1-500 | 501-528
Fezejet
1 I | kősánc vízárkaiból most már buján tenyésző gyümölcsöskertek
2 I | szabadba vezettek, nincsenek már titokban tartva.~Egy ilyen
3 I | eresztékeibõl; az utóbbi már össze van repedezve és megkopva;
4 I | fehér asszonyt”; de itt már az akkori magyar divatú
5 I | ami egykor hevített, most már hamu. Óriások, akik melleiket
6 I | halotti köntösét viseli már? A kõ porrá, a vas rozsdává
7 I | feküdtek, mind porrá lettek már, s õ még mindig virraszt
8 I | mindig ez örökalvó, nem tudja már senki. Mire vár még? Mért
9 III | legyen úr!~Ahol van ni! Már fogott is egy áldozatot
10 III | akarják neki elhinni, hogy már nem fiatal ember, a másodikért
11 III | jelenteni, hogy a kántor már elkezdte a hívekkel együtt
12 III | Másnap grófnénak szólítottam; már erre nyájasan mosolygott,
13 III | tanultam az asztronómiát, már akkor Kopernikus megszületett; -
14 III | meglehet, hogy azóta már meghalt... Te stomfáksz! -
15 III | atyja másodszor is jött már az urakat szorgalmazni,
16 III | úrfi rögtönösen.~- No, ezt már csakugyan nem tanulhattad
17 III | uraim, szenátor urak, most már vonuljunk be, hallom, hogy
18 IV | egyik oldalán vályúsan van már kikopva. E nagy vasajtó
19 IV | hagyhatjuk.~Most taszigálták már De Hortist a szomszédjai,
20 IV | 1645 forint 33 krcár.”~De már erre egy olyan általános
21 IV | articsókának tövise is van!~- De már ennek állok elébe - dörmögé
22 IV | ujjait. - Érdemes tanács! Ez már égrekiáltó istentelenség!~-
23 IV | Hortishoz fordulva. - Most már csak hagyja rám, öcsémuram;
24 IV | hogy azoknak a hallatára a már lecsillapított szenátorok
25 IV | a négy mécs kimondatott, már akkor csak alig hallhatólag
26 IV | nem a szénát. Én is láttam már egyszer sáfrányt a levesben;
27 V | az megtöltve mind.~Látott már valaki huszonnégy akós hordót
28 V | négy akós áll egyedül. Erre már galamb van faragva. Ez a
29 V | kisugárzó szem van kifaragva. Ez már a „divina providentia”;
30 V | született mennyei nedv. Ebbõl már kóstolni sem szabad, ebben
31 V | fizetõ De Hortis uramat. Most már õ sem haragszik érte. A
32 V | stációt tettek a többiek már, s utolérhesse õket.~De
33 V | ugyan nem váratott magára, már a második vonásnál nagy
34 VI | Alauda uram. De Wencezlauz már akkor nem volt ott; õ, amint
35 VI | zajgának a tanácsbeliek. S most már mindegyik jól emlékezett
36 VI | hajlongások között:~- Volt már kegyelmed odahaza, a házánál,
37 VIII | alá, utat vesztett; itt már nem volt friss hó, amiben
38 VIII | De nem repült el; mert már kukorítanak a kakasok. Itt
39 VIII | városházára.~Nem messze volt már odáig. A leány és az õrjárat
40 VIII | mikor legjobban dicsérték.~- Már most lóduljanak kegyelmetek
41 VIII | halkan és nyájasan:~- Volt már odahaza a házánál, tekintetes
42 VIII | Fabriczius hangján nem érzett már semmi gyöngeség. - Kegyelmed
43 VIII | a szemei. Erre várt õ.~- Már megbocsásson, elsõbíró uram;
44 IX | negyedóra múlva e történtek után már ott volt a városházánál,
45 IX | bíró uram.~- Íme tehát már most tudja nagyméltóságod,
46 IX | ócska szokásai kimentek már a divatból. - Itt vannak
47 IX | feleségének? - Nem mondta-e el már eddig, hogy minõ kiküldetés
48 IX | kötelességét. Kegyelmed látott már sokaktól és nagyoktól megsiratott
49 X | lökje azt a tepsit, ami már tele van pogácsával. Ha
50 X | hogy nem soká leszek én már kuruc lovashadnagy.~A nõ
51 X | fõstrázsamesterségrõl?~- Az már megvan. Itt van a generális
52 X | nemet. De hát arról - tudod már, hogy miket álmodoztunk.~
53 X | hajlamokkal; csupa szív.~Már tizenhat éves korában követte
54 X | kicsike eleget petyegett; „Hát már, édes, én ezután leány leszek?”~-
55 X | de én az vagyok.~Pelargus már el is készítette neki a
56 X | nagyatyjához.~- Lásd! Én már többet is tudok. Nekem arról
57 X | idebenn levõ kurucok fejei már tudják jól, hogy õk nem
58 X | Nini, a Zsuzsi itthon van már!~- Jól van, kis fiacskám! -
59 XI | bizonyítja, hogy ez a fiatalság már a második stádiumát éli.~
60 XI | mert XIV. Lajos udvaránál már nem lehetett a kalandos
61 XI | mégis sikerül. Így is jó.~Már akkor, midőn Belleville
62 XI | nélkül nem.~- Az approchok már a bástyák alatt vannak.~-
63 XI | Nagyon sokáig beszéltünk már.~- A viszontlátásig.~- A
64 XI | sötét lett az idõ; a piacon már nem volt semmi néznivaló.~
65 XI | meggyújtják a gyertyát, már akkor éjszaka van.~Éjjel
66 XI | doktor belépett az ajtón, már akkor a nõ kínoktól vonaglott
