bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

10058 I      |                        tömör bástyaboltív a kép kerete, zöld mohával, vadvirággal
10059 XXXV(6)|                      ellen. Tört szíve ügyében. Kéretik épségben visszahelyeztetés.~
10060 XXXVIII|                      tizenkét dragonyossal.~Nem kérette magát tovább, beült a barátnéi
10061 XII    |                      leültette õt a patkó alakú kerevet végére, maga pedig egy hímzett
10062 XVIII  |                        Andrássy egy szökéssel a kerevete mögötti fülkében termett,
10063 XII    |                         patkó alakban körülvevõ kerevettel. Ez az asztal meg volt rakva
10064 XXVIII |                     kérdezõnek vissza:~- „Ergeb kérgédirgi kurgutyarga bárgánjarga.”~
10065 XXXI   |                   Bécsbe; azóta mind a nyomukat kergetem. Amíg Lõcsén voltam, Belleville-tõl
10066 XXXI   |                         õt kergették ott, hol õ kergetett mást. Szétverték a seregét?
10067 XXII   |                   igazságtalannak, s a pusztába kergeti az igazságost.~- Mikor Istent
10068 XXXIV  |                       üldözöd magadat. - Dehogy kergetlek, dehogy állom el az utadat;
10069 XII    |                        sikongatva futó hölggyel kergetõzni kezdett a szobában, míg
10070 XXXII  |                       elvesztünk. A farkasok is kergettek. Azután sokáig feküdtem
10071 X      |                   császári kézre keríti, az nem kérhet olyan nagy jutalmat, amit
10072 XLII   |                   könyveivel. A megmaradtért is kérheted azt az árt, amit az elégetettekért
10073 XXII   |                        ki térden, ki állva; úgy kérik, úgy könyörögnek, millió
10074 XXXIV  |                         szobájában, s kelepcébe keríték. Akkor segítségére siettem.~-
10075 XXVIII |                      drágán megfizetett fogatot kerítettek a számára.~Azt a barátságot
10076 X      |                       Aki Lõcsét császári kézre keríti, az nem kérhet olyan nagy
10077 XIX    |                  Átkozott az átkozottak között! Kerítõné! Rima! És áruló!~Korponay
10078 XXXII  |                      bükkfákból; az be sem volt kerítve; annak az oldalában volt
10079 XLI    |                   halottja elõtt, és bocsánatot kérj attól, azért a bûnödért,
10080 X      |                  elõször. Ez vett rá, hogy arra kérjelek, amit nekem megígértél.~-
10081 XXX    |                       teljhatalmazottja, s tõle kérjem az atyám számára a kegyelmet,
10082 XXXVIII|                    fáj-e?~Ha fáj, ott a doktor, kérjen rá balzsamot. Patikában
10083 III    |                         azonban bizonyos hetyke kérkedés is vegyült.~- Nos, doktor
10084 XII    |                     ajkán a megelégedés mosolya kérkedik.~Odakinn a piacon eszeveszett
10085 III    |                         A törvény e tekintetben kérlelhetlen s amint nem szabad a fusernek
10086 XXII   |             meghallgatatlanul.~A kálvinista pap kérlelõ szándékkal járul a dühöngõ
10087 XXIV   |                     maradt az anyja mellett, és kérlelte:~- Ne sírj, anyám! Hát hisz
10088 XXII   |                         aztán a visszautasított kérõk hadat hoztak ellene, összeszövetkeztek
10089 XXXV   |                   folyosón keresztül abba a kis kertbe, ahol a felesége által ültetett
10090 XXXV   |                    magával Korponaynét.~Kicsiny kertecske az, ahol az Andrássyak õsanyjai,
10091 XXII   |                       nászgyûrût, mikor férjhez kérték; csak a kis fiának akart
