Fezejet

 1 X    |          hátravonult Pelargussal a szoba mélyébe.~- Látod, Pelargus,
 2 X    |          Ott most üres volt minden szoba.~ ~
 3 XII  |       segítsünk azonnal.~A lovag a szoba hátfalát képezõ, barokk
 4 XIII |           Tél az idõ, s fûtetlen a szoba. Aztán nagy tudománnyal
 5 XVIII|       Gyász sír! Sötét kripták!”~A szoba ablaka nyitva volt hagyva,
 6 XIX  |          Blumevitz erre fölnyitá a szoba ajtaját, s a kornétásához
 7 XIX  |           a képéhez, ami ott áll a szoba mélyén aranyozott bronz
 8 XXIII|        lehet már veled beszélni. A szoba a tied, hanem a szobának
 9 XXIV |      fõkapu fölött volt. Ugyanaz a szoba, amelyben Gyöngyösi rágta
10 XXIV |     toronytetõi kandikálnak elõ.~A szoba két fülkéjében két egyszerû
11 XXV  |          volt, aki õt ott várta. A szoba ugyanis sötét volt; csak
12 XXVI |           így. Azért van az a zöld szoba úgy berendezve, hogy abból
13 XXVI |   berendezve, hogy abból egy másik szoba nyílik, amelyiknek az ajtaján
14 XXXI | bolygótüzeket vetnek szerte-szét a szoba félhomályába, amik elõre-hátra
15 XXXV |          fájdalommal a nõ. - A kis szoba ajtaja be volt már zárva,
16 XXXIX|       kettõjükre nézve emlékezetes szoba volt az.~Juliánna most találhatott
17 XLII |     szobába fog átvezettetni.~Az a szoba az emeleten volt.~Annak
18 XLII |         szem elé.~A cserébe kapott szoba egész ódon pompával volt