67 XI | elmaradt, sírás lett a vége.~Az már nem olyan nagy baj. A könnyhullatás
68 XI | következik a fejfájás.~Ez már nem is baj. A fejfájás azt
69 XI | életeszencia.~A fejfájós beteg már tud panaszkodni. Sokat panaszkodik,
70 XI | panaszkodik, de az orvos füle már ahhoz hozzá van szokva.
71 XI | panaszkodik.~Mind ismeri azt már a doktor. A két oldalzsebe
72 XI | úgy maradt ott.~- Üm! Ez már nagy baj! - mondta a doktor,
73 XI | kopogását. De õ is hallhatta már az ajtón keresztül betege
74 XI | visszakerült a beteghez, már az akkor hanyatt szegzett
75 XI | látta, hogy csak négy van már benne.~A beteg bizonyosan
76 XII | nevet a kegyes csaláson.~Hát már az nem rontja meg a szent
77 XII | családi hagyomány volt; már a székely nagyapái ott Csíkszentkirályon
78 XII | szépen megülne a helyén, már régen készen volna.~Egyszer
79 XII | István nem hallott. Ezt már nem Bercsényi csináltatta:
80 XII | elõtt a többi kuruc vezérek már mind megfutottak, két napig
81 XII | megsarkantyúzott horologium; de ez már nem különbség; az ember
82 XII | Pedig bizony õkegyelmessége már a gyõrvári diadalon is túl
83 XII | vele a nyolcadik pohár?~Már azt nem éneklik fennhangon,
84 XII | Kocsmagenerális~ Nem látja már a szép asszonyt,~
85 XII | végigborzadt ennél a szónál.~- Már megint kezded a gonosz játékodat? -
86 XII | lecsukódik, s mikor felnyitom, már nem vagy itten, azt hiszem,
87 XII | Most is nagyon közel volt már a lovag, hogy a szemei lecsukódjanak.~-
88 XII | hitetlenség nagyon lábra kapott már sok kuruc fõúrnál. A fejedelem
89 XII | áhítat nyilvánításával, most már szabad az út a paradicsomba.~
90 XII | rajta. A piacon senki sincs már: üres a tér. Aki csak férfi,
91 XIII | minden arcmozdulatát értette már e leánynak.~- Várj, leánykám!
92 XIII | majd felköltlek.~Bizony már elkezdtek apró hógalacsinokat
93 XIII | Sokszor a hátukhoz verte õ már azoknak az alabárdjukat
94 XIII | fogd jól azt a kardot!~De már mikor azt a tanácsot adta
95 XIII | Mi bajok velem?~De most már egyszerre tízen is ordították:~-
96 XIII | mégis tétovázott.~- Hallod! Már benn vannak az udvaron!
97 XIII | ottan várni...~A leány most már gyöngén mosolygott, s könnyedén
98 XIII | az én barátnémnak. Tudod már, kinek? Errõl megtudja,
99 XIII | Csókolj meg, aztán siess! Már hallom a doktor ajtaját
100 XIII | az ágyába.~Rendben volt már minden. Jöhettek az inkvizítorok.~
101 XIII | ég? - kérdezé a doktor.~- Már el is van oltva. Hanem kegyelmed,
102 XIII | vizet töltött a nyakába.~Az már használt. Léni asszony fölugrott,
103 XIII | Kegyelmed studiosus, látott már olyat.~- Hah, csavarni is
104 XIV | Emléket is kaptak tőle már elegen, amivel hazamehetnek.
105 XIV | kis kapitány. (Többet tud már az ABC-ből a három első
106 XIV | legsűrűbb tömeg közé; amikor már éppen kötözni kezdik hátra
107 XIV | te ugyan jókor jöttél. Én már félóra óta védem a kapudat.
108 XIV | feleségedet azóta odafenn tán már fel is akasztották.~- A
109 XIV | öreganyámat feleségül vegye; mert már az apámtól is hiba volt
110 XV | hangosan kiáltozva, hogy most már ütni kell a németeket, rajtuk
111 XV | szüksége van a katonáknak. De már több gyíklesõt meg taglót
112 XV | Aztán ne harangozzanak már odabenn olyan kétségbeesetten,
113 XV | kétségbeesetten, hiszen nincs már semmi veszedelem!~Mondták
114 XV | lovag? Õ ért ehhez!~Mikor már nagyon sürgette, hogy hol
115 XV | mehetek.~A felügyelést most már rábízhatta Bankós Balázs
116 XV | szállására.~A borbélya ott várta már az elõszobában, a borotváló
117 XV | büntetésre méltó mulasztás már tõle, hogy nem ide sietett
118 XV | tõle; hanem az ifjasszony már fenn volt, a haját fésülte;
119 XV | csak királyné volt; eztán már istenasszony lesz.~- Bomolj
120 XV | Itt bertáfolnak azok már régen a pitvarban.~A templomi
121 XV | hó szépen el volt seperve már a tábornok kapujától egész
122 XV | megérkezett.~A szenátorok padja már tele volt patríciusokkal;
123 XV | padja elõtt. Zabeyer uram már ott ült egész ornátusában. „
124 XV | széles e Magyarországon, már negyven év óta be volt zárva,
125 XV | visszaimádkozni a bibliáját. Pedig már szüksége volt rá, mert az
126 XV | egek haragját leidézze.~Már hozta a Jeruzsálem-ostromló
127 XV | Alauda uram. Ismerem én már az õ nagy praktikáját!~A
128 XV | ítéletet hozni.~- Hát ma már ne is ebédeljen az ember? -
129 XVI | tarisznyázva a napból.~Fabriczius már a városház csarnoka alatt
