bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

 4526 XXVIII |                         zöld asztalhoz, ahonnan elzavarták.~Andernach lovag reszketett
 4527 XXIX   |                        is, meg gonosztettet is) elzengedezik. Egyik hihetetlenebb, mint
 4528 XII    |                         S fennhangon dalolta az elzöngött dévaj nótát.~- Csitt! Ne
 4529 XII    |                   dúdolva; félig elsúgva, félig elzöngve a szót; egy dévaj nevetõ
 4530 XXXII  |                 ezüstjét, aranyját szekérszámra elzsákmányolta. Rövid idõn aztán Józsa
 4531 XXXIX  |                         Erõszakot kellett tenni elzsibbadó idegein, és eléje sietni
 4532 XXV    |                      Ott volt megint valamennyi elzüllesztett kenyérpusztító egész a kengyelfutóig:
 4533 XXXII  |                       anyja lehetett? Megölték? Elzüllött? Semmi szó sincs róla.~Ellenben
 4534 XIV    |                         géppel.~Megcsinálták az ember-láncot. A doktor fogta az egyik
 4535 XXXIV  |                        Már ki lehetett venni az emberalakot, mely azt magával hozta.~
 4536 XXXI   |                         állat (ami nem lakik az emberben, csak úgy körüle kóvályog)
 4537 XXII   |                         e minden tûztõl lángoló emberé volt.~- Elárulták Lõcsét!
 4538 XXXIII |                   fegyvert lerakott sereg fő-fő emberei meg voltak sértve  büszkeségükben,
 4539 XXV    |                        a kapitulációt.~Annak az embereitõl hallotta meg, hogy a karsznahorkaiak
 4540 XXXI   |                       azt is utánadobta... okos emberekbõl õrjöngõ bolondokat csinált...
 4541 XX     |                     volt is, amilyen a megijedt embereké, az értelme annál kegyetlenebb
 4542 XXII   |                      attól egyszerre mind tüzes emberekké váltak, s tódult aztán minden
 4543 XXXV   |                     gubanc. Undorodom a jókedvû emberektõl, s a kacaj felháborít. Bosszant
 4544 XXVI   |                       apó vendéglõjét Poprádon. Emberemlékezet óta mindig Husz apó volt
 4545 XXIX   |                       azután, mikor látta, hogy emberére akadt, csak kötélnek állt,
 4546 VII    |                 cikornyái közepett mered ki két emberfej: egy férfi és egy asszony;
 4547 XII    |                       tatárok murzája, levágott emberfejek közt táncolva.~- Biz ebbõl
 4548 XXXI   |                       és vak.~Mikor ezt a csupa emberfejekbõl álló tengert látta, hallotta,
 4549 XXII   |                    jelenség volt. Egy égi lény, emberfölötti dicsfénnyel.~A csuhás alak
 4550 XIX    |                  tekintete olyan volt, mint aki emberhúsra éhezik, Fabricziusé pedig,
 4551 XXII   |               fenyegetni meri.~Lenézte az egész emberiséget; asszonyát, férfiát egyaránt.
 4552 XXX    |                       sûrû bozóttá, soha azokat emberkéz nem irtja, nem hordanak
 4553 XXXII  |                     utcai kút kankalinjárul egy emberkoponya függ alá, a kútkámva csontokkal
 4554 XXIX   |               kísértetes világot terjengetve az emberlaktalan világ fölött. Egyszerre
 4555 XXXII  |                    elsemlyékesült patak mentén, embermagas virágtermõ ligetet verve
 4556 XVII(4)|                 hatoltam előre benne, boltozata embermagasságnyi. - A hozzátartozó vízvezeték
 4557 XXXII  |                         megszökteté, s aztán az embernemjárta hegyszakadékokon át az üldözők
 4558 IV     |                     ennek a zsolozsmának minden emberre! Hogy kiszáll a lélek minden
 4559 X      |                         egy”.~- Ugye? neki nagy emberré kell lenni? - suttogá forró
 4560 XXXI   |                       az egész városban egy úri emberrel is beszédbe állt volna.~
 4561 XXIV   |                        szoktak kitûzni, hogy ha embersége van az ellennek, oda ne
 4562 XIX    |                     mind a két fél fölhasználta emberségesen a kitörhetõ harc elõkészületeire.
 4563 III    |                  szenátorok során végighaladva, emberségtudással üdvözölték a tanácsbelieket
 4564 XIX    |                      tart; az pedig régóta a mi emberünk. Akire legbiztosabban számíthatna
 4565 XXX    |                         egy még vágja erõsen az embervállig érõ vetést. Mögöttük egy
 4566 XII    |                      trombitaharsogás tör ki az emberzajból. „Itt van Löffelholtz!”
 4567 IV     |                      négyszegletû süveg: a rang emblémái.~Mert dacára annak, hogy
 4568 XXVII  |                          szegény herceg! milyen embuscade-ba hagyta magát csalatni ezzel
 4569 XXXIV  |                    csókjaival. Kelj fel hát, és emeld a fejedet magasra. Dicsõséges
 4570 VIII   |                    házlábaknak, amiken az egész emelet nyugszik.~Mikor aztán a
 4571 XLII   |                     átvezettetni.~Az a szoba az emeleten volt.~Annak az ablakából
 4572 XVI    |                        a groszscherfeldi torony emeletén volt a szobája. Kisz ti
 4573 XL     |                        ellene semmi panaszt nem emelhet.~Korponay úgy tett, ahogy
 4574 XXXI   |                        szolgája üstökénél fogva emeli fel magasra a hírhedett
 4575 XXXIV  |                         légben függnek, egymást emelik, fenntartják, finom jégkristályból
 4576 II     |                     hálás utókor márványemléket emeljen hamvaiknak.~ ~
 4577 XXXIV  |                        vezéreink, tanácsadóink; emeljük õket a fejünk fölé. Csak
 4578 XIV    |                         kapitányt két mankójára emelkedék, fejét a vállai között csaknem
 4579 XXXI   |                        réz, jegenyeként magasra emelkedõ, felyül az aranykakassal. (
 4580 XXIX   |                    Hiszen ha még csak a nyergét emelném el a jámbornak! - dörmögé
 4581 XXXI   |                       magát nemcsak a szépséget emelõ piperével, hanem az igazaihoz
 4582 XXIX   |                       virgácstermõ ágait valami emeltebb bucka tetején, hanem a messze
 4583 XXIII  |                magaslatról alá, ahová hõstettei emelték. Hõstettein kívül mind a
 4584 XVII   |                    hatöles fenyõfa gerenda volt emeltyûvé átalakítva. Ha az egyik
 4585 XXXI   |                         Most az elítélt a magas emelvényrõl a néphez kezd szólni. Csak
 4586 XXIII  |                    léleknek. És mégis meg tudja emészteni ezt a mindenttudó testet,
 4587 XXXV   |               golyójával. Attól a perctõl fogva emészti valami kórság, ami a szívén
 4588 XXXVIII|                        aranyat kifizettünk.”~És emezek is tudják már, hogy az ilyen
