Fezejet

 1 X     |     leány-fiút az asztalhoz, s eléje tette a csészét.~- Otthon
 2 X     | határon átszállított, az innen eléje vonuló lovasság belophatja
 3 XVIII |      volt! Inkább hozták volna eléje a koporsóban. Inkább mondták
 4 XVIII |      tüneményszerû jelenet áll eléje. Egy nõalak fehér ruhában,
 5 XIX   |        a kisfiú, miért nem jön eléje? Hol sétálni van, hol meg
 6 XXII  |      szent atyától.~S odatette eléje a hosszú, pecsétes levelet.~
 7 XXII  |      az új Isten! Takarodjatok eléje! Nyaljátok a talpát! Ti
 8 XXIV  |  egymás kezét fogva, odalépett eléje, s a nagyobbik így szólt:~-
 9 XXV   |        az egész Poprádig küldé eléje a kapitulációt.~Annak az
10 XXV   |      akinek kérni sem kellett: eléje hozta.~- Mit szólsz hozzá,
11 XXVI  |          Beszélni akarok vele. Eléje kell jutnom, ha az egeket
12 XXVII |      örök bírám elé, oda tárom eléje szívemet: „Nézz bele! Te
13 XXVIII|    állomáson hat lovat fogatok eléje, s a gänserndorfi postának
14 XXVIII|      zászlókkal az élén kijött eléje és elállta az útját. Kapott
15 XXIX  |        s az ajtón kaparászónak eléje világít.~Õ az, a várva várt.
16 XXIX  |      kell a ménesrõl! - kiáltá eléje vágva, s azért félbe sem
17 XXXII |    lennie, hogy az apja, amint eléje lép, az elsõ dühében fog
18 XXXII |      ugrik fel a földrõl, hogy eléje szaladjon, nem hagyja abba
19 XXXIII|   elzárkózva.~S ott letérdepel eléje.~- Miért jöttél ide? - kérdi
20 XXXIV |        az ura kezébõl, odaállt eléje, saját testével védve azt
21 XXXV  |      változás történt - vágott eléje a szónak Andrássy.~- Valóban
22 XXXIX |   tenni elzsibbadó idegein, és eléje sietni nagy örvendezõ repeséssel
23 XXXIX |         Nagy-Szombatig jön fel eléje Stella császári generális