130 XVI | álmából.~- Ejnye bizony már hajnal is van! - kiáltá,
131 XVI | raportra?~- Biz az galambom már egypárszor küldött ide ordináncot
132 XVI | városházára; ott törvényszék van; már együtt ülnek, s vidd magaddal
133 XVI | Hát Belleville fenn van-e már?~Juliánna szemérmes elpirulással
134 XVI | Az elõtornácban azonban már ott várt az ezredporkoláb,
135 XVI | menni a városházáig; ahol már sok szájtátó volt a piacon
136 XVI | zöld asztal mellett ültek már; egyik oldalon a szenátorok
137 XVI | kötelessége (lett volna már ezelõtt tizenkét órával)
138 XVI | szólt oda Korponaynak; - ha már most jut kegyelmed hozzá,
139 XVI | haragba.~- No de ahhoz meg már én értek, hogy hogyan kell
140 XVI | Dunajechez.~- Jézus Mária! Már meg Dunajecig megyünk!~-
141 XVI | lehet meghiteltetni, ha már bort ittak.~- Jaj, ha itt
142 XVI | mondá a zászlótartó.~- Már most mondja ön meg, chevalier
143 XVI | ilyen jól megoldá; lássunk már most egy aritmetikai feladványt
144 XVI | neki valami történetet. Õ már kezdte sejteni, hogy mi
145 XVI | városának érdemes bírája; - de már ahhoz, hogy egy fõtisztet,
146 XVI | gyulladt az agyában. Most már õ is kezdett érteni valamit.
147 XVI | meg sem nevezhetõ. Most már olyan világos volt elõtte,
148 XVI | ezeket a kulcsokat. Most már arra is rájött, hogy mire
149 XVI | állóra. Ebben a tekintetben már ott volt az a titánlázadás
150 XVI | leányzó miatt.~Szerencsére már akkor is ismeretes volt
151 XVI | a deus ex machina. Mikor már ennyire ment a dolog, egy
152 XVI | cimborázó hazaárulónak; már pedig ennek csak kellene
153 XVI | parolája nem szökött meg.~- Én már tudok olyan esetet, ahol
154 XVI | tegnapelõtt - (azt se tudom már, melyik volt az egyik nap,
155 XVI | mellõl, s amikor visszajött, már fel volt kötve a kardja,
156 XVI | lesz belõle csókolódzás.” - Már biz ezt magam is úgy hittem.~-
157 XVI | egy tarisznyával adnak. Én már reggel találkoztan Blumevitzcel,
158 XVI | kegyelmes úr. „No elmehet már kegyelmed haza - szólt;
159 XVI | Löffelholtz. Hahaha!~Hanem ezt már a szenátor urak sem tartották
160 XVI | Elmegyek. - Nem vagyok már bíró. - Nem vagyok apa. -
161 XVII | vízárok, a másik oldala már meredek hegyoldalban harántul
162 XVIII | nem hagyja. Azt sem tudja már, mikor volt ébren, mikor
163 XVIII | csendes birodalmukon keresztül már két óra óta egy szakadatlan
164 XVIII | õrséget fellármázza; de ez már mind késõ. Az utcák el vannak
165 XVIII | ezer labanc jön is reá!~- Már hiszen azért nem szükség
166 XVIII | kiáltá.~Juliánna hallotta már a heves kiabálást a két
167 XVIII | mondá Juliánna. - Most már helyre van állítva az aequilibrium.
168 XVIII | Az egész város fel volt már ezalatt lármázva.~Dob pörgött,
169 XVIII | ablakba egymás mellé.~Az ég már pitymallani kezdett, a piacon
170 XIX | munka után visszafordult, már nem találta a fehér asszonyt
171 XIX | a házból kilépek. Hanem már most viszonzásul én is kérek
172 XIX | A feltételeimet ismerik már kegyelmetek; Czelder Orbán
173 XIX | Magyarország kilenctized része már meghódolt a koronás királynak,
174 XIX | Rákóczi Ferenc fejedelem maga már kiment Lengyelországba,
175 XIX | háború folytatására, azt most már csak az orosz cárban bírja.
176 XIX | magyar király tanácsosai már annyiszor megszegték a hûséget
177 XIX | nem számít többé semmit. Már tegnap az éjjeli harcnál
178 XIX | megtartani az érdemet.~Talán az már akkor számított arra, mikor
179 XIX | zsindely, léc halomban hevert már a földön. Jó tüzelõszer
180 XIX | rámában. (Áll? Csak állt, már ott hever most a Fleischerthurm
181 XIX | egész siserahad. S most már délig pihenhetünk. Szállj
182 XIX | megátkozott nõ férje.~- Tiszta már! Világosan látok mindent.
183 XIX | szarvadtól nem férsz be már az ajtón, s mégsem tudod,
184 XIX | Korponay János elõrerohant már, keresztül Fabriczius és
185 XIX | szép asszony készen volt már az öltözetével.~Mikor azt
186 XIX | Amit tettem, meg van írva már, csak a pecsét kell még
187 XIX | De iszen kereshette azt már!~Nem feküdt az többé azon
188 XIX | mint aki jól is lakott már vele; de újra kezdeni kész.~-
189 XIX | a zsák maga is elkezdett már égni, fel is repedt, a por
190 XIX | meg sem sercent.~- Hát ez már micsoda? - mondá Korponay
191 XX | No fiam, kitáncoltad már magadat? - szólalt meg háta
192 XX | Késõ, fiam. Ott lobog már Andrássy ablakában a fehér
