Fezejet

 1 IX   |       szellemekbõl, amik az ember szívében lakoznak, elõjöhessen egy,
 2 XIX  |             De kegyelmed, belül a szívében sohasem volt meggyõzõdés
 3 XXII |           el, egyszerre úrrá lett szívében a düh ördöge. Még ez a két
 4 XXIII|         hogy váljon ölõ méreggé a szívében a hitvesi szeretet az áruló
 5 XXIII|         hasonlók legyenek.~Zsófia szívében feltámadt a harag erre a
 6 XXIV |           adni e szörnyeszmének a szívében. Nem akarta, hogy róla álmodjék.~-
 7 XXV  |         Hiszen ha még lélek van a szívében egy anyának, meg kell neki
 8 XXV  |  kinyújtja!~(Nem volt már lélek a szívében, mégis megragadta.)~De ezt
 9 XXV  | asszonyára.~Ezzel az indulattal a szívében tért vissza Szomolnokra
10 XXXV |           húr maradt a nagy ember szívében. Hogy rátalált ez az asszony!~
11 XXXV |          Az is csak elméletben, a szívében nem lakott a bölcsészek
12 XL   |       ördög ébredt föl az asszony szívében. Ördögnek kellett lenni,