Fezejet

 1 V    |      kilép, minden ember büszke tekintettel néz végig a határozatot
 2 XIII |      mondtam? - szólt triumfáló tekintettel a doktor. - Íme, úgy alszik,
 3 XIV  |  hajtani a gépet, aközben kandi tekintettel pislogva az alvó tündérre,
 4 XVI  |   megbolondult.~Fabriczius éles tekintettel mérte végig a tábornokot,
 5 XVI  |   Löffelholtznak? - kérdé sötét tekintettel Fabriczius.~- Hát biz ezt
 6 XVIII|   forgatva a feje fölött szilaj tekintettel, úgy tûnt fel, mint a germán
 7 XIX  |   keblén, s szemeit megdicsõült tekintettel emelve fel a magasba, rebegé:~-
 8 XXII |       ártatlan, semmit nem értõ tekintettel bámult a kérdezõre.~- Hm! -
 9 XXIV |        tartva.~A gyermek rémült tekintettel nézett fel az erõszakos
10 XXIV |   kiálta pokoli örömtõl sugárzó tekintettel Miklós. - No most tölts
11 XXXI |          kérdé Juliánna harcias tekintettel.~Erre aztán Blumevitz elnevette
12 XXXI |        a férje homlokát, s zila tekintettel nézett a kedves barátnéjára.~-
13 XXXI |  Juliánna; egyszerre átmelegült tekintettel; úgy nézett a két karikára
14 XXXII|   köszöntõ tótok, akik vasvilla tekintettel néznek a malomkõ karimájú
15 XXXII|        az, azzal a bölcs bíráló tekintettel szemlélve meg az ajándékot,
16 XXXVI|     Juliánna oly kérõ, oly esdõ tekintettel nézett az ura szemébe, hogy
17 XXXVI|   kegyelmed ily kegyetlen hideg tekintettel. Ha nagy volt a vétkem,
18 XLI  |     szellem: fényes arccal, égi tekintettel; egy szárnycsapása elûzte
19 XLII | akadályul lenni.~Olyan fennkölt tekintettel járult elõre, mint egy rózsakirályné,