193 XXI | templom és imádkozás; de aki már ismerte a szólásmódját,
194 XXI | volt, a másik tizenegy, s már úgy tudták a svihrovai nótának
195 XXI | Andrássy Istvánnak, mikor már Felsõ-Magyarországot el
196 XXI | évtized is belevegyítette már abba a maga öngúnyoló szatirikus
197 XXI | másik a két kisfiának.~Most már csak egy ágy van benne.
198 XXI | százféle szegfûket. Most már csak egy nyíló virágot találunk
199 XXII | várúr is jelen volt; de már négy év óta nem látták õtet
200 XXII | kora hajnalban elkezdték már; éppen akkor kezdett volna
201 XXII | ágyúzást az öregágyúkból. Ha már lárma kell a parádéhoz,
202 XXII | hírhozó cigány megelõzte már. Az úrasszony számára is
203 XXII | tartott.~A misének vége volt már, következett a kálvinista
204 XXII | kálvinista isteni tisztelet. Azt már nem kellett a fiúknak végigvárni;
205 XXII | írást.~Oly régen nem kapott már tõle semmi izenetet.~Két
206 XXII | béke nemsokára helyre fog már állni, mind a két hadviselõ
207 XXII | két hadviselõ fél óhajtja már azt a csendes idõt, ahol
208 XXII | összefoldhatja: nem messze van már az a nap, hogy õ is visszatérhet
209 XXII | felvetve, kiáltá:~- Nincs már Isten!~Zsófia összerendülve
210 XXII | számára.~Zsófia megszokta már Miklós úrnak a rigolyáit (
211 XXII | akkor is ellensége volt már a magyar a magyarnak). Az
212 XXII | nagyapa történetét; aki már elpártolt a magyar királytól:
213 XXII | mámor kirepült a fejébõl már, mindenféle undornak adva
214 XXII | estig tartani. Ott ki van már kegyelmed mentve.~- Már
215 XXII | már kegyelmed mentve.~- Már pedig annak a másik háromnak
216 XXII | gúnykacajon.~- Hm. Nem kacagok már. Én sohasem szoktam kacagni.
217 XXII | lép, s ha mond valamit, az már akkor meg is van téve.~Zsófia,
218 XXIII | akiknek a szeme megszokta már azt, nagyon is jól tudnak
219 XXIII | Miklós. - Többet tud az már eddig is az elégnél. Hisz
220 XXIII | lovász széltiben beszél már a lõcsei fehér asszonyról,
221 XXIII | ezért az arcszíne olyan fakó már, mint az irhabõr.~Zsófia
222 XXIII | napra hervad, olyan vagy már, mint az árnyék.~- Talán
223 XXIII | nem haragudni soha. Most már, hogy haragszol, éppen nem
224 XXIII | megyek innen, mert most lehet már veled beszélni. A szoba
225 XXIII | megváltoztatja az útrendét, mikor már fele útján van, s a kerülõ
226 XXIII | beburkolta. Nem volt az már fehér, de fakó a viszontagságoktól,
227 XXIII | bocsássák.~Úgysem ment volna már. Ez a rémjelenet lábáról
228 XXIII | megijesztette vele a jámbort.)~Most már tehát nem is írhatott többé
229 XXIII | rávenni, hogy imádkozzék már, s akkor is még mindig pajkosságokon
230 XXIV | között!~Azt is megtudta már a nő (a cselédek mindent
231 XXIV | Termek, tornácok tele voltak már mindenünnen összecsõdült
232 XXIV | hagyta el többé. Nem volt már annyi ereje, hogy az ágyból
233 XXIV | mellé.~Zsófia nagyon odavolt már a testi-lelki gyötrelemtõl,
234 XXIV | odakünn sokszor mondogatják már egymás közt: „De jó járna,
235 XXIV | hogy mi is halljuk. Tudod már, hogy apánk megjött?~A nõ
236 XXIV | Hát én megmondom. Itt van már Szomolnokon, csak a hegy
237 XXIV | kassai kapitány is hazaáruló már. Feladta a várost a császárnak.
238 XXIV | kisfiacskám?~A gyermek, aki már eldugta a fejét a takaró
239 XXIV | rosszul lõ, de a nagyobbik már jól fog a célba lõni. Azt
240 XXIV | szól?~Nagyon reszketett már a keze a levélírónak, s
241 XXIV | a gyermektõl.~- Eldugtam már - a süvegem bélésébe - súgá
242 XXIV | harangszót.~Az elkongott már, de a szokott szekérzörgés
243 XXIV | sírtak.~A nõ pedig érezte már, hogy jön közelebb az ég!
244 XXIV | csókjaival, mikor ezt itten már fel nem költi senki. S ez
245 XXIV | lesietett a csapatjaihoz.~Azok már fel voltak állítva a hadnagyaik
246 XXIV | felkanyarodott a meredek domboldalra, már jól lehetett ráismerni a
247 XXIV | papramorgót.~A lépcsõhöz érve már összerogyott a gyermek,
248 XXV | ismeretsége Korponaynéval már Krasznahorkán is jól el
249 XXV | de még a fiúk is danolják már a szépasszony nótáját! Elképzelé,
250 XXV | Szathmáron nagyban folytak már a békealkudozások Pálffy
251 XXV | került más útnak.~Szabad volt már a járás mindenfelé. Kapitulált
252 XXV | istentelenségre kinyújtja!~(Nem volt már lélek a szívében, mégis
253 XXV | kérdé a kuruc vezér, s már fõtt a feje mindenféle rossz
254 XXV | lefoglalta a fiscus; az most már az állam tulajdona. S „l’
255 XXV | volnál.~Hiszen máskor is ment már õ abba a házba, úgy mintha
