bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

18202 XI     |                 asszonyoknak, akik tudják, hogy szépek. Megint megkapta a szokott
18203 XVI    |                      tábornok: így azután olyan szépén kidolgozták ketten a dunajeci
18204 XXVIII |                   mellékén vezet végig, Liptón, Szepesen át Lõcséig, onnan le Kassára.
18205 XXIII  |                 legközelebb útja van Gömörnek a Szepességbõl.~Zsófia azonban a maga mindennapos
18206 X      |                 patrícius család ivadéka volt a Szepességrõl. Még alig húszéves. Rajongó
18207 XXXIV  |                     élõket tanúbizonyságul, nem szépíti tettét, nem magyarázza,
18208 X      |                         igaz érzés a legdrágább szépítõszer. S ez igaz volt. - Talán
18209 XLII   |                       végig az utcán: a görhes, szeplõs gebe egy összegöngyölt lóbõrt
18210 XXIX   |                        elõ.~Juliánna is egészen szépnek találta ezt a látványt,
18211 XXXII  |                   kanyargó sziklafolyosó festõi szépségben váltakozva bontakozik tovább,
18212 XXX    |                  szerint kifestve, s a szokásos szépséglegyecskékkel ellátva, szemöldei és szempillái
18213 XII    |                      eszményképe volt a férfiúi szépségnek. Valódi Antinous, magyar
18214 XXV    |                          hogy a gömöri várakat, szépszerével, behódítsa. Murányvár kapitányának
18215 XXXVIII|                        s televeszi a két markát szercsikával, s odaállva a hintóhágcsóhoz,
18216 IV     |                          Hering = ötven forint! Szerecsendió = húsz forint! Nádméz =
18217 XXVI   |                        borssal és babérral, meg szerecsendióval, medvetalpkocsonyának. Talán
18218 XXVI   |                      volt az orvos életserkentõ szereire.~Mikor aztán magához tért,
18219 XXXVIII|                    cethalak gyomrából elõkerült szerek.~- Ettõl meg kell neki gyógyulnia -
18220 VII    |                        Előkelő pár volt tiltott szerelemben, kettős házasságtörésben
18221 VII    |                      arra a célra szolgál, hogy szerelemből a bűn ösvényére tévedt hajadonok
18222 XVI    |                     képes játszani puskaporral, szerelemmel, becsülettel, mindennel,
18223 XXV    |                    emlékezete az egykori boldog szerelemre!~Hiszen ha még lélek van
18224 XXV    |                       õróla gondolkozik - nem a szerelemrõl.~Egy este a felbontott bécsi
18225 XXIII  |                         hozzá. Könyörögj neki a szerelme morzsáiért, hogy ajándékozzon
18226 XXXIII |                       vala, az én végtelen nagy szerelmem volt az én szegény kis árvámhoz. -
18227 XXIII  |                       tudnak osztozni egy férfi szerelmén - hárman, négyen.~- A kolostorban
18228 XXIII  |                       édesem, kedvesem, drágám, szerelmesem, s küldözgetsz neki levélben
18229 XII    |                      kulcsolt kezek odafonódtak szerelmesen a térdeplõ lovag feje körül.~
18230 XXXVI  |                    arról is gondoskodom, hogy a szerelmesével háborítatlanul találkozhassék?~
18231 XI     |                        a becsületét is el fogja szerelmeskedni”. Elküldték aztán Rákóczihoz,
18232 XXXI   |                     bacchánsnõk, fürdõ nimfák a szerelmeskedõ istennõkkel, csakhogy akkor
18233 XXXI   |                    tiltott boldogságot, lángoló szerelmet, azt is utánadobta... okos
18234 XVIII  |                   lakásait, s az ablakaik alatt szerenádot adott. Jutott belõle Korponayéknak
18235 XXVIII |                         urakat, akik legnagyobb szerencsében voltak, válogassa ki a zöld
18236 XXVII  |                         miként jutok én ahhoz a szerencséhez, hogy kegyelmetek éppen
18237 XXVI   |                      szembejövõ anyamedvét volt szerencséje, egy lövéssel homlokon találva,
18238 XI     |              jövendõmondó kártyáit, s kirakta a szerencséjét. Rosszul ment az is.~A borult
18239 XIII   |                 Wencezlauz nem álltak mellette. Szerencséjük!~Minden kedvezett merényletének.
18240 IV     |                       brigadéros generálist van szerencsénk városunk falai közt tisztelhetni,
18241 XVI    |                    hagyta magától vétetni azt a szerencsét, hogy egy ilyen népszerû
18242 XXVII  |                         felé minden országból a szerencsétlenek szemei? Kegyelmed szabadította
18243 XXXII  |                         a keserves rézfillérért szerencsétlenkedve.~Még mélyebben a hegyek
18244 XXXIV  |                  szívére. Hát az õ kedvencét is szerencsétlenné tették azok, akikben bízott?
18245 XXVIII |           tulajdonította, hogy a landsknechtnél szerencsétlenségbe került: az az átkozott raport
18246 XXI    |                    leghatalmasabb várasszonynak szerény kis hálószobája; csak akkora,
18247 III    |                jobbágyával?~A megszólításra még szerényebb, alázatosabb fejhajtással
18248 XXIX   |                          ki hangosan nevetni; a szerényebbek a markukba fojtották a kiprüsszenõ
18249 XXVII  |                         színjátszásának mûvészi szerénységével - nekem a saját honfitársaimhoz:
18250 XXV    |                        mind ott játszották el a szerepeiket, azon a kisasztalka színpadján,
18251 XIX    |                     Simon elejté ezt a rábízott szerepet, s ahelyett, hogy szolgálta
18252 XXXI   |                    Egyre változtatnia kellett a szerepét. Vakmerõ kalandornõ, cselszövõ
18253 XLII   |                        most nem volnék itten.~- Szeresd egészen, s kiszabadulsz
18254 XXXV   |                        legyenek jó testvérek és szeressék egymást, ma ki ne lovagoljanak,
18255 XXXVII |                       semmi okom sincs rá, hogy szeressem; tehát nem is gyûlölöm. -
18256 XXXV   |                        akit már azért is nagyon szeretek, mert szakasztott képmása
18257 XXI    |                    mellé. - Olyan mélyen állt a szeretetében Andrássy István.~Körül a
18258 XXII   |                    éppen hozzáillik. Te élhetsz szeretetlenül, s meghalhatsz elsiratatlanul. -
18259 XXIII  |                    felhevülés elmúltával, ismét szeretetteljesen vonta õt az ölébe, s megcsókolgatá
18260 XXIII  |                      hisznek, ha valaki éjjel a szeretettjérõl álmodott, s arra fölébred,
18261 XXXVI  |                         megcsókold. Jó asszony, szerethedd.~Azt a világért sem tette
18262 XXV    |                       kérdezé Andrássytól, hogy szereti-e a „Hammer und Glockét?”
