Fezejet
1 IV | nagyban kereskedõ úr. Mind a ketten a közöttük ülõ fiatal De
2 IV | azt látta, hogy mind a ketten lesütötték a fejeiket, a
3 IV | ellenzéki asztalvégen egyszerre ketten is felugrottak a liga tagjai
4 X | Idefenn pedig mi magunk ketten, Pelargussal.~- Hát hová
5 XI | az ablakon.~Ezen mind a ketten egyszerre nevettek.~- De
6 XI | hódolatomnak.~- Azt csak mi tudjuk ketten: én meg az ördög.~- Nem
7 XII | mûve, s jó, hogy csak õk ketten bírtak róla tudomással.~
8 XII | vége van, s ha egyszerre ketten két felõl fogyasztják, nagy
9 XII | rabjaivá lettek téve mind a ketten. Mint ahogy a kígyókról
10 XII | nagyobb bolondot, mint mi ketten vagyunk?~Az bizony nagy
11 XVI | olyan szépén kidolgozták ketten a dunajeci hõskölteményt,
12 XVIII | is! Hallják önök mind a ketten azt a trombitaszót a Bástya
13 XVIII | Nem bánom.~S azzal mind a ketten kiálltak az ablakba egymás
14 XX | hurcolta kezénél fogva. - Ketten együtt egy kárpitzsinórral
15 XX | Azzal siettek le mind a ketten a ház hátulsó kapuján keresztül
16 XXIV | voltak nyugtatva mind a ketten; összeölelkeztek, együtt
17 XXIV | Mellette a kisfia. Mind a ketten aludtak.~Vajon melyiknek
18 XXV | amelybe benyitott, nem is ketten voltak, hanem hárman: Korponaynén
19 XXV | mint anya a gyermekét. Így ketten egymás mellett az ártatlanság
20 XXVII | leüttette a fejét.~Tehát ketten utaztak együtt, Juliánna
21 XXIX | asszonnyal; magunk vagyunk ketten idehaza a Tercsával; meg
22 XXX | asszonynak címezte.~- Azért mégis ketten együtt törtük mi el tegnap
23 XXXI | komolyan.~- Hát azt mi tudjuk ketten - szólt Blumevitz, mialatt
24 XXXI | hajdani vitéz alvezérével; ketten együtt merész tervet koholtak
25 XXXV | hosszú utat tettek meg mind a ketten azon nap óta, amelyen legutoljára
26 XXXV | mit akar ez itten? Mind a ketten odahúzódtak az apjuk mellé.
27 XXXVIII| feje dugódik elõre, mind a ketten zsémbelnek erõsen, szidják
28 XLII | leszünk, megdicsõülve mind a ketten, s aztán soha el nem veszítjük
|