bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
1 I | maga nem; újra öltöztetik; ki tudja, hányadik halotti
2 I(1) | bocsátá rendelkezésemre, ki maga egy hosszabb monográfiát
3 II | singje, s az árak mellé ki van az is függesztve, hogy
4 II | egyenesen a vásárbíróhoz, ki a nagy „kereskedõház” nyitott
5 II | kiváló híveiket tüntettek ki, csupa német nevek fölött
6 II | György erdélyi fejedelemnek, ki Bécs elleni hadjárata alatt
7 III | visszakergeti, hogy cserélje ki a nem számára született
8 IV | világosságot sugároznának ki. A gyermekekbõl férfiak,
9 IV | Gosznowitzer patríciushoz, ki fél fejjel hátrább lépdegél
10 IV | Annak a küszöbe is jól ki van kopva.~A tanácsteremben
11 IV | uram figyelmét nem kerüli ki ez a suttogás, félrekacsingatás.~-
12 IV | azonban nyugodtan mondhatá ki a határozatot, hogy tehát
13 IV | tekintve, a nemes városnak is ki kell tenni a becsületért.
14 IV | Csak bíró uram nem jött ki a sodrából. Ismerte õ a
15 IV | fügével és marcipánnal tartjuk ki õket. Más módját is tudja
16 V | történelmi hûség kedvéért ki kell jelentenünk, hogy a „
17 V | apostolok szolgáltatták ki. Erre a rendeltetésre egy
18 V | int a fiának, hogy nyissa ki az ajtót.~Wencezlauz úrfi
19 V | Bíró uram mérgesen kapja ki a kezébõl a kulcspárt, s
20 VI | VI. FEJEZET~Ki az a Fabriczius?~Ott áll
21 VI | tanácsa engemet küldött ki Krakkóba, hogy a lengyel
22 VI | megmutatja. Hogyan szabadultam ki ellenségeim körme közül?
23 VI | ellenségeim körme közül? Ki ejtett ebbe a kelepcébe?
24 VI | hogy az õrség rövid idõn ki lesz éheztetve, s így ejtették
25 VI | gratulálni Fabriczius uramnak (ki szívbõl, ki színbõl). Olyan
26 VI | Fabriczius uramnak (ki szívbõl, ki színbõl). Olyan tekintély
27 VI | tett.~- És most igazítsuk ki a tanács határozatát - mondá
28 VI | evõeszközöket szolgáltassa ki De Hortis szenátor uram;
29 VI | végeztéig ott közlátványra ki legyen téve, alkonyatkor
30 VII | nyitva van; s mikor este ki akarja nyitni az ablakát,
31 VII | cikornyái közepett mered ki két emberfej: egy férfi
32 VII | számon, miért nem aludta ki magát. - A kuruc táborral
33 VIII | egy magános férfi bukkant ki az utcából, aki tolvajlámpást
34 VIII | orrukat.~- No! Megállj! Ki vagy? - rivallt rá, ijedtében
35 VIII | amit száz bölcs sem húz ki. Sohasem érted te ezt meg;
36 VIII | fontos csatakígyók golyóbisai ki vannak cserélve, még csak
37 VIII | fojtaná el mellét, mondá ki ítéletét:~- Akkor - negyvennyolc
38 VIII | bízom kegyelmedben. Tehát ki vegye õrizet alá a ketterhäuschen
39 VIII | Térjünk más tárgyra! Ki van még odakinn?~Alauda
40 VIII | Madár van a kalitban? Vajon ki lehet?”~Az pedig összegunnyadva
41 IX | lábatlankodó embert küldje ki innen; négyszemközt akarok
42 IX | egész lovas hadunk induljon ki a városból, s a köd oltalma
43 X | azalatt vigyáz a tejre, hogy ki ne fusson a lábasbul.~-
44 X | tanács azt a rendeletet adta ki, hogy az ostrom ideje alatt
45 X | haszontalan kenyérpusztítónak ki kell takarodni a városból,
46 X | Pelargushoz, azon töltve ki a haragját.~- Ugyan! Pelargus
47 X | harapott, míg a lélegzete ki nem fogyott.~Ha megdicsérték,
48 X | hitte, hogy nem is találják ki, miért?~Lehajolt megcsókolni
49 XI | corollariummal fejezett ki: „Hét eset közül egyben
50 XI | eset közül hatban dobják ki az embert az ajtón, de egyben
51 XI | tudományom. Minden más látogatót ki lehet zárni azzal a szóval,
52 XI | ezt magától nem találta ki! Hát nem veszi ön észre,
