Fezejet

 1 IX   |    ezeknél a szóknál egy fejjel látszott egyszerre magasabbá lenni;
 2 XII  |       egyszerre; a tükörben nem látszott más, csak a gerendáról lefüggõ
 3 XII  |         semmiféle böjtöt, s nem látszott afölött aggódni, hogy az
 4 XIII |    hökkent a kérdezett. Rémület látszott az arcvonásain kifejezve.
 5 XXII |     gyöngéd nõalak, magasabbnak látszott, mint õ.~Zsófia halavány
 6 XXII |     halavány arca fehér lángban látszott égni, szemei csillagokká
 7 XXV  |          Juliánnának az arcáról látszott, hogy most nem õróla gondolkozik -
 8 XXIX |  valahogy.~Az északi láthatáron látszott közeledni valami rejtélyes
 9 XXX  |       pocsolyába, csak az orruk látszott ki belõle; semmi ösztökélés
10 XXX  |     õszinte, tudatlan elbámulás látszott e név hallatára, ami kétségtelenné
11 XXX  | eltitkolhatatlan öröm ragyogása látszott rajta; egész hévvel kérdezé: „
12 XXXI |  tömörülõ néptenger között.~Úgy látszott, mintha az egész vidék felcsõdült
13 XXXI |  legényeivel a veres dolmányát. Látszott a tekintetén, milyen büszke
14 XXXII|     nagy kalapkarima miatt, úgy látszott, mintha ezek a kapu õrei
15 XXXIV|     magával hozta.~Férfialaknak látszott, bányászöltözetben. A világosságot
16 XXXIV|         is tökéletes asszonynak látszott most: kérõ, esdeklõ meghajlása,
17 XXXV |         s megcirógatta a fejét. Látszott a fiú arcán a titokteljes