 4589 XXIV   |                         hol kevesebbet.~- Habes eminentiam! Hát most majd azt mutasd
 4590 XXVIII |                        stafétavivõ és nem orosz emissarius; aztán nincs is a kiejtésében
 4591 XXX    |                     1711-iki május 1-jét meg ne emlegesse, maga a felséges természet,
 4592 XXI    |                      Hisz amit magánál virtusul emleget, azt a mást hivõnél is annak
 4593 XXVI   |                        No, no, nem kell ördögöt emlegetni - torkolá le Husz apó. -
 4594 XXVI   |                   jutott, hogy Juliánna sokszor emlegette, milyen kíváncsi volna megízlelni,
 4595 XXXIX  |                     Isten kegyelmedet. „Farkast emlegettünk, s a kert alatt kullog.”~
 4596 XXXVII |                          kifizetett ezer arany” emlékében, s ezt a nyugtatványt az
 4597 XXXV   |                          fejedelemnõk, diadalok emlékei voltak neki tulajdonul adva.
 4598 XXXV   |                       fájó szív így belenõtt az emlékeibe, olyan mint a mandragoragyökér,
 4599 II     |                        van királyok és dynasták emlékeivel, akik itt idõztek, a várost
 4600 II     |                        meg mások, amik vértanúi emlékeket örökítenek meg: egy halálfõ
 4601 VI     |                        lőcseiek az utókor hálás emlékének.~Csakhogy ebbül az arcképbül
 4602 XXXI   |                        helyen áll most a pestis emlékére, királyi bõkezûségbõl emelt
 4603 XXXV   |                       mutatva, mely annyi közös emlékével volt tele visszaidézni nem
 4604 XII    |                         Ah, az nem való. Hiszen emlékezel rá, mikor velem...~- Jól
 4605 XVI    |                  magasan - születni?~- Arra nem emlékezem. Távollétemben követte el
 4606 XL     |                      hogy azt a másik dolgot is emlékezetbe hozza: a fiának ígért donációt.~-
 4607 XXV    |                       hûtlensége miatt, mint az emlékezete az egykori boldog szerelemre!~
 4608 VI     |                Hallgassanak kegyelmetek. Eleven emlékezetében lehet mindenkinek, mik történtek
 4609 XL     |                 beszélgetni azzal a nõvel, akit emlékezetébõl ki kellene tépnie! - Viselni
 4610 XV     |                   nyilallt keresztül a tábornok emlékezetén, ami a nagy zenebona között
 4611 XVI    |                      volna, segítségére jött az emlékezetének a tábornok: így azután olyan
 4612 XLII   |                    szolgálatában szerzett, örök emlékezetnek okáért.~A kis tízesztendõs
 4613 XXX    |                   melyik a fakó?~- De arra csak emlékezhetnék kend, hogy én vettem kendtõl
 4614 VI     |                     voltam, amióta eltávozám. - Emlékeznek rá kegyelmetek, minõ viszontagságok
 4615 XXV    |                         dacoló kerített várakra emlékeztet. A legújabb bécsi divat:
 4616 XXXV   |                     házban az elhunyt feleségre emlékezteti.~Hát még aztán a két gyermek?~
 4617 XII    |                         görög félistenszobrokra emlékeztetnek, míg az állán levõ gödröcske
 4618 XXIX   |                   merészebb megbízást is végre. Emlékezzél csak a lõcsei föld alatti
 4619 XXXV   |                  élettelen tárgyban, ami valami emlékhez köt bennünket, megtaláljuk
 4620 XXXI(5)|                              II. Rákóczi Ferenc Emlékirataiban elmondja a panaszát a hízelgései
 4621 XV     |                       és német nemesség márvány emléklapjaiból összehordva.~Ezalatt bõséges
 4622 XXI    |                    emelkedik a lábai alá vésett emlékmondatok felett; ott csiripel körülötte
 4623 XXI    |                        akik a küszöbök fölé írt emlékmondatokat õrzik; a legelsõ így szól:~- „
 4624 II     |               címerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal a párkányzaton, az egész
 4625 XVI    |                        ábrázolva.~Ilyen művészi emléktáblákkal van körülvéve az egész templom.
 4626 XXIII  |                        tüzes gránát pecséthelye emlékül hagyva rajta, de még azért
 4627 XL     |                 összeszorult.~Juliánna többször említé a férjének, hogy jó volna
 4628 XXV    |                        is volt szó. Példaképpen említék, hogy milyen okosan tette,
 4629 XXII   |                         lehetetlen, még neve se említessék. Hát a hazagyilkos bûnének
 4630 XXV    |                     nagyhatalmú fõúr odavetõleg említi, hogy még Andrássy nem volt
 4631 XXXV   |                  asszony szemei.~- Óh, uram, ne említse ezt. Én nem keresem a fájdalmat,
 4632 XXV    |                     csak igen kevés kísérõ neve említtetik, azok között Korponay.~Ennek
 4633 XI     |                          Ön valóságos diablesse en falbala.~- Még ideje van
 4634 VIII   |                       Igaz. Kegyelmed nem bízik énbennem. - Én pedig nem bízom kegyelmedben.
 4635 XXXII  |                        bujdostában, Fügedy Nagy Endre házánál, s a pozsonyi törvényszék
 4636 XII    |               állótükörhöz, mely egész a földet éne. A szemközti kép õrá mosolygott,
 4637 XV     |                       szüksége volt rá, mert az ének az utolsó allelujánál járt,
 4638 XXII   |                    vezetett. A kálvinista hívek éneke hangzott ki rajta éppen:~           
 4639 XVIII  |                  legelsõ kézbõl kapta a halotti énekeket.~És õ ezeknél a gyászdaloknál
 4640 XV     |                         legalább háborítatlanul énekelhette a bezáró áldásmondatot:~„
 4641 XVIII  |                         bizony akár az angyalok énekelhették volna a feltámadás zsoltárát.
 4642 XV     |                      nem azért jött õ ide, hogy énekeljen.~- Szép templom! - mondá
 4643 XVIII  |                         küldje ide hozzám, hogy énekeljenek el. Te írd meg a halotti
 4644 XXII   |                  templomának.~Ha odafenn amazok énekelnek, imádkoznak, hát õ is énekel
 4645 XXXVI  |                         a „Szentek hegedûjébõl” énekeltek, mikor magukra voltak.~Künn
 4646 XIX    |                       folytasd, ahol elhagytad, énekeltesd magad fölött a halotti zsolozsmákat.
 4647 XVIII  |               lefeküdjék a castrum dolorisra, s énekeltesse maga fölött a sörivó diákokkal
 4648 XVIII  |                         kántort hívatta, s most énekeltet maga fölött halotti zsolozsmákat,
 4649 XX     |                    trotty? Te haltál meg! El is énekeltetted magadat. Terád harangoznak.
 4650 XII    |              kocsmagenerális”.~Meg voltak abban énekelve sorban az õ hõstettei -
 4651 XXII   |                  kényszeríti rá, mégis azok.~Az éneklés alatt furakodott oda az