53 XI | tepsiben felejtették, s nagyon ki volt száradva. A hölgy beleharapott,
54 XI | leharapott belõle, azt mindjárt ki is köpte. Így szétharapdálta
55 XI | azt az idõtöltést találta ki, hogy elõszedegette a faliszekrénybõl
56 XII | teljes jó egészségben szállt ki az ágyából, s miután egy
57 XII | megígéri, hogy nem nevet ki érte.~- Sõt együtt sírok
58 XII | ellenmondás az egész asszony. Ki találja ki, hogy mi az igaz
59 XII | egész asszony. Ki találja ki, hogy mi az igaz benne?
60 XII | utcára.~- Dehogy hallik! Ki járna mostan az utcán! S
61 XII | maga nagyon vallásos volt; ki is csúfolták érte. A protestánsok
62 XII | mosolyog; mikor aztán az ámen ki van mondva, egyszerre kigyullad
63 XII | tüze a szemekben.~Az ég ki van engesztelve az áhítat
64 XII | tábornok bódultan rohant ki a mellékszobába, fegyverhordozóját
65 XII | dobpörgés trombitaharsogás tör ki az emberzajból. „Itt van
66 XIII | lehetett Korponayné. Az addig ki nem lép az ágyából, míg
67 XIII | asztal csemegéi voltak. Ki tudja, hol vette? Talán
68 XIII | szívének melegsége felõl. Ki volt erre képes? Az, aki
69 XIII | fejrõl, ott egy alabárdot ki a kézbõl. Még kímélte az
70 XIII | Innen ebbõl a házból vezet ki a városból a föld alatti
71 XIII | fejedre, s így seprûzzön ki a városbul.~A leány éppen
72 XIII | hogy majd a szemét pörkölte ki vele. Annak úgy kellett
73 XIV | egy rész még akkor tódult ki a kapun. - Micsoda disznóság
74 XIV | félrenézett a hölgy felé, ki térdeit karjaival átfonva,
75 XV | még ezt a mulatságot is ki kell állni.~Eközben valami
76 XV | van odakinn! - kiáltott ki Andrássy az elõszobájába,
77 XV | ott, a kis Serédy Lõrinc, ki igen bizalmas viszonyban
78 XV | archeológiai disputa, hogy ki adta, miért adta azt a lõcsei
79 XV | Mózes a törvénytáblákkal, ki az egészet a fején emelni
80 XV | utoljára azt sem tudta, ki prédikál itt voltaképpen?~
81 XV | bizony majd megmondtuk, hogy ki.~Továbbmentek a tiszt urak
82 XVI | olyan hajóteher forma amit ki lehet dobni, hogy a többit
83 XVI | fatalis casus elucubrál. Ki tudja, mik sülnek ki belőle.~
84 XVI | elucubrál. Ki tudja, mik sülnek ki belőle.~Ennélfogva, amint
85 XVI | születése a Girschner-sírtáblán? Ki csinálta a Gruff család
86 XVI | önfeláldozását örökíti meg, ki a feketehalál idején a kórházat
87 XVI | amit a föld alul ástak ki, ez a Gornoviczer családé,
88 XVI | elnöki szék háta mögött ki volt tárva a kettõs ajtó,
89 XVI | Korponay, igen jól és helyesen ki volt nála fundálva, hogy
90 XVI | mondani, hogy tolvajt néz ki belõlem?~- Éppen nem. Valami
91 XVI | hogy kegyelmed kérdezzen ki engemet, hanem hogy én kérdezzem
92 XVI | hanem hogy én kérdezzem ki kegyelmedet. Hogy pedig
93 XVI | Csak így szabadíthatta ki Korponaynét a kelepcébõl.~
94 XVI | miért? Azért, hogy bocsássa ki onnan a hóban, fagyban agyonkínzott,
95 XVI | fejét. Tudta õ azt jól, hogy ki lenne képes erre a kérdésre
96 XVI | volna, hogy Juliánna lopta ki a szobájából ezeket a kulcsokat.
97 XVI | nyomdokain, hogy ez maga fusson ki a piacra végrehajtani ezt
98 XVI | Andrássy elõkelõ iróniával tért ki a támadás elõl.~- Ha vallatni
99 XVI | meghallotta, rögtön tudta, hogy ki jön a hang után:~Czelder
100 XVI | porában sem engesztelõdik ki iránta.~Mint katonában és
101 XVI | Szaladj, fiam, frissen. Vidd ki! Add át neki! - kiálta a
102 XVI | természetes”.~(Hogy gombolkoztak ki! Szûk lett a dolmány. Tágultak
103 XVI | ezt magam is úgy hittem.~- Ki árulhatta el e titkot Löffelholtznak? -
