Fezejet

 1 IX     |  Fabricziusnak éppen nem volt kedve e nevetésre visszhangot
 2 X      |      ha jön az éj!~- Ugyan jó kedve van Korponayné asszonyom
 3 X      | egyszerre olyan nagy verekedõ kedve! De hát ezt én mind elõbb
 4 XII    |   engedelem.~A hölgynek dévaj kedve volt ma. Maga is megsokallta
 5 XV     |   kórusban, s valamelyiküknek kedve támadt kipróbálni, hogy
 6 XVI    |      Miattam mulathat, csak a kedve ne hiányozzék hozzá - mondta
 7 XVI    |      De úgy elment a mulatozó kedve erre a hirdetésre a polgárságnak,
 8 XVIII  |    fogai közt a szókat.~- Van kedve az ezredes úrnak egy asszony
 9 XIX    |  tehetett oda. Andrássynak se kedve, se ideje nem volt ennek
10 XXII   |      elraknám, hogy elmenne a kedve többet elhagyni a koporsóját!~
11 XXIV   |     szénát, a másik szárazon.~Kedve volna kikergetni valamennyit
12 XXV    |   õneki is megjött az adakozó kedve. Lehetett volna tõle kémi
13 XXVIII | Muszka kém; Rákóczi küldötte. Kedve lett volna rögtön fõbe lövetni
14 XXIX   |      kulacsnak, hogy a kocsis kedve el ne aludjék valahogy.~
15 XXXVI  |   szultán Rákócziért küldött. Kedve támadt egy kis hadakozásra;
16 XXXVIII|   kicsikéje.~Egyszerre pajkos kedve támad. Odafut a szekeréhez,