Fezejet

 1 IV   |       közönség, az a festett kép ottan a rámában, Luther maga egyedül
 2 IV   |     szegény süket szabómester ül ottan a kép fölötti fülkében,
 3 XI   |          így kínozzák.~- Jó neki ottan - mond az úrnõ.~(Jó neki
 4 XI   |           mond az úrnõ.~(Jó neki ottan! Pedig hiszen õ dalolta
 5 XII  |     férfi. - Az én lelkem álljon ottan (ha ugyan van lelkem?) majd
 6 XIII |          Õt újra meglátod. Õ fog ottan várni...~A leány most már
 7 XVI  |         sem bánta volna! Mit lóg ottan? Annak pedig menni kellett
 8 XVI  |          német, s én nem lehetek ottan! Nézzétek, hogy feldagadt
 9 XIX  |          tekint: Korponayt látja ottan.~- Én tudom, hogy mit csinálok!
10 XXI  |     fekete koporsó üvegfedéllel. Ottan alszik Serédy Zsófia, Andrássy
11 XXIV |            Hova megyünk? - kérdé ottan, széttekintve.~- Most megyünk
12 XXIV |        felismerheté azokat, akik ottan állnak. Az öccsét a fehér
13 XXX  | karabélyok, amiket a kuruc sereg ottan hagyott. Miként egy lekaszált
14 XXXI |  lobogásáról! Hogy felejtette õt ottan egy egész felgyújtott pokol
15 XXXI |         a mulatság. Ismert õ már ottan minden falut, a nép szájait,
16 XXXII|         tán most is tenyészik az ottan? Egy kis ruhaszaggatással
17 XXXIV|        üregen át a jégbarlangba, ottan dugdosta el. Nem mind egy
18 XXXIV|         a tiedet megcsókolni még ottan sem fogja. Rám nézve nem