Fezejet

 1 X      |   mondanék nemet. De hát arról - tudod már, hogy miket álmodoztunk.~
 2 X      |     erõsen állt, hát letépik. Te tudod jól, hogy Czelder Orbán
 3 X      |        Istennek, akire rábíznám. Tudod, hogy ez az életem! Jól
 4 XIII   | hüledezve.~- Ne légy ostoba! Jól tudod - kiálta Juliánna, haragosan
 5 XIII   |     amerre tudsz!~- Hogyan?~- Te tudod az útját, módját. Innen
 6 XIII   |          majd az én barátnémnak. Tudod már, kinek? Errõl megtudja,
 7 XVI    |         tud errõl még.~- Hát nem tudod?~- Dehogy nem tudom, hogy
 8 XIX    |         le a nyeregbõl?~- Dehogy tudod: semmit sem tudsz. Hiszen
 9 XIX    |        be már az ajtón, s mégsem tudod, hogy viseled! Keresd ki!
10 XX     |       nagy halott van?~- Hát nem tudod, öreg trotty? Te haltál
11 XX     |   harangok? Csitt! Hallga!~- Hát tudod, hogy mit beszélnek? A pápista
12 XXII   |       generális uram.~- Hát hogy tudod, hogy én generális vagyok?~-
13 XXIV   |     mondták, hogy mi is halljuk. Tudod már, hogy apánk megjött?~
14 XXIV   |          kis Józsi fiú.~- Hát te tudod, hogy mit akarok vele?~-
15 XXIV   |        kisfiam?~- Hát te még nem tudod? Akkor, látod, én többet
16 XXVI   |          s azt súgta a fülébe:~- Tudod, hogy én mindig hûséges
17 XXVI   |         intrika közöttünk marad. Tudod te azt, hogy ki az a Belleville?
18 XXXIV  |       szörnyen.~- Hogyan? Azt te tudod! Ugyanazokkal a mézszavakkal,
19 XXXVII |       rossznak tartanod, mert te tudod, hogy milyen jó volt; nekem
20 XXXVIII|        én az én ruháimból egyet. Tudod, hogy rád illenek az én
21 XLI    |          az õ feje, vagy a tied!~Tudod, hogy mi vár rád? Fejedet
22 XLII   |        még, szeretõ urad van. El tudod õt hagyni?~Igaz! Az élet