bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

 3020 XIII   |                          Mikor téged elfogtak a cudarok, azért, hogy tõlem izenetet
 3021 XXII   |                     hogy téged ingereljelek. Ez cudarság volna tõlem. Nem is felelne
 3022 XII    |                         bólintva.~- Ismerem - a cudart - felelt rá Andrássy; bajusza
 3023 XVII   |                      hajdani Lõcse rejtekteljes cuniculusainak kiegészítõ része volt.~S
 3024 XXXVI  |               feltalálja magát, s hangos csókot cuppant Pelargus arcára, s azt mondja
 3025 XXIX   |                     fûzfa.~A gyepes út folyvást cuppogott a lovak lába alatt, a fû
 3026 XLII   |                         alá kell venni.~A judex curiae s az ítélõmesterek remonstráltak
 3027 XXX    |                     vissza lett vonva; helyette Cusani tábornok lett kinevezve
 3028 XXXIII |                         abba mártogassa, mint a cvibakot a csokoládéba!~Juliánna
 3029 XXXII  |                       tovább, mint egy fölséges cyclorama.~Ha ötven elszánt ember
 3030 XVI    |                       fogva fel az eszmejárását Czeldernek.~Az meg hevenyében arra
 3031 XXXIX  |                        azt. Valami halálmegvetõ dac kényszerítette, hogy együtt
 3032 XXXVI  |                   ügynek is, amely eszményképe. Dacol a halállal, s a sötét jövõvel.
 3033 XXV    |                    olyan volt, ami az ostrommal dacoló kerített várakra emlékeztet.
 3034 II     |                   korszakában is ez az egy hely dacolt Batu kán minden csordáival.
 3035 XIX    |                        született büszkesége egy dacos választ diktált erre; de
 3036 XXIX   |                         valamikor ott vesztek a dágványban.~- Nem kell semmit félni! -
 3037 XXXII  |                    mögött mondják el a „pan Boh dáj”-t; ezek az „indios bravos”-
 3038 VI     |                       el maga kezével, ne bízza dajkára, hopmesterre. Háborúban
 3039 XXIII  |                       volna kártyát, obletánt a dajkával; nagy biztatásba került
 3040 IV     |                   nekünk az Isten!” Benne van e dalban minden, ami az embert a
 3041 XXXVI  |                   mondott:~„Te kunkora bajuszos dali legény, azt ne hidd valahogy,
 3042 XXXI   |                         bálványát, a csatamezõk daliáját, maga az a Pálffy, aki azt
 3043 XXXIV  |                         csak Isten tudja meg.~A daliák e nyugodt beszéd által egészen
 3044 XII    |                          Mintaképe a hajdankori daliáknak. „Még akkor” kuruc módra
 3045 II     |                 sikamlanak végig a havon, lovas daliáktól kísérve. A vásáros nép azért
 3046 XXXI   |                   legszebb férfia volt. Délceg, daliás termet, atlétai vállakkal,
 3047 II     |                     táncoló martiális, kalpagos daliával; egy koszorúzott vasmacska; -
 3048 IV     |                 melódiái a Rákóczi-nóta búsongó dallamaival, míg egyszer aztán megszólal
 3049 XV     |                          hanem egy egész profán dalnak a melódiájával szakítá félbe
 3050 XXIX   |                      eltemetve, de Juliánna nem dalolgatott az õ édes álmai felett.
 3051 XX     |                      Terád harangoznak. Teneked dalolják:~            Nem kell annak
 3052 IV     |                     majora canamus. (Nagyobbról daloljunk.)~- Tudni fogja az érdemes
 3053 VI     |                        csintalan nótákat utánuk dalolnak, korbáccsal megfenyíttessenek.
 3054 XXVI   |                         vette észre magát, hogy dalolni kezd, hirtelen a szájára
 3055 V      |                      medias res.~Még csak akkor dalolták az elsõ verset:~            „
 3056 XXIX   |                     maradt a csárdában, s vígan dalolva mosogatta el a tányérokat
 3057 XXXII  |                       neszelni, mintha temetési dalt dúdolna gyermekhang. A kert
 3058 XII    |                        fekete rókával prémzett, damaszt kaftánba bújt bele, amit
 3059 XXX    |                       azt kérdi a mellette álló dámától hideg ábrázattal:~- Qu’est
 3060 XI     |               ablakkosárban megjelenik a „coeur dame”.~Gyönyörûen van idomározva
 3061 XXV    |                 amellett a rettenetes garde des dames-nak az a stratagémája van, hogy
 3062 XXXI   |                       vakszobának, a falon levõ Danae-képpel, a rokokó íróasztalon a
 3063 XXIV   |                          Egész éjjel hallhatá a danáikat, mosdatlan szájú szátyárkodásaikat.~
 3064 XII    |                        kulacs: úgy dûlt hanyatt danára felnyitott szájjal, mellette
 3065 II     |                    között. Karavánjai Smyrnától Danckáig járnak szakadatlanul. A
 3066 XX     |                      odaállva, szokás szerint a dandárja élére, nekivezeté õket a
 3067 XXXVI  |                       magot, amibõl a fegyveres dandárok nõnek ki a földbõl. Derék
 3068 XXVI   |                        magam, idejövök az egész dandárommal, s kiteszem a szûrötöket
 3069 XXXII  |                     folyosóiba, hogy azokba egy dandárt el lehet rejteni, mindenfajta
 3070 XLI    |                       Sennyey László, Esterházy Dániel, Ebeczky István, Török András,
 3071 XXXIX  |                       Rádayak, Vayak, Esterházy Dánielek, Ebeczkyek, Csákyak, Andrássyak
 3072 XXX    |                     vesztettem. Elbolondított a danolásával, leitatott a máslással!~-
 3073 XXX    |                        leitatott a máslással!~- Danolással? A bizony, hollókárogással!
 3074 XII    |                          Félre bánat, félre bú! Danold újra azt az én nótámat!
 3075 XXII   |                      mit csinál a szép asszony? Danolja-e még, hogy:~            Nem
 3076 XII    |                        dévaj nótát.~- Csitt! Ne danoljon olyan fennhangon! Mind kihallik
 3077 XXII   |                  szemeit, s újra hozzáfogott.~A danolóknak mind a torkába szakadt a „
 3078 XXX    |                         menyecske volt, aki itt danolt, sütött-fõzött, nekem tokaji
 3079 XXXV   |                    valamennyit; Apelles, Medor, Daon Royale, Artamene, Victoire
 3080 II     |                       címerének egy kiszakított darabja: a hármas halom, tetejében
 3081 XXIX   |                hirtelenében néhány sort írt egy darabka papírra, azt összehajtotta,
 3082 VII(2) |                      abbul a satisfactióból egy darabkát, hadd kóstoljam meg.~
