Fezejet

 1 XII   |        Mind kihallik az utcára.~- Dehogy hallik! Ki járna mostan
 2 XIII  |          a háztetõrõl ugrom le!~- Dehogy ugrasz. Öltözzél gyorsan!~
 3 XIII  |           kegyelmed derogálni!?~- Dehogy akarom. Én elismerem a kegyelmed
 4 XVI   |        úrhoz? Otthon találta-e?~- Dehogy is találtam.~- Tehát kit
 5 XVI   |    kiszabadultál a körmük közül!”~Dehogy veszi észre, hogy itt törvényszék
 6 XVI   |           még.~- Hát nem tudod?~- Dehogy nem tudom, hogy a lõportorony
 7 XIX   |         szállsz le a nyeregbõl?~- Dehogy tudod: semmit sem tudsz.
 8 XIX   |      asszony? - kérdé Korponay.~- Dehogy futott! Hát kisiklott a
 9 XX    |  visszatért Fabriczius.~- Nem én! Dehogy mára! Erre az egy napra.~-
10 XXIV  |         Nem haragszom érte.~- Óh, dehogy téged szidtak. A kassai
11 XXV   |           árulta volna ezt el.)~- Dehogy Blumevitz! - kacagott Belleville.~-
12 XXVI  | szegletébõl a másikba igazítva.~- Dehogy a kendé! Ezt a karóba húzni
13 XXX   |  Szathmárban.~- A lócsiszárnak?~- Dehogy a lócsiszárnak, cserzõvargának.~-
14 XXX   |          szerével megszabadult.~- Dehogy szabadultam! Inkább nagyon
15 XXXI  |     nyújtva, mondá Juliánnának.~- Dehogy keresem, szép asszony; hiszen
16 XXXI  |           hall ég, föld, senki!?”~Dehogy hallgattak rá! Hiszen ilyen
17 XXXIII|           ki a villámos ég alá.~- Dehogy ûzlek. Inkább nagyon is
18 XXXIV |          Magad üldözöd magadat. - Dehogy kergetlek, dehogy állom
19 XXXIV |      magadat. - Dehogy kergetlek, dehogy állom el az utadat; hagylak