Fezejet

 1 XII  |             hölgy kacagva sikoltozott, a fõúr szintén kacagva káromkodék.~-
 2 XVI  |                    mormogá halk hangon a fõúr, s félvállról tekinte vissza
 3 XXV  |                akkor.)~Egyik nagyhatalmú fõúr odavetõleg említi, hogy
 4 XXVI |                hintó az imént? - kérdé a fõúr a szolgától.~Az felelt neki
 5 XXIX |               hahotával kacagni.~Szegény fõúr! - mondá magában Andernach
 6 XXX  |               bánnak. Abból megértheté a fõúr, hogy felhatalmazása vissza
 7 XXXI | vármegye-termében.~Juliánna belevágott a fõúr szavába, s nem hagyta tovább
 8 XXXI |              másikat, azt a mosolygót.~A fõúr most már mosolygott kegyesen.
 9 XXXI |           legmagasabb polcon álló magyar fõúr, a Pálffy János, aki nemzete
10 XXXII|               aztán megtörve a jég a két fõúr között.~De még jobban bebizonyítá
11 XXXV |           megjárja, hogy egy nagybirtokú fõúr tudós könyvet írjon, de
12 XXXV |              felfáradtak a várba. Mert a fõúr alkudozni szeretett. Aztán
13 XXXV |               Engem! Skártba! - kiálta a fõúr, olyat ütve az öklével a
14 XL   |         lezárolás alóli felmentéseért; a fõúr megbiztatta, hogy csak viselje
15 XL   |           kezében?~Juliánna megértheté a fõúr exaltált tekintetébõl a
16 XLI  |               meg. A Sréter Jánosé. Ez a fõúr õt egyszer keservesen megsértette,
17 XLII |               szó megtérésre mutatott.~A fõúr azzal az ígérettel távozott
18 XLII |                   Hogy mennyire terjed a fõúr jóakarata, azt nemsokára
19 XLII |           kezében. Ezt elébb a jelenlevõ fõúr elvette tõle, és ugyan átvizsgálta,
20 XLII |           keresse benne vigasztalását.~A fõúr azért volt ott, hogy a lelkész
21 XLII |                   Itt a szavába vágott a fõúr.~- Azzal ugyan a káplán
22 XLII |            kegyelmed semmit? - kérdezé a fõúr.~- Annak azt izenem... -
23 XLII |             többé földön lakó urakhoz.~A fõúr elszörnyedve kiálta fel:~-
24 XLII |                 mind magával vitte.~Száz fõúr, tízezer nemes és egy egész