 3083 XXIX   |                      maga ment el vezetõnek egy darabon a szekérrel, megmutatni
 3084 XI     |                         ember lehetett), hogy a dárdája hegyére felszúrta a hóban
 3085 XXIX   |                          melybõl a vízinövények dárdalevelei feketén meredeznek elõ.~
 3086 XII    |                        az egyik kezében hozta a dárdára szúrt fejét, s a másik kezében
 3087 XXIX   |                      lenne még egyszer országos dáridó - mormogá fogai közül az
 3088 IV     |                       bennünket, s akkor mi egy dáridóban annyi mindent elfogyasztunk,
 3089 XXXI   |                   pacifikálva van már, de még a darócszûr nincs megfordítva! A sarkantyús
 3090 XXIX   |                   hápogott, kócsag sikoltozott, daru, gém durrogott a sáserdõ
 3091 XXIX   |                        rézfokos a jobb kezében, darutoll a süvege mellett.~- Hát
 3092 XXXI   |              jutalmaztatása, egész chronologice datálva. Itt van a „lõcsei kapituláció” - „
 3093 XV     |                         õkegyelméhez nem mehet.~Datum ut supra.”~Aláírva:~„Regina
 3094 XLII   |                         hullott a porzó. Csak a dátum hiányzott valamennyirõl.~
 3095 XVIII  |                     bizonyítványt rólam. Csak a dátumot hagyd üresen, vagy ma, vagy
 3096 XXXII  |                         gyermeksége óta Absolon Dávidék nevelték együtt a saját
 3097 XXXI   |                     volt a magyarokkal, Absolon Dávidnak, Zrínyi Ilona titkárjának
 3098 XXII   |                          Keressétek elõ a Szent Dávidné zsoltárait.~Egynehány cimbora,
 3099 XXVIII |                       utat válasszon Szolnok és Debrecen felé, hanem haladt mindenütt
 3100 XXVIII |                       visszatéret diákokat visz Debrecenbe. Míg egyszer aztán egyenesen
 3101 XXVIII |                      Pesten, Szolnokon át egész Debrecenig, a Hajdúságon keresztül,
 3102 X      |                        vállára kerítette a nagy décbundát; utánuk vitte a pálinkával
 3103 XXV    |                          Természetesen, a külsõ decorum teljes megõrzése mellett,
 3104 XXXVIII|                    kétszáz aranyat nyomó láncot decretált a számára jutalmul. Korponay
 3105 XXI    |                          s azt is Andrássynénak dedikálta.~A megyegyûlésnek szolgáló
 3106 I      |                      tüneménynek. Fiai, unokái, dédunokái, akik vele egy sorban feküdtek,
 3107 III    |                  visszafelé sem szabad senkinek degradálni magát, s a patrícius nem
 3108 XXX    |                         nemese! Engem ne merjen dehonesztálni. Az én házamnál soha egy
 3109 XXIV   |                       hányat tojik a pityer?”~- Dejsz arra tudom a feleletet!
 3110 X      |                     viselt dolgait, s énekelte, deklamálta azokat az õrtûz mellett,
 3111 XXXI   |           teljhatalommal, mert a visszahívatása dekrétumát nem kapta meg.~- Hogy tudja
 3112 XXX    |                    halálhírével és a visszahívó dekrétummal. Nem lett az elsikkasztva;
 3113 XIII   |                     tüzet oltjuk és verekedünk. Délben is itt járt lóháton, s védelmezte
 3114 II     |                 legdaliásabb alakja, s leventei délcegségre még fejedelemnek sem enged.
 3115 XVIII  |                 gondolták, hogy a halottakat is delectálja a változatosság, s más kottát
 3116 XXXI   |                         amik mostanság a magyar delegáció gyûléstermét ékesítik: mitológiai
 3117 XXXVIII|                     logikája.~Az almás szekérre delegált postalegény ugyanis, miután
 3118 XLII   |                       pert a királyi táblától s delegatum judicium kezébe adta. Korponaynét
 3119 XXIII  |                   bámult rá egy ideig, mint aki delelõ napfényrõl föld alatti sötét
 3120 XXIV   |               beharangoztak a temetésre. Minden délelõtt feljöttek a papok a környékbõl
 3121 XVI    |                         utcán és piacon, mint a délelõtti harangszó után vasárnap.~
 3122 XVI    |                menyecske; - csakhogy esthajnal: délesti négy órára jár az idõ.~-
 3123 XVIII  |                   ölnyire rúgnak ki, sárkány és delfin alakokban végzõdve; hanem
 3124 VIII   |                         az álom, amíg a hóhér a delikvensért eljön és átveszi õt. Ételt,
 3125 XIII   |                        ilyen éjjeli órában?~- A delikvenst a ketterhäuschenbõl, akit
 3126 XIX    |                      elbámulva Korponay.~- Ez a Delila! Ez a Jezabel! Ez a Herodiás!
 3127 XII    |                        hölgyet magára. Az pedig Delila-mosollyal néz a levágott Sámson-fürtre,
 3128 XXVIII |                          amíg a haldokló király delíriumának hangjai tarták ébren az
 3129 XXVII  |                        Ápolni a királyt, amikor delíriumban van, s ha egyszer magához
 3130 XXX    |                  valamiképpen reflektálni fog a delnõ.~Csakhogy Krisztina már
 3131 XX     |                   labancoknak dobolnak ott künn délre vakparádét. A pápisták harangszóra
 3132 XXVI   |                       volt a meglepetése, amint déltájon a köd felszakadozván, s
 3133 XXVIII |                      vele! A királyi démonnal a demagóg lélek!~„Juhozz, Kormos!”~
 3134 XVIII  |                         un renard, un renard et demi”. (Egy róka ellen másfél
 3135 XXXIV  |                         mélyében lakik az egyik demiurgus, a földszellem, aki jégbõl
 3136 XXXVI  |                   tollsíp, mely büszkesége alvó démonát fölébreszté, hogy odadobja
 3137 XXVIII |                      tusára kel vele! A királyi démonnal a demagóg lélek!~„Juhozz,
 3138 XXXI   |                   hatalomnak ura?~S aztán ezt a démonoktól eredt lángot hogy nem érezte
 3139 XXXIV  |                           Olyan volt az, mintha démontábor szórná a szikrákat maga
 3140 XI     |                        mint a német mondja: „An den Mann dressiert.”). Ha valakit
 3141 II     |                     tanács állapítja meg; ennyi denár, ennyi forint a kamuka,
 3142 XXIV   |                        össze, akinek mindig egy dénárt adtam érte cserébe. Õ az
 3143 VIII   |                      hogy elmehetett volna vele denkmalnak.~- Hó, megállj, majd megmutatod
 3144 XV     |                        rögtön összeülendõ mixta deputatióhoz méltóztassék egyenlõ számban,
 3145 XV     |                      patríciusokkal; csak a két deputátus hiányzott belõle: azok mind
