Fezejet

 1 IV     |          haragosan De Hortis uram, s nagyot ütött az öklével az asztalra.~-
 2 VIII   |            aztán összetalálkoztak, s nagyot bámultak egymáson, hogy
 3 VIII   |        férfikéz megragadta a karját, nagyot sikoltott. Az egy olyan
 4 VIII   |             kezemhez.~Alauda uramnak nagyot villantak e szóra a szemei.
 5 X      |             csattanó csókot nyomjon.~Nagyot sikolt rá az asszony.~-
 6 X      |               fõstrázsamester”.~A nõ nagyot tapsolt erre a két szóra.
 7 XIII   |          három pilulát?~Erre a szóra nagyot hökkent a kérdezett. Rémület
 8 XIV    |             lát, hall és érez, aztán nagyot sikolt örömében, s mind
 9 XVI    |           aztán õ maga nevetett igen nagyot.~- No, de sebaj! Minden
10 XIX    |              hogy az hanyatt estében nagyot ütött a fejével a keményfa
11 XIX    | szétmorzsolgatta a tenyerében.~Aztán nagyot kacagott rá. Ahogy talán
12 XXII   |          anyja térdére könyökölve, s nagyot borzadt, mikor az ijedõse
13 XXII   |         katolikus hitre.~A kis Ferkó nagyot nevetett erre a regére.~-
14 XXIV   |            apánk megjött?~A nõ szíve nagyot dobbant.~- Kitõl tudnám?
15 XXIV   |            hosszú tülkét elõretolva, nagyot tutult rajta.~- Mit jelentesz? -
16 XXVI   |              valamerre. Minden ember nagyot hunyított rá, s gondolt
17 XXVIII |        vetette végét.~- Phüh! - fújt nagyot Andernach lovag, aki jobban
18 XXVIII |    kurgutyarga bárgánjarga.”~A lovag nagyot bámult rá: hisz ezek tatárul
19 XXIX   |             Szegény urunk! - sóhajta nagyot a csaplár hallatára.~- Szegény
20 XXIX   |             betyárnak a kért csókot, nagyot is nevetett hozzá, mint
21 XXIX   |          keleti láthatáron.~Juliánna nagyot sóhajtott a derült égre,
22 XXX    |                 A száz tallér megint nagyot rendített a pártállásán.)
23 XXX    |             síkság, amin ezóta olyan nagyot nõttek a fák. A tizennyolcadik
24 XXX    |            aludt.~Az átokmondás után nagyot kacagott a kaszás férfi,
25 XXX    |       mondott szavaknál is. Juliánna nagyot sikoltott, s a mellette
26 XXXI   |      megdöbbenõ gyanakodással bámult nagyot.~- Az szép kis tête-a-tête
27 XXXII  |              a villámcsapástól fogva nagyot változott az öregúr természete.
28 XXXII  |            idegen ököl nem tud olyan nagyot ütni, mint az a szív ott
29 XXXIII |          mellé kuporodsz, ott is egy nagyot hazudsz! (Ezzel a mondással
30 XXXV   |              vagyok szokva.~Juliánna nagyot sóhajtott. Mi vigasza legyen
31 XXXV   |     megláttak az apjuk szentélyében, nagyot bámultak. Hogy került ez
32 XXXV   |             nagyravágyásom!~Juliánna nagyot sóhajtott, aztán megszorítá
33 XXXVI  |       ortályoskodtak; s mikor valami nagyot akartak tenni, akkor nevetségessé
34 XXXVIII|       vesztében a lógósra talált egy nagyot húzni, mire az telerúgta