10092 XII    |                       nincs még benne.~- Mindig kértelek, hogy rajzolj le engem is -
10093 XXXV   |                         A szegfû volt az akkori kertészdivat uralkodó virága, ez a rokonszenves,
10094 XXV    |                  tartotta, akire nem jó bízni a kertészkedést.~Vajon nem fecsegett-e ki
10095 XXXV   |                      legszebbnek - mondá a nõ a kertésznek.~- Valóban, megboldogult
10096 XXXV   |                         bölcsessége könyveit, a kertje szegfüveit, még az üvegkoporsóban
10097 XXIV   |                 szemeivel többé. Halálos ájulás kerülgette az agyát.~Arra tért magához,
10098 VIII   |                         a cifferblattodat, csak kerülj a városházára.~S azzal a
10099 XXXI   |               bevégeztével azok a magyar fõurak kerüljenek az ország kormányára, akik
10100 XIII   |                      hátrafordult az õrökhöz.~- Kerüljetek a Bástya utcára, a hátulsó
10101 XXV    |                         fegyveres összeütközést kerüljön a kurucokkal, amivel a fegyverszünetet
10102 XXIX   |                   utánunk vágtató úr utolérjen. Kerüljünk hát egy födél alá! Azért
10103 XXXI   |                          Andrássy Istvánnak nem kerülne az nagyobb fáradságába,
10104 XXV    |                   nyíltan és titokban álutakon, kerülõkön; ígéretek, kínálatok és
10105 XXX    |              halálhírének vétele után írt. Nagy kerülõt kellett tennie a máramarosi
10106 XIV    |                         poklot, hogy aztán nagy kerülõvel jussak megint vissza.~-
10107 XXIV   |                      mellett térdepeltetve, nem kerülte ki az éles figyelmét, hogy
10108 VIII   |                      voltam. Nem értem rá. Most kerültem elõ a védmûvek megtekintésébõl.
10109 XXXIV  |                  gyönyörködünk a megtérésükben; kérve-kérjük, jertek vissza, legyetek
10110 XXVI   |                     akinek nagy dolgai múlnak a késedelem miatt.~- Ezer milliom mennykõ!~-
10111 XXVIII |           hatalmaskodása mellett is egypár órai késedelembe került, amíg a városban
10112 XXX    |                          mit tudom én, melyik a kesely, melyik a fakó?~- De arra
10113 XXVII  |                  hozzáérni, hogy azok a dögvész keselyûi rögtön belevágják a körmeiket?
10114 XXVII  |                       megmenekült ebbõl a halál keselyûivel folytatott tusából, úgy
10115 XXI    |                       ott beszél a hollókkal és keselyûkkel; s mentsvárat csinált a
10116 XXX    |                      megcsalták a könnyek.~- Ne keseregjen, úrasszonyom. Semmi sincs
10117 XXXIII |                könnyeket szemébõl: a szégyen és keserûség adóját.~Csak a vallomást
10118 XXX    |                   embernek öröme, ugyanannyinak keserûsége, a legtöbbnek együtt keverve
10119 XVIII  |                        történt. Fabriczius nagy keserûségében elvesztette az eszét, s
10120 XXXI   |                         minden haragot, gyanút, keserûséget, megkínoztatást, hûtlenséget,
10121 XXXI   |                         válaszolt neki; de némi keserûséggel.~- Pedig bizony higgye el
10122 XXXI   |                  fölemelte.~Haragtul tompított, keserûségtõl reszkettetett hangon rebegé:~-
10123 XXXIV  |                 Korponay mellé, sarlóforma éles késével kettévágta a kötelet, s
10124 XXXI   |                 neheztelnek érte, hogy oly soká késik magát prezentálni. Akkor
10125 VII    |                lutheránusok építettek templomot később.)~Amint a tanács határozatát
10126 XXXI   |                         hosszú sorát - egyetlen késõbbi érdemért? Ámde még ebben