 3146 XXVIII |                      talált semmiféle jármûvet; dereglyék, csónakok, halászladikok
 3147 XIII   |                 rágombolta a zsinóros dolmányt, derekára kötötte az övet, ráakasztotta
 3148 XII    |                     annak térdeit: maga pedig a derekával hátrahajlott. Erre a tükörbeli
 3149 XII    |                        kaftánba bújt bele, amit derékon átkötött indus övvel szorított
 3150 X      |                      Amint a lõcseiek beadták a derekukat, ami német van a kuruc táborban,
 3151 XXXIV  |                         barlang mélyébõl valami derengés hajnallana fel.~Pelargus
 3152 XXXIII |                         valami rejtelmes, villó derengésben minden érctárgya a szobának;
 3153 XXIV   |                  szürkület fénye sápadt világot derengetett az ablak zöld üvegkarikáin
 3154 XIII   |                    halottat?~Hogy alélt volt és dermedt, azt érezheté.~Ott lefekteté
 3155 XXVIII |                 asszonynál ez a lélekzsibbasztó dermenet, a másik pillanatban már
 3156 XIII   |                   tudományomat akarja kegyelmed derogálni!?~- Dehogy akarom. Én elismerem
 3157 XXX    |                      lehet.~A felkelõ nap elõtt dértõl megõszült rónák terülnek
 3158 VII    |                       mindig olyan volt, mint a dérült égből jövő száraz mennykő.~
 3159 XXX    |                    részt ne vegyen az általános derültségben. Instans nõ volt! Kiderült
 3160 XVI    |                       tárgy fölött is szüntelen derültséget támaszt, ami õt azonban
 3161 XXI    |                    amilyenre csak egy fanatikus dervis vállalkozik! Azért el is
 3162 XXXI   |                       valamit, aki félbolond, a dervisgenerálisról, s aztán szaladt egyenesen
 3163 XXIV   |             tivornyáztak a kuruc hadnagy urak a dervisgenerálissal együtt. A fogadott böjt
 3164 XVIII  |                          Itt a háta mögött az a deszkafal, ami egy rugónyomásra félrecsattan;
 3165 XXXII  |                      hasonló ahhoz, mintha ezer deszkaszálat repesztenének egyszerre
 3166 XVIII  |                    keresztül, amit a tükör és a deszkatábla képezett. S tudta, hogy
 3167 XXVIII |                        személyeket in flagranti deteneálni. Tessék az úrnak a drabantok
 3168 XIII   |                          Íme, úgy alszik, ahogy determinálva van. Az állkapocs leereszkedve,
 3169 XV     |                masírozik fel a templom elé a Te Deumra, s a bástyákon a maguk ágyúiból
 3170 XII    |                        mintha egymás hamisságán dévajkodnának. Olyan közel ment a tükörhöz,
 3171 XXXVI  |                    mögötte az ajtó, megindult a dévánkodás, amilyen szokott lenni egy
 3172 XI     |                       találkoztam. Ön valóságos diablesse en falbala.~- Még ideje
 3173 XIII   |                       Ezt teszi nálam a syrupus diacodion, négy csepp belõle az éjjeli
 3174 XII    |                   alvezérnek.~Ez a gyõrvári hõs diadalát énekli; amidõn Andrássy
 3175 XXXI   |                         kikönyörögte, s ezzel a diadalával úton-útfélen minden ismerõsének
 3176 XXII   |                    annyi ajknak a szózatát, aki diadalért kiált hozzá? De kétszer
 3177 XXV    |                 Andrássy ebben a tekintetben is diadalhoz szokott hõs volt.~Hanem
 3178 XII    |                    törvény. Ha egy nagy férfiút diadaljáratában a zöld gallyakból emelt
 3179 XXVII  |                         s milyen nyomor marad a diadalmak után hátra. Kegyelmednek
 3180 XIX    |                       együtt küzdött - folytatá diadalmas elõérzettel a császári fõtiszt. -
 3181 XXVIII |                        Ott van ni! - kiálta fel diadalmasan Alauda uram. - Minden szóban
 3182 XXIX   |                 Andernach lovag tehát mégiscsak diadalmaskodott a bécsi versenyfuttatóján: -
 3183 II     |                          amik a harcmezõn nyert diadalokra utalnak: az oroszlánon nyargaló
 3184 XII    |                   õkegyelmessége már a gyõrvári diadalon is túl volt - a poharak
 3185 XXX    |                       repültek a szélben, mikor diadalra robogtak, körülöttük a felrúgott
 3186 XII    |                 változtattak, ahogy a fegyverek diadalt vagy kudarcot arattak. S
 3187 XXXIV  |                   legjobbik vezérét, a gyõrvári diadort, a hõsök mustráját, hogy
 3188 XXXII  |                    tartozik minden okos ember a diaeteticának minden aequinoctiumkor.~
 3189 XXVI   |                     elõtt nem szabad elárulni a diagnózis alatt, hogy mi véleménye
 3190 XII    |                    rögtöni felébredését, arra a diagnózisra jutunk, hogy az a három
 3191 VI     |                    vágtatott a piacon keresztül diagonális vonalban a Thurzó házához.~
 3192 XXI    |                         olyan cifra, körmönfont diákáldást bocsátott ki rajta, aminõnek
 3193 XVIII  |                elõrángatták oldalaikról a kurta diákdákosokat, s zsivajogva fogták körül
 3194 XIX    |                  szobádba megint öregem, vidd a diákjaidat is, folytasd, ahol elhagytad,
 3195 XIX    |                      akaró Fabriczius az éneklõ diákjaival együtt. Ez lesz a nagyszerû
 3196 III    |                        egy hosszúra felmagzott, diákképû ifjonc: ez a bírónak a fia. (
 3197 XVIII  |                énekeltesse maga fölött a sörivó diákokkal a canticumokat, az lett
 3198 XVIII  |                         a magas atlétai alak, a diáksereg között, pallosát forgatva
 3199 XXXVIII|              formaságokat elintézni a hivatalos dicasteriumoknál. Íme együtt mehetnének mind
 3200 VII(2) |                           Beim Richter, ech hob dich Hänsl verklogt, her hot
 3201 XIX    |                       Bercsényi helyébe, aligha dicsekednénk mai nap a trencséni diadallal,
 3202 IV     |                  lőcseieknek bizonyára van okuk dicsekedni a kathedraléjukkal, mert
 3203 VIII   |                         fenntartani.~- No az is dicséretes dolog, ha a patríciusok
 3204 XXVI   |                         cipelte.~Husz apó azzal dicsérte meg a hazatérõ vadászt,
 3205 VIII   |                    Alauda uram, mikor legjobban dicsérték.~- Már most lóduljanak kegyelmetek
 3206 XV     |                      Úgy? hát még, „Téged Isten dicsérünk” is legyen, azért, hogy
 3207 XXII   |                      Egy égi lény, emberfölötti dicsfénnyel.~A csuhás alak epés gúnnyal
