Fezejet
1 VIII | mellé, s kezeit dörzsölgetve kérdezé halkan és nyájasan:~- Volt
2 XI | érkezett.~- No, mi baj? - kérdezé, odakopogva a nyoszolyához.~
3 XII | ezt is, mint a többit? - kérdezé Andrássy István szép munkatársától.~-
4 XII | kegyelmed talán ezt a nótát? - kérdezé az elsõ akkordok után fejével
5 XIII | No, Fabriczius, hol ég? - kérdezé a doktor.~- Már el is van
6 XIV | mit vétettél, pajtás? - kérdezé tõle a kapitány, mikor a
7 XVI | visszafordulva Alauda uramhoz, azt kérdezé:~- Nini! Mondja csak meg
8 XVI | mármost az a leányzó? - ezt kérdezé a fõbíró a tábornoktól.~
9 XXIV | mit mondott erre Miklós? - kérdezé heves szívdobogások közt
10 XXV | elõtted Blumevitz? (Ezt kérdezé. Azt meg sem akarta engedni
11 XXV | fogadta.~A palotás inastól kérdezé a tábornok, itthon van-e
12 XXV | Was sagt er, mein Kind? - kérdezé Krisztinához fordulva, mikor
13 XXV | fordulva, mikor Andrássy azt kérdezé, hogy mi lesz ez a szép
14 XXV | élveztek.~Löffelholtzné kérdezé Andrássytól, hogy szereti-e
15 XXVI | tovább.~- Mi ebben a tréfa? - kérdezé magában a tábornok. Egy
16 XXX | látszott rajta; egész hévvel kérdezé: „Hát nem hozta kegyelmed
17 XXXI | legelébb, szép asszonyom? - kérdezé Blumevitz lakoma után boros
18 XXXI | Hol van most a tábornok? - kérdezé közönyt színlelve.~- Én
19 XXXIII| most miért jöttél ide? - kérdezé a leányától.~- Hogy a gyermekemet
20 XXXIV | kalkulálsz, fiacskám? - kérdezé Korponay.~- Azt számítom
21 XXXIX | hozza ide kegyelmedet? - kérdezé Löffelholtzné.~- Engemet
22 XL | Juliánna szorongó kebellel kérdezé:~- És ha nem szolgáltatnám
23 XLI | teveled mi fog történni? - kérdezé Juliánnától.~- Én nekem
24 XLII | uramnak bántódása miattam? - kérdezé a fõúrtól.~- Azt nem mondhatom
25 XLII | izen kegyelmed semmit? - kérdezé a fõúr.~- Annak azt izenem... -
|