104 XVI | Pedig ixioni kínokat álltam ki azalatt. Prométheusznál
105 XVI | folyvást az ablakon néztem ki, ahonnan a groszscherfeldi
106 XVI | Törd fel, majd meglátod.~- Ki adta ezt a kezedbe?~- Nekem
107 XVI | arca, szemei hogy merednek ki: két kezében úgy reszket
108 XVI | S azzal tántorogva megy ki a terembõl; senkire se nézve,
109 XVII | szárazság idején sem fogyott ki soha?~Ez a kérdés volt az,
110 XVII | utolsó Fabriczius János, ki a család egyenes férfiágát
111 XVII | rejtekúton keresztül menekült ki az üldözött leány: az utolsó
112 XVII | egyedül, oltalom nélkül, ki abba a bozótba, ahol az
113 XVIII | dideregjen! - Hogy a hóhér ki fogja seprûzni a városból,
114 XVIII | asszony odafenn praktikálta ki. Az õ munkája volt ez!~Gördüljön
115 XVIII | mindkettõben idvezült volt.~Ki irigyelné az igazak álmait?~
116 XVIII | õ szent felségével pedig ki pöröl?~Azután egy füst alatt
117 XVIII | mintha dunnákat ráznának ki odafenn a fellegekben; reggelre
118 XVIII | a fellegekben; reggelre ki nem lehet majd jönni a házak
119 XVIII | azt a furfangot találta ki a leleményes hajdú, hogy
120 XVIII | csatornái két ölnyire rúgnak ki, sárkány és delfin alakokban
121 XVIII | ablakszárnyakat. - Tekintsen ön ki! Az egész ezredem itt áll
122 XVIII | Más miatt remegett? De ki miatt?~- Siess! - kiáltá
123 XVIII | városban! Fuss a hátulsó kapun ki a bástyákra; trombitáltass
124 XVIII | Korponay ész nélkül ugrott ki az ágyából, öltönyt, csizmát,
125 XVIII | nyalábra kapva, s rohant ki a hátulsó ház folyosójára,
126 XVIII | gavallérság, páncélosan állni ki ágyból felkelõ ellenféllel
127 XVIII | kegyelmed? Elveszti magát!~- Ki bánja azt most? - dörmögi
128 XVIII | puskacsövek majd a fogát verik ki a cserepárnak, s erre nagy
129 XVIII | egyikünk sem tudja, hogy ki tartja fogva a másikat?~-
130 XVIII | elég világosan.~- Tûzzék ki kegyelmetek a parlamenter
131 XIX | következhetik. De hát mi lesz eztán? Ki nyer vele? Kegyelmetek a
132 XIX | látható alakban fejezve ki a véleményét a kuruc vezérek
133 XIX | holdvilággal több gyulladt ki Andrássy kétségeinek firmamentumán.
134 XIX | kihüvelyezett.~Ez a sor jött ki belõle:~„Ne felejtkezzék
135 XIX | tovább.~Ha tehát Andrássyt ki lehetne szabadítani a kelepcébõl,
136 XIX | esze!~Az meg azt gondolta ki, hogy a vízvezeték alagútján
137 XIX | paripádról. Most hirdetik ki dobszó mellett a fegyvernyugvást.
138 XIX | tudod, hogy viseled! Keresd ki! Hatos fogattal jár a királyné!~-
139 XIX | Korponay vad dühvel rántotta ki kardját.~- Megölhetsz! Isten
140 XIX | legyen rá a pecsét: ontsd ki hamar! Én végeztem!~Korponay
141 XIX | Nem gondolt rá! Rohant ki a tornácra, ahonnan a kisfiának
142 XIX | a hátulsó ajtón menekült ki az asszony, amerre õ bejött.
143 XIX | Fabriczius.~- Nem futott ki erre amaz asszony? - kérdé
144 XX | magának hozzá:~ Ki az urát nem szereti;~
145 XX | Nem menyecske, ki nem szajha,~
146 XX | nem szajha,~ Ki az urát meg nem csalja.~
147 XX | bolondok táncához.~ Ki az urát nem szereti,~
148 XX | azt járjad. Most hirdetik ki a piacon, hogy a vezérek
149 XX | mondott, apróra rázva jött ki a szó a száján.~De azért,
150 XX | zászló.~- No hát tûzzük ki melléje a veres zászlót!~
151 XXI | semmiféle potentátnak a várat ki ne adja, azt felelte neki
152 XXI | teneked magadnak sem nyitom ki a kaput, hacsak az én „Miatyánk”-
153 XXI | körmönfont diákáldást bocsátott ki rajta, aminõnek ékes formuláját