 3208 XXVII  |             Kegyelmednek annyi része volt már a dicsõségbõl, hogy nem vágyódhatik apró
 3209 XVI    |                 panteona, valhallája, kővé vált dicsősége. Inkább az aranyát, ezüstjét,
 3210 XXXV   |                     olyankor semmi öröme, semmi dicsõsége az Isten világának. Ha a
 3211 III    |                            Királyném! Hogy van „dicsõséged” megelégedve legalázatosabb
 3212 XXIII  |                     fejei a népnek, akik csak a dicsõséget, az uraságot, a pompát keresik,
 3213 XXI    |                  feledékenységben; de az igazak dicsõségét megõrzi a hálás emlékezet.)~
 3214 XXX    |                     salve gyanánt az eltemetett dicsõségre.~- Ki sugallhatta ezt nekik?~-
 3215 XXII   |                    vissza, ha az lemond a véres dicsõségrõl, s elhagyott tûzhelyéhez
 3216 XXII   |                         üdvösségünk? Nekem a ti dicsõségtekbõl nem jutott más, mint a súlyos
 3217 XXII   |                  csoportot, amint a két gyermek dicsõségtõl ragyogó anyjának ölébe kapaszkodik,
 3218 XIX    |                         az én szerelmes fiamat, dicsõvé, úrrá, hatalmassá tevém.
 3219 XI     |                   Kiabál sikoltozik. A hidegtõl didereg, az ajkai csupa kettõs w
 3220 XVIII  |                       idején. Hadd fázzon, hadd dideregjen! - Hogy a hóhér ki fogja
 3221 XXIII  |                      meglepte a láz e szavakra. Dideregve burkolta magát palástjába.
 3222 XX     |                         elõbb a hõség, azután a didergés. Még a fogai is vacogtak,
 3223 VII(2) |              Satesfatiun, sunst dreisch ech nen die Kottln aus sein Treüber
 3224 XXXI   |                 jogtalanul kötötte azt meg, s a diéta meg fogja semmisíteni. Amikor
 3225 XVI    |                           Nevem Arthur, Guzman, Dieudonné de Belleville du Près chevalier
 3226 IV     |                         fegyveres õrségnek. Ezt difficultálom.~- Egy szál õsz haj se nõjön
 3227 XXVIII |                 becsületét fenn kell tartani a „digák” elõtt.~Ezt valóban Andernach
 3228 XXXIV  |                  uraknak a fejeire, kire mennyi díj vagyon kitûzve. Ha a fejeinket
 3229 X      |                         hogy annak olyan nagy a díja?~- Azt nem szabad megmondanom.~-
 3230 XXXIV  |                        téve a fejeikre kitûzött díjakat.~- Ez jó lesz - monda a
 3231 XXIX   |                     asszony! Szeretném én az én díjamat elõre: azt a kilenc aranyat,
 3232 XLII   |                      bizonyos, hogy makacsságod díját az egész családod fogja
 3233 XXXI   |                     megcsaltak! Nem adják meg a díjt, amiért annyiszor vétkeztem,
 3234 XXXVI  |                       szekerébe fogva két rossz dikhenc, amik csak úgy cammogva
 3235 IV     |                         bírság, egy pint bor! - diktálá csendesen Alauda uram.~-
 3236 XXII   |                         Sándor békeföltételeket diktálhat, miért ne tehette volna
 3237 XVIII  |                         becsületes kapitulációt diktáljak.~- Diktálni? Nekem! - kiálta
 3238 XVI    |                       csak meg kegyelmed, miért diktálta be a tanács a Czelder Orbán
 3239 XVIII  |             fegyvereiket, Andrássyra célozva, - diktandó beszélnek! - folytatá nevetve. -
 3240 XXI    |                      olyan alakút, mint egy fél dinnye. Szelíd tekintetû arca volt,
 3241 XXXV   |                      bevont ravatal, s azon egy diófa koporsó, egészen egyszerû (
 3242 XXIX   |                      szegény? Nem múlt még el a diószegi vásár. Lesz még szõlõ, lágy
 3243 X      |                          engem nemigen küldenek diót kopácsolni; mindennap ott
 3244 XXX    |                     fordítsa a lova fejét? Elég diplomáciai jártassága volt felfoghatni
 3245 XIX    |                      Blumevitz. - Hanem ez az õ diplomáciájának az alapgondolatja. Ez a
 3246 XXV    |                   kezében van a király kegyelmi diplomája. Köszönje a jó angyalának,
 3247 XXV    |                   adománylevelek, a rangosztási diplomákkal együtt, már mind ki vannak
 3248 XXIX   |                        magát a magyar fõurak és diplomaták legfinomabbikához, aki õt
 3249 XXV    |                          hogy a legélesebb eszû diplomatát is kétségbeejtette.~Legtöbb
 3250 XXV    |              belecsavarta a beszédet a vallásos discussio sodrába, hogy egyszer csak
 3251 XXX    |                    korcsmárosnak.~- Tessék vele diskurálni. Akár magukra hagyom.~-
 3252 XVI    |                         érzi a pirongatást, más diskurzushoz kezd; nehogy Fabriczius
 3253 XXXII  |                      abbahagyott minden dolgot, diskurzust, édes álmot, nyakába keríté
 3254 XVIII  |                      napon, a bécsi érsek által dispensáltatván a háromszori kihirdetés
 3255 XV     |                         aztán nagy archeológiai disputa, hogy ki adta, miért adta
 3256 XXII   |                  madarak fogják azt tenni.~- Ne disputáljunk teológiáról, édes ángyom!
 3257 XXV    |                         fölötti vitában, s azon disputálnak, hogy ki volt nagyobb, Luther-e
 3258 XVI    |                       pontozatok tárgyalásához. Disputáltunk jobbra-balra; õ végre is
 3259 V      |                     uram az ajtónállónak.~Ezt a díszes hivatalt jelenben ő tölti
 3260 XXXIV  |                  vakmerõ, mint egy titán, mikor díszít gyöngéd mint egy tündér.~
 3261 VII    |                       ketterhäuschen2 valóságos díszítménye volt a Szentháromság piacnak;
 3262 II     |                         drága csipkékkel vannak díszítve.~A nagy tolongásban zsinóros
 3263 XXX    |                       szemben jön reá egy, az õ díszkíséretét számra meghaladó fényes
 3264 XXX    |                      savojai dragonyostól, mint díszkísérettõl követve jön ki Nagy-Károlyból
 3265 XXXIX  |                       század dragonyossal, akik díszkíséretül csatlakoznak hozzá, s azokkal
 3266 IV     |                   piacra. Itt szokták tartani a díszlakomákat, amiket a város ad rendkívüli
 3267 XXIX   |              tömpölyökkel, s azoknak a partjain díszlik aztán a buzogányos nád,
 3268 XV     |                         is mûvészileg nevezetes díszmû. A dúsgazdag Kramerius Antal
 3269 XXXII  |                   Ghéczy Zsigmondnak volt az a „disznó szíve”, hogy felragadjon
