Fezejet

 1 VIII  |  õrjárathoz.~- Jöjjenek kendtek utánam.~Az elfogott leányt elkísérték
 2 X     |        le, Pelargus, és zárd be utánam a grádicsajtót. Aztán Pelargus:
 3 XII   |      kebléhez szorítá. - „Mondd utánam az Úr imáját.”~- De csak
 4 XII   |       Hát térdepelj elém. Mondd utánam a Credót.~A lovagnak meg
 5 XIII  |   Egyenesen odavezetnek! Rajta! Utánam! Megkapjuk, ha az ördög
 6 XIII  |         szõjétek! Bogozzátok!~- Utánam! Elõre! - ordított Wencezlauz,
 7 XIII  |           Azon. - De te ne jöjj utánam, kis anyácskám. Ne less
 8 XIII  |         Látja, mennyi ember jön utánam.~- Tán valakinek betört
 9 XIII  |        kegyelmetek, ám jöjjenek utánam.~Azzal a mankóit a hóna
10 XIX   |         diákoknak -, s hozzátok utánam!~Õ maga a legnehezebb kilás
11 XIX   |     merre futott el! Csak gyere utánam! Innen nyílik a te konyhádból
12 XIX   |      nem: ez a zsák. Csak gyere utánam.~Fabriczius nyomult elõre,
13 XX    |  jobbról vágok belé, te balról! Utánam, aki ember! Nem Lõcse város
14 XXVIII| mindjárt kitudjuk. Mondja az úr utánam ezt a frázist: „Weine nicht
15 XXVIII|       mennykõnek?~- Csak mondja utánam az úr. Majd abból megtudjuk,
16 XXIX  |    rágyújtott.~- No, hát tessék utánam sétálni.~S csak azért is