154 XXI | dühöngése miatt; más nem állta ki a szolgálatát, mint csupán
155 XXI | labanc generális öltözetében: ki találja azt el kétszáz lépésnyirõl?
156 XXI | négyszögû ablakaiból hasalnak ki a nagy ostromágyúk, amiknek
157 XXI | jóvoltát. Õ sohasem kérdezte, ki magyar, ki német, ki a tót?
158 XXI | sohasem kérdezte, ki magyar, ki német, ki a tót? Ki a lutheránus,
159 XXI | kérdezte, ki magyar, ki német, ki a tót? Ki a lutheránus,
160 XXI | magyar, ki német, ki a tót? Ki a lutheránus, pápista, kálvinista,
161 XXII | Miklós felkelt bosszúsan a ki nem aludt álomból, s nagyokat
162 XXII | elébb kikérdezték, hogy ki fia, mi járatban van? ~Elmondta,
163 XXII | végre éktelen haraggal tör ki ajakán az ordítás:~„Elárulták
164 XXII | szent atyám. Kend mondta ki maga elõször ezt a szót -
165 XXII | kálvinista hívek éneke hangzott ki rajta éppen:~
166 XXII | Elhallgass! Égre kiabáló csorda! Ki innen! Ki a várból; sápítozó
167 XXII | kiabáló csorda! Ki innen! Ki a várból; sápítozó kolduscsürhe!
168 XXII | szenvedéseirõl: hogy vezérelte ki az Isten õsapjukat Erdélyországból
169 XXII | az elszörnyedéstõl.~- De ki tanít téged ily vakmerõ
170 XXII | ily vakmerõ beszédre?~- Ki más, mint a Miklós bácsi?
171 XXII | reggeltül estig tartani. Ott ki van már kegyelmed mentve.~-
172 XXII | templomban imádkoznak hozzá, ki térden, ki állva; úgy kérik,
173 XXII | imádkoznak hozzá, ki térden, ki állva; úgy kérik, úgy könyörögnek,
174 XXII | szavakra. Aki ilyen fenyegetést ki tud mondani, az azt meg
175 XXII | emberek. A te kegyes szíved ki akarja engesztelni a mi
176 XXII | az imádkozóházban.~- Te ki akarod verni az én házamból
177 XXII | szenvedéseikért én vagyok adósuk? Ki akarod õket ûzni télvíz
178 XXII | ahogy megfogadtam.~- Te ki akarod zárni az én uramat,
179 XXIII | vált szerelemnek, amikor ki akarja tépni még az emlékét
180 XXIII | Megértette, hogy a várából ki kell takarodniok az ott
181 XXIII | Zsófiát többé a várkapun ki ne bocsássák.~Úgysem ment
182 XXIII | csak egy makulányi írást is ki mer hozni az úrasszonyától,
183 XXIII | hol így kezdé: „Mi atyánk ki vagy Bécsben”, hol így végezte: „
184 XXIII | Szemfüles gyerek volt. Pedig ki se nézte volna az ember,
185 XXIII | is meg tudta ítélni, hogy ki milyen rosszban töri a fejét.
186 XXIV | térdepeltetve, nem kerülte ki az éles figyelmét, hogy
187 XXIV | hogyan szélnek ereszteni? Ki viszi azt innen oda, ahova
188 XXIV | játszani mindig.~- Húzd ki a fiókomat, ott találsz
189 XXIV | amiben arany áll. Végy ki belõle tíz aranyat. Azt
190 XXIV | ablakzsámolyhoz, ahonnan ki lehetett látni a szomolnoki
191 XXIV | kieresztik, akkor mehet ki azokkal együtt az õ levélvivõje
192 XXIV | parancsoló mozdulattal nyújtá ki karját.~- Bocsásd el a gyermekemet! -
193 XXIV | azalatt, amíg alszom - köté ki a gyermek.~- Aludjál csak.
194 XXIV | boldogságot. S ezt a tüzet oltotta ki az, aki legjobban melegedett
195 XXIV | nemrõl.~Ez az egy emelkedett ki az egész fajzatból, mint
196 XXIV | belé.~Annak még nem ment ki az éjjeli mámor a fejébõl;
197 XXIV | mindjárt megpattintsuk. Húzasd ki a kerekes ágyúdat.~- Aztán
198 XXIV | szorítja most is a szívemet! Ki akarja tépni! - Eresszetek
199 XXIV | mondod, fiam! - szólt a pap, ki maga is reszketett a meghatottságtól. -
200 XXV | meg a várkapukat. A nemzet ki volt fáradva, s a király
201 XXV | Hogy aztán másképp ütött ki a dolog, az elõször elbúsította,
202 XXV | másikén. Az emberi észjárás ki van forgatva a sarkaiból.
