Fezejet

 1 XII   |         kacagva káromkodék.~- Ah átkozott vad-angyal! Minõ csélcsapság!~
 2 XIII  |         a leghízelgõbb az, hogy „átkozott kujon!”~A közeledõ csoport
 3 XVI   |        Korponay Jankó. Hiszen te átkozott derék fickó vagy! Hej, hogy
 4 XIX   |      ordítva torkaszakadtából:~- Átkozott legyen az az asszony, aki
 5 XIX   |   könnyeitõl fulladozó hangon:~- Átkozott az átkozottak között! Kerítõné!
 6 XIX   |         kéjhölgy, áruló a neved, átkozott vagy az átkozottak között!~-
 7 XXIV  |        amíg eléred.~- Nem lövök! Átkozott legyen a szerszámod! Nem
 8 XXVI  |        az ember az idõt ebben az átkozott fészekben? Mi van itt valami
 9 XXVII |          ment ki: a gyaloghintók átkozott hírben állottak most; nem
10 XXVIII|   visszasrófolom a helyérc.~- Ön átkozott élces, uram!~- Arra nekünk
11 XXVIII| szerencsétlenségbe került: az az átkozott raport elfoglalta a figyelmét;
12 XXIX  |           Ott van a pokolban, az átkozott lyukas hidatokon. Beleesett
13 XXIX  |          borra ser - sohasem”.~- Átkozott rossz vinkó! - mondá rá,
14 XXIX  |   Költöttem; de ha nem ébredt.~- Átkozott máslása! Hogy elaludtam
15 XXX   |       allegált a lovag. - Azt az átkozott zsivány figuráját tette
16 XXXI  |         kell rostokolnom ezen az átkozott vártán, hogy el ne lopják
17 XXXII |     nyakát ebben a kertben az az átkozott, méregszõrû féreg.~Nem hallott
18 XXXIII|     ráismer. - Ide mert jönni az átkozott! A „lõcsei fehér asszony”! -
19 XXXIII|       Igazán megbántad, hogy oly átkozott árulást követtél el?~- Az
20 XL    | visszavette volna, ha lehetne. - Átkozott szó volt ez.~Az ország zászlósura
21 XLI   |       nem adod váltságul!”~Az az átkozott árny úgy suttogott, úgy
22 XLII  |       pedig teneked valaha az az átkozott gondolat támadna a lelkedben,