18263 XXXVI  |                        tudta is, hitte is, hogy szeretitek egymást. Még nagyobb igazságért
18264 XXXII  |                mondhatod azt nekem, hogy én nem szeretlek téged? Egyetlenem! Azért,
18265 XXVII  |                      javait mind a maga számára szeretné commassálni. Azok a trón
18266 XLII   |                       mi van még ezen a világon szeretnivaló?~Áhította már a halált.~
18267 XXXVI  |                     Nemcsak engemet csalt meg a szeretójeért, hanem a szeretõjét is megcsalta
18268 XXXVI  |                         a szeretójeért, hanem a szeretõjét is megcsalta énvégettem.
18269 XLII   |               gyermekedbõl? Pedig milyen nagyon szeretted.~- Ne szerettem volna bár,
18270 XXXIX  |                       és becsületes vagy. Akkor szerettelek meg újra. És mármost rajta
18271 XXXI   |                         bennünket, mikor mi úgy szerettük egymást, mintha egy test,
18272 XXX    |                    ütötte benne a bokáját, szép szerével megszabadult.~- Dehogy szabadultam!
18273 XXXVIII|                         azt csak igen nagy urak szerezhetik meg. Azért ez csak gróf
18274 XLII   |                 történetet, milyen nagy érdemet szerezne magának, egész ivadékának
18275 XXX    |                       kiabálás volt elég. Lovas szerezsánok segítettek a zûrzavart szaporítani.~
18276 XLII   |                       hogy grófi, bárói koronát szereztél volna a fiadnak: hoztál
18277 XXIX   |                       nem vettem, szép szerivel szereztem.”~Az öreg bement a tornácba,
18278 XL     |                        kegyosztásához érdemeket szerezzek. Bocsásson kegyelmességed
18279 XXXI   |                   jutalmazva. Ha többre vágyik, szerezzen magának új érdemeket.~S
18280 XXIX   |                    Isten adta, nem vettem, szép szerivel szereztem.”~Az öreg bement
18281 XXX    |                        békeokmányt, amit együtt szerkesztettek. Károlyi jöjjön a seregével
18282 XLII   |                     titkos írásjegyekkel voltak szerkesztve.~Nem volt emberi bölcsesség,
18283 X      |                    ugyanazok a nagy, világoskék szernek, amik egy költemény elszavalásánál,
18284 XXIV   |                        lövök! Átkozott legyen a szerszámod! Nem lövök többet az apámra! -
18285 XXIX   |                       ambituson, aztán fel kell szerszámozni a lovamat.~- De hisz az
18286 XVIII  |                        Ne keress számomra semmi szert a patikádban. Hanem küldj
18287 XLII   |                    hírük magasra nõ, családfáik szerteágaznak a jövõ századokban.~És õ
18288 XXI    |                     omolva. Néhány év elõtt egy szertelen villámcsapás szakította
18289 XXXIV  |                        viseli, de az Úristentõl szertelenül retteg. A tizenkét zsidó
18290 XXIX   |                        körül szivárványos udvar szérûje ívellett, kísértetes világot
18291 XLII   |                        összeesküvés vezérletét, szervezését mind Pelargusra fogja. Annak
18292 XXXIV  |                         az az idõ. Újra kellett szervezni a szétzüllött kuructábort.
18293 XXV    |                        eddigelé a konyhára és a szervírozásra ügyelt fel. Az kezdte el
18294 XXIX   |                    nyerget úgy híják már, hogy „szervusz neked!” Régen lába kelt
18295 XXVI   |                      eresztik a kapun.~Andrássy szervuszt sem mondott a kis sógorának,
18296 XXIV   |                       bátyjára. Neki, a hajdani szerzetesnek, az asszonyok felõl csak
18297 XVII   |                  ivadékai.~Még a XIV. században szerzette ezt elsõ Fabriczius János. (
18298 II     |                    börze, ahol a nagykereskedõk szerzõdéseiket kötik; a tornác alatt mindjárt
18299 XXVIII |                      sem azokat a nagy országos szerzõdéseket, sem az apró emberek kegyleveleit,
18300 XV     |                      asszírusok bõrére. Éppen a szerzõdésre paroláznak, mikor a nemes
18301 XXI    |                      Gyöngyösi (a Murányi Vénus szerzõje) volt itt az alispán. Mindig
18302 XXII   |                        tágultak széjjel, az égõ szesz világa halottszínt adott
18303 I      |                       volna a csomót megoldani: szeszély, csapodár vágy, könnyelmûség
18304 XII    |                        mestersége volt.~Különös szeszélye az osztogató természetnek,
18305 XXXV   |               színváltozatok minden pompájában, szeszélyesen pettyegetettek, irombán
18306 XVI    |                      azon, amit mondok? - szólt szétbámulva Korponay.~Azon még jobban
18307 XII    |                    királyi nyalánkság. Megtöri, szétbontja, egy gerezdet kiszakít belõle,
18308 XXIX   |                    lovag úr? - kérdé a nádor, a szétbontott ívet a tartalmas oldalával
18309 XIX    |              hadnagyukra bízta. Czelder Orbán a szétdúlt lõportoronynál támadt rés
18310 XIII   |              ráakasztotta a görbe kardot. Aztán szétfonta a haját, s elszórta a vállán
18311 XI     |                       mindjárt ki is köpte. Így szétharapdálta falatonkint az egész süteményt;
18312 XX     |                       nélkül is tud táncolni, a széthasgatott selyemrongyok, a földhöz
18313 XXXVIII|                          a királyi meghívók már szétküldettek. A zaklatások megszûntek,
18314 XXIX   |                   fölzendült. Mikor a sík rónán szétlövellt a fellegbontó napsugár,
18315 XXVII  |                         folytatott tusából, úgy szétmarcangolva kerül vissza onnan, hogy
18316 XIX    |                     zsákból kiomló porba, s azt szétmorzsolgatta a tenyerében.~Aztán nagyot
18317 XIX    |                     rejtekajtót, azon kibújtak, szétnéztek, látták, hogy az itten konyha.
18318 III    |                   ijedten kezdi begombolgatni a szétnyílt kabátját.~- Óh, te fiam,
18319 XLII   |                     legeslegutolsó pergament is szétnyitotta, majd kiejté azt a kezébõl:
18320 XII    |                        taszítással jobbra-balra szétnyomva, egy másik szobácskát tárt
18321 XXX    |                       alkonyatfelé, mikor már a szétoszló nemzeti sereg lovasai, akik
18322 XXIX   |                       megint a szekérdöcögéstõl szétrázott porcikáit.~Még mindig nem
18323 XXXIV  |                  menekült, s újra összeszedte a szétrebbent hajdúit, Korponay János,
18324 XVI    |                     vesztett csatatéren, hogy a szétriadó kuruc hadsereg menekülését