203 XXV | Belleville lovagot nevezte ki, aki olyan jó szolgálatokat
204 XXV | kertészkedést.~Vajon nem fecsegett-e ki valamit ez a Blumevitz annak
205 XXV | megakadva Andrássy. - De hát ki az egyik s ki a másik?~-
206 XXV | De hát ki az egyik s ki a másik?~- No hát a nagyságos
207 XXV | valláspolitikai programot fejtett ki, amiben a hitetlen Andrássynak
208 XXV | behívott Blumevitznénak, ki eddigelé a konyhára és a
209 XXV | fehér lovat meg a házat, ki ad többet érte?~No, ez most
210 XXV | diplomákkal együtt, már mind ki vannak állítva, minden hivatalon
211 XXV | s azon disputálnak, hogy ki volt nagyobb, Luther-e vagy
212 XXVI | aranygyapjas rendért, mert ki tudott mutatni tizennyolc
213 XXVI | csak a szemei látszottak ki belõle.~Az öregkapunál azonban
214 XXVI | Andrássy nagyon mérgesen ugrott ki a bundájából, össze adtateremtettézve
215 XXVI | Akkor tudtam volna, hogy ki az, de így nem találtam
216 XXVI | sem vagyok, hát nyittasd ki a kaput, s eressz utamra.~-
217 XXVI | És ha nyulat lõni megy is ki urambátyám a kapun, ahhoz
218 XXVI | kétfejû sast meg nem látják, ki nem eresztik a kapun.~Andrássy
219 XXVI | négy almásszürkét, s indulj ki csengõkkel. Hiszen te nagyúr
220 XXVI | marad. Tudod te azt, hogy ki az a Belleville? Egyszer
221 XXVI | nemhogy maga emelkedett volna ki a karos lócájábul.~- Beste
222 XXVI | maga is így számította azt ki Andrássy.)~Hanem azért csak
223 XXVI | Addig kereste, míg talált ki valami magyarázatot.~Juliánna
224 XXVI | Juliánna eszesen óvatos. Ki akarja játszani a mendemondát.
225 XXVI | utazott?~- Nekem! Nekem! Ki az a nekem? Tartozom én
226 XXVI | nem várt rá a szép tündér.~Ki nem tudta találni, mi történhetett
227 XXVI | hogy annyira mégse tegye ki se a maga nevét, se azét
228 XXVII | megkezdeni.~Gyalog ment ki: a gyaloghintók átkozott
229 XXVII | audienciatermek olyan üresek, mintha ki volna halva a császári várlak,
230 XXVII | szerencsétlen anya vagyok, ki a gyermekéért még ilyen
231 XXVII | szenvedéllyé fajulhasson el. Ki ismerne rá a „madonná”-ra,
232 XXVII | kristálypoharat a mandulatejjel.~- Ki van itt? - kérdé a haldokló
233 XXVII | Imádkozni kezdett.~- „Mi atyánk, ki vagy a mennyekben.”~Juliánna
234 XXVIII | keresztül a várudvarra, s onnan ki az utcára.~Vehette észre,
235 XXVIII | bebocsátották az államférfihoz, ki az õ jövetelére kituszkolt
236 XXVIII | ember!~(Nem egészítette ki a mondást: „Én nem asszony
237 XXVIII | kezükbe s cirkalommal mérjék ki, melyik a rövidebb útvonal,
238 XXVIII | kocsissal a bíróhoz. Korponayné ki sem nézett a hintó ablakán,
239 XXVIII | azután nagyító üvegét hozatta ki a kancelláriából, azon keresztül
240 XXVIII | szakkerment! Én nem ejtem úgy ki, hogy „vájnye nyicht majn
241 XXVIII | Én becsületesen ejtem azt ki, ahogy mi Stájerországban
242 XXVIII | Aztán mégis azt gondolta ki bosszújában, hogy azokat
243 XXVIII | szerencsében voltak, válogassa ki a zöld asztal mellõl, hogy
244 XXVIII | Andernach lovag, aki jobban ki volt fáradva a hallgatásban,
245 XXVIII | jövõ férjére, aki azokat ki fogja fizetni; adott rá
246 XXVIII | akarnak tõle, akkor sült ki, hogy a kassai székesegyházat
247 XXVIII | elejtett szóbul azt veszi ki Andernach lovag, hogy egy
248 XXVIII | vízi jármû. Hát ezt ugyan ki híresztelhette el?~Egy vigasztalása
249 XXVIII | majd csak megtudjuk, hogy ki ül benne, s mit visz olyan
250 XXVIII | elõzaklatta a fogadóst.~- Ki annak a hintónak a gazdája
