Fezejet

 1 III |        tudakozódék a hosszú termetû úrfi az apja vállán áthajolva.~
 2 III |          fohászkodék fel Wencezlauz úrfi.~- No csak belé ne szeress
 3 III |        gyerek? - sürgölé Wencezlauz úrfi rögtönösen.~- No, ezt már
 4 IV  |           hidegtõl. (Ezt Wencezlauz úrfi mondja, akinek mindenütt
 5 V   | wittembergai mohos fejű: Wencezlauz úrfi. Így kezdik azt. Azért mégis
 6 V   |             ki az ajtót.~Wencezlauz úrfi nem találja a kulcslyukat.~
 7 VI  |             a háta mögül Wencezlauz úrfi.~- Te mondád, én mondom,
 8 VIII|         madár a kalitban~Wencezlauz úrfi egészen elemében találta
 9 VIII|             nagy piacra, Wencezlauz úrfi felkiáltá: „Hopp, Gevatterek!”~-
10 X   |       Korponayné Pelargussal, a kis úrfi elkiáltotta magát.~- Nini,
11 XIII|      csavarni is tudom! - állítá az úrfi.~- No, Léni, itt a gyertya!
12 XIV |            ezermester, s Wencezlauz úrfi újra hozzáfogott nagy igyekezettel