18325 XXX    |                      hogy a harci zûrzavarban a szétrobbant vitézek odataláljanak megint
18326 XIX    |                       szántan a lõporos zsáktól szétrobbantott tüzes üszkök közé.~Csak
18327 XXXV   |                        a bizánci istenszobrokat szétrombolták.~Mit adna most az archeológ
18328 XXXIII |                 félelmen. Közel van hozzá, hogy szétrúgja maga körül az egész üvegkalitkát,
18329 XXXV   |                      hidegnek is van fénye, ami szétsugárzik.~Juliánna félve, borzadva
18330 XIX    |                     mondom! - szólt Fabriczius, szétszakítva mellén a palástot.~- Megölök
18331 XXXV   |                        amiket eldobtam, fonallá szétszedett gubanc. Undorodom a jókedvû
18332 XXXV   |                  kegyelmed - szólt Juliánnához, szétszórt irataira mutatva. - Ez az
18333 XI     |                         még hátra van.~Hirtelen szétszórta a haját, átkötötte a fejét
18334 XXIX   |                       álltak, s beleláthattak a széttárt ívpapirosba, szintén mind
18335 XXXIX  |                   gyertyatartót; akkor Juliánna széttárta elõtte a karjait, s azt
18336 XXXVI  |                      tántorodott hátra, s azzal széttaszigálva a körülálló férfiakat, felszakítá
18337 XIV    |                hóhérlegény.~Éktelen dühbe jött, széttaszította az útjában állókat, s a
18338 X      |                 bajuszát törülgeti, még egyszer széttekint maga körül; ez bizony konyha,
18339 XI     |                         mondá a hölgy, folyvást széttekintgetve lesben álló szemeivel. -
18340 XXXI   |                  fõurakhoz, s a két kezében egy szétterjesztett írást lobogtat feléjük.~„
18341 XXIX   |                    õrizte a felázástól.~Mikor a szétterült, lomha Kraszna vízén keresztülgázoltak,
18342 VIII   |                         kezébõl az alabárdot, s szétütve a patrol között, elfutamodott.~
18343 XXXI   |                      ott, hol õ kergetett mást. Szétverték a seregét? Eltûnt az egyszerre,
18344 XIX    |                       verítéktõl fényes arccal, szétzilált fürtökkel; hát akkor egyszerre
18345 XII    |                        alá. A haját egészen úgy szétziláltan hagyta, ahogy az ágyban
18346 XI     |                     közöttük toporzékolt, addig szétzüllöttek, de amint odább ment, megint
18347 XXXIV  |                     jobban tettem volna, hogyha szétzúzom a fejét, minthogy keresztvízre
18348 XXV    |                       volt, arról tanúskodott a szétzúzott hintóláda, ez az elsõ pillanatban
18349 XXIII  |                         kívül más nõt szeret! A szfinx, a griff, az egyszarvú hamarább
18350 XXXVI  |            kedélyhangulatban pedig lesüllyedt a szibarita kéjmámor tunyaságába; -
18351 XIX    |                         kopja hegyére, itt nagy szicíliai vecsernye következhetik.
18352 XVI    |                     derék fickó vagy! Hej, hogy szid ott a német odakinn! Az
18353 XXII   |                       tûzhelyéhez vágyik, te ám szidalmazd érte; én imádni fogom.~Miklós
18354 XXVII  |                      körme arcomról ezt a sokat szidalmazott szépséget, azzal sem törõdöm:
18355 XXXVIII|                       ketten zsémbelnek erõsen, szidják az útjukat elálló parasztot.~
18356 VIII   |                         S aztán elkezdte a fiát szidni deákul. - Oh tu magnus capenasum!
18357 XXVI   |                       karóba húzni való kocsist szidom. A gazember nem nézett utána
18358 XXIV   |                     szidtak. A kassai kapitányt szidták. Arról beszéltek, hogy a
18359 XXXI   |                  kétszáz év elõtt Kassa városát szigetekre osztá, hogy harminc hídon
18360 XXVIII |                       felváltani a törvényszéki szigor tenorát.~- De mármost el
18361 XXXV   |                   vissza a nõ.~- Láthatja, hogy szigorúbb vagyok magamhoz, mintha
18362 XVI    |                   hazaárulók ellen a legnagyobb szigorúsággal vizsgálatot tegyen, s fölöttük
18363 XIX    |                         fogadva, erõsen rágja a szíjat. Kassa alkudozik, s Károlyi
18364 XXIX   |                     kezdõdik egy messze terjedõ szikes avar.~Gyönyörû, lefesteni
18365 XXIX   |                     csak a fekete vonal a fehér szikföldön mutatta, hogy merre van
18366 XXI    |              épületfalaival egyenesen a meredek sziklából emelkedik fel; a lejtő megmászhatatlan:
18367 XXXII  |                 sziklaszoros.~Kétoldalt meredek sziklafalak emelkednek a magasba, csak
18368 XXXII  |                      felkapaszkodott az ismerõs sziklafalon, s rátalált a nemes gyopárra,
18369 I      |                         még most is e hírhedett sziklafészekben. Ami legnevezetesebb mindazok
18370 XXXII  |                        harsogva elõ. A kanyargó sziklafolyosó festõi szépségben váltakozva
18371 XXXII  |                   gyökereikkel megkapaszkodva a sziklahasadékokba.~Emberi tudomány nem alakíthatta
18372 II     |                        Lapis refugii (a menedék sziklája), mely oltalmul szolgált
18373 XXIII  |                      készített a Stracenó-völgy sziklakapujánál, amerre legközelebb útja
18374 XXXII  |                       magában, hogy a stracenói sziklakapun be ne eresszen egy egész
18375 XXXIV  |                          keresztülfúrta magát a sziklákon, lehatolt a jégbarlangba,
18376 XXXII  |                         majd verhenyes, amilyen sziklán végigvágtat, mélyen alávágva
18377 XXI    |                     felgyújtására szolgáltak. A sziklapincékben tetézve állt a gabona és
18378 XXXII  |                         Ez a völgy a stracencói sziklaszoros.~Kétoldalt meredek sziklafalak
18379 XXXIV  |                  barlangban a lezuhant tömérdek sziklatömeg.)~S az iszonyú légnyomás
18380 XXI    |                    Gömör vármegyének ez a híres sziklavára az Andrássy család székhelye.
18381 XXIX   |                       ujjnyi vastagon takarja a szikpor, amiben zegzugos vonalakat
18382 XXXIV  |                          hogy nem kapott bele a szikra. Utoljára mind valamennyien
18383 XLI    |                  elégjen, a fekete hamv, vándor szikráival mint egy csillagos szemfödél
18384 XII    |                        Az egész ég lángveres, a szikraözön még tör egyenesen fel a
18385 XXXVII |                      Pongrácz -, hogy a szemeit szikrázni láttam, alig hiszem, hogy
18386 XVIII  |                   kiálta fel Andrássy. A szemei szikráztak féktelen haragjában, s a
18387 XXXIV  |                   beszélni hagyod.~Korponay még szilajabb dühvel nézett Juliánna szemébe,