256 XXV | léhûtõ cselédnéppel találta már tele Andrássy. Ott volt
257 XXV | kengyelfutóig: nem kellett már a magisztrátus engedelmével
258 XXV | számukra a berbécshúst. Azok már mind ismerték a tábornokot. (
259 XXV | számára készül. (Itt vannak már! Megkapták a tõlük elvett
260 XXV | nyelvet, amit megérteni már a bon tonhoz tartozott,
261 XXV | megjelenésben, a többi urak már ott voltak, az asszonyságaikkal
262 XXV | jelentésteljesen intett.~Ezt már megértette. Sietett õ is
263 XXV | általánosságban mindenik fél óhajtotta már a békét, hanem a részletekben
264 XXV | is visszakapják-e, amiket már elvettek tõlük, s régen
265 XXV | birtokát odaígérték Bécsben, már jött Szathmárból Pálffytól
266 XXV | mondtak erre valamit.)~Most már nem találta Andrássy olyan
267 XXV | elhagyja az országot Rákóczi, már csak igen kevés kísérõ neve
268 XXV | rangosztási diplomákkal együtt, már mind ki vannak állítva,
269 XXV | keresztülmentek, jelenben már õ felsége kabinetirodájában
270 XXVI | haditervét megállapítsa. Ismerte már a terepet egészen.~Megkerülni
271 XXVI | volt a ház; ha egy meghalt, már akkor a fia is öregapó volt.
272 XXVI | volt. Ennek a korcsmának már nemessége volt. Bátran folyamodhatott
273 XXVI | vacsorát, s az utóbb érkezõt már készre várja.~Elég finom
274 XXVI | az a Belleville? Egyszer már a nyakamat is kockáztattam
275 XXVI | hálószobáé helyett!”~De már erre Andrássy volt az, aki
276 XXVI | mikor a kávénál megjelent, már csak az üres csészéket találta
277 XXVI | utazni a táborba, pedig már nincs háború, s amazt elkíséri
278 XXVI | fia Husz apónak. Lehetett már a tacskó valami ötvenhat
279 XXVI | tacskó valami ötvenhat éves. Már messzirõl lehúzta a süvegét,
280 XXVI | a genitivusa!~- No, azt már szeretném látni!~Husz apó
281 XXVI | erdõnek, egyedül.~Rég ideje már, hogy a vadászat nemes mulatságát
282 XXVI | inasát és a szobaleányát már messzirõl.~Egész bizalmassággal
283 XXVI | azonban a postaházig ért, már akkor nem volt ott a hintó.
284 XXVI | postamesterhez.~Az pedig már valóságos felsõ-ausztriai
285 XXVI | caetera, István generalis. Már a tizedik postastáció van
286 XXVI | s akkor vette elõ, mikor már künn volt az utcán.~Nagy
287 XXVI | irámszarvas szánján. Talán azóta már ott is van a Husz apó vendéglõjében?
288 XXVI | találni, mi történhetett vele?~Már arra a gondolatra vetemedett,
289 XXVI | annyira elkárhoztatott, már azon a napon, amelyen õ
290 XXVI | halálomon vagyok.” És a nõ, aki már hetek óta halva van, még
291 XXVII | Kegyelmednek annyi része volt már a dicsõségbõl, hogy nem
292 XXVII | minden ember rámutat: íme, ez már a másvilágról került vissza,
293 XXVII | odatette azt a kezébe.~Most már egészen eszméleténél volt
294 XXVII | királyom!” - rebegé Juliánna.~Már akkor az nem volt többé
295 XXVIII | dermenet, a másik pillanatban már megint úr volt a lomha idegek
296 XXVIII | Kormos!”~A másik pillanatban már megszületett az agyában
297 XXVIII | talán elébb is gondolkozott már rajta, a hosszú rémséges
298 XXVIII | az összerezzenés.~- Tudja már valaki?~- Rajtam kívül még
299 XXVIII | azonnal útra indulok, a hintóm már itt áll a karinthi kapu
300 XXVIII | fiatalember.~Andernach lovagot már az elsõ állomáson meglepte,
301 XXVIII | s sietett a városházára.~Már innen kezdve nem ért semmit
302 XXVIII | Nos! Eléggé megtanulta már kegyelmed, hogy mi van abban
303 XXVIII | parancsnokhoz; az pedig ilyenkor már a Heinrich-házban ült, és
304 XXVIII | Heinrich-házban ült, és bankot adott.~Már aztán csak kövesse meg magát
305 XXVIII | osztást!”~Éjfél is itt volt már, mire fixumfertig ott ült
306 XXVIII | Andernach lovag reszketett már a dühtõl, mikor az élet-halál
307 XXVIII | pedig éjfél után két órakor már nincs ezen a világon, hanem
308 XXVIII | orosz beavatkozásnak; mikor már két óra hosszat beszélt
309 XXVIII | szerelmére is kérte, hogy hagyja már abba: elhiszi neki, hogy
310 XXVIII | Alauda uramtól; csak eressze már az útjára!~De bíz azt Alauda
311 XXVIII | körülfogták, hogy de bizony, ha már ennyit késett, még egy kis
312 XXVIII | városházpincébe.~Ha pedig egyszer már odalenn van az ember, tiszta
313 XXVIII | elõkerült a városháza pincéjébõl már jó világos volt.~Alauda
314 XXVIII | lovat váltani megállt.~Itt már kezdett olyasmit sejteni,
315 XXVIII | a lovait kétfelõl.~Most már mégis kezdett élni a gyanúperrel,