10127 XVI    |                      törvényszék dolgában minél későbbre. A kor szokása szerint gyertyagyújtás
10128 XXXI   |                     tarthatnak igényt, akik nem késõn, bûnbánva tértek meg a trónhoz,
10129 XV     |                eszközökkel.~- De bizony nemcsak késre lesz szükség, hanem ollóra
10130 XXXIII |                  kollációzgatott, az éles görbe késsel nyiszálva a szalonnát a
10131 XXIV   |                      olyan ügyetlenke lettél?~- Készakarva nem céloztam jól.~- De hát
10132 XXVIII |                        kötele. Alkalmasint újat készítenek helyette, mert napestig
10133 XXIX   |                      elment. Addig bizony el is készíthetem a jó paprikás csirkét.~-
10134 XXX    |                  leányát.~- Tercsa te, jer elõ! Készíts jó vacsorát.~Még az a halovány
10135 XXVI   |                         odaadták az asszonynak, készítse el õket holnapra fainul
10136 XXXV   |                     íródeákjának adott át, hogy készítsen belőle kivonatot, s neki
10137 XVII   |                     nagy messzeségekre. Ezekkel készítteté el azt a titkos vízvezetõt,
10138 IV     |                    orgonán (Kramerius patrícius készíttette azt) a művészien előadott
10139 XXXIX  |                         mennyezetes ágy el volt készítve a számukra, a kandallóban
10140 XX     |                      szép asszonynak mind a két keszkenõje: a fehér is, a veres is,
10141 XXIX   |                      bekötve tarka szélû, piros keszkenõvel, patkós piros csizma a lábán,
10142 XXVI   |                          s az utóbb érkezõt már készre várja.~Elég finom érzéke
10143 XXIX   |                   akármilyen volt a paripa és a készség, csakhogy egyszer megindulhatott
10144 XXX    |                     Hozd vissza a lovag úrnak a készségét. Ne bolondozz!~A vén banya
10145 XXXI   |                         reszketésben tartá, úgy készté, úgy kényszeríté, hogy vesse
10146 XXXVIII|                        egypár almájába, s aztán késztették, hogy üljön be közéjük a
10147 XXV    |                         egyik kezén van a fehér kesztyû, holnap a másikén. Az emberi
10148 XLI    |                        hogy kidobhatod õket egy kesztyûcsapással az egész várukból! Mehetnek
10149 XXX    |                        meztelen karjai, a recés kesztyûn villogó alabástromfehérek,
10150 XXXVI  |                    fölébreszté, hogy odadobja a kesztyût vakmerõen a császári udvarnak -
10151 XXVI   |                   nyilvánosság elõtt még csak a kesztyûtlen kéznek az odanyújtása is
10152 XXIII  |                   küldesz az ellenségnek a hadi készületekrõl, amik e várban folynak,
10153 XLII   |                       az magas vendégek számára készülhetett ekként, aminõk Gyõr városát
10154 XXX    |                      Szegény asszony! De nagyon készülnek ellene!~Május elsõ napja
10155 XXIX   |                         éppen a tüzet betakarni készülnének, nagy topogás támad odakinn
10156 XXVIII |                         Ha egy csata elveszett, készülni kell a másikhoz.~Betakarta
10157 XLI    |                     Ahány levél, annyi vérpadra készülő alak.~Készek mindannyian,
10158 XIX    |                       ha a két fél ilyen nagyon készülõdött, a harmadik sem maradt hátra. -
10159 II     |                 tornyában, elsõ versét kongja a készülõnek a Szilveszter-napi isteni
10160 XXXI   |                      halálra volt ítélve, fejét készültek venni; ez volt az az „olyanforma”.)~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