 4652 IV     |                     hallgassa meg!)~E zsolozsma éneklése alatt a tizenkét szenátor
 4653 XXII   |                      rányomják a falrepedeztetõ éneklést. Miklós szava elvész abban
 4654 XXII   |                     zsoltárját. Azok pedig erõs éneklõk: azt tartják, hogy ha az
 4655 XXII   |                           hogy a riadó, harsogó énekszóban elveszett a kétségbeesés
 4656 XXXIV  |                        nagyobbat vétettél, mint énellenem, mert nagyobb csorbát ütöttél
 4657 XIII   |                        összekötött kulcspárt.~- Enfin! - dörmögé a lovag.~Juliánna
 4658 IV     |                        protonotarius úr - mondá engedékeny hangulattal Alauda uram. -
 4659 XVI    |                    ostromlott városba, mindjárt engedékenyebb hangulat fog uralkodni a
 4660 XXXVI  |                       várába be akar jönni az õ engedelme nélkül, tizenkét fontos
 4661 XVI    |                     veszünk rajta össze.” Olyan engedelmes volt, mint a vaj, kenyérre
 4662 XXXIII |                        se kulcs, se kilincs nem engedelmeskedett ott a rendes erőműtani szabályoknak:
 4663 XVI    |                        Aki a parancsolatnak nem engedelmeskedik, annak a háza teteje a maga
 4664 XVI    |                      mindenki ellenállás nélkül engedelmeskedjék. - Különben nem cselekedvén.~
 4665 XVI    |                     János fõbírónak mindenekben engedelmeskedjenek. Kinek is kötelességévé
 4666 XXXV   |                          a kérdés csak az, hogy engedelmeskednek-e neki? Nem volna kegyelmednek
 4667 XVIII  |                      volna, hogy vajon szokás-e engedelmeskedni egy ilyen rendkívüli vezényszónak -,
 4668 XII    |                    tenni, ami parancsolva volt. Engedelmességének megvolt a jutalma; láthatta
 4669 XV     |                 megnyervén hozzá a pápa különös engedélyét. Ezért nevezi õ magát: miserrimus
 4670 XXXV   |                        semmihez azóta hozzá nem engedett nyúlni, Valóságos kultusz
 4671 XXVIII |                          csendesen szunnyad. Ne engedj, testvér, senkit hozzája
 4672 XXIV   |                  mellette virrasztani; s mi nem engedjük meg, hogy õt eltemessék,
 4673 XXX    |                         A cím a kurucoknak tett engedmény volt, az õ fõhadiszállásuk
 4674 XVI    |                        ribilliót: Õ kész minden engedményre, ami az élõ embereket kielégíti;
 4675 XVI    |                     ezüstjét, inkább a kenyerét engedné magától elvétetni, semhogy
 4676 XXVII  |                         Meg volt fogva egészen. Engednie kellett ennek az asszonynak,
 4677 XLI    |                        orcáján a látásodra?~Nem engedte-e, hogy a porba alázd magadat
 4678 XVI    |                          hogy képes volna rá, s engedték békén felvonulni foglyával
 4679 XVI    |                   alássan, hogy a mai örömnapon engedtessék meg nekik a csapszékeiket
 4680 XXXI   |                       szabad. Oda csak hintónak engedtetik a bejárás. Magát a gyalog
 4681 XXXVIII|                    visszatérõknek új idõhaladék engedve. A király azt óhajtja, hogy
 4682 II     |                   Schacher, Fabriczius, Alauda, Engelmayer, Cornides, Kramerius, Ursinus,
 4683 VII    |                     hogy Rákóczi Ferencnek ő és Engelmeyer a legkedveltebb két embere
 4684 XXIV   |                      legjobban melegedett nála. Engesztelhetetlen haraggal gondolt a bátyjára.
 4685 XVI    |                          még halott porában sem engesztelõdik ki iránta.~Mint katonában
 4686 X      |                      hozni! Ezt nem tûröm.~A nõ engesztelõen lépett hozzá: két kezét
 4687 XII    |                         szemekben.~Az ég ki van engesztelve az áhítat nyilvánításával,
 4688 XXVII  |                          hogy kegyelmetek éppen énhozzám fordulnak ezzel az egész
 4689 XXXV   |                        annyiszor megbánték, aki énmiattam többet és rosszabbat szenvedett,
 4690 XIII   |                 tündérke leánya! Hozok mindjárt enned! Meglásd, milyen jókat!
 4691 XXXI   |                    lovagiasabb ember, mint hogy énnékem szomorúságot akarjon okozni.~-
 4692 XXXVI  |                         szeretõjét is megcsalta énvégettem. Sokszor ott hagyta a faképnél,
 4693 XXX    |                        A kapitány úr akar veled enyelegni.~Erre a hívásra csak beállít
 4694 XXXI   |                        barátnéjára.~- Aztán úgy enyelegtünk tovább; õ a pisztoly ravaszán
 4695 XXXIX  |                          Ez mind a legszívesebb enyelgés hangján folyt ebben a modorban.
 4696 XXIX   |                        bor, mind a szép asszony enyelgése, aki odaült mellé a padra,
 4697 XXV    |                      volt ezzel a három szóval: enyém, tiéd, övé.~Ennek a három
 4698 XXV    |                       az engedelmével?~- Hát az enyémmel. No, csak ne nézz rám olyan
 4699 XXXV   |                          Nem tudja, mi a halál?~Enyészet?~Annak nincs fölötte hatalma.~
 4700 I      |                    Semmi nem tanúskodik rajt az enyészetrõl. A halotti köntöst koronkint
 4701 XXIII  |                  dolgaidba, te ne szólj bele az enyimekbe. Te egész hatalmú úr vagy
 4702 I      |              nyomtalanul tûnt el fölötte. Teste ép, mintha csak napok múltak
 4703 XXXV   |                    rejtett indok nem a szerelmi epekedés, azt elhitte Andrássy. Aki
 4704 XXIII  |                      Hazudozni sem szokásom. Az epémbõl beszélek. Ha helytelenítem
 4705 XXVI   |                       ubi”. Kassa, Eger, Tokaj, Eperjes, Lõcse. No most megvan.
 4706 XXXI   |                                    Csakhogy már Eperjesen megtudá, hogy a tábornok
 4707 XXXII  |                         a halálítélete, mint az eperjesié meg a kassaié, õkegyelmének
 4708 XXVIII |                       úgy tudott megszabadulni.~Eperjesnél egy egész sereg mindenféle
 4709 XXXI   |                      legegyenesebb úton siessen Eperjesrõl Bécsbe. Azonban ehhez mármost
 4710 XXII   |                      dicsfénnyel.~A csuhás alak epés gúnnyal nézett rajta végig.
 4711 XVI    |                    alkalmazni.~Belleville lovag epésen felkacagott:~- No hát ide
 4712 XI     |                      Köszönöm. Azt mondja el az epigramm, hogy minden nemzetbeli
 4713 XI     |                        a recipéjére.~- És az én epigrammomra? - kérdé a lovag.~Erre felpattant
 4714 XXVI   |                    eszébe jutott az öccsének az epistolája.~Most elõveheti és elolvashatja.