316 XXVIII | válogatott galibák.~Annyit már kitudott, hogy Bécstõl elkezdve
317 XXVIII | át kanyarodik az út, ott már kezdõdik az áldott búzatermõ
318 XXVIII | rossz - tavaszi idõben; itt már kezdõdik az elõnye a könnyû
319 XXVIII | hídlás; a tokaji révben már egymás hátán van a sok szekér,
320 XXVIII | körülötte; azt tatarozzák. Most már majd csak megtudjuk, hogy
321 XXVIII | elhajtatott elõre.~Most már kétségtelen volt Andernach
322 XXIX | az alakja; nem lehetett már közöttük nagyobb a különbség
323 XXIX | a háromfelé vágott égen; már a Kaszáscsillag is ragyogott,
324 XXIX | félsz? Hiszen hajtottál te már ennél merészebb megbízást
325 XXIX | Korponayné tisztában volt már egészen magával.~Mikor a
326 XXIX | hinni a németnek. Vége van már a hatalmának. A francia
327 XXIX | De hát azt megkapják; már arról felelek. Azt a kurírt
328 XXIX | valami dologhoz.~Hát amikor már éppen a tüzet betakarni
329 XXIX | sötétben ki a pusztára. Már csak meg kell kegyelmednek
330 XXIX | végignézegette a korcsmáros albumát, már ti. azt a hosszú keresztlábú
331 XXIX | fejcsóválva: „De jó, hogy már meg vagy lõve!”~Az asszonyok
332 XXIX | nóta!~Ennél szebb idillt már a poéták sem tudnának kigondolni.~
333 XXIX | fiacskám!~A Göncöl szekere már egészen felfelé fordult
334 XXIX | vízén keresztülgázoltak, már virradni kezdett. A mocsárvilág
335 XXIX | Szathmár-Németi tornyai ott meredtek már a keleti láthatáron.~Juliánna
336 XXIX | derült égre, célnál volt már.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
337 XXIX | öntögette fel rá.~- Hát van-e már ló a számomra?~- Hogyne
338 XXIX | kantárt, nyerget úgy híják már, hogy „szervusz neked!”
339 XXIX | neked!” Régen lába kelt már annak! Máskor, ha az úr
340 XXIX | lószerszámot is kapott.~Nem bánta már, akármilyen volt a paripa
341 XXIX | mint a táltos; s tudta már, hogy ott legjobb a járás,
342 XXIX | fenntartója. Andernach lovag már a város kapujában õrt álló
343 XXX | folytatni fogják, ami most már nem végződhetik másként,
344 XXX | kuruc hadsereg nem tesz már többet tizenháromezer lovasnál,
345 XXX | azért kacagnak, mert tudják már, és fel vannak rá szabadítva,
346 XXX | delnõ.~Csakhogy Krisztina már akkor kijárta Juliánnának
347 XXX | rémonda lovat ötven aranyért.~Már erre a szóra csak kinézett
348 XXX | fertelmes gonosz csont! Már megint gonoszban törted
349 XXX | rettenetes nagy hiba volt ez már!~Aközben forogtak a szemei,
350 XXX | dolgot.~- No, hát mi lesz már?~- Ni, hogy keresztbe állnak
351 XXX | Ni, hogy keresztbe állnak már a szemei! - dörmögé a korcsmáros,
352 XXX | tettek helyébe.~- No ez már boszorkányság volt! - mondta
353 XXX | azt az ebszülöttét!~Most már még a süvegét is lekapta
354 XXX | lovagot megelõzve.)~Most már csakugyan szentül hitte,
355 XXX | idõhaladék az õ szövetségese.~Már kora hajnalban sietett nyergeltetni
356 XXX | hogy a két meghatalmazott már megkötötte és aláírta a
357 XXX | aláírta a békét, s most már csak a befejezési parádéja
358 XXX | azzal a levelével, amit már a király halálhírének vétele
359 XXX | Szathmárra utasították.~Már akkor sem a császári, sem
360 XXX | Ecsedi-láp túlsó oldalán álltak már.~Korponay János az elhagyott
361 XXX | alá a békekötést. Nincs már fejedelem.~Korponaynak egyszerre
362 XXX | sem engedtek senkit. Most már odaát vannak: holnap utoljára
363 XXX | Kezdõdik az okmány.~I. József már akkor a díszravatalon feküdt,
364 XXX | akik eddigi rangjukban most már a királyi zászlók alatt
365 XXX | tudománynak mind vége van most már. A tárogatók utolsó takarodót
366 XXX | rézdoboktól, azok sem jelzik már többé a riadót.~A két csoport,
367 XXX | lavina, bomladozik most már szerteszéjjel s keresi az
368 XXX | útra alkonyatfelé, mikor már a szétoszló nemzeti sereg
369 XXX | indulni kellett; mert Majthény már ki volt élve.~Ötezer szekér
370 XXX | olyan vendéglõs. Hanem most már ennek a gyomorterhelõnek
371 XXX | szép tábla rozsvetések most már nem valók egyébre, mint
372 XXX | aki napi munkáját végezte már; ez az egy még vágja erõsen
373 XXX | egy egész tarló látszik már, amelyiket a ledöntött gabona
374 XXX | tizennyolcadik évtized járja már, hogy ott terül e földdarab
375 XXX | földre lerakta.~A nap le volt már alkonyodva, de az ég csupa
376 XXXI | megríkatja a feleségét. Már elfelejtette kegyelmed,
377 XXXI | igazításokkal együtt. Erre most már senkinek sincs szüksége;
