Fezejet

 1 I     |        megtalálja a kutató a „fehér asszonyt”; de itt már az akkori magyar
 2 III   |           tevé hozzá halkan.~A szép asszonyt ezalatt lesegíté a szánkóból
 3 VI    |             ágyúdurrogásért. S szép asszonyt csókolgatni csaknem olyan
 4 XI    |         doktor elhozta magával Léni asszonyt, az öreg régi gazdasszonyát.
 5 XII   |                Nem látja már a szép asszonyt,~            Ha elõtte áll
 6 XII   |            rémületbe hozni a gyönge asszonyt; hogy aztán újra felengesztelje.~-
 7 XIV   |              nehogy távollétében az asszonyt valaki, az egyetértõ szövetséges
 8 XIX   |             már nem találta a fehér asszonyt a szobában; - a rejteknyílás
 9 XIX   |        megragadta karjánál fogva az asszonyt, s felrántotta õt hevesen,
10 XIX   |     végeztem!~Korponay eltaszítá az asszonyt magától, s az asztalra dobta
11 XIX   |           Sajnálod eltemetni azt az asszonyt, aki megcsalt; meg valamennyi
12 XXII  |        kitünteti. Végül biztatja az asszonyt, hogy a béke nemsokára helyre
13 XXII  |         hanem hogy ide hozza azt az asszonyt, azt a százszorszép ördögöt,
14 XXIII | kegyetlennek lenni.~Gyûlölte azt az asszonyt, aki felõl tudta, hogy õ
15 XXIII |           Hiszen három szó elég egy asszonyt bolonddá tenni! - Még csókot
16 XXIX  |               Az ördög látott ilyen asszonyt! - dörmögé a csikós. - Azt
17 XXX   |            Ha én egyszer még azt az asszonyt a tõrömnek a hegyével elérhetném!~
18 XXX   |         ekhós szekér is, mely a két asszonyt viszi, Juliánnát és Krisztinát.~
19 XXXI  |            egy dologra kérem a szép asszonyt. Ne találkozzék a kuruc
20 XXXI  |         hintajából kikandikáló szép asszonyt megismerte, felkapta a süvegét
21 XXXI  |        ismerte volna a „lõcsei szép asszonyt”, akié az oroszlánrész ebben
22 XXXIV |            a kötelet, s kirántva az asszonyt az ura kezébõl, odaállt
23 XXXV  |             odavezesse hozzá ezt az asszonyt: „Borulj arcra elõtte, s
24 XXXV  |            berohanó fiúk egy idegen asszonyt megláttak az apjuk szentélyében,
25 XXXVII|   aranybányái! Nem kellett volna az asszonyt (és méghozzá a hû szolgálót)
26 XXXVII|            én viszem halálra azt az asszonyt, mielõtt az árulást elkövethette
27 XL    |          csak el sem taszíthatja ez asszonyt magátul, mert a magyar törvény
28 XLII  |           le Bécsbõl, hogy a makacs asszonyt kínvallatás alá kell venni.~
29 XLII  |             valaha.~Visszavitték az asszonyt a börtönébe.~S aztán ítéletet
30 XLII  |        Márton bõ kantusában, azt az asszonyt jõ vigasztalni a börtönébe,