Fezejet

 1 I      |   örökalvó, nem tudja már senki. Mire vár még? Mért nem siet föld
 2 IV     |        De mármost kérdezem, hogy mire egy asszonynak tizenkét
 3 IV     |       uram intett a fõjegyzõnek, mire az nagy üggyel-bajjal, mintha
 4 IV     |          a levesben; tudom, hogy mire jó. De tizennégy forint
 5 V      |      mégis szenátor lesz belőle, mire az apja kidűl, addig beleokul
 6 V      |         betenni.~- Hát a janitor mire való?~- Annak kötelessége
 7 XI     |   azalatt annyi idõ eltelt, hogy mire visszakerült a beteghez,
 8 XII    |          öttel koppantott rajta; mire a fatábla nesztelenül félre
 9 XII    |        Olyan.~- Vallja meg, hogy mire szólt ez a fogadás?~- Ha
10 XIII   |        leeresztve a kard hegyét, mire aztán a lovag is leeresztette
11 XVI    |         át a városi kikiáltónak, mire az kiment a terembõl, s
12 XVI    |   minderre öt percet leszámítva, mire használta kegyelmed a tizenöt
13 XVI    |       fölöttük ítéletet tartson. Mire nézve minden a városban
14 XVI    |         már arra is rájött, hogy mire való volt neki azt a fogadott
15 XIX    |       Blumevitz ezredes nevében. Mire aztán a császári katonaság
16 XXI    |     találgatják a tudósok: vajon mire szolgálhattak.~Ezekkel lövöldöztette
17 XXII   |      aludni a dervisgenerális.~- Mire kolompolnak olyan veszekedetten? -
18 XXIV   |             kiáltá a kocsisának, mire a hintó megfordult.~- Lásd,
19 XXVI   |   Óvatosság a bölcsesség anyja!”~Mire azonban a postaházig ért,
20 XXVIII |           Éjfél is itt volt már, mire fixumfertig ott ült a haditörvényszék,
21 XXVIII |       viselõ hírhedett hordókat. Mire Andernach lovag elõkerült
22 XXIX   |        erre az úri asszonyságra.~Mire a szekér elõállt a nyolcbivalyos
23 XXX    |     keresztül.~Megint este lett, mire a domahidai csárdához elvergõdött.~
24 XXXI   |          imádott szép hölgynek: „Mire megújul a hold: a nap is
25 XXXI   |          ülõ megszabadítójának: „Mire megújul a hold, a nap is
26 XXXI   |          a föld nyelte volna el. Mire megújult a hold, megint
27 XXXVI  |   rángatózás fogta el az ajkait. Mire emlékezett vissza?~- Az
28 XXXVIII|         talált egy nagyot húzni, mire az telerúgta a szemét, száját
29 XL     |          értesse meg velem, hogy mire becsüli azt?~- Kívánhatsz,
30 XLI    | lépten-nyomon. - Késő este volt, mire a vendéglőbe visszakerült. -
31 XLII   |     fordítva, hogy megérthessed, mire vagy ítélve.~- Jól tudom: