísérõ lovagjától.~- Más
 3 III  |         kell menni.~Ezzel aztán a hölgy kegyes fejhajtással elbocsátá
 4 IV   |         hord magával egy rangbeli hölgy tizenkét inast? Hát tessék
 5 XI   |           hátra van egy - mondá a hölgy, folyvást széttekintgetve
 6 XI   |          lovag.~Erre felpattant a hölgy.~- Az egy szemtelenség!~-
 7 XI   |        nagyon ki volt száradva. A hölgy beleharapott, s amit leharapott
 8 XI   |           volt semmi néznivaló.~A hölgy aztán azt az idõtöltést
 9 XI   |          doktor, megfogva a beteg hölgy üterét. - Megmondtam tegnap,
10 XII  |          egy keményfa táblával.~A hölgy elébb átkandikált a fatábla
11 XII  |        van jól... - vágott bele a hölgy, a tenyerét a lovag ajkára
12 XII  |      szarkazmus volt; amit a szép hölgy el is értett.~- Fogadása
13 XII  |  szegénykét? - kérdé a levente.~A hölgy felnézett rá még mindig
14 XII  |           Ah! - szólt elbámulva a hölgy. - Kegyelmed vendéget várt?~-
15 XII  |           csak ott volt a karja a hölgy dereka körül.~Az pedig nem
16 XII  |      óramû egyik súlykoloncára.~A hölgy nem mond neki ellent. Még
17 XII  |          félvállról odatekintve a hölgy.~- Annak a ketterhäuschennek
18 XII  |   odaszökött a lovag, s elkapta a hölgy kezébõl erõhatalommal az
19 XII  | erõhatalommal az egész könyvet.~A hölgy kacagva sikoltozott, a fõúr
20 XII  |           vers elfogyott, akkor a hölgy egy hetedik strófát kezdett,
21 XII  |         alatt felköszönt egy szép hölgy, azt meg szokták csókolni.
22 XII  |          vissza az életpirosság a hölgy orcáira; átszellemült tekintete
23 XIII |            a fekete prém körül.~A hölgy csalfa mosolygással nézett
24 XIII |         tartám.~- Én is - monda a hölgy, s aláhajítá neki az erkélyrõl
25 XIII |         elbámulva.~Az a leskelõdõ hölgy odafenn, lélegzetét visszafojtva
26 XIII |       vágni, s mégsem adom elõ.~A hölgy odafenn a tenyerével csókot
27 XIII |          Akkor a füléhez hajolt a hölgy, s valami nevet súgott neki:
28 XIV  |    Belleville lovag félrenézett a hölgy felé, ki térdeit karjaival
29 XIX  |       rajta e szúrás...~...A szép hölgy pedig ott lappangott ezalatt
30 XXVII|             rebegé utána az ápoló hölgy.~A király a két összetett
31 XXX  |           XXX. FEJEZET~A hajporos hölgy - A kaszált rend a majthényi
32 XXX  |    bivalyos szekéren hátrahagyott hölgy csakugyan egy személy-e
33 XXX  |         ragadt el a nevetés.~Több hölgy is volt jelen a teremben (
34 XXX  |        Andernach lovag -, ha ez a hölgy nekem a múlt este paprikás
35 XXX  |       fõzõkanállal.~A márványarcú hölgy azonban õt figyelmére sem
36 XXX  |            hogy ki volt az a szép hölgy, aki éppen most eltávozott.~
37 XXX  |           bivalyos szekéren utazó hölgy.~Ez okvetlenül azonos azzal
38 XXXI |     odahúzva a pamlag elé, ahol a hölgy ült, kibontá a megtalált
39 XL   |     lõcsei kapituláció! - mondá a hölgy, elõkeresve a tarsolyából