 3270 XIV    |                    tódult ki a kapun. - Micsoda disznóság van itten!~Azzal sarkantyúba
 3271 XXII   |               hajnalodott, egyre tartott nála a disznószívû jókedv.~- Hahaha! Lõcsérõl
 3272 XXX    |                   okmány.~I. József már akkor a díszravatalon feküdt, bebalzsamozva, a
 3273 XXXV   |                      Rákóczi Ferenc emlékezetes díszszekrényével, azután jön az elõpitvar,
 3274 XXI    |                       az akkori idõknek divatos díszvirágát: a százféle szegfûket. Most
 3275 XL     |                    Tessék helyet foglalni itt a díványon, fõstrázsamesterné nagyasszonyom.~
 3276 XXXI   |                   világhölgy, hõs amazon, cifra divatbáb, paraszt korcsmárosné, tündér,
 3277 IX     |                         szokásai kimentek már a divatból. - Itt vannak a kulcsok,
 3278 IV     |                      fölvenni, akármilyen világ divatja van, annak a hegyébe azt
 3279 XXX    |               Korponayné is onnan kölcsönözte a divatöltönyét.) Hanem ezalatt elszalaszt
 3280 XXXVII |                         volt; ha ez a mód kapna divatra, gyõznék azt Magyarország
 3281 I      |                        itt már az akkori magyar divatú díszöltözetben, három sor
 3282 XXXI   |                         ezé az udvaronc szabású divatviselet, amin csak a paszománt nemzeti.
 3283 X      |                         elégnél. A költõi lélek divinál.~Azalatt is a balladájának
 3284 XVIII  |          felfenyegetõzött az ablakokra.~A lelke divinálta, hogy ezt a szívére mért
 3285 XXII   |                       együttlétet nehéz lépések dobaja zavarta meg.~Az ajtón Miklós
 3286 XVIII  |                   álmából.~- Nem hallasz valami dobajt a föld alatt? - suttogá
 3287 XXV    |                     ilyen nagy úr, aki csak úgy dobálózik a pénzzel, nem való játszótársnak
 3288 XXII   |                        mazsolát, kalmusgyökeret dobáltak a tûzfolyadékba, ami akkor
 3289 XVIII  |                      ágyúkat! Veressünk alarmot dobbal, trombitával! Nyakunkon
 3290 XXIV   |                      megjött?~A nõ szíve nagyot dobbant.~- Kitõl tudnám? Madár sem
 3291 XIII   |                      kiálta Juliánna, haragosan dobbantva.~A leány elhallgatott nagyon.~-
 3292 XIX    |                       Hát örökké akarsz élni?~- Dobd oda! Én is segítek!~S azzal
 3293 XXIX   |                       eleinte a lovasát, ha nem dobhatná-e le a hátáról, karikába forgott
 3294 XXXIV  |                         fölé. Csak ezt az egyet dobjuk le a mélységbe? Azért, mert
 3295 XXIX   |                       építtetett a vármegye egy dobogóhidat, ami jó magas ívre volt
 3296 XXIX   |                        visszament a kocsissal a dobogóhídra.~Az bizony tiszta kriminalitás
 3297 XXIV   |                        és a gyermek szíve addig dobogott egymáson, míg elcsendesítették
 3298 XXXI   |                         egy zengõ körte meg egy doboló nyúl, aztán egy fakard,
 3299 XVI    |                   trombitáltat, Fabriczius uram doboltat hozzá. A kikiáltó a dobszó
 3300 XVI    |                     utca szegletén kezdé újra a doboltatást.~De úgy elment a mulatozó
 3301 XVI    |                         a nép közé, s elkezdett doboltatni.~Ha Alauda uram trombitáltat,
 3302 XVI    |                         az ujjaival az asztalon dobolva.~- Adj száraz és komoly
 3303 XXXI   |                        erkélyén egy óriási nagy dobon mennydörgõ nagyokat üt,
 3304 XXI    |                  parádéz a falon Rákóczi tábori dobosa (a híres Rácz Ferkó, aki
 3305 XIX    |                       készül a nagy csatához, a dobosok ugyan hirdetik, hogy „veszteg
 3306 XVI    |                        õrszobából elõszólítva a dobost, lement a piacra a nép közé,
 3307 XXXV   |                         még megsajnálja a tûzbe dobott kincset, s egy-két lapot
 3308 XXXIV  |              Gölnitz-völgy felõl rég ismerték a dobsinaiak. Azt is tudták, hogy ott
 3309 XXXVIII|                         fel magát, s utazzék le Dobsináig meg Krasznahorkáig, a két
 3310 XX     |                      tűzben.~- Mi az? - kérdé a dobszóra, mintha álmából riadt volna
 3311 VIII   |                    Bolondot tettél. Olyan követ dobtál a kútba, amit száz bölcs
 3312 XV     |                      hagyján, hanem aztán meg a dobveréshez fogtak kinn a piacon, üstfenekûvel
 3313 IV     |                     hanem az, hogy mi itt ilyen dobzódást, lakmározást követünk el
 3314 XXVIII |                 Andernach lovag a maga igazoló „docé”-it elõmutatta, azok között
 3315 IX     |                   nyersen a tábornok, nevetésbe döccenõ hangon.~Fabricziusnak éppen
 3316 XIV    |                       elfoglalta; a társzekerek döcögtek ezeknek a nyomában.~Korponay
 3317 XXXVI  |                       öreg kolerikus nevetéssel döcögteté a szót.~- Hát bizony van
 3318 XXIII  |                      nem rak, mint a Mátra, s a döghalom tetején az utolsó áruló
 3319 XIX    |                       az ágyú nem más, csak egy döglött kutya! Ez is Belleville
 3320 XXXII  |                     amely városból a labancok a dögmirigy miatt kénytelenül kitakarodtak,
 3321 XXII   |                szótlanul indult kifelé. A hideg dölyf tiltotta, hogy valami választ
 3322 XVI    |                      ott volt az a titánlázadás dölyfe, mely megvetéssel fordul
 3323 XXXI   |                         meg a békét.~Erre nyers dölyffel válaszolt a kancellár.~-
 3324 XXII   |                       szó az õ megalázása volt. Dölyfösen emelte föl a fejét. Forrt
 3325 XXXIII |                        a többit.~Azzal elkezdte döncölgetni a kisfiát az ölében, s dúdolta
 3326 XXXI   |                         hadai Bécs város kapuit döngették a tokosaikkal.~Korponayné
 3327 XXIV   |                         a kisfia elõtt, az maga dönögte azt el, kétszer is elmondva
 3328 XXXI(5)|                       hízelgései által oly nagy döntő csapást szerzett szép asszony
 3329 XVIII  |                         zárt ajtókat a vállával döntve be, ha nem engedtek.~Egyszer
 3330 XXXII  |                        kezébe, mert amint egyet dördül az ég, el fogja dobni a
 3331 XXXIV  |                         zuhanatok hosszan tartó dörgése rémíté el a szívet; a hegytetõ
 3332 XXXIII |                      amíg csak a zivatar utolsó dörgését visszhangozzák a bércek.~