 4715 XXXIV  |                     csupa kristálytûkbõl. Mikor épít, vakmerõ, mint egy titán,
 4716 XVI    |                        egész életükre jóllaktak epitaphiumokkal.~Ellenben egy jó óra el
 4717 XV     |                    palástra lészen szükség a mi epitaphiumunkon.~Amire olyan általános nevetés
 4718 II     |                   árucsarnokok foglalják el, az építészet minden ötlete szerint alakított
 4719 IX     |                       van avatva a város titkos építészetébe. S ilyenek kevesen vagyunk.~
 4720 XVII   |            Thurzó-házban volt.~Ezt a csodálatos építészetû, a homlokzatán cifra bálványokkal
 4721 VII    |                     helyén pedig a lutheránusok építettek templomot később.)~Amint
 4722 XIII   |                        emberek a neve mellé még epithetonokat is ragasztanak, amik közül
 4723 XVII(4)|                      elején találták meg egy új építkezés alkalmával, a fundamentom
 4724 XVIII  |                Thurzó-ház barokknál is bizarabb építkezésû csoda valami. Ennek nincs
 4725 IV     |                   lõcsei városháza monumentális építmény; a szabad tér közepén, négyfelé
 4726 XXXIV  |                     ezüstmûvesnek, a kolosszusi építményeket betakargatja drága szõnyegekkel,
 4727 XXIX   |              Ecsedi-lápnak egyik lefolyása fölé építtetett a vármegye egy dobogóhidat,
 4728 VI     |                     hozzáfogott a verekedéshez: épp olyan megmozdíthatlan vitéz
 4729 XVI    |                        törvényszék van; azt meg éppenséggel nem is sejti, hogy ez az
 4730 XXXV(6)|                     Tört szíve ügyében. Kéretik épségben visszahelyeztetés.~
 4731 XXXI   |                    téren s a fõhadparancsnokság épülete elõtt pedig két erõs csapat
 4732 XXXI   |                         utca két oldalát képezõ épületek ablakai tömve vannak kíváncsi
 4733 XV     |                    helyrehozatni, a meggyulladt épületeket eloltatni, a gyanúsakat
 4734 IV     |                  szépsége egyetértés.)~Az egész épületen meglátszik, hogy századok
 4735 XXXI   |                      egyház monumentális, remek épületével. És a palotáknak nincsenek
 4736 XXI    |                        Bástyái nincsenek: a vár épületfalaival egyenesen a meredek sziklából
 4737 XXXII  |                         kis gyopárcsokrot a kis épületke homlokfalába.~Juliánna kétségbeesetten
 4738 XXI    |                        templomkupola kiválik az épülettömegből, mely a távolból nézve is
 4739 XXX    |                         Csak éppen újra kellene equipálnia magát, mert ilyen sárosan,
 4740 XXV    |              megszólítást megértsen.~- Was sagt er, mein Kind? - kérdezé Krisztinához
 4741 XXXIV  |                  védelmedre, nem azért a csengõ ércekért, amiket kezünkbe adtál,
 4742 XXXIII |                   aközben rakta le magáról, ami ércféle volt: zsebébõl az órát,
 4743 XXII   |                         italt a feléje nyújtott ércfinakokba, s amellett az egész társaság
 4744 XXXII  |            pisztrángokkal, csak alább került az ércmosók közé, amiket a szálerdõ
 4745 XXXII  |                 összeszorult völgyben, mint egy ércolvasztó pitvarában. Ilyenkor a gyermekek
 4746 XXXII  |                      mindenféle tarka kövekbõl, ércsalakokból egy kriptát, kápolnát tornyocskával,
 4747 XXXIII |                        villó derengésben minden érctárgya a szobának; és még az is,
 4748 XXV    |                         között. Mint a telített ércvíznek csak egy beléhulló mákszemnyi
 4749 XXXII  |                        ez az örökös dobogása az érczúzó kallónak, mely a mély völgybõl
 4750 XXXI   |                     Czeldert megrohanták a maga erdejében, Pongrácz elmenekült a kelepcébõl;
 4751 XXVII  |               bizodalmam. Azoknak ellenkezõk az érdekeik, mint a békés kiegyezés.
 4752 VIII   |                 kegyelmed maga ebben a dologban érdekelt fél. A ketterhäuschen kulcsait
 4753 XXXVIII|                       nézve csakugyan fölöttébb érdekes tudósítások voltak azok,
 4754 XXXV   |                       ahol a Ghéczyek családját érdeklõ írás elõkerült, visszatértek
 4755 XVI    |                          Magyarország királya s Erdély nagyfejedelmének geniecorps
 4756 XXXIV  |                        nagyvezértõl, a harmadik Erdélybõl, a többi innen-onnan az
 4757 XVI    |                    Felsõvadászi Rákóczi Ferenc, Erdélynek nagyfejedelme, e néven második,
 4758 XXII   |                 vezérelte ki az Isten õsapjukat Erdélyországból csoda módon; hogy menekült
 4759 XXVIII |                         a fõparancsnok lehordta érdeme szerint; a többi tiszt urak
 4760 XVI    |                 fogságban - szól a bíró a tárgy érdeméhez közelítve.~- Ah! Mit gondolsz?
 4761 XLII   |                   Gáborkának halhatatlan emlékû érdemeként az volt feljegyezve, hogy
 4762 XV     |                       feleségéhez.~Ezért meg is érdemel egy napi árestomot.~A levelet
 4763 XIII   |                         el az egész várostokat! Érdemelnek õk tõled valami kíméletet?
 4764 XXXVI  |                        bocsánatát is ki lehetne érdemelni!~S aztán megosztani vele
 4765 XXXI   |                        sorát - egyetlen késõbbi érdemért? Ámde még ebben sincs kimondva
 4766 XXV    |                      szolgálatokat tettek, hogy érdemeseknek találtattak e donációkban
 4767 IX     |                        szavakat nagy hangsúlyra érdemesíté Fabriczius.~Andrássy tábornok
 4768 XXVI   |                  hetvenkedés.~Arra sem tartotta érdemesnek, hogy feltörje rajta a pecsétet.
 4769 XL     |                       Igaz biz az. Hanem ezt az érdemét az asszonynak nemigen lehet
 4770 XXXVI  |                        onnan én elhoztam... Nem érdemlek-e meg valami jutalmat?~S azzal
 4771 XXXII  |                         azt mondta, hogy meg is érdemli, mert bizony nagy gyalázatot
 4772 XXIII  |                         feszít a mellén, mintha érdemrendet kapott volna. Aztán mi is
 4773 XXVI   |                     vezesd ezt a vendég urat az erdõbe, mutass neki medvét.~Andrássynak
 4774 XL     |                       van benne, veheti magának Erdõdöt, ha Esterházy, Galanthát,
 4775 XXXIII |                  tárnáiba s azokon keresztül az erdők mélységeibe.~Zsigmond úrnak
 4776 XXXI   |                      hogy a generális a poprádi erdõkben medvére vadászik. No ha
 4777 XXXIV  |                          a többi innen-onnan az erdõkbõl, a pusztákról, a Fehér-hegyekbõl,
 4778 XXXVI  |                 hajtotta a lovakat. Útközben az erdõn, míg a szekér az országúton