18388 XXXI   |                     lángpírban égõ arc, ezzel a szilajon felnyitott szempárral, nem
18389 XXIV   |                szerteszét szórva annak a tépett szilánkjait.~Erre a lövésre az apa elborultan
18390 XXXII  |                         repesztenének egyszerre szilánkokká. Jószerencséje, hogy a szekér
18391 XIX    |                      feleségétõl, azt hasogatta szilánkra; az ágyból kiszórta a párnákat,
18392 XXIX   |                         öreg kuruc hajdú minden szilárd elvei bomlásnak indultak
18393 XLI    |                    szája. Igyekezek kimenekülni Sziléziába. Siess! Lépteket hallok,
18394 XII    |                    felnyitott szájjal, mellette sziluett alakban Löffelholtz német
18395 X      |                       népe még jócskán alszik. (Szilveszter-éj után soká szokott reggeledni.)
18396 II     |                    versét kongja a készülõnek a Szilveszter-napi isteni tisztelethez.~A zsibongás
18397 III    |                    megmutassa, amit most vett a szilveszteri sokadalomban.~Nehogy pedig
18398 Uto    |                         álmot, mint egy látható szimbóluma a feltámadásnak.~Az a másik
18399 XXXI   |                    palotákból alkotott belváros szimmetrikus tömbje, párkányos bástyáinak
18400 XXVII  |                      vagyok kormányférfi, hanem szimpla hadvezér, aki államügyekbe,
18401 VI     |                         uramnak (ki szívbõl, ki színbõl). Olyan tekintély volt ez
18402 XLII   |                ragyognak többé!~- Fordulj Isten színéhez, leányom - rebegé Pelargus. -
18403 XXXI   |                    csakhogy akkor még elevenebb színeik voltak, a bútorzat luxuosus
18404 XXXI   |                     amik elõre-hátra táncolnak, színeiket váltva. És az egész szobát
18405 XXX    |                      azon ezredek egyenruháinak színeit képviselik: arra valók,
18406 XXVI   |                      Juliánnának volt. A rikító színeket csak excentrikus emberek
18407 XXXV   |                    beszéd mind kitelik egy nagy színésznõtõl, ki valaki számára játszani
18408 V      |                        uram, s a bor rózsapiros színét az ijedség szederjes hamva
18409 XXII   |                        oláh~            Mondja „Szinetátye!”~            Mindannyiszor „
18410 XVI    |                        Kifutottam a katasztrófa színhelyére, mint a többiek, még a maradék
18411 XXXIII |                        végig elmondani. Ha csak színjátszás volna az, amit most mível,
18412 XXVII  |                       õszintén - szólt asszonyi színjátszásának mûvészi szerénységével -
18413 XXXI   |                    ostromában részt venni (csak színleges ostrom volt az már), a feleségét
18414 XVI    |                        azt a fogadott böjtölést színlelni éjfélig, hanem odáig nem
18415 XII    |                        máskor: félelme nem volt színlelt, de igazi; arca úgy elnyúlt,
18416 XXXI   |                     tábornok? - kérdezé közönyt színlelve.~- Én bizony nem tudom.
18417 XXII   |                     venni erõvel, elcsalni szép színnel Krasznahorka várát. De erõs
18418 XXV    |                 szerepeiket, azon a kisasztalka színpadján, a lõcsei Thurzó-házban.
18419 XXXI   |                        a rémjeleneteket, amik e színpadon lejátszattak, mióta Nagy
18420 XXXIII |                 összegörnyedt, arca zöldes fakó színre sápadt; az ajkai még ismételték
18421 XII    |                  összefonta egy tekerccsé. Szép színt adott a kettõ.~Ezzel csakugyan
18422 XVI    |                      beccsel bírt. A mindenféle színű márványkoloncok domborművei
18423 XXII   |                        vannak nyitva, szederjes színûek, a süveg hiányzik fejérõl,
18424 XXXV   |                     ment a számuk kétszáznál, a színváltozatok minden pompájában, szeszélyesen
18425 III    |                       felhajló orrát aranyozott szirén képezi, koronával a fején (
18426 XXXII  |                         virágot, aminek levele, szirma, kelyhe csupa ezüst, s aztán
18427 XXI    |                       szõnyegét is, amit a szép Szirmayné hímzett a számára; neki
18428 XIII   |                         volna ma embert ölni.~A szironyos subicáját a vállára veté,
18429 XIII   |                       egyik ablakot.~- „Pszt” - szisszentett, jelt adva.~A lovag, köpenyébe
18430 XXVI   |                  szeretném látni!~Husz apó most sziszegve füttyentett, ahogy a galamboknak
18431 XVI    |                      tantaluszi kínjaimat (vagy sziszifusi kínok? - tudja a Cerberus,
18432 XXXIX  |                     valakinek még összeesküvést szítani. Akinek még ezt a szót kimondják,
18433 XXIV   |                    kelepcét?~- El ám! Hej, hogy szitkozódtak a hadnagyok!~- Engem szidtak
18434 XXXII  |                       rimánkodva, fenyegetõzve, szitkozódva unszolja az alamizsnát;
18435 XXXIII |                       az ajkai még ismételték a szitokneveket, de már vékony, félelemtõl
18436 XVI    |                      egy hóhérlegény fújtatóval szította a tüzet, a veres fény a
18437 IV     |                         viseli, haját, bajuszát szittyamódra ereszti meg, mikor a lõcsei
18438 XXXV   |                        is csak az íródiák révén szivárog ki, akinek a mutatóujja
18439 XXXV   |                    elszörnyesztõbb míveletek is szivárogtak ki elzárt magányából. Ezeket
18440 XXXIV  |                     gyöngyházzal volna kirakva, szivárvány töréseket tündököltet, a
18441 XXIX   |                    sáserdõ mélyén, a hold körül szivárványos udvar szérûje ívellett,
18442 XXXI   |                         át belopózó napsugártól szivárványszínû bolygótüzeket vetnek szerte-szét
18443 II     |                        gyalu és cirkalom; - egy szivattyús kút oroszlánnal; - egy cirkalmas
18444 XIX    |                         a hívek táborába igazi, szívben gyökerezõ meggyõzõdés vezérel
18445 XXXI   |                      hirtelen elhagyni?~A sebes szívdobogás vádolta belül.~Hátha kialudt
18446 XXXI   |                     száraz lett és szederjes, a szívdobogása majd megfojtotta. Az ájulás
18447 XXIV   |                         Miklós? - kérdezé heves szívdobogások közt Zsófia.~A gyermek nagy
18448 XXIII  |                         utánuk.~- Köszönöm a jó szívedet.~- Nem jó biz az, nincs
18449 XXII   |                    helyettünk. Tudom, hogy a te szívednek ez gyönyörûség. Ahogy más