251 XXVIII | A hintaja nélkül?~- Hát ki a bolond indulna neki hintóval
252 XXIX | a lovakat, ökröket mind ki kellett csapni a fûre: azok
253 XXIX | kettéfûrészelnek, sem veszik ki belõlem.~- Nem is kell azt
254 XXIX | nyolcbivalyos fogattal, Juliánna is ki volt öltözve kackiás, hajdú
255 XXIX | amerre a veszedelmes kátyút ki lehet kerülni mindjárt a
256 XXIX | vannak a karámnál.~- No hát ki kell futtatni egy szolgalegényt
257 XXIX | sincs a háznál, mind elment, ki bivalyt hajtani, ki fáklyát
258 XXIX | elment, ki bivalyt hajtani, ki fáklyát vinni a nagyságos
259 XXIX | kódorgunk ilyen sötétben ki a pusztára. Már csak meg
260 XXIX | Most? Éjszaka! Hát aztán ki legyen az a ló, aki azt
261 XXIX | Hát csak szaporán hozza ki a nyerget meg a kantárt,
262 XXIX | éjszakában. A nádas még nem nõtt ki magasra, tavaszi idõ volt,
263 XXIX | nádhajtás) még most hegyesedett ki, a télen levágott nád nagy
264 XXIX | csikós Juliánnának.~- Miért? Ki van elfáradva? - kérdé Juliánna.~-
265 XXIX | úti holmiját, s sietett ki a kisajtóba, ahol a lóval
266 XXIX | hátáról, s úgy vontatni ki a kantárjánál fogva; a bivalyosok
267 XXIX | szintén mind elkezdtek ki csendesen, ki hangosan nevetni;
268 XXIX | elkezdtek ki csendesen, ki hangosan nevetni; a szerényebbek
269 XXX | meglépesednek!~Nagyon szépen ki volt ez a terv főzve.~Magának
270 XXX | nádor kamarásától, hogy ki volt az a szép hölgy, aki
271 XXX | csak az orruk látszott ki belõle; semmi ösztökélés
272 XXX | belõle; semmi ösztökélés ki nem bírta õket onnan mozdítani.~
273 XXX | maradtak, hanem a belét vették ki, s mást tettek helyébe.~-
274 XXX | tette a helyébe, azt húzta ki a borítékból a Pálffy bán,
275 XXX | ettõl a menyecskétõl tudhat ki valamit, hogy ki volt az
276 XXX | tudhat ki valamit, hogy ki volt az a tegnapi „cifra
277 XXX | vannak: holnap utoljára lövik ki az ágyúkat, puskákat, salve
278 XXX | eltemetett dicsõségre.~- Ki sugallhatta ezt nekik?~-
279 XXX | sugallhatta ezt nekik?~- Hát ki? Az, aki a király halálhírét
280 XXX | díszkísérettõl követve jön ki Nagy-Károlyból a sereg elé,
281 XXX | elõtt ezredszámra lövik ki vezényszóra a karabinokat,
282 XXX | Nagy-Károly felé, s ezzel ki van adva a nagy jelszó: „
283 XXX | közlegény többé; az a kérdés, ki, mely vidékre tart? A Szathmár
284 XXX | kellett; mert Majthény már ki volt élve.~Ötezer szekér
285 XXX | Ekkor Juliánna maga hajolt ki a kocsiernyõ alól, s odakiáltott
286 XXXI | feleségemet nem kölcsönözöm ki kegyelmednek többé használatra.
287 XXXI | asszonyom segített kegyelmednek, ki tudja, hogyan, mi módon,
288 XXXI | nyújtott kezet Blumevitznek, ki az összehajtott nevezetes
289 XXXI | elõtt, miként eszközölte ki a kuruc vezér kiszabadulását.
290 XXXI | pártfogoltja miként lép ki a börtönajtón.~Ez magában
291 XXXI | szerelmét; de ne gyógyuljon ki a szíve fájásából.~És talán -
292 XXXI | uralkodó méltósággal emelkedik ki a csupa palotákból alkotott
293 XXXI | bírja. Mikor a zárt kaput ki akarják nyitni, száz katona
294 XXXI | nyitni, száz katona vonul ki fegyverben, s ugyanannyi
295 XXXI | És még most sem találja ki, hogy mi lesz az a cifra
296 XXXI | össze?~Talán most hirdetik ki ünnepélyesen a szathmári
297 XXXI | menõnek.~„Nostrast végeznek ki!” - jegyzi meg Juliánna
298 XXXI | sírás hangzik; e nagy zajban ki hallaná, mit sikoltoz ez
299 XXXI | elõ. S fegyvere volt elég: ki tudja, hol vette. Évtizeden
300 XXXI | együtt merész tervet koholtak ki: Pálffy bánnak volt az szánva.