 4779 XXVI   |                  vezetése mellett nekiindult az erdõnek, egyedül.~Rég ideje már,
 4780 XXXIII |                       zimankó idején kimenni az erdõre, ahol most a villámtól felgyújtott
 4781 XXXIII |               kárhoztatnak el; de amibõl mindaz ered vala, az én végtelen nagy
 4782 I      |                kifejezéseket kibékíti.~E képnek eredete egy hagyomány, melyet egyik
 4783 XXXI   |               feltalálták tetteinkben a családi eredetet a majomtól, követelhetjük,
 4784 XXXI   |                       és fõúri palota az, amely eredetét ezen korig felviszi.~A krónikák
 4785 XII    |                        levõ gödröcske az ázsiai eredetre vall. Termete héroszi; elõkelõ
 4786 XIV    |                    életre költse, természetesen eredmény nélkül.~Tanúi voltak a sikertelen
 4787 XIX    |                         értekezésnek az lett az eredménye, hogy mind a két fél meghosszabbította
 4788 VI     |                         akik a katonákkal szóba erednek, akik csintalan nótákat
 4789 V      |                        ütni sacrilegium!) s úgy eregeti ujja alól egyenkint a patrícius
 4790 XVIII  |                         egész lelki nyugalommal eregetve le a pisztolya sárkányait -
 4791 XXIV   |                          akinek még nem vált az ereiben az õsi vér káposztalévé.~
 4792 XXXII  |                halántékain keresztülkéklenek az erek, ajkai elvékonyultak; s
 4793 XXI    |                        vármegyéé, megint más az ereklyéké, a legnagyobb a harcosoké,
 4794 XXI    |             megmutogatják az osztályokba rakott ereklyéket: ez volt a pohara, ez volt
 4795 XXXII  |                    megfenyítésére nem volt elég erélye. S ha a mennydörgést meghallotta,
 4796 XV     |                  Ilyenkor sokat ér egy nyugodt, erélyes vezér, aki a legnagyobb
 4797 XXVIII |                      elõvette hát egész férfiúi erélyét, s hozzáfogott a komoly
 4798 XXV    |                 történet. Felfordult világ van! Erények és bûnök egymással boszorkánytáncot
 4799 XXV    |                      baziliszk. Nemcsak a saját erényét, hanem még a körülötte levõ
 4800 XVI    |                     szélsõség, amit a harctéren erénynek neveznek: az ostromló tûz
 4801 XIV    |                         mintha a könyökük sajgó erére kaptak volna egy botütést.
 4802 XXVI   |                      hát nyittasd ki a kaput, s eressz utamra.~- Hát hiszen eresztem.
 4803 XXVIII |                 bocsánatot Alauda uramtól; csak eressze már az útjára!~De bíz azt
 4804 XXXII  |                     stracenói sziklakapun be ne eresszen egy egész hadsereget, hát
 4805 XXIV   |                    szívemet! Ki akarja tépni! - Eresszetek az anyámhoz! Anyám! Anyám!
 4806 XIV    |                         lovag! Az én kamerádom! Eresszétek el mindjárt! Mit vétett
 4807 XXIV   |                         anyámhoz! Anyám! Anyám! Ereszd el a szívem! Ne szorítsd
 4808 X      |                       mellett~Reggelre sűrű köd ereszkedett az egész vidékre: Korponay
 4809 XXIV   |                         pápista csapatok térdre ereszkednek, a kálvinisták lábhoz bocsátják
 4810 XI     |                   üvöltenek, akkor õ térdre tud ereszkedni bûnének oltára elõtt, s
 4811 XXIV   |                         Azzal a gyermek álomnak ereszté a fejét.~Pedig bizony itt
 4812 XX     |              találkoztak, ott megálltak, lábhoz ereszték a puskát, hüvelybe dugták
 4813 XXXI   |                    hajdanában a négyszögû kövek eresztékei közt: bûnös kalandorok,
 4814 I      |                   táblázata nyiladozott szét az eresztékeibõl; az utóbbi már össze van
 4815 XXVI   |                     eressz utamra.~- Hát hiszen eresztem. Adja ide a salva guardiáját.~-
 4816 XXVIII |                        rövidebb útvonal, s azon eresztenék el a stafétájukat. Mert
 4817 VII    |                         maguk szabadjára lettek eresztve az erkölcsök; s ha valaki
 4818 XXXII  |                        csillogású szakállal.~Az eretnek kurucok, akik a szentségeket
 4819 XXX    |                        ezek itt cudar, hitetlen eretnekek, akik nem hisznek semmit,
 4820 XVI    |                       nincs joga, különösen egy eretnekekbõl álló törvényszéknek. Azonfelül
 4821 XXXVI  |                       mennybéli Isten áldja meg érette; ezt az Általad oly igen
 4822 X      |                   Csókold te, helyettem is, meg érettem is. Mondd meg neki, hogy
 4823 XIII   |                      alélt volt és dermedt, azt érezheté.~Ott lefekteté a medvebõrre,
 4824 IV     |                       uramék is megnyugasztalva éreznék magukat rögtön.~Végtére
 4825 XXXIV  |                         most. Nincs ebben semmi éreznivaló. Adunk és veszünk. Vesszük,
 4826 XII    |                   kölcsönös bûntársi viszonyban érezze magát egymás iránt.~Mennyit
 4827 XXVIII |                         a kérdezõnek vissza:~- „Ergeb kérgédirgi kurgutyarga bárgánjarga.”~
 4828 XXVI   |                      volna neki, hogy szerencse éri-e ma, vagy szerencsétlenség?~
 4829 XXXIV  |                összekulcsolt kezei, mik térdeit érinték meghajoltában, lecsüggesztett
 4830 XIX    |                   keresztül a kinnlevõ világgal érintkezésbe jöhet. Én sem tudok róla,
 4831 XXXV   |                      hasztalan volt vele valami érintkezést kezdeni, mert minden hozzá
 4832 XXXIV  |                         eldugott kincset. Addig érjék be a jó cimborák azzal,
 4833 XXVI   |                       szürcsöli az anyóka által erjesztett méhsert a forgácsfánk mellé,
 4834 XIII   |                   vihogva húzta magát vissza az erkélyablak mellé.~Történetesen a házkapu
 4835 XIII   |                       Az pedig ott hallgatta az erkélyablakból. Hol megijedt, hol nevetett.~
 4836 XIII   |                     hógalacsinokat hajigálni az erkélyablakra. A lovag türelmetlen. Az
 4837 XXXI   |                         most a népség, a palota erkélye felé mutogatva.~Korponayné
 4838 XXXI   |               márványlapokkal fedve. Fölül mind erkélyekkel ellátva, úgy, hogy a háztetõkön
 4839 XXXI   |          harangtoronynak azon kapu felé forduló erkélyén egy óriási nagy dobon mennydörgõ
 4840 XXXIX  |                  elkészített szobába. Ugyanazon erkélyszoba ez, ahonnan egykor Juliánna
 4841 XIII   |              megrémülésre. Ijedten futott el az erkélyszobából vissza a hálószobáig, ahol
 4842 XX     |                        aztán futott vele föl az erkélyterembe. Fabricziust is magával