 3333 XXXIV  |                        Ez nem az öreg Ghéczy! - dörmögék valamennyien, amint az alak
 3334 XXX    |                    hányta magára a keresztet, s dörmögött olyasmit, hogy „Tüske a
 3335 XXXI   |                         Mankós lábú hadastyánok dörmögték magukban: „Si hoc viridi,
 3336 XXXIII |                   nagyobb bánat?~- Hallod, hogy dörög odafenn! Engem már lesújtott
 3337 XXVIII |                    zárva. Amíg azt a kaput nagy dörömbözésre kinyitják; amíg a kapussal
 3338 XXII   |               egynehányan voltak is benne; azok dörömbözhettek!); valamennyi kulcsot mind
 3339 XIII   |                    vannak azok, akik az ajtaján dörömböznek.~Elõször nem volt, aki az
 3340 VIII   |                      Fabriczius mellé, s kezeit dörzsölgetve kérdezé halkan és nyájasan:~-
 3341 XXIV   |                         az irámkörömmel a fülét dörzsöli, a nehéz nyavalyától megszabadul.
 3342 XXII   |             pinceboltban tévedezõ alakot a nagy dohányfüsttõl. Az a három szál faggyúgyertya
 3343 XII    |                   Sándort a „nagy pipájú, kevés dohányú” rebellis kuruc alakjában
 3344 XXX    |                        hogy öklébe szorította a dohányvágó félkardot, s megfenyegette
 3345 XXVI   |                       Andrássyt is megkínálta a dohányzacskójával, hogy tegyen hasonlóul.~-
 3346 XXXV   |                        polc, amiért ezt a könyv dohától átjárt zúgot fölcserélném.
 3347 XXIX   |                        Nem ettem bolondgombát - dohogott az öreg. - Hogy a lovaimmal
 3348 XXVI   |                megfejtegeté. Az pedig tökéletes doktori arc volt, aminek a beteg
 3349 XIII   |                    elébb egy felakadásuk volt a doktornál.~A hátulsó és az elsõ házat
 3350 XXXVIII|                   vesztemet érzem? Még az én jó doktoromat is hogy kifigurázom, pedig
 3351 XXXIV  |                         avatkozik az õ felesége dolgába, holott még szeretõje sem
 3352 XXII   |                     szabad beleszólni az ország dolgaiba. A hazát elárulni csak ellenségnek
 3353 XXIII  |                         Én nem szólok bele a te dolgaidba, te ne szólj bele az enyimekbe.
 3354 XXI    |                    melyben minden eddigi viselt dolgaiért kegyelmet kap, birtokaiban
 3355 X      |                    versbe szedte a hõsök viselt dolgait, s énekelte, deklamálta
 3356 XXXVI  |                       elégedve a leánya végzett dolgaival, mikor ez a mindenünnen
 3357 XL     |                         uram csendesen, ha az õ dolgára kerül a sor, majd azt is
 3358 XXXV   |                      mondják: filozófiai munkán dolgozik. Ez is csak az íródiák révén
 3359 XXV    |                         a szép munka, amin most dolgoznak.~Andrássy aztán csak azért
 3360 XXXIV  |                   elkezdtek a tûzkõvel, kovával dolgozni... Olyan volt az, mintha
 3361 XVIII  |                     kizárt muskétások ugyancsak dolgoztak a puskaagyaikkal a becsukott
 3362 XXXIV  |                           ki jobbra!~Végezték a dolgukat.~- Kérem kegyelmedet - szólt
 3363 VIII   |                        lóduljanak kegyelmetek a dolgukra! - mondá Fabriczius. - Reggelig
 3364 XXXVII |                      napot anélkül, hogy minden dolgunkat elárulja a labancnak.~-
 3365 XXXI   |                   kõfokain fellépdegél; a vörös dolmánya s a bõrtokba dugott hosszú,
 3366 XVI    |                         ez a hatalom...~S azzal dolmányába nyúlva, elõvont egy összehajtott
 3367 XXVI   |                       nézte jól, csak eldugta a dolmányában, s akkor vette elõ, mikor
 3368 III    |                Kegyelmednek a legfelsõ gombja a dolmányán nincs begombolva.~- Hogy
 3369 XXXI   |                   magáról a legényeivel a veres dolmányát. Látszott a tekintetén,
 3370 XXX    |                        piros, kék, narancsszínû dolmányok, más-más színû nadrágokkal
 3371 XIII   |                  csizmát, rágombolta a zsinóros dolmányt, derekára kötötte az övet,
 3372 XII    |                megteltek könnyel. Zokogva sírt.~Dologba került a könnyeit letörülni,
 3373 XXXI   |                         kegyelmednek. Hanem egy dologra kérem a szép asszonyt. Ne
 3374 XVIII  |                       hogy lefeküdjék a castrum dolorisra, s énekeltesse maga fölött
 3375 XIII   |                tudományok férfia. - Error, vagy dolus? Mikor íme itt a világos
 3376 XXIX   |                        felõl mered föl hegyesen Domahida kakasvégû tornya.~- Csak
 3377 XXX    |                    személy-e azzal, aki Bécstõl Domahidáig õvele versenyt futtatott?~
 3378 X      |                       Amíg a hajdútiszt idebenn dombéroz, kártyázik, menyecskét ölelget,
 3379 XXIV   |                        felkanyarodott a meredek domboldalra, már jól lehetett ráismerni
 3380 XVII   |                 szárával. A bozót elõtt, mely e domboldalt körülvette, állt egy fogadalmi
 3381 XV     |                       nevezetesség. Egy márvány dombormû, sarkáig érõ zsinóros talárba
 3382 II     |                  síremlékei. Mûvészi faragványú dombormûcsoportozatok, mik bibliai jeleneteket
 3383 XVI    |                mindenféle színű márványkoloncok domborművei a szentírás kiváló jeleneteit
 3384 XXIX   |                      kúpokba rakva ágaskodott a dombos helyeken: egy-egy sáncforma
 3385 XXXV   |                      elő ilyenforma kivonatok:~„Domicella N. de N. contra Stephanum
 3386 XXIX   |                     tarsolyából.~„Illustrissime Domine, Comes Palatine! Kancellár
 3387 XXXII  |                          Azonban Fügedynek nagy dominiuma és sok pénze, kincse volt,
 3388 XXX    |                        bizonyosan valami bitang dominiumocskára vagy talán egy egész mezővárosra,
 3389 XXX    |                  vetésed ez! Nézd csak! Ez a te dominiumod! Amíg a világ világ lesz:
 3390 XXXV   |                        jött egy ilyen kivonat:~„Dominus collonellus kurucensis,
 3391 XXXIX  |                        hogy bizonyos neki ígért donáció ügyét, kedvezõ lévén rá
 3392 XVI    |                tiszteknek; aztán meg mindenféle donációk: hát egy kis reszelt füge?~
 3393 XX     |                        elfogadott; osztogatja a donációkat az uraknak; avandzsolást
 3394 XXV    |                      érdemeseknek találtattak e donációkban való legfelsõbb megerõsíttetésre.
 3395 X      |                     fejedelem valamely birtokra donaciót adott, ugyanabban a császár