10161 XIII   |                   aludnék, mikor fekszik, abban kételkedem.~- Látni fogja kegyelmed,
10162 XIX    |                         Vitézlõ uram! Senki sem kételkedik abban, hogy kegyelmességed,
10163 XXVI   |                         passusregestrumban, hát kételkednem kellett. Mivelhogy a városunkon
10164 XXXII  |                    senkinek sem hitt; fürkészõ, kételkedõ tudott lenni, aki máskor
10165 III    |                                  III. FEJEZET~A kétfejű gyermek - Az irámszarvas
10166 XV     |                         piacon, üstfenekûvel és kétfenekûvel, s utoljára nagy ágyúzás
10167 XXI    |                       hosszú szakállas ágyúk, a kétfogasok, a puskaforma kartácsszórók
10168 XXX    |                    Bécsbe s megint visszatérni, kétheti idõveszteség. Azalatt Pálffy
10169 XII    |               személyesítette. Forgách Simonbul kétkulacsost csinált, aki a féllábával
10170 XII    |                     nagy kérdés!~A nagy falióra kétnegyedet ütött éjfél után.~Hanem
10171 XXXII  |                        stracencói sziklaszoros.~Kétoldalt meredek sziklafalak emelkednek
10172 XVIII  |                         egymás oldalán állva.~- Kétórai fegyverszünet van! - kiálták
10173 XVI    |               megmondani, hogy mi úton jutott a ketrecbörtön kulcsaihoz?~- Azt pedig
10174 XVI    |                      tette azt a leányt onnan a ketrecbõl.~Hanem Fabriczius merészen
10175 XI     |                   változó jelenetet nézte ott a ketrecház körül: miket kell annak
10176 XL     |                      egy elejtett szóból?~Semmi kétség, hogy Korponay Jánost az
10177 XXV    |                   legélesebb eszû diplomatát is kétségbeejtette.~Legtöbb baj volt ezzel
10178 XXXVIII|                         kisegítette Juliánnát e kétségbeejtõ szorongattatásból. - Azaz,
10179 XXXV   |                     fiam is úgy sínylõdik, hogy kétségbeesem, mikor rágondolok, s nem
10180 XXXI   |                   megmondja neki, mi sietteti e kétségbeesett útra.~Az ijedelem, az önzés
10181 XXXIV  |               jégtömkelegbõl az Isten világára.~Kétségbeeshettek.~Elõttük a csúf halál, ami
10182 XIX    |                       több gyulladt ki Andrássy kétségeinek firmamentumán. Megtudta,
10183 XXXI   |                     iránti igényei pedig nagyon kétségesek. Azt az uradalmat pedig
10184 XXX    |                   látszott e név hallatára, ami kétségtelenné tette, hogy õ sem a névrõl,
10185 XV     |                  boltozata: legalul ül alatta a kétszarvú, törvényhozó Mózes a törvénytáblákkal,
10186 XXXV   |                    Turque. Többre ment a számuk kétszáznál, a színváltozatok minden
10187 XII    |                   egyesíté lelkeiket, mikor így kettecskén együtt mulatva, az egész
10188 XXIX   |                  Igazhitû hajdúember vagyok, ha kettéfûrészelnek, sem veszik ki belõlem.~-
10189 XIV    |                          Elszöktette a leányt a ketterhäuschenből. Ide hozta ebbe a házba! -
10190 XVI    |                        voltam abban az órában a ketterhäuschennél.~- És a lábnyomok, amik
10191 XXVIII |                        a fogadásában: „Én még a kettészakadt villámsugárt is csomóra
10192 XXXI   |                         nyújtja.~A fõparancsnok kettétöri a kegyelem botját, s ledobja
10193 XXX    |                    vágott a hosszú asztalon egy kettétört fringiával, s tudomást sem
10194 XXXIV  |                         sarlóforma éles késével kettévágta a kötelet, s kirántva az
10195 XII    |                          Az egy rajzalbum volt; kettõjöknek a mûve, s jó, hogy csak
10196 XXXIX  |                         kell a labancot. Mind a kettõjükre nézve emlékezetes szoba