 4843 XXXVI  |                    fogsz õrá várni, ha hamarább érkezel. Elmondod neki élõszóval,
 4844 III    |                      obsta!~Ezenben egymás után érkezének a templom nagyszerû boltíves
 4845 XXVIII |                       hogy egy császári hadtest érkezését várják Tokaj alá, mely átkelendõ
 4846 XLII   |                     Ítélõ bírája vagy õrangyala érkezett-e most meg?~Pelargusnak egy
 4847 V      |                      kérdi bíró uram a legutóbb érkezettõl.~- Hogyne zártam volna? -
 4848 XXXVIII|                    által.~Soha jobbkor lánc nem érkezhetett! Mintha csak az égbõl esett
 4849 XXX    |                       mielõtt Szathmár-Németibe érkezhetnék, még az úton.~Sietett új
 4850 XXXV   |                      kezdeni, mert minden hozzá érkező levelet az íródeákjának
 4851 XXXVIII|                        egész deputáció várta az érkezõket. Alauda bíró úr teljes hivatalos
 4852 XXIV   |             keresztüljönni bármely égsark felõl érkezõnek.~- Hát a Jóska gyerek nem
 4853 XXVIII |                         a parton, hogy az utána érkezõvel elhitesse ottrekedését;
 4854 XXXIII |                   szorgos munkája volt. Levelei érkeztek külföldről, Lengyelországból
 4855 XVI    |                  szerint.~- No hát! Sûrû ködben érkeztünk el az ellenség táborán szerencsésen
 4856 IX     |                     vétett más ellen, csak a jó erkölcs ellen; akkor az történik
 4857 XXVI   |                       történik, nem tartozik az erkölcsbíróságra.~Juliánna alig bírja rejteni
 4858 VII    |                     szerint, nem a legszigorúbb erkölcseik szoktak lenni.~Azért az
 4859 XI     |                   legyen őrizve, ami által a jó erkölcsnek és az illedelemnek teljesen
 4860 VII    |                   szabadjára lettek eresztve az erkölcsök; s ha valaki reggel nagyokat
 4861 XIII   |                         le a bakó a fejedet, ha erkölcstelenségben, vágja le a hajadat, tegyen
 4862 XII    |                     vétett az a személy?~- Vagy erkölcstelenséget követett el, vagy árulást.
 4863 XII    |                   polgárnõknek vigyázni kell az erkölcsükre.~Hanem erre a szóra egyszerre
 4864 XXIV   |                     járna, ha meghalna!”~Ha nem érné meg az ura hazajövetelét.~
 4865 XXXIV  |                       cafrangjaik le a padlatig érnek, rengeteg sátorok csupa
 4866 XLI    |                     ajtón kiosonva a hanák nagy ernyõs szekerén szépen kikocsizott
 4867 XXV    |                   asztalon égett valami lámpás, ernyõvel letakarva, mely éppen csak
 4868 I      |                        gyöngeségbül a törhetlen erõbe, midõn nem egy hosszú élet,
 4869 III    |                    francia mérnökkari tiszt, az erõdítmények felügyelõje. Ez még csak
 4870 XXVIII |                   hivatalos tekintélyének egész erõhatalmát felhasználva, szerencsésen
 4871 XII    |                         elkapta a hölgy kezébõl erõhatalommal az egész könyvet.~A hölgy
 4872 XVII   |                       keserû. Ezért nem is igen erõlködött annak elfoglalásáért a megszálló
 4873 XVI    |                  lovagmódra visszatorlom.~(- Ne erõltessük ezt a témát fõbíró uram! -
 4874 XXIV   |                         haragos támadást. - Mit erõlteted magadat? Mit állsz az ablakba,
 4875 XXII   |                       felbontani.~Vissza akarta erõltetni az áhítatot a szívébe. Elõvette
 4876 XXXI   |              nagyasszonyom - szólt, nyájasságot erõltetve arcára. - Még nekem van
 4877 XXXIII |                   engedelmeskedett ott a rendes erőműtani szabályoknak: azt ki kellett
 4878 XXII   |                      vár alá a császári had, az erõnek nagyobb erõt, a szép szónak
 4879 XXII   |                        után. A nõszív rejtelmei erõsebbek az okoskodásnál. Mi lehetett
 4880 XV     |                     fortificatiót újra meg kell erõsíteni. Hol van az a Belleville
 4881 VI     |                          A tanács határozata! - erõsködik Alauda uram.~- A rosszul
 4882 XVI    |                          hogy teljes hatalmával erõszakolja õt! „Meg ne rúgjam ezt a
 4883 XVIII  |                   Hiszen még az álmot sem tudja erõszakolni az ember, hogy jöjjön elõ,
 4884 XXXV   |                megbántott papirost, s nyugalmat erõszakolt magára.~- Hát „fiat piscis!” -
 4885 XXXII  |                     álommá foszlott szét, annál erõszakosabban tért vissza a szívébe a
 4886 XXVII  |             megbocsátott a szép asszonyoknak az erõszakoskodásért.~Amint egyszer aztán Juliánna
 4887 XXXI   |                        ragyogása közepett is az erõszakoskodó, dölyfös kastélyos-úr.~Korponaynénak
 4888 XXIII  |                     semmi tettetés, semmi lelki erõszaktétel: mert ez tiszta angyalszív
 4889 XXXI   |                 úgynevezett szathmári békekötés erõtelen és haszontalan. Pálffy János
 4890 XIII   |                         közepette egyszerre egy erõteljes parancsoló hang szólalt
 4891 XXXIII |                        az órát, amikor az apját erõtlenné teszi az Isten haragjától
 4892 XIII   |                      fel a tudományok férfia. - Error, vagy dolus? Mikor íme itt
 4893 XVIII  |                        mai szent napon, a bécsi érsek által dispensáltatván a
 4894 XIX    |                         kegyelmed vezette volna Érsekújvár védelmét, aligha lobognának
 4895 XXXI   |                      király hûségére, a kurucok Érsekújvárott lefejeztették. A harmadik
 4896 XLII   |                        kell felfedezned, s célt érsz. Ha ezt a titkot magaddal
 4897 XXXVIII|                    szeretet; - pengõ pénz, amit erszénybe lehet seperni.~Kihez fusson
 4898 XXVI   |                         én kihúzom a szarvasbõr erszényemet, s megcsördítem benne a
 4899 XXIV   |                      ott találsz egy szarvasbõr erszényt, amiben arany áll. Végy
 4900 XXXV   |                     adjon viszont érte? Egyenlõ értéket. - Az én lelkemnek is van
 4901 XXVI   |                     Hyeronimus felõl folytatott értekezésben), hogy õ Poprádon Husz apónál
 4902 XI     |                         társalogni.~Éppen ilyen értekezéshez alkalmatos lovas úr az,
 4903 XIX    |                         Hortis.~Az elsõ félórai értekezésnek az lett az eredménye, hogy
 4904 XXVIII |              historico-theologico archaeologiai értekezést a másodiktól, hosszúakat,
 4905 XVI    |                      stádiumban maradt aznap az értekezésünk, s ezzel mentünk a vacsorához.
 4906 XI     |                         hogy gyalogjáró nemigen értekezhetett volna az ablakban levővel