 3396 X      |                         még más is. A fejedelem donatiója, a sztropkói uradalomra,
 3397 XVI    |                        azon a másikon, hogy ami donatiókat a fejedelem osztott, azokban
 3398 VIII   |                 tornyokat hogy elhanyagolták. A doppelhackenek be vannak rozsdásodva; a
 3399 XXXV   |                    ember.~- Eleinte zúgolódott, dorgált, hanem aztán csak kiengesztelõdött
 3400 XXXIV  |                szõnyegeket, nem kellenek neki a dóriai, korynthi módok. Aztán oltárt
 3401 XXX    |               kecskerokkát; a fekete kandúr ott dorombolt mellette a kályhapadkán.~
 3402 IV     |                       Így pedig „duplex libelli dos est” (kettõs haszna van
 3403 XXXI   |                        Hadd higgye, hogy billet doux volt az, s legyen kegyelmedre
 3404 XIV    |                     neki az orvosságot, erõsebb dózisban hevesen lihegve hozzá: „
 3405 IV     |                      úgy viseli magát, mint egy dózse. A túlsó oldalon ülõ átellenese
 3406 XXXV   |                     Ezért nem bocsát be magához dõzsölõ cimborákat, dévaj asszonyfélét,
 3407 X      |                         ez a bûbájos planéta, s drabantjává tette, mint Klimius Miklós
 3408 XXXI   |                     éppen megtorlott a tömeg, a drabantoknak úgy kellett furkósbotokkal
 3409 XXXI   |                     kegyelmed kocsija mellé két drabantot, hogy szabadítsanak utat
 3410 XXVIII |                     amíg a kapussal meg a belsõ drabanttal megértetik, hogy nem arról
 3411 XXIII  |                         egy új mentekötõért egy drágább medályért elcserélik a régit,
 3412 XXXV   |               írószobájába. Az íróasztalon állt drágakövekkel kirakott remek rámában Serédy
 3413 XXXI   |                 szüksége: a Lõcsén hátrahagyott drágaságaira, fényes öltözeteire, amikre
 3414 XXII   |                 Krasznahorkán. Minden kincseit, drágaságait, birtoka jövedelmét mind
 3415 XXXVII |                nyakunkon lehetnek a Löffelholtz dragonyosai.~- A biz igaz! - monda Pongrácz -,
 3416 XXXIII |                  megraktak kémekkel, vadászaik, dragonyosaik el vannak helyezve az erdõben,
 3417 XVI    |                           de én eléjük küldöm a dragonyosaimat, s ha azok a convoit kísérõ
 3418 XXV    |                 csapatján kívül még a Blumevitz dragonyosait is vezényelte, az a feladata
 3419 XVI    |                       nemcsak azt teszi, hogy a dragonyosezredét a Dunajec felõl visszatérõ
 3420 XVI    |                       orruknál fogva hurcolta a dragonyosokat: lóvá tette õket; el hagyott
 3421 XXXVIII|                        Elnyargaltatunk érte egy dragonyost, az elhozza. Miben volt?~-
 3422 XXX    |                     csupán egy escadron savojai dragonyostól, mint díszkísérettõl követve
 3423 XVI    |                       akkor is ismeretes volt a drámákban a deus ex machina. Mikor
 3424 VII(2) |                         flux Satesfatiun, sunst dreisch ech nen die Kottln aus sein
 3425 XI     |                      német mondja: „An den Mann dressiert.”). Ha valakit közelíteni
 3426 XXX    |                          Qu’est que cela? C’est drôle!~- Pokolra szekerezzek -
 3427 XIII   |                    kezébe kapta a karikán függõ drótos lámpást, s a nyomcsapásra
 3428 XII    |                      úgy van torzítva, mint egy drótostót, aki a megfordított pipaszárát
 3429 XXIX   |                 Juliánna veszi az asztalon álló drótozott lámpást, s az ajtón kaparászónak
 3430 XXXIV  |                        Tudjátok, hogy mi az „in dubiis charitas”. Ha tudna azzal
 3431 XII    |                 Magyarországon áll. Vayból oláh dudás lett. Móricz Jánost megtette
 3432 XVI    |                         kifordítom a bõrödet, s dudát csinálok belõle!~Elhitték
 3433 XXXII  |                  neszelni, mintha temetési dalt dúdolna gyermekhang. A kert egyik
 3434 XII    |                    éneklik fennhangon, csak úgy dúdolva; félig elsúgva, félig elzöngve
 3435 X      |                    csatos virágos mellénykét, a dudoros ingujjakkal; a fejét bekötötte
 3436 XII    |                         Messze van az most! Nem dübörög itt semmi, csak az én szívem,
 3437 XII    |                       neszelsz?~- Mintha valami dübörögne? Mintha nehéz szekerek jönnének.
 3438 XIV    |                       és liszteszsákos szekerei dübörögnek ott végig a széles utcán.~-
 3439 XIV    |                      hajtó hóhérlegény.~Éktelen dühbe jött, széttaszította az
 3440 XXII   |                       generalissimusnak különös dühe volt a fehér ruhás barátok,
 3441 XXII   |                     levegõn magához tért a nagy dühébõl. Átlátta, hogy biz ez sem
 3442 XXII   |                       szembe lehetett szállni a dühével, az olyan volt, mint a tûz.
 3443 XXX    |                        mint egy gyermek.~Azután dühöngeni kezdett: „Hogy történhetett
 3444 XXI    |                     pogány nyelvjárása s szilaj dühöngése miatt; más nem állta ki
 3445 XXII   |                       Csak Zsófia értette meg a dühöngést.~Bizonyára Miklós is megkapta
 3446 XXIII  |                  álmodtok, az a ti világotok. - Dühöngtök arra, aki fel mer ébreszteni.~
 3447 XXV    |                         azt sem tudta, melyikre dühösködjék jobban.~Még aznap késõ este
 3448 XXXI   |                         e riposzt után.~- Hm! - dünnyögé a fõember, csipõjére feszítve
 3449 XXVIII |                         tekintett.~- Üm, ühm! - dünnyögött a bíró. - Ez bizony egészen
 3450 XV     |                        inte az egyházfinak, s a dugaszban tartott kulcsokkal felnyittatá
 3451 XXXIV  |                        át a jégbarlangba, ottan dugdosta el. Nem mind egy helyre.
 3452 XII    |                     szájából, s a lovag szájába dugja, annak kell azt megenni.~
 3453 XXXVIII|                  belsejébõl két asszonyság feje dugódik elõre, mind a ketten zsémbelnek
 3454 XXII   |                      csillagot rúgott; papírost dugtak a lábujjai közé, s azt meggyújtották:
 3455 XX     |                     ereszték a puskát, hüvelybe dugták a kardot, s hagyták a vezérüket
 3456 XXX    |                    Valld meg mindjárt, hogy mit dugtál a levél helyébe, vagy ciherre
 3457 XXVIII |                         Ott aztán megkapta, ami dukált, a fõparancsnok lehordta
