Fezejet

 1 III  |         beszédért?~Andrássy István nevetett.~- Van a bátyáim közt egy
 2 X    |        nagykendõje alá.~A kapitány nevetett rajta.~- Hát hiszen megjövök
 3 X    |           nevetésnek. Még akkor is nevetett, amikor az anyja elbúcsúzott
 4 XI   |  nyoszolyához.~A nõ válasz helyett nevetett. A nevetésbõl nemsokára
 5 XIII |            asszony odafenn meg úgy nevetett magában, a függöny mögül
 6 XIII |  erkélyablakból. Hol megijedt, hol nevetett.~Valami lesz ebbõl.~De ez
 7 XVI  | keresztültörjem!~Ezen aztán õ maga nevetett igen nagyot.~- No, de sebaj!
 8 XVI  |           kis reszelt füge?~Nagyon nevetett ennek a szónak Czelder Orbán.
 9 XXII |          hitre.~A kis Ferkó nagyot nevetett erre a regére.~- No bizony
10 XXV  |         Hanem Belleville még egyre nevetett.~- Az ám - szólt, odalépve
11 XXV  |           két keze közé fogta, úgy nevetett.~Andrássy csak a bajuszát
12 XXVI |           innen!~Belleville nagyon nevetett.~- Hiszen nem arra való
13 XXIX |           a kért csókot, nagyot is nevetett hozzá, mint aki jó vásárt
14 XXXVI|            össze a kezeit.~Az öreg nevetett.~- No, hát nem szép apai
15 XXXIX|         szappannal.~S oly õszintén nevetett hozzá, hogy az asszonynak