 4907 XVIII  |                        és a kuruc csapatvezérek értekezhetnének Blumevitz de Trautsohn ezredes
 4908 XXXI   |                        a brit kormányférfiakkal értekezni. Mutassa meg, hogy hát a
 4909 XVI    |                       Éppen nem. Valami egészen értéktelen tárgyról lehet csak szó.~-
 4910 XXXIV  |                      vád, az õ álmainak réme?~- Értelek most már egészen - mondá
 4911 XVI    |                        Megtiltom önnek, hogy ez értelemben hozzám több kérdést intézzen!~
 4912 XI     |                    ennek a különös mondatnak az értelmét.~- Ez volt az utolsó a háznál? -
 4913 XXXI   |                feljegyezték, voltak mások, akik értelmezni tudták; és aztán megint
 4914 XVI    |                  csorbítsák? Ezt nekem meg kell értenem, hogy ez komoly kívánság-e,
 4915 XVI    |                      nem megyek érte. Hanem azt értésemre adta, hogy Löffelholtz ezt
 4916 XV     |            genie-tisztemnél. Hozzák ide rögtön.~Értesíték aztán a tábornokot, hogy
 4917 XXVI   |                      Hátha mégis levélben fogja értesíteni arról, hogy miért másította
 4918 XXVIII |                        sem olvasta addig Alauda értesítését, amíg a bankját szét nem
 4919 XVI    |              kérdeznének valamit tõle, azzal az értesítéssel, amit így is elsõ kötelessége (
 4920 XXXI   |                   sorban, egy futó levélben sem értesítette róla, hogy mi oka volt õt
 4921 XIV    |                     társai közül a történtekrõl értesítse.~Ezalatt Wencezlauz is elõkerült
 4922 XXVIII |                 gondolni, hogy Pálffy nádort is értesítsék a király kimúltáról, s teljhatalma
 4923 XL     |                     kegyelmességed tõlem, elõbb értesse meg velem, hogy mire becsüli
 4924 VI     |                          Én appellálok a jobban értesülendõ tanácshoz. Hallgassanak
 4925 X      |                        is tudok. Nekem arról is értesülésem van, hogy a császáriak ezeket
 4926 XIX    |                külvilágban?~- Mindenkor tudtunk értesülést szerezni.~- Hamis forrásokból.
 4927 XXXV   |                     higgye el az uram! Mint jól értesültem, már útban is vagyon egy
 4928 XXXVI  |                         az II. Rákóczi Ferencre értetõdik.~Mindenki ismerte Andrássy
 4929 XXIII  |                       semmit. Az csak bámult az érthetetlen szavakon.~- Sohse takargasd
 4930 VII    |                     áldozatára vár.~Nem kevésbé érthető jelvény a két kőfej a jezsuita
 4931 XXXVII |                        Mert hiszen azt mindenki érthette, hogy biz az elég sértõ
 4932 XI     |                        folyik, s azt Lõcsén nem értik.~- Szegény kis leány! -
 4933 XXXVI  |                 fejedelem kezébe kell juttatni. Érts meg, mi módon. - Te azonnal
 4934 X      |                        az útra.~- No de hát mit értsek én ebbõl?~- Igen egyszerû
 4935 VI     |                        nem értettek, a jelekbõl értsenek.~Most mindjárt helyreáll
 4936 XXXII  |                       nála csak helyettesíté az érvágást, amivel úgyis tartozik minden
 4937 XXXV   |                  oldalain csak ez az egy maradt érvényben: „Ne bántsd a magyart!”,
 4938 XXVIII |                     felsõbb rendelete van, amit érvényesít. Hanem még arra nem jött
 4939 XXXI   |                        szathmári békepontozatok érvényességét: az én igazságom a lõcsei
 4940 XXXVIII|                 befolyása helyett Pálffy Jánosé érvényesült. A király megerõsítette
 4941 XXVII  |                     beteg üterén, mikor kezd az érverés csillapodni?~Egyszer aztán
 4942 XXXI   |                    akkor annak a leghatalmasabb érvet szolgáltatja a kezébe az
 4943 XL     |                    asszony!”~Juliánna elképedt. Érzé, hogy ez a kezét fogó kéz
 4944 XIII   |                       kezed a markolatjára; nem érzed, hogyan melegít? - Ha õk
 4945 XXXI   |                     kiontott vére!~Nem akart az érzékeinek hinni, nem akarta a szemeinek,
 4946 XXXIII |                      csapása rabbá tette minden érzékeit. Mikor villámlott, mennydörgött,
 4947 VII    |                   száraz mennykő.~S ez annyival érzékenyebbül esett, mivelhogy azon idő
 4948 XXXV   |                     ezek igazi könnyek. Õszinte érzelemmel nyújtá kezét Juliánnának.~-
 4949 XXIII  |                         õ arról, hogy egy csupa érzelmekbõl összealkotott nõi szív világot
 4950 XXXIII |                       magam tudok; még a titkos érzéseimet is meggyónom, amiket soha
 4951 XXVII  |                     Csaknem hihetetlen, hogy az érzések legszelídebbike, az anyai
 4952 IV     |                  fejeiket, a magárahagyatottság érzetében elvesztette bátorságát,
 4953 XXXV   |                         õ lidércétõl.~Ez az egy érzõ húr maradt a nagy ember
 4954 XXXI   |                  rámájában megkoronázva a Szent Erzsébet egyház monumentális, remek
 4955 VII(2) |                    krónika.~„Au Voter, mei rap! Es Nachprs Hänsl aus Holmus
 4956 XXX    |           személyesítõje, Pálffy bán csupán egy escadron savojai dragonyostól, mint
 4957 XXXIV  |                 asszonynak látszott most: kérõ, esdeklõ meghajlása, összekulcsolt
 4958 XXXVI  |                          Juliánna oly kérõ, oly esdõ tekintettel nézett az ura
 4959 XXXI   |                          Meg is bukik ma minden esedezés, ami õkegyelmessége keze
 4960 XVI    |                         szóval.~- A kocsmárosok esedeznek alássan, hogy a mai örömnapon
 4961 IX     |                        maga elõtt térdepelni és esedezni a gyermekemért; mondja nekem
 4962 XXXI   |                       ahol ez alkalommal nem az esedezõk gyászköntösében, hanem a
 4963 XXX    |                          bevégezte holtan.~Nagy esemény volt ez: millió és millió
 4964 XXI    |                       amiben elő voltak adva az események, mellécsatolva az Andrássy
 4965 XVI    |                     legelébb jelentést tenni az eseményrõl.~- Kegyelmed természetesen
 4966 XXIV   |                     volt tudomása, ahol azok az esendõ dolgaikat vallják meg, a
 4967 XXXII  |                      kérdé Juliánna, nyugtalan, esengõ szóval.~- Nem.~- Nem? Te
 4968 XXXIV  |                  fejszédítõ harántlap, csapinós eséssel mélyed alá a sötét végtelenbe,
 4969 XXXII  |                      mennyi súllyal bír a jelen esetben, felkéredzkedett az anyja
 4970 XVIII  |                         annak a leánynak a nagy esete; ha csak egy csepp józan
 4971 XVIII  |                         valami fül nem hallotta esetek kerülnek az asztalra, ugyan
