Fezejet

 1 X     |       neveket, címeket hangoztatva. Hej, Jankó! Bertók! palotás!
 2 X     |        vagytok? - Nincs ott senki. „Hej! Pelargus!” - kiált egy
 3 X     |           konyhába megint Pelargus, hej de megijedt! A tej kifutott,
 4 XIII  |       embereknek vesztére esküdtem. Hej, meg is tartottam.~A leány
 5 XVI   |         most azt mondják magukban: „Hej, ez a kocsmagenerális, mindig
 6 XVI   |          átkozott derék fickó vagy! Hej, hogy szid ott a német odakinn!
 7 XIX   |     kigondolva, az õ fogsága alatt. Hej! ha errõl tudott volna!~
 8 XIX   |      ajtaját felszakította az öreg, hej, szép meglepetés várt rájuk!~
 9 XXII  |             indult neki.~- Nem arra hej! - kiálta utána a kapuõr
10 XXIV  |        stracenói kelepcét?~- El ám! Hej, hogy szitkozódtak a hadnagyok!~-
11 XXIX  |        borából! Arannyal fizetem.~- Hej én is „számlálatlan adom,
12 XXX   |           az megtörténhetik iziben. Hej Dorka, te! Gyere csak be!
13 XXX   |             egy jó kötélre valót.~- Hej atyafi! - kiálta a kocsis
14 XXXI  | szabadítsanak utat a népség között. Hej, hogy én nem láthatom azt
15 XXXIII|             hangon: „Eh te Jezabel! Hej, te Darvulia, cudar!”, s
16 XXXVI |         asszony egy aranyfürtjével, hej, nem bánta akkor, akárhány