301 XXXI | hitszegõ módra végeztette ki a békekötésben biztosított
302 XXXI | egy ártatlan lyánkát, ki hozzá gyermekül ragaszkodott,
303 XXXII | végett, minden város kapujára ki van szegezve, az még csak
304 XXXII | a csere sem gyógyította ki a vakmerõségébõl. Ha a császár
305 XXXII | halálnemével költöztetni ki ebbõl a világból: az elfogott
306 XXXII | fogva tartottak, õ szabadítá ki vakmerõ furfangossággal
307 XXXII | maga szükségére nem adott ki több pénzt, mint akármely
308 XXXII | proklamációt nem adott volna ki; hát akkor Ghéczy Zsigmond
309 XXXII | küldtek ellene, õt ugyan ki nem fogták onnan.~Az elpusztult
310 XXXII | magas fenyõszálak nyúlnak ki egyenest, póklábforma gyökereikkel
311 XXXII | rámába foglalt tájkép tûnik ki belõle.~Ez a völgy a stracencói
312 XXXII | sziklafal ormán elõbbre haladni: ki tudja, hogy jutott fel oda?~
313 XXXII | Hogy megütötte a szíve! Ki hinné, hogy idegen ököl
314 XXXII | hosszú idõ óta. Nem fejez ki ez a tekintet se örömet,
315 XXXII | te sem szeretsz senkit.~- Ki mondta azt neked? Nagyapád
316 XXXII | híják sem. Tudom én, hogy ki szeret engem!~Juliánna szemei
317 XXXIII | erőműtani szabályoknak: azt ki kellett tanulni, hogy mint
318 XXXIII | közepén van egy ajtó. Azt ki lehet nyitni. Van benne
319 XXXIII | majd a lõrésen kiabálva ki a kocsisnak: „Fordulj vissza!
320 XXXIII | kocsisnak: „Fordulj vissza! Ki ne fogj! Takarodjatok innen!” -
321 XXXIII | sincs hová mennem, mint ki a villámos ég alá.~- Dehogy
322 XXXIII | õ mindent, s nem fecseg ki semmit. - Nem új összeesküvés,
323 XXXIII | ember soká nem állhatja ki azon a helyen, ahol õk összegyûltek. -
324 XXXIII | Emberi szó nem fejezheti ki azt a félelmet, ami engem
325 XXXIII | nyalka kuruc,~ Ki kevély voltál, mint a strucc!~
326 XXXIV | anyamintáit is összetörték már, s ki lett hirdetve, hogy a szabadságpénz
327 XXXIV | megcirógatta. Az most nekünk ki nem jön az üvegkalitkájából,
328 XXXIV | e vak sötétségben, soha ki nem találnak a jégtömkelegbõl
329 XXXIV | azonban közeledett. Már ki lehetett venni az emberalakot,
330 XXXIV | Csak az irigyei találtak ki rá minden csihést, a szépsége
331 XXXIV | megmarad itt egy bírám, ki fölöttem ítél: az én hites
332 XXXIV | hivatalában legtudósabb, mondja ki rám az ítéletet.~De bizony
333 XXXIV | hogy ítéletet mondjanak ki - prókátor közbejötte nélkül,
334 XXXIV | volt álcázva. Úgy nézett ki vele, mint a vén Kronosz.
335 XXXIV | senki se bántson. Nem tudom, ki vagy. Nem ismerlek. Elfelejtem,
336 XXXIV | másszor jó szolgálatot tett: ki van egyenlítve a rovás. -
337 XXXIV | De hát a férj számadása ki van-e?~Az még nehéz egy
338 XXXIV | felemelé lassan, s úgy nyújtá ki karjait ama másik alak felé,
339 XXXIV | szerelméért! Hogy mondhatod ki ezt a szót?~- Térjünk másra.
340 XXXIV | S hogy nem menekült „õ” ki azon az úton, amelyen te
341 XXXIV | arany hajszállal húzták ki a helyébõl.~- Úgy van.~-
342 XXXIV | hûséget. Most ezt nevezték ki gömöri fõispánnak, ami eddig
343 XXXIV | kuruc tábornokot, szállítsa ki a síkra, betléri kastélyába. -
344 XXXIV | azt a nõnek.~- Mármost - ki balra - ki jobbra!~Végezték
345 XXXIV | Mármost - ki balra - ki jobbra!~Végezték a dolgukat.~-
346 XXXV | kancellistája, az vitte ki az izeneteit a cselédeknek
347 XXXV | Hanem a gyöngéd nem egészen ki volt zárva a közelségébõl.
348 XXXV | az íródiák révén szivárog ki, akinek a mutatóujja már
349 XXXV | philosophia” lesz címe a könyvnek. Ki fogja nyomtatni a lõcsei