 4972 XXI    |                    egy-két tavasznak, s szükség esetén ágyúgolyónak is lehet használni.
 4973 XVIII  |                      híre futamodott Fabriczius esetének, hogy a fõbírón újra kitört
 4974 XVI    |                       meg.~- Én már tudok olyan esetet, ahol a császári tábornok
 4975 XVIII  |                     elvesztette az eszét, s így eshetett meg, hogy reggel négy órakor
 4976 XXXII  |                     együtt örök halálos bosszút esküdött, megtagadva minden eddigi
 4977 XIII   |                   alkudtam; embereknek vesztére esküdtem. Hej, meg is tartottam.~
 4978 XL     |                       rámérték ezt a feladatot.~Esküjök kötelezte őket, hogy a célba
 4979 XXX    |                     takarodót fújnak.~A vezérek eskületétele után leszállnak a zászlótartók
 4980 XXXVII |                       ügyünket elárulni készül, esküszöm az élõ Istenre és apám,
 4981 XXXIV  |                       csábító szónak, bíztak az esküvésben, a hatalmasok pecsétes leveleiben.
 4982 XVIII  |                         a belsõ bádogtetõrõl az esõ- és hóvizet egy a falba épített
 4983 XL     |                       azt felelni, hogy „elmúlt esõnek nem kell köpönyeg”... Ha
 4984 XVIII  |                   renovatió évszámát, s amiknek esõöntõ csatornái két ölnyire rúgnak
 4985 XXIII  |                        nem azért teszem, mintha esõtõl, széltõl féltenélek; hanem
 4986 XXIX   |                         szénát takarítani a sok esõzés miatt: a boglyák, kupacok
 4987 XLII   |                       segédlelkész még, maga az esperes, a gyõri pap nem jöhetett
 4988 XVI    |                   elmondhatom én is a petrinyai esperessel, hogy „sed bene habitavimus,
 4989 XXXV   |                     predikátort, az evangélikus esperest aládobatta.~A szegfû volt
 4990 XXXI   |                 legmagasabbra eljutottál, onnan essél le!” Nem tudta kiszakítani
 4991 XXIV   |                         az abból készült quinta essentia meggyógyítja a fejfájást;
 4992 V      |                       Ez a Spiritus sanctus. Az esszencia! A lélek! Mély pietással
 4993 XXXIX  |                      szállásra és vacsorára.~Az estebéd végeztével tudatták Korponayval,
 4994 XI     |                        sör kásává ott mellette.~Estefelé meg a hó is elkezdett esni,
 4995 XXVI   |                                  Ezen napnak az estéjén Andrássy nélkül tartották
 4996 XI     |                       különben is olyan magasan estek, hogy gyalogjáró nemigen
 4997 XXXIII |                         égbe vágytam, s a porba estem, van ennél nagyobb bánat?~-
 4998 XXXIX  |                      Pozsonyba.~Elutazás elõtti estén egészen magukra voltak.~
 4999 XXV    |                      szokott nálunk összegyûlni esténkint. Itt lesz Alauda fõbíró
 5000 XLI    |                         megsiratni a Rádayakat, Esterházyakat, Sennyeyeket? Visel-e õ
 5001 XXXVI  |                         a Rádayaknál, Vayaknál, Esterházyaknál, Ordódyaknál; leveleket
 5002 XVI    |                         a menyecske; - csakhogy esthajnal: délesti négy órára jár
 5003 XLI    |                   háromélû tõrt, s aztán térdre esve, megcsókolá az asszony ruhájának
 5004 XVI    |                 Becsületes polgárok!~Tudomására esvén a fõbírónak, hogy a császári
 5005 XXXIX  |                       kérlek, hagyd el azt! Van eszében valakinek még összeesküvést
 5006 XIX    |                       szép szabadságunkat!~- Az eszed tisztul? - mondá elszörnyedve
 5007 XXXIV  |                       okos szó. És mármost vedd eszedbe utasításomat. Nem elég az,
 5008 XXXI   |                      Maradhat legutoljára, amíg eszéhez tér. Ha addig le nem vágják.
 5009 XXII   |                        Zsófia, összeborzadva ez eszelõs gúnykacajon.~- Hm. Nem kacagok
 5010 XXIV   |                  szarvasmarhák szívébõl készült eszencia igazi gyógyszere a szívfájdalomnak.
 5011 XXIV   |                        szarvas szívébõl készült eszenciához. Az õ halálos baját nem
 5012 XXXI   |                       magát a hintajába, valami eszes állat (ami nem lakik az
 5013 XXVI   |                   valami magyarázatot.~Juliánna eszesen óvatos. Ki akarja játszani
 5014 XXIV   |               különböznek, hogy az egyik zölden eszi meg a szénát, a másik szárazon.~
 5015 XXV    |                     holnap a másikén. Az emberi észjárás ki van forgatva a sarkaiból.
 5016 III    |                   medvebundás, fókabõr ködmenes eszkimó hajt; a litvániai szánkó
 5017 XXV    |                      gyermeket fellovalni, hogy eszköze legyen egy ilyen fanatikus
 5018 XXXII  |                        nem tartozik a bányászok eszközei közé. Ez belefogózva a hintó
 5019 XXXI   |                     minden lehetõ és lehetetlen eszköznek sietett végrehajtani, a
 5020 XXXI   |                     kihirdetését pedig csak úgy eszközölheté, ha elõbb a magyar kancellária
 5021 XXXI   |                         a jószágba iktatást nem eszközölheti.~Juliánnának tehát most
 5022 XXXI   |              elhallgassa mindenki elõtt, miként eszközölte ki a kuruc vezér kiszabadulását.
 5023 XXXI   |                        a kapun, s ami ütõ, vágó eszközt hoz magával, azt a kaputornácban
 5024 XVI    |                        közt halk morgásban volt észlelhetõ a visszatetszés.~Mindenki
 5025 XXIII  |                         õelõtte mindez névtelen eszme volt. Egy férj, aki a feleségén
 5026 XVI    |                        a bíró, nem fogva fel az eszmejárását Czeldernek.~Az meg hevenyében
 5027 I      |                       saját ifjú szép fejét?~Az eszmék átalakultak, a korszellem,
 5028 XL     |                      Juliánnát nem hagyta el az eszmélete.~- Én magam tudok mindenrõl -
 5029 XXIV   |                       utolsó világánál is földi eszméletének a hûtelen férj megszabadításában
 5030 XXVII  |                        kezébe.~Most már egészen eszméleténél volt a király, most lehetett
 5031 XVI    |                     alak, éppen olyan tökéletes eszményi jellem, akiben a természet
 5032 XIII   |                       fogja végignézni, ahol az eszményített, híven rajzolt alakok vannak,
 5033 XII    |                 különben arra van alkotva, hogy eszményítsen. Ennek éppen az ellenkezõ
 5034 XXXVI  |                       ilyen férfialak nem lehet eszménykép.~Mennyivel bámulatra keltõbb
 5035 XXIV   |                       drága jóságait. És ezt az eszményképét a nõnek, fel tudta cserélni