18450 XXIV   |                     elõbújt, s az anyja kezét a szívéhez szorítá.~- Apám levelet
18451 XXXIX  |                         rejtve, amit hátulról a szívéig szúrjon, és ajkaira nem
18452 XXXV   |                         volt hát valami közös a szíveikre nézve, az egyforma rettegés,
18453 XXIII  |                       ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerõsíték. Hóhérpallost
18454 XXII   |                        minden szavad úgy szúr a szívembe, mint az éles tõr. Gondolj
18455 XXIV   |                       Serédy Zsófiának, ajánlom szívembõl ezt az imádságos könyvet.
18456 XXXIII |                     kínoz. - Minden villámlás a szívemen nyilall keresztül, s a mennydörgéstõl
18457 XXIV   |                    elmúlt az a kínzó fájdalom a szívérõl.~Akkor aztán a másik testvérével
18458 I(1)   |                     tudós barátom, Thaly Kálmán szívessége bocsátá rendelkezésemre,
18459 I(1)   |                       szerencsém a tulajdonosok szívességéből kiegészíthetni.~J. M.~
18460 XI     |                   alabárdos megtette neki azt a szívességet (jószívû ember lehetett),
18461 XXXV   |                   Krasznahorkára, azt a szokott szívességgel fogadták a várnagy és a
18462 XXXIV  |                     dúskálkodás gyönyörködtetné szívét-lelkét: így állana-e itt most közöttünk,
18463 XIX    |                       ezzel?~S hogy még maróbb, szívetetõbb legyen a célzás, Blumevitz
18464 XXIV   |                     eszencia igazi gyógyszere a szívfájdalomnak. Ez volt az akkori orvosi
18465 XI     |                        az asszonyi nemnek, nagy szívrabló: ez az életpályája. Mellékes
18466 XXIX   |                        hajdúfuvarost Korponayné szívreható szóval.~- Odáig eljutunk,
18467 XXIV   |                         menni, úgy elfojtá az a szívszorítás.~Ott jött rá szemközt a
18468 XXII   |                      gép, egy hazajáró kísértet szívtelenségével hajtja végre tervét. Nem
18469 XXII   |                          s nõjön kemény kéreg a szívük körül.~- Isten bûneinkért
18470 XXXIV  |                         nem való a védelemre.~E szívzsibbasztó csüggedés közepett úgy tetszik,
18471 XXXVI  |                      drága!” - „Csakhogy kapni! Szlavóniából hozom.” - „Törõdött lesz
18472 XXIV   |              rendeleteket adni.~Miklós a Zsófia szobaajtajában találta a jajveszéklõ cselédet.~-
18473 XXXIX  |                  kitalált dolgokat, felnyílik a szobaajtó, s belép rajta - az, akit
18474 I      |                     között, az egy elsõ emeleti szobácskában látható üvegfedelû koporsó.~
18475 XXV    |                        mindjárt ebben a hajdani szobádban, ahol a télen át tanyáztál.
18476 XXV    |                      rendezkedett el Fabriczius szobáiban, öltönyt váltott, s a Korponayné
18477 Uto    |                    nyugvóhelyéig; a csendes kis szobáig, ahol Serédy Zsófia egykor
18478 XXXII  |                      jönnek, s még az asszonyok szobáit is felkutatják. Egyetlenegy
18479 XXIV   |                      csak egy fal választá el a szobájától, s egyúttal Miklós száraz,
18480 XXVII  |                  szárnyra kelték õket. Futott e szobákból minden élõ lélek, s még
18481 XXVI   |                      Juliánna belsõ inasát és a szobaleányát már messzirõl.~Egész bizalmassággal
18482 XXIII  |                       Távozzál elõlem! Ez az én szobám itt!~- Szeretem, hogy valahára
18483 XXVIII |               diadalmasan Alauda uram. - Minden szóban elárulja magát a lengyel
18484 X      |                         se alvó lelket.~Ezzel a szobával szomszédos a konyha. Ott
18485 XXXI   |                    ilyen magas piedesztálon élõ szobor nagyon alkalmatlan. Elküldték
18486 XXXI   |                      királyi bõkezûségbõl emelt szoborcsoportozat, abban az idõben pedig egy
18487 XV     |                       elõ, az egyik meztelen; a szobormû körirata kezdõdik e szavakkal: „
18488 XV     |                     férfi alakot ábrázoló; mely szobormûben az a legkülönösebb, hogy
18489 XVI    |                     Urbanovics Márton. (Ennek a szobra is ott állt, tanítványaitól
18490 II     |                      hamvaikat ide temettették, szobraik, sírköveik, padjaik ott
18491 XV     |                  szentek, apostolok és királyok szobraival, középen a Megváltó a világalmával
18492 XXI    |                       kert volt a Szentháromság szobrának emelt bástyafal tetején.
18493 XVI    |                       Ezeket mind hazai, lőcsei szobrászok faragták, akiknek nagymestere
18494 XVI    |                      szakállas férfi, kezében a szobrászvésővel.)~Alauda uram pedig mintha
18495 XV     |                      azokat is remekül faragott szobrok ékesítik, s a sanctuarium
18496 II     |                      katolikus világban volt, a szobrokat, a festett képeket; csupán
18497 XIII   |                        a városunknak a titka.~- Szodoma és Gomora tüze pusztítsa
18498 XXXVI  |                       lõcsei kis rejtekszobában szöghajának egy fürtje össze volt fonva
18499 XXXV   |                         eklektikuson, hogy az a szögletbe repült.~Odavolt már mindenféle
18500 XXXII  |                       gyermekhang. A kert egyik szögletébõl jött az.~Arrafelé törtetett
18501 XLI    |                Titkolózónak nem lehet nevezni a szökését, aki hanák szekéren utazik,
18502 XXXII  |                      lehet rejteni, mindenfajta szökevénynek menedékül szolgált a háza;
18503 XXXI   |                      hadseregnél szolgált, mint szökevényt a haditörvényszék elé állították,
18504 IX     |                        kezeskedjék.~- De hogyan szökhetett meg?~- A kegyelmességed
18505 XII    |                         volna.~A lovag rémülten szökik fel térdérõl.~- A lõporos
18506 XVIII  |                       Hadd guruljon a fej, hadd szökjön fel a vére! - Hanem az a
18507 XIII   |                   Hiszen nem maradsz itt, hanem szököl - monda Juliánna, a Pelargus
18508 XXXI   |                        akarta megmenteni. Azért szökték meg az uraiktól. No én már
18509 VIII   |                     hogy éjjel a foglyot meg ne szöktesse valaki, nappal pedig a népség
18510 XXXI   |                   feleségemet soha el nem fogja szöktetni többé.~Juliánna nevetve
18511 XIX    |                        alagutat a németeknek, õ szöktette meg a leányt a vasketrecbõl,
18512 XVI    |                         van fáradva, bizonyosan szökve szaladt az ellenség táborából.~-
