Fezejet

 1 IV   |           Alauda uram, mintha nem hallotta volna.~- Hát! ez a sáfrány!~-
 2 XII  |      figurákon: - mikor senki sem hallotta!~Mennyi gonosz kacaj, csúfolódás
 3 XII  |     eldalolták azt úgy, hogy õ is hallotta. Csak mosolygott rá. Meg
 4 XVIII|           mindjárt valami fül nem hallotta esetek kerülnek az asztalra,
 5 XVIII|       Amint az ajtaját nyikorogni hallotta, hirtelen felugrott (éber
 6 XVIII|         Mi az? - kiáltá.~Juliánna hallotta már a heves kiabálást a
 7 XXIII|        miben hal meg?~De soha nem hallotta senki egy panaszszavát.~
 8 XXIV |     Ahelyett gyors léptek dobaját hallotta közeledni a lépcsõn fölfelé,
 9 XXIV |            nem tudott aludni, jól hallotta.~- Ejh, hátha a harang is
10 XXV  | kapitulációt.~Annak az embereitõl hallotta meg, hogy a karsznahorkaiak
11 XXVII|        így volt.~Savojai Jenõ azt hallotta magáról elmondatni, ami
12 XXVII|           mikor ezeket a hangokat hallotta; csak Juliánna maradt meg
13 XXX  |         rá sem ügyelt, mintha nem hallotta volna. „Tán nem tud magyarul?
14 XXXI |          felolvasott ítéletet nem hallotta; hanem egy újabb felkelési
15 XXXI | emberfejekbõl álló tengert látta, hallotta, érezte maga körül, azt
16 XXXII|         csak azt a recsegõ hangot hallotta, ami a lecsapó villámütést