Fezejet

 1 I      |           szentnek hiszi, s búcsúra jár hozzá. A szájhagyomány éppen
 2 III    |         amilyenben a céhbeli mester jár, éppen úgy visszafelé sem
 3 XIII   |         alszik kegyelmednek, amikor jár, azt elhiszem, hanem hogy
 4 XV     |             a nyitrai püspökség sem jár többé ezzel a beneficiummal.~-
 5 XVI    |       esthajnal: délesti négy órára jár az idõ.~- Miért nem költöttél
 6 XVIII  |         huszársághoz. Õkegyelme ott jár a csapatja elõtt, s mindjárt
 7 XIX    |           Keresd ki! Hatos fogattal jár a királyné!~- Az én feleségem? -
 8 XXII   |          telve annak a képével, úgy jár az is a távolban, egybeolvadva
 9 XXII   |             bámulnak elõre, elõttük jár az a fehér pont, mely az
10 XXIV   | életvilágosság utolsó lobogványával jár együtt, kezdé magában a
11 XXVI   |      szélhámos, kém és félkézkalmár jár keresztül...~- De minthogy
12 XXVIII |        idején, mikor ekhós szekéren jár minden okos ember.~Ezzel
13 XXX    |         Gregor képmása kézrõl kézre jár, õ is átveszi azt azokkal
14 XXXI   |      felkeresni, mikor az még kívül jár Németországban, s informálni
15 XXXI   |        arido?” (Ha a zöld ág is így jár, hát akkor a száraz ágra
16 XXXII  |           hogy azon tengelytöréssel jár az átvádolás.~Otthontalan,
17 XXXII  |            Egy kis ruhaszaggatással jár biz oda felmászni; de azért
18 XXXIV  |          sötétjében. Akkor aztán az jár jobban, akit hamarább megölnek.~
19 XXXIV  |              akkor valami varázslat jár veled, amibe az én véges
20 XXXV   |     cellájába, aki onnan sehová sem jár ki, csak éppen a folyosón
21 XXXVI  |             az úri vendégeknek.” - „Jár is ide vendég ilyen késõ
22 XXXVIII|           érett aranyalmát leszedni jár, négylovas hintóval.~Blumevitzné