18513 XXXII  |                  Micsoda szomorú mulatság ez? - szörnyedt el Juliánna, a gyermek mellé
18514 XXXIV  |                           kérdé a nõ, elsápadva szörnyen.~- Hogyan? Azt te tudod!
18515 XXIV   |                         Nem akart helyet adni e szörnyeszmének a szívében. Nem akarta,
18516 XXXIII |                     fejem fölött, bizony rögtön szörnyet halnék a rémület miá’.~Juliánna
18517 XXVI   |                     Csodálatos nagy barátság! - szörnyûködék a tábornokné. - Ez a fiatal
18518 XXXI   |                        asszonysikoltozást, el a szörnyûködés kitörõ zúgását.~Valami villámlik
18519 XXIV   |                   mellett, amikor ez égrekiáltó szörnyûséget el készül követni, s megragadom
18520 XXXI   |                        van írva, s hogy annak a szövege mit tartalmaz, még ezen
18521 XXXV   |                     olyan iratokat olvasta el a szövegük szerint, amik valóságos
18522 XXI    |                         számukra a várából.~Ott szövetett, fonatott, varratott valamennyi
18523 XI     |                         lehetek én a harmadik a szövetségben?~- Hiszen mikor ön közelít
18524 XXXI   |                tényezõnek magas pártfogójára és szövetségére apellálhatni.~Csak azt kellett
18525 XXXIII |                      akarta a harcot. Voltak új szövetségesek, akik ellenállásra biztatták,
18526 XXXII  |                       füle hallatára megkötni a szövetséget a franciával, aminek aztán
18527 XXIX   |                          zsombékból, szederinda szövevénybõl századon át összetömörült
18528 XIII   |                      ebbõl.~De ez még mind az õ szövevényébe illõ fonál. Csak szõjétek!
18529 XXXVI  |                         mindezt anélkül, hogy a szövevényének a szála valami be nem avatottnak
18530 XXXI   |                         Emlékezel-e rá, mikor a szófán a te nótádat vertem, a kedvest?
18531 XXVIII |                     annyi beszédet, mint most a szóharcban. Az mind Korponayné javára
18532 XXXI   |                 tanítója lehetett, legkedvesebb szójárása az, „Sei nicht spröde! Frau
18533 XIII   |                   szövevényébe illõ fonál. Csak szõjétek! Bogozzátok!~- Utánam! Elõre! -
18534 XVIII  |               elhatározhatták volna, hogy vajon szokás-e engedelmeskedni egy ilyen
18535 IX     |                 kiállítás vagy hajlevágás ócska szokásai kimentek már a divatból. -
18536 XXXV   |                         rám nézve, mint a kínai szokások. Nincs az a fényes polc,
18537 XXVI   |                       ugye-e megijesztettelek?”~Szokásuk ez a szép asszonyoknak,
18538 XIX    |                    dicsõséges bújdosásban, hadd szokja meg a becsületes kolduskenyeret!
18539 XVI    |                        s katonásan üdvözölve, e szókkal kezdé jelentését.~- Nagyméltóságú
18540 XXV    |                       ahhoz a gondolathoz elébb szokni kellett.~Hátha ennek a szállásnak
18541 XIII   |                       ruháit kereste.~- Hagyd a szoknyát! Más kell neked. Itt a Pelargus
18542 XXII   |                         is, vagy ahogy csúfolni szoktad, az imádkozóházból, kaszárnyát
18543 XXVIII |                        ahogy mi Stájerországban szoktuk, odavaló vagyok! Sohase
18544 XV     |                 Mindazonáltal, kegyelmes uram - szólal meg Andrássy háta mögött
18545 XXIII  |                   vigasztaló képem! Védd magad! Szólalj meg! Mondd, hogy nem igazak,
18546 XXXV   |                    mikor azért imádkoztak, hogy szólaljon meg, védje magát e vád ellen?
18547 XXXIV  |                        rám mért.~- Meg ne hagyd szólalni a kígyót, Korponay! - ordítá
18548 XXI    |                 imádkozás; de aki már ismerte a szólásmódját, tudhatta, hogy mikor õ
18549 XXII   |                Nyaljátok a talpát! Ti minden úr szolgái! Áruló uratoknál van a szégyenkenyér:
18550 XIX    |                         nagyságos urat, császár szolgáját, hazája hóhérát! Megmutatom,
18551 XXVI   |                     szánkóra, s egyedül, minden szolgakíséret nélkül elõre elvágtat Poprádra,
18552 XXI    |                     akik önkényt álltak Rákóczi szolgálatába: vitézségben és kegyetlenségben
18553 XLII   |                         a megjutalmazott a trón szolgálatában szerzett, örök emlékezetnek
18554 XXI    |                       miatt; más nem állta ki a szolgálatát, mint csupán a tatárok.
18555 XXXI   |                      talán a nagyasszony a tett szolgálatért azt az összeget? - kérdé
18556 XXXVI  |                      Fabricziushoz.~- A tett jó szolgálatok valóban megjutalmazandók,
18557 XL     |                         húron pendülnek. A tett szolgálatomra méltóztatott azt felelni,
18558 XXXV   |                   rábírná, hogy valósággal az õ szolgálatukba álljon. Ott most nagy szükség
18559 XXIX   |                        hát ki kell futtatni egy szolgalegényt a karámhoz, hogy hozzon
18560 XLI    |                birtokában, mely gyülekezőhelyül szolgálhat a felkelő seregnek, ahol
18561 XXI    |               találgatják a tudósok: vajon mire szolgálhattak.~Ezekkel lövöldöztette célba
18562 XXIX   |                    urunkat! Tudtam én, hogy nem szolgálja az én lovam a császárt soha.
18563 XLII   |                     amik mûvészetének akadályul szolgálnának. Pelargus azokat mind összeszedegette
18564 XXVIII |                            Úgy? No hát azzal is szolgálok. Itt a bécsi rendõrfõnök
18565 X      |                    kisfiú.~Továbbmegy. Benyit a szolgálók ágyasházába, ami az úrnõ
18566 XXXVII |                      asszonyt (és méghozzá a hû szolgálót) így megsérteni. S ha a
18567 XXIII  |                        vagyok. Te mondád. Magad szolgáltál rá. Mit bánom én azt, ha
18568 XXII   |                         Ismerem én azt az urat, szolgáltam nála, megszöktem tõle, nem
18569 VI     |                         módja, az evõeszközöket szolgáltassa ki De Hortis szenátor uram;
18570 XXVIII |                  ünnepélyes bocsánatkéréssel ne szolgáltasson teljes elégtételt egy ok
18571 XLII   |                        a büntetõ igazság kezébe szolgáltatá.~Tehát azért hozták õt ebbe
18572 XXXI   |                    annak a leghatalmasabb érvet szolgáltatja a kezébe az egész szathmári
18573 XL     |                   kebellel kérdezé:~- És ha nem szolgáltatnám át e leveleket? - s aközben
18574 VI     |                          A vendégséghez fel fog szolgáltatni ugyanaz a füstölt hús és
18575 XXXVIII|                   találom, ha azt a feleségének szolgáltatom által.~Soha jobbkor lánc
