Fezejet

 1 III  |          te fiam, csak hagyd úgy, téged senki sem bírságol meg érte.
 2 XIII |          el, de nem úgy ám, ahogy téged, meleg csókjaimmal.~S azzal
 3 XIII |          vette észre senki. Mikor téged elfogtak a cudarok, azért,
 4 XV   |           illik.~- Úgy? hát még, „Téged Isten dicsérünk” is legyen,
 5 XVI  |           pokoli machina, s azzal téged egy csomó veszett ember
 6 XVI  |           hogy én ne rántsalak be téged!~- A törvényszék elé hínak
 7 XXII |    elszörnyedéstõl.~- De ki tanít téged ily vakmerõ beszédre?~-
 8 XXII |         is azért jöttem ide, hogy téged ingereljelek. Ez cudarság
 9 XXII |         siet Krasznahorkára, hogy téged öleljen, hanem hogy ide
10 XXIII|        róla: azok a bûnösök, akik téged erre megtanítottak.~- Azok
11 XXIII|    bántottak volna meg úgy, ahogy téged, halálos bosszúra gyulladna
12 XXIV |      haragszom érte.~- Óh, dehogy téged szidtak. A kassai kapitányt
13 XXXI | egyikteket akarlak szeretni. Vagy téged, vagy a másikat. Válassz!~-
14 XXXII|         engem?~- Senki sem szeret téged.~- Miért nem?~- Mert te
15 XXXII|      nekem, hogy én nem szeretlek téged? Egyetlenem! Azért, hogy
16 XXXIV|           az enyimen; s aki ezért téged jobban keresett halálra,
17 XXXV |    asszony! lõcsei fehér asszony! téged azért küldtek ide, hogy
18 XXXVI|       vele, amit akarsz. Nem kell téged arra tanítani. Az anyád
19 XLI  |         Mi dolgod itt?~- Az, hogy téged megöljelek!~- Hát tedd sietve.~-