 3458 XXXI   |                  Andrássy Istvánban még a harci dulakodás után is, ha portul be van
 3459 XIV    |                       vitézül ellenthány a vele dulakodóknak, s sok kárt tesz levágott
 3460 XIV    |                       aztán menj át a szobámba, dûlj le az ágyamra és aludjál
 3461 II     |                   egyiknek az oszlopai harántul dûlnek a háznak, mint egy egyiptomi
 3462 XI     |             viszontlátásig.~A nõ visszavonult a dûlõrácsból, a lovag továbbporoszkált.
 3463 XXIX   |                         szekérrel, megmutatni a dûlõutat, amerre a veszedelmes kátyút
 3464 XV     |                         az elsõ fúriában nagyon dúlt-fúlt, hanem aztán meggondolta
 3465 XVI    |                       hogy a dragonyosezredét a Dunajec felõl visszatérõ huszáraink
 3466 XVI    |                szerencsésen keresztül vergõdve, Dunajechez.~- Jézus Mária! Már meg
 3467 XVI    |                     szépén kidolgozták ketten a dunajeci hõskölteményt, hogy csak
 3468 XVI    |                            Jézus Mária! Már meg Dunajecig megyünk!~- No igen! Kegyelmed
 3469 XII    |                     tábornoké. Ott termett az a Dunántúl, a Bakonyban szerezték;
 3470 XXIX   |                        kikecmelegve a sok tarka dunna, vánkos közül. - Én ugyan
 3471 XXXIII |                        van, s onnan a nyoszolya dunnái közül vezeti az egész gazdaságát
 3472 XXIX   |                         horkolt a lovag a tarka dunnák közé eltemetve, de Juliánna
 3473 XVIII  |                       is elkezdett esni; mintha dunnákat ráznának ki odafenn a fellegekben;
 3474 XXVI   |                      Bizony nem feküdt a vetett dunnás ágyba, hanem a mellékszobácskában
 3475 XI     |                       ágyból, vánkost, paplant, dunnát: úgy maradt ott.~- Üm! Ez
 3476 XXX    |                         lefektették a lovagot a dunnaverembe, s rácsukták a benyíló ajtaját,
 3477 IV     |                     közül: Trux és De Hortis, s duóban kiabálták:~- Micsoda? Hering =
 3478 XXXI   |                         lépett be Juliánna, két duplaajtón keresztül, amik közül a
 3479 XXXV   |                        Pantheonnak.~Juliánnának duplát villámlottak a szemei.~-
 3480 XXXVII |                   kifizesse annak, aki rá talál duplázni, ha mindjárt a „kegyelmes”
 3481 IV     |                ellenzéki szónokok. - Így pedig „duplex libelli dos est” (kettõs
 3482 XXIX   |                       hagyták el e látványra:~- Dur ver - fluchter - Kerl!~ ~
 3483 XXVIII |                         egypár excellenciást és durchlauchtot, akik nála voltak; olyan
 3484 XXVI   |                        bocsok egyikét meg Hanzi durrantotta le. A tábornok az elejtett
 3485 XXIX   |                   kócsag sikoltozott, daru, gém durrogott a sáserdõ mélyén, a hold
 3486 XVII   |                         kutat úgy hítták, hogy „Durst”. Azért hítták így, mert
 3487 XLII   |                        ácslegény oldalba rúgja, durván kacagva: „Coki kutya! Nem
 3488 XXXI   |             székesegyház harangtornyának teteje dúsan aranyozott réz, jegenyeként
 3489 XXXIV  |                       csak úri pompa, fényûzés, dúskálkodás gyönyörködtetné szívét-lelkét:
 3490 XXIV   |                        földöntúli tünemény. Egy dúvadnak is meg kellett juhászodni
 3491 XXXI   |                       átadta neki.~De Krisztina duzzogott érte.~- Látod, te rossz
 3492 IV     |                odaállíttattam?” A hatalmas nagy dynasta, Thurzó az a márványszobor,
 3493 II     |               lõcseieknek. Tele van királyok és dynasták emlékeivel, akik itt idõztek,
 3494 IV     |                        gondoljon, hajh, ha most ebből a padból csak kiszállna
 3495 VI     |                       hálás emlékének.~Csakhogy ebbül az arcképbül alig maradt
 3496 XXXIX  |                      Vayak, Esterházy Dánielek, Ebeczkyek, Csákyak, Andrássyak mind
 3497 XV     |                       hozni.~- Hát ma már ne is ebédeljen az ember? - pattogott a
 3498 XI     |                         piac: minden ember ment ebédelni, a gazdagok haza, a szegények
 3499 XLI    |                    ember jobban tudta, hogy nem ebédelt, - ők sem.~Szobájába érve,
 3500 XLI    |                         Nem jutott eszébe, hogy ebédelt-e már ma, vagy sem? Talán
 3501 XXX    |                  Krisztinát.~Õk még Majthényban ebédeltek meg, a gazdag mezõvárosban,
 3502 XXII   |                     lefeküdt, alszik; nem lehet ebédet fõzni - ilyen nagy nevezetes
 3503 X      |                        hányszor süti meg a maga ebédjét az õrtûz mellett, künn a
 3504 XXXV   |                       késõbb, a másik a hajdani ebédlõ, II. Rákóczi Ferenc emlékezetes
 3505 XXIX   |                   Korponayné szétnézett a tágas ebédlõben, aminek az egyik szegletét
 3506 XVIII  |                   hallotta, hirtelen felugrott (éber alvó volt), s amint a nyitott
 3507 XXXVIII|                       De bíz almáimat nem bízom ebfogra - monda Juliánna. - Mert
 3508 IX     |                     egyszerre nagy világosságra ébredek fel az álmomból, mi az ablakomon
 3509 XXIX   |                         égbolton, a mocsárvilág ébredezni kezdett, közel volt a hajnal.
 3510 XI     |                          Ahá! - mondá az életre ébredõ. - Hisz ez még hátra van.~
 3511 XXIII  |                     Dühöngtök arra, aki fel mer ébreszteni.~A nõ egész testében megrázkódva
 3512 XIV    |                         helyreigazítani, mik az ébresztési kísérletek alatt félrecsúsztak.~
 3513 XII    |                        egy földrendítõ pukkanás ébreszti föl az alvó éjszakát; a
 3514 XIV    |                     mind a két karját a hízelgõ ébresztõ nyaka körül fonja, s visszaadja
 3515 XXX    |                         Hát persze, hogy azt az ebszülöttét!~Most már még a süvegét
 3516 III    |                    Istent dicsérik, „leprosorum ecclesia”; a kelyhet, melybõl az
 3517 XVI    |                       hogy ha ránézett a vízre, ecet lett belõle. Vad volt, mint
 3518 XXXIV  |               pusztákról, a Fehér-hegyekbõl, az Ecsedi-lápból, ahol még fegyverfogásra
 3519 XXIX   |                        hídon túl legyünk la!~Az Ecsedi-lápnak egyik lefolyása fölé építtetett
 3520 XXIX   |                      lovas hintóval ilyenkor az Ecsedi-lápot. Nyolc bivalyt fogtak a