Fezejet

 1 XI    |            szétzüllöttek, de amint odább ment, megint csak összeröffentek,
 2 XV    |         kegyes szívek, mikor végre odább vitte õket az... bizony
 3 XXIV  | összerogyott a gyermek, s nem bírt odább menni, úgy elfojtá az a
 4 XXVI  |        készen legyen, hadd utazzam odább!~- Te Náci gyerek! - kiálta
 5 XXVI  |             Akkor aztán mehetnének odább, hanem ott maradnak. Nem
 6 XXVIII|            nem tudott a hintajával odább hatolni. A pemákok minden
 7 XXVIII|          követeltek, s nem akarták odább ereszteni a lovagot, amíg
 8 XXX   |           parolát, hogy nem mondja odább, egy teremtett léleknek
 9 XXX   |       saját maga elõl egy várossal odább. S amint azt megszállták,
10 XXX   |          megszállták, megint hamar odább, az éhínség elõl, míg a
11 XXX   |             a letûzött zászlókkal, odább meg más dûlt rendek, a learatott
12 XXXI  |              Ha pedig egy várossal odább megy kegyelmed, szép asszonyom,
13 XXXII |          már a kurucok voltak.~Még odább következnek a tótok, de