18576 V      |                       pinteket nem az apostolok szolgáltatták ki. Erre a rendeltetésre
18577 X      |                        lehet tartani négy férfi szolgát, kapitánynak csak kettõt.
18578 XXVI   |                         imént? - kérdé a fõúr a szolgától.~Az felelt neki valamit
18579 III    |                      tovább. - Másnap grófnénak szólítottam; már erre nyájasan mosolygott,
18580 XXX    |                         boszorkányos hajlékban. Szólítsa a menyecske leányát.~- Tercsa
18581 XXIX   |                        komondorok közül magával szólítva, kiindult a pusztára.~Juliánna
18582 XXV    |                    amihez nem értenek, ugyan ne szóljanak hozzá.~Egy helyütt Andrássy
18583 XXII   |                      ajkait, mintha tusakodnék, szóljon-e, ne szóljon.~Balra dûlt
18584 IV     |                         az.~- No de ez ellen ne szóljunk, mert a szenátor uraknak
18585 XXVIII |                         hogy más utat válasszon Szolnok és Debrecen felé, hanem
18586 XXVIII |                       De a rövidebb út, Pesten, Szolnokon át egész Debrecenig, a Hajdúságon
18587 XXIX   |                        diószegi vásár. Lesz még szõlõ, lágy kenyér! Annyit a kerék
18588 XXXI   |                   felsereglik.~Mikor Juliánna a szõlõhegyek alá ért, az itató kútnál
18589 XXIII  |                  Hagyjuk ezt, jó Miklós. Én nem szólok bele a te dolgaidba, te
18590 V      |                    aranybányájának, a hegyaljai szõlõknek a birtokosa.~A hatalmas
18591 XXXII  |                  bogyárbokrokból volt rendezve, szõlõlugasokkal, amiken sohse szoktak megérni
18592 XXIX   |                     akit Juliánna Dorka nénõnek szólongatott, egy nyaláb tõzegpogácsát
18593 II     |                  Kalapács, patkó, harapófogó; - szõlõtaposó kád, a benne táncoló martiális,
18594 XXXIX  |                          se ecettel, se mazsola szõlõvel többet; hazasiettem, hogy
18595 XXI    |                       az alakja, faragványai, a szõlõvenyigékkel befuttatott corynthi oszlopok,
18596 XXV    |                     kellett: eléje hozta.~- Mit szólsz hozzá, kedves barátném? -
18597 IV     |                      apja mögött.)~- Nem hozzád szóltam. Érti, protonotárius úr?~-
18598 XXVI   |                vendéglõi tartozását, s szót sem szólva tovább, a kovácshoz sietett,
18599 XVII   |                       vize elég egy egész város szomjának eloltására.~Ekkor I. Fabriczius
18600 XXVII  |                föleszmélt, lázálmai megszûntek. Szomjat érzett. Juliánna odatartá
18601 XXX    |                         sokat gondolt éhséggel, szomjúsággal. Bámulatos az, hogy ebben
18602 XXXI   |                       Kassára.~Mikor Rozsnyótól Szomolnok felé haladt az országúton,
18603 XXIV   |               leereszkedem az ablakból; elfutok Szomolnokig.~- Óh! a farkasok összetépnének!~-
18604 XXV    |                        nem jött Andrássy István Szomolnoknál idább fegyveres hadával.
18605 XXV    |               indulattal a szívében tért vissza Szomolnokra a csapatjához.~Blumevitznek
18606 XXIV   |                     levelet írt Miklós bácsinak Szomolnokról. Miklós bácsi fölolvasta
18607 XXXII  |                       ami utána következik, még szomorúbb otthon. Egy félig elpusztított
18608 XXXI   |                        ember, mint hogy énnékem szomorúságot akarjon okozni.~- Tehát
18609 IV     |                      alkalmat várja. Ellenben a szomszédait szokta instigálni, hogy
18610 XXVI   |                  óperenciákra, hanem csak ide a szomszédba.~- És ha nyulat lõni megy
18611 XVIII  |                hallgatózott: a külsõ zajra, s a szomszédház szobájából áttévedezõre.~
18612 IV     |                         a harangöntõ nemes úr a szomszédjában.~A túlsó szomszédja pedig
18613 IV     |                    taszigálták már De Hortist a szomszédjai, amit az ösztökélésnek véve
18614 VI     |                     rátette a kezét a vállára a szomszédjának s leülteté a székére.~-
18615 IV     |                         megijedt, s amint a két szomszédjára nézve, azt látta, hogy mind
18616 XV     |                   Alauda uram volt a küldöttség szónoka. Deákul perorált, amire
18617 IV     |                        replikázott az ellenzéki szónoknak bíró uram. - Van a mi raktárainkban,
18618 IV     |                       olyan sûrûen az ellenzéki szónokok. - Így pedig „duplex libelli
18619 IV     |                       szenátor uram - csitítá a szónokot a bíró. - Mindennek megvan
18620 XXXI   |                   tollak, a padlót vastag, puha szõnyeg fedi, a bútorzatról lefüggõ
18621 XXXIV  |                        a zuhatagot, a lugast, a szõnyegeket, nem kellenek neki a dóriai,
18622 XXXIV  |                 építményeket betakargatja drága szõnyegekkel, mik a légben függnek, egymást
18623 XXI    |                    hagynia; neki adta a kedvenc szõnyegét is, amit a szép Szirmayné
18624 XIII   |                       csigabigaformák, mint egy szopós gyermekéi. Hozzá len- és
18625 XXIX   |                    búgott a zsombékból; a fiait szoptató farkas vonított néha a berekben,
18626 XVI    |                     németes akcentussal ejti, a szórakását sem szándékozik jobbra változtatni:
18627 III    |                 másodszor is jött már az urakat szorgalmazni, hogy a zsoltár a végét
18628 XXXIX  |                        kedvezõ lévén rá az idõ, szorgalmazza.~- Nem bánom - szólt Korponay,
18629 XXXIII |                    úrnak ezen a napon különösen szorgos munkája volt. Levelei érkeztek
18630 XIV    |                        az öklök, amik görcsösen szoríták be a hüvelykujjakat, lágyan
18631 XXV    |                         asszonyi alakot laposra szorító halhéjpáncél; fültakaró
18632 X      |                      aztán üljön le ide mellém; szorítok egy kis helyet a lócácskán,
18633 XXIV   |                    anyjához.~- Anyám, anyám! Ne szoríts úgy ezzel a kezeddel!~A
18634 XI     |                         a lapis nephriticust, s szorítsa jól bele. Így ni, azonnal
18635 XXVIII |                bocsánatkérés után ugyanis kezet szorítván egymással az akaratán kívül
18636 XXXI   |                   hánytorgatott írást, marokkal szórja azt arra felé, ahol az õ
18637 XXIII  |                      hozzá illett ahhoz a durva szõrkámzsához, ami a dervisgenerális termetét
18638 XXXIV  |                      volt az, mintha démontábor szórná a szikrákat maga körül,