378 XXXI | szökték meg az uraiktól. No én már visszakaptam a magamét,
379 XXXI | Egyiket a többi közül már utolérte ez a gyász. Andrássy
380 XXXI | Andrássy István generális uram már özvegy ember lett.~- Ugyan? -
381 XXXI | vádolta belül.~Hátha kialudt már ez a láng, s csak hamuja
382 XXXI | Csakhogy már Eperjesen megtudá, hogy
383 XXXI | Thurzó-házbeli szállásán már nem találta Löffelholtznét.
384 XXXI | színleges ostrom volt az már), a feleségét is odavitte
385 XXXI | császáriak és a magyarok között már alá van írva, s hogy annak
386 XXXI | leüttette a fejét, mikor már jött a staféta a megkegyelmezéssel.~-
387 XXXI | aminék az elintézéséhez már semmi szó nem fér: csupán
388 XXXI | tértek meg a trónhoz, mikor már a felkelés ügyét hanyatlani
389 XXXI | kegyelmed donációs levelét, már akkor I. József császár
390 XXXI | a mosolygót.~A fõúr most már mosolygott kegyesen. A legyõzöttet
391 XXXI | Kegyelmednek a múltban levõ érdemei már meg vannak jutalmazva. Ha
392 XXXI | No, de azok is elnémultak már; Pálffy János megkapta Munkácsot,
393 XXXI | harcaikban elfoglaltak.~Most már Kassán van Pálffy, s ott
394 XXXI | tehetné, Andrássynak nincs már felesége, özvegy embert
395 XXXI | amit kimond, ezt kívánom, már meg van adva. Csak tûrnie
396 XXXI | hyppogryphoktól röpítve; néha már azt hitte, hogy elérte,
397 XXXI | úgy el tudta hagyni, hogy már fél év óta hírt sem hallott
398 XXXI | csak egy köve sem látható már. S a város maga még hatalmasabb
399 XXXI | hatalmas falaknak is alig van már nyoma, itt-amott mint kerítés,
400 XXXI | utcából a másikba járni.~Már messzirõl uralkodó méltósággal
401 XXXI | felyül az aranykakassal. (Ma már ez is változtatta alakját.)~
402 XXXI | hogy a hetivásárra jövõ nép már a város alatt tájékozhassa
403 XXXI | parádé! Cifra dolog!” Most már maga Korponayné is kezdett
404 XXXI | nemrég még a kurucok; most már a császáriak. A palotának
405 XXXI | elkezd kiabálni: „Ott jönnek már! Az az! A medvebõrsüveges!”~
406 XXXI | hogy a nap hõse ott áll már a halál trónusán, erõt vett
407 XXXI | ez a mulatság. Ismert õ már ottan minden falut, a nép
408 XXXI | paszománt pacifikálva van már, de még a darócszûr nincs
409 XXXI | sarkantyús csizma leszállt már a kengyelbõl; de még a bocskor
410 XXXII | ostromát végig kiállta, s mikor már elfoglalták a várat, ő volt
411 XXXII | vásár.~Egyszer megcsípték már éjjel, bujdostában, Fügedy
412 XXXII | közötti idõszakban.~Ekkor már ötven esztendõs volt, s
413 XXXII | hogy megházasodjék.~Ez már a vakmerõségnek az igazi
414 XXXII | Gömörben a szép hajadon, aki már akkor tizenhat éves volt,
415 XXXII | szempillavágásért.~Ghéczy Zsigmond már akkor közelebb járt a hetvenhez,
416 XXXII | Zsigmond úr ült, hogy õ már csak azt a recsegõ hangot
417 XXXII | megvédeni.~A mennykõnek már akkor is kitanulták a symphathiáit
418 XXXII | az erdõ közé az út, ott már a palócok humorizálnak,
419 XXXII | a szép asszony”. - Ezek már a kurucok voltak.~Még odább
420 XXXII | nagyon régen porig égettek már, s azóta nem szállta meg
421 XXXII | allodium. - A neve nincs már feljegyezve a falunak sehol.
422 XXXII | összeszorított vidék, ahol már ebéd után beállt az est,
423 XXXII | sor kicsi koporsócska volt már végigrakva a kis sírboltba,
424 XXXII | Azt mondják, meghaltam. Már a kis koporsómat is megcsináltatták.
425 XXXIII | évek óta ágyban fekszik már, hanem azért az esze most
426 XXXIII | betűzgeté.~Finom hallását már régóta ütögeti valami közeledő
427 XXXIII | egy másik dörgés; de ez már nem hintógördülés volt,
428 XXXIII | ismételték a szitokneveket, de már vékony, félelemtõl reszketõs
429 XXXIII | meghúzta magát, s onnan már most elõ nem mer jönni,
430 XXXIII | az égdörgést meghallotta. Már egyszer megkapta az ütését
431 XXXIII | hasonlatos volt azokhoz, akik már a túlvilágra mentek, az
432 XXXIII | keresztül a mennykõ.~Ott kuporog már az üvegketrecben, mikor
433 XXXIII | A gyermekedet láttad már; hát meghalni hogyan akarsz?~-
434 XXXIII | fiad is.~- A fiam ítéletét már megkaptam. Megmondta, hogy
435 XXXIII | hogy dörög odafenn! Engem már lesújtott egyszer az Isten
436 XXXIII | keresztül nem hatolt; ma már nincsen.)~- Elvinnéd azokat
437 XXXIV | felemlegeté, hogy õ is volt már ebben a barlangban fiatal
438 XXXIV | felnyithatatlan. A jégtündér már az elsõ esztendõben betakarta
439 XXXIV | kuruc fõuraktól.~Ezeknek már hajnal elõtt, mikor még
440 XXXIV | anyamintáit is összetörték már, s ki lett hirdetve, hogy