350 XXXV | míveletek is szivárogtak ki elzárt magányából. Ezeket
351 XXXV | gazdatisztjei beszélték ki.~Andrássy István rendezi
352 XXXV | hogy mit vesz be, mit ád ki, ez túlmegy a penitencián
353 XXXV | aki onnan sehová sem jár ki, csak éppen a folyosón keresztül
354 XXXV | kapcsok be vannak zárva.~- Ki hozta ide ezt a könyvet? -
355 XXXV | bûnömet, s hadd könyörögjem ki nemes bocsánatát. Akkor
356 XXXV | kitelik egy nagy színésznõtõl, ki valaki számára játszani
357 XXXV | még egyszer megfájítsd! Ki kell neked találnod annak
358 XXXV | melyiket hol termesztették, ki volt a keresztapja?~Juliánna
359 XXXV | csak Évát kergette volna ki a paradicsomkertbõl, Ádámot
360 XXXV | olyan irgalom nélkül tépi ki az õ anyjuk szívébõl az
361 XXXV | és szeressék egymást, ma ki ne lovagoljanak, mert erõs
362 XXXV | Andrássy Pétert nevezték ki gömöri fõispánnak?~- Az
363 XXXV | nem férhetnek, az egyiknek ki kell innen vonulni. - Kegyelmed
364 XXXV | végezve, s kegyelmed számára ki van jelölve a betléri kastély,
365 XXXVI | férfi között, s ez nem ütött ki a titkosan imádott javára.~
366 XXXVI | még ennek a bocsánatát is ki lehetne érdemelni!~S aztán
367 XXXVI | s egy férfiarc tekintett ki rajta. Juliánna rögtön megismerte
368 XXXVI | fegyveres dandárok nõnek ki a földbõl. Derék egy asszony!
369 XXXVI | micsoda áruló szót szalasztott ki a száján, de hirtelen feltalálja
370 XXXVI | fõstrázsamesterné asszonyságtól, ki szegény beteg fiacskámnak
371 XXXVI | Fabriczius uram. Fizessen ki kegyelmed a pénztárunkból
372 XXXVI | ajtót, lerohant a lépcsõn, ki az utcára, felkapott a szekérbe,
373 XXXVII | is csókolja, hát akkor az ki akarja õt fizetni aprópénzzel.
374 XXXVII | s bizony nem tört volna ki bele a fogad, ha megadod
375 XXXVIII| Kihez fusson a panaszával? Ki érti meg?~Az egyik férfi
376 XXXVIII| vissza. Az amnesztia újra ki lett hirdetve, a visszatérõknek
377 XXXVIII| az? Nincs nálad!~Juliánna ki akart ugrani a hintóból,
378 XXXVIII| bohózata. Léni asszony, ki az ópiumpilulákat maga itta
379 XXXVIII| Az ám! Nem is találja ki, hogy mit? Hát amikor Korponay
380 XXXVIII| aranyértékben, s aztán fizesse ki belõle azt a tartozását,
381 XXXIX | egész hosszú mesét gondolt ki errõl a témáról, hogy õk
382 XXXIX | határozták azt el, hogy te válj ki közülök, és térj vissza
383 XXXIX | elfogadja, hanem találd ki, hogy kicsoda?~- Ebeczky?~-
384 XL | őriző pásztora, s aztán ki nem bocsátani őt többé a
385 XL | nõvel, akit emlékezetébõl ki kellene tépnie! - Viselni
386 XL | csapatostul fel Pozsonyba, hogy ki ne maradjanak valahogy,
387 XL | egy hõsköltemény telne ki magából. Nekünk azonban
388 XL | megfogta magát. Hát akkor ki az, aki tud mindenrõl?~Juliánnát
389 XL | barátomhoz megõrzés végett.~- Ki az a jó barátja az asszonynak?~-
390 XLI | felnyitotta az ajtót, s ki akart rajta menni, azzal
391 XLI | félig örömmel.~- Ne mondd ki a nevem.~- Mi dolgod itt?~-
392 XLI | a nemzetiségét már arról ki lehetett találni, hogy mit
393 XLII | levelekben, akkor azzal vágta ki magát, hogy diákul voltak
394 XLII | emberi bölcsesség, amely ki bírja forgatni állításaiból.~
395 XLII | hamar: egy pallosütéssel ki van elégítve a sorsod. De
396 XLII | tükörbe. Majdnem azt kérdezte, ki ez a szép asszony? Az a
397 XLII | családfákat úgy téphetné most ki fél kezével, mint ahogy
398 XLII | abban a pillanatban oltsa ki az Isten a te fiadnak az
399 Uto | Ezt csak Pelargus találta ki, azért, hogy az utolsó órák
|