Fezejet

 1 III    |           bírónak a fia. (Az anyja ám ennek olyan magas termetû
 2 XII    |           megvetésüket.~Nem maradt ám kigúnyolatlan Belleville
 3 XII    |            utolsó sor nélkül?~- Az ám. Mert én mindig azt kívánom: „
 4 XIII   |            altattam el, de nem úgy ám, ahogy téged, meleg csókjaimmal.~
 5 XIII   |            nem hiszik kegyelmetek, ám jöjjenek utánam.~Azzal a
 6 XIV    |      õrizni, és én felelek érte.~- Ám lássa kegyelmed - szólt
 7 XVI    |      fegyveres akciók közé. - „Nem ám, ha fegyverrel nem állják
 8 XVIII  |      pecsétes levelet.~De nem volt ám az elég, hogy cifra a pergament,
 9 XX     |         protestáljunk! A kardjaink ám nem váltak vasporrá:~- Késõ,
10 XXI    |       sokan áldták!~Nem válogatott ám a szenvedõk között, ahogy
11 XXII   |            kanalának hívják; de az ám nem krampampuliosztogatásra
12 XXII   |   elhagyott tûzhelyéhez vágyik, te ám szidalmazd érte; én imádni
13 XXII   | ápoltjaimat, ha kitiltod a várból, ám tegyed. Én megtartom õket
14 XXIV   |           stracenói kelepcét?~- El ám! Hej, hogy szitkozódtak
15 XXIV   |        felöltöztetett halottal.~Ez ám hatalmasabb parancsoló,
16 XXIV   |     kérdésre?~- Bizony nem is arra ám, hogy „hányat tojik a pityer?”~-
17 XXV    |           még egyre nevetett.~- Az ám - szólt, odalépve ahhoz
18 XXVIII |            mármost el nem bocsátom ám kegyelmed addig, amíg a
19 XXIX   |            legyen. De nem is viszi ám át a szekeret most semmi
20 XXIX   |            ha táltos lesz is.~- Az ám, galambom, nyalka kurír,
21 XXIX   |             te kölyök, úgy vigyázz ám rá, mint a két szemed fényére.”~
22 XXIX   |           a hátunk mögött.~- Nehéz ám éjszaka a gázlót eltalálnunk.~-
23 XXX    |      visszahívó dekrétumot?”~- Nem ám.~- Menjünk, emberek, menjünk! -
24 XXX    |     vendéglõs.~- Megint itt vagyok ám.~- Bánja a ménkü.~- Hát
25 XXX    |      fiatalabb, mint ma.~- Így van ám az - magyarázá a gazda tudós
26 XXXI   |           még lehet.~- Nekem?~- Az ám. Kegyelmednek. Mert nem
27 XXXI   |       Kegyelmednek. Mert nem lehet ám nekem azzal a szóval port
28 XXXII  |           egoista tekintetével.~Ez ám a fogas kérdés! Hát mit
29 XXXII  |         tornácban. Nem olyan rossz ám az! Mikor halva voltam,
30 XXXIII |         nagy bûnöm.~- De nem kapod ám õt vissza soha.~- Soha?~-
31 XXXVIII|           városnál felejtett. - Az ám! Nem is találja ki, hogy