441 XXXIV | magára. Fabriczius ezüstórája már mutatta a holdújságot. Jönni
442 XXXIV | holdújságot. Jönni kellene már neki. Itt a jégpalotában
443 XXXIV | valami más. - Bolondság!~Már erõsen zúgolódott minden
444 XXXIV | szólalt meg ide alant. S mikor már a zuhanatnak vége volt,
445 XXXIV | világosság azonban közeledett. Már ki lehetett venni az emberalakot,
446 XXXIV | akadályozva lecsuszamodását.~Már odáig jutott, hogy csak
447 XXXIV | Valamennyi gyertyát meggyújtották már most, a jégsátor egész világos
448 XXXIV | jó lesz - monda a bíró. - Már a neveink is rajta vannak.~
449 XXXIV | álmainak réme?~- Értelek most már egészen - mondá Korponay. -
450 XXXV | ki, akinek a mutatóujja már tyúkszemet kapott a sok
451 XXXV | a könyvkapocs kulcsát.~- Már kértem, de nem adja. Azt
452 XXXV | A kegyelmed kísértetei már hazatértek - suttogá a lángbaborult
453 XXXV | elmúlhatatlan egyetlenével.~Most már egyetlen neki!~Nem az égé,
454 XXXV | az átlátszó kezet, most már hosszasabban, és még egyszer
455 XXXV | tõle rettegni többé.~- Most már még egy titkommal többet
456 XXXV | halottam nem lett hamuvá, de én már azzá lettem. Dicsõségem,
457 XXXV | A nagyobbik fiam, akit már azért is nagyon szeretek,
458 XXXV | fogyva, rosszabb színben. Már ez sem fáj, hozzá vagyok
459 XXXV | legyen az oly szívnek, aminek már nem is fájhat semmi?~(Márpedig
460 XXXV | kis szoba ajtaja be volt már zárva, ahol a halott feküdt,
461 XXXV | Pantheon egészen elégett már, a kapcsai leváltak az izzó
462 XXXV | uram! Mint jól értesültem, már útban is vagyon egy ezred
463 XXXV | össze nem szorulhat. - Ez már mind el van végezve, s kegyelmed
464 XXXV | szögletbe repült.~Odavolt már mindenféle filozófia. Valamennyi
465 XXXVI | meg volt elégedve.) Látom már, hogy megtartottad a hûségedet.
466 XXXVI | Juliánnának a kisfiát.~- Most már megengedem neked, hogy az
467 XXXVI | fel a tilalom alól.~Nohát! Már van egy lélek a világon,
468 XXXVI | párod vagyok?”~A Magas-Tátra már a háta mögött maradt: elérte
469 XXXVI | hozom.” - „Törõdött lesz az már!” - „Kend is törõdött már,
470 XXXVI | már!” - „Kend is törõdött már, azért mégis ember!” - „
471 XXXVI | mégis ember!” - „Nekem nincs már fogam, nem tudom megenni.” - „
472 XXXVII | a lelkében ott bujdosik már régóta egy veszett manó,
473 XXXVII | aranyról régen ott hordja már a markában, s csak az alkalomra
474 XXXVII | kocsi is jó messze zörgött már, azt a golyó nem éri utol.~
475 XXXVII | kiálta Pelargus. - Azt már én fogadom.~- Te? - ordított
476 XXXVIII| kifizettünk.”~És emezek is tudják már, hogy az ilyen szolgálatnak
477 XXXVIII| másik ezer ugyan fogytán van már, tán alig cseng belõle egypár
478 XXXVIII| trombitálni, mert Korponayné lovai már megint legelészni álltak
479 XXXVIII| után csak kell látnom, ha már nagyságos asszony nem lehetek.~-
480 XXXVIII| három óra hosszat.~De erre már általános volt a kacaj.~
481 XXXVIII| Löffelholtzné közbeszólt:~- De már visszaadták. Csak te jer
482 XXXVIII| országban, a királyi meghívók már szétküldettek. A zaklatások
483 XXXVIII| hírek voltak Korponaynénak.~Már tudniillik nem annak a Korponaynénak,
484 XXXVIII| négylovas hintóval.~Blumevitzné már megkapta a magáét, Löffelholtzné
485 XXXVIII| Löffelholtzné. A fél lába már kinn volt Juliánnának a
486 XXXVIII| azok rég az erdõben jártak már akkor. Itt azután Juliánna
487 XXXVIII| egyik gálaköntösébe; Lõcsére már mint úri asszonyság tartá
488 XXXVIII| történt tarka dolgok. Most már nevetni való tréfák. A ház
489 XXXVIII| orvosoknak sejtelmük sincsen már, a föld öt részébõl, tenger
490 XXXVIII| mondá Löffelholtzné -, most már eggyel több okod lesz Pálffy
491 XXXVIII| vehette által. Most meg már aligha vehetné át. A lánc
492 XXXVIII| helye. - Íme kétszáz arany már megtérült a visszautasított
493 XXXIX | errõl a témáról, hogy õk már egészen kibékültek, Korponay
494 XXXIX | Lengyelországban van, de már írt a feleségének, hogy
495 XXXIX | hazatérõknek amnesztiát adott. Én már torkig laktam a lengyel
496 XL | abból a pohárból, amibõl már más valaki ivott! - Édelegni,
497 XL | nyomában voltak.~Pozsonyban már akkor olyan volt a sokadalom,
498 XL | látszik, nagyon elfelejtették már a nevét.~Mégiscsak bejutott
499 XL | használni az alkalmat, ha már egyszer idáig jutott, hogy
500 XL | titulusa erre az impetratióra?~Már elfelejtették!~- A lõcsei
1-500 | 501-528 |