18639 X      |                     lábadának, szikrákat tudnak szórni, mikor a csatában a bátrakat
18640 XIV    |                         vitéz bajtársával kezet szorongasson.~- Ventre saint gris! Ces
18641 X      |                         egy furfangos szelencét szorongat, aminek felyül tekerõje
18642 XXXIX  |                     vonta, és gyöngéden magához szorongatá, többször megcsókolva a
18643 XX     |                        császári katonaság kezet szorongatni. Itatták egymást a kulacsaikból.~
18644 XXXVIII|                        Juliánnát e kétségbeejtõ szorongattatásból. - Azaz, hogy nem a véletlen,
18645 XLII   |                istápolásra van szükségem e nagy szorongattatásomban.~E szó megtérésre mutatott.~
18646 XL     |                     haza. - Elég lesz?~Juliánna szorongó kebellel kérdezé:~- És ha
18647 XXXIV  |                      Juliánna szemébe, s kezdte szorosabbra húzni az öklébe szorított
18648 XXVI   |                       az út vezet a Fekete-hegy szorosai felé, ahol a félelmes stracenói
18649 XIII   |                       ágyába és lefekteté. Erõs szõrszövetet hozott elõ, arra borszeszt
18650 XXXV   |                    fognak gyülekezni, össze nem szorulhat. - Ez már mind el van végezve,
18651 XXXI   |                         fõurak gráciájára talál szorulni.~Rossz sejtelme növekedett,
18652 VIII   |               hozzátartozói az udvari osztályba szorultak. A mellette levõ két házban
18653 XXIII  |                  azokról a kalandokról, miket a szószátyár pletykahír a piacra kikürtöl.
18654 XX     |                    örömére harangoznak.~Ettõl a szótól egyszerre kijózanult Korponay:
18655 XXXIV  |               fenntartják, finom jégkristályból szõtt, font, filigránozott, zsinegmódra
18656 XLII   |                     kerestél. Az egész titokban szõtt-font összeesküvést. Kezedben
18657 XX     |                         a toronyból alákiálta a szótülökkel Fabricziusnak:~„Mindennek
18658 XLII   |                   lelkész és az elítélt közötti szóváltást ellenõrizze és följegyezze.~
18659 XXIV   |                      beszéd, mint egy túlvilági szózat.~- Esztelen asszony! - dörmögé
18660 XXII   |                       hallja meg annyi ajknak a szózatát, aki diadalért kiált hozzá?
18661 XXXI   |                     gyönyörû székesegyházon s a Szt. Mihály templomán kívül,
18662 XXXVIII|                        a szemét, száját sárral, szügyébe vágva a fejét, elkezdett
18663 XXIX   |                       törõdött azzal, hogy a ló szügyéig ér a hullám, csak a pisztolyokat
18664 IV     |                        hallhatólag olvasá fel a szükségelt ingredientiákat, amiknek
18665 XXXII  |                         senki. Mivelhogy a maga szükségére nem adott ki több pénzt,
18666 XXV    |                   gondolat ember agyában meg is szülemlik.~De hát mi szüksége van
18667 XXX    |                  emlékezik másra, mint az „édes szülémre”, az pedig tegnap sem volt
18668 XXIX   |                    vízben, fenékig elrohadva; a szüleség mind az utolsó szalmaszálig
18669 XVI    |                         remekműve ez a Krisztus születése a Girschner-sírtáblán? Ki
18670 XXII   |                   kiteljen belõle az örvendetes születésnapi ünnep.~Szokás szerint mint
18671 XXII   |                          A brigadéros generális születésnapja van! - felelé a csatlósa.~-
18672 XVI    |                    mikor méltóztatott magasan - születni?~- Arra nem emlékezem. Távollétemben
18673 XXXII  |                         a nagyvilág és Juliánna szülötte helye között.~Juliánna atyja
18674 III    |                  elhíresedett orvos volt, Lõcse szülöttje; egészen a doktorok jellemzõ
18675 XXXII  |                       emléke sem volt, ami õt a szülõi házhoz csalogatta volna,
18676 XIX    |                         hogy én vagyok az igazi szülõje, te csak mostohája! Kiveszem
18677 XXXIV  |                        elhagyattad vele; apját, szülõvárosát elárulni te tanítottad meg.
18678 III    |                        felesége olyan gyermeket szült, akinek két feje volt. Nem
18679 XVI    |                    legkomolyabb tárgy fölött is szüntelen derültséget támaszt, ami
18680 XII    |                     sört tudniillik nem szokták szürcsölgetni, mint a bort: azt egyszerre
18681 XXVI   |             vadászkalandjait hallgatja, s hozzá szürcsöli az anyóka által erjesztett
18682 V      |                     neki ütni a németet, csak a szüretjöket el ne rontsa.~Ezeknek az
18683 XXVIII |                   széles.~Arca: sovány.~Szemek: szürkék.~Száj: többnyire nyitva.~
18684 XXVI   |                  kocsisát, hogy fogja be a négy szürkét a hintóba, s aztán hajtson
18685 XXIV   |                 megállva lesett be a szobába.~A szürkület fénye sápadt világot derengetett
18686 XXXII  |                      császári vezérek Kendével, Szuhayval dulakodtak a Sajó mellett,
18687 VI     |                   látszik, hogy a mi vendégeink szûkölködnek. Talán meg fogják a példabeszédet
18688 XXXII  |                  melyiknek jobb az éle, a török szultáné-e vagy Apafi Mihályé. Éppen
18689 XIII   |                         az ágytakaróra. Valóbán szultáni asztal csemegéi voltak.
18690 XXX    |                 Fabriczius!~- Nem, kedvesem, én szundikáltam.~Juliánna félve húzta széjjel
18691 XXVIII |                       király elaludt, csendesen szunnyad. Ne engedj, testvér, senkit
18692 XXXV   |                         van.~Ez üvegfedél alatt szunnyadta a túlvilági álmot Andrássy
18693 XXII   |                     káromlod, minden szavad úgy szúr a szívembe, mint az éles
18694 XIX    |                         most is látszik rajta e szúrás...~...A szép hölgy pedig
18695 XXXIX  |                         amit hátulról a szívéig szúrjon, és ajkaira nem volt olasz
18696 VIII   |                      pedig a népség botokkal ne szurkálja, s a ruháját ne rángassa.
18697 XIII   |                        kímélte az elleneit, nem szurkált az elevenjeikbe, csak a
18698 XI     |               hólabdákkal hajigálták, pálcákkal szurkálták, a két szál alabárdos nem
18699 VIII   |                        be vannak rozsdásodva; a szurkos kötegek csupa nyirkosak;
18700 XXVI   |                       dandárommal, s kiteszem a szûrötöket innen!~Belleville nagyon
18701 XXIII  |                     hozni az úrasszonyától, hát szurokba mártatja, s úgy égetteti