10197 XXXII  |                        csak a szele érte mind a kettõnek, mikor elugrott elõle.~Éppen
10198 XXXIV  |                       dolga senkinek, csak a mi kettõnké. Ti hagyjatok bennünket
10199 III    |                        mienk pedig képes mind a kettõre. Valamiféle korona még fogja
10200 VII    |                       volt tiltott szerelemben, kettős házasságtörésben éltek;
10201 XXXII  |                  káromkodása versenyzett mind a kettõvel. Mikor legjobban osztaná
10202 XLII   |                         szögletben nagy állóóra ketyeg. Genfi remekmû, ami az órákon
10203 XII    |                         mutat!~Egy nagy állóóra ketyegett aranyozott állótokjában
10204 XXXIII |                        nagy tartozást, amivel a kevélyek kapujai alól elkergettek?
10205 XLI    |                 intézzen hozzád, hanem lenézett kevélyen.~Hejh, hogy kidobhatod õket
10206 XXIII  |                        bársonyban, nyestprémben kevélykednek, gyémántos nyakláncon ökölnyi
10207 XL     |                   férjemet vagy az apámat bajba keverjem velük, hanem elküldtem azokat
10208 XXX    |                         aki az igazsággal tudja keverni a hazugságot, aztán hol
10209 XL     |                        a szavával még mélyebben keverte bele magát a hínárba.~-
10210 VII    |              ketterhäuschen áldozatára vár.~Nem kevésbé érthető jelvény a két kőfej
10211 IX     |                         építészetébe. S ilyenek kevesen vagyunk.~Az utóbbi szavakat
10212 X      |                  vezéreké kócsag. Az arcából is keveset enged láttatni a kalpag
10213 XXXI   |                       ezer aranyról beszélni.~- Kevesli talán a nagyasszony a tett
10214 XXXV   |                    barátaitól). Azok bizonyosan keveslik az eddig lett szolgálatait,
10215 XXXV   |                     illik.~- Mégis maradjon egy kevéssé. Valamit akarok átadni.
10216 XXX    |                         Szomorú aratás: nem köt kévét senki!~Az út mellett, Majthényon
10217 XVI    |                      gorombaságért egy alázatos kézcsókban, s a párbeszéd alatt hirtelen
10218 XXV    |                      tenni.~Ott is minden ember kézcsókkal fogadta.~A palotás inastól
10219 VIII   |                  azonban, midõn a hó ismét esni kezde, s az õrjárat ismét felkerült
10220 XII    |                    ennél a szónál.~- Már megint kezded a gonosz játékodat? - szólt
10221 III    |                bemutatni, mielõtt a viseléséhez kezdene; mert azért áll ott a templomajtóban
10222 XII    |                         majd a töltött granátok kezdenek elpattogni a magasban, villámlások
10223 XXIX   |                        lehet kerülni mindjárt a kezdetén a vármegye gátjának.~Korponayné
10224 XVI    |                 megszálló ellenséggel alkudozás kezdetett; megtudva azt, hogy az alku
10225 XXXIV  |                    dugva. - Minden elõkerült. A kezdethez elég. Annyi kincs, hogy
10226 I      |                      szenvedélyek vezethették a kezdettõl a végezetig?~Ha csupa gyöngeségbõl
10227 XVI    |                polgárság, hát onnan mindig újra kezdheti a ribilliót: Õ kész minden
10228 XVI    |                        öregem; hanem elébb hadd kezdjem az elején. Hadd referáljak
10229 XIX    |                        kényszerítõ körülmények, kezdjünk az alkudozásokhoz, úgy,
10230 XXIII  |                  levelek mind ezeken a szavakon kezdõdnek:~„Kedves, édes, egyetlen
10231 XXIX   |                  virágaival bekerített víztükör kezdõdött.~Az innensõ parton volt
10232 XXII   |                         a sorok. Minden betûnek keze-lába támadt, öklelõztek egymás
10233 XXIV   |                          Ne szoríts úgy ezzel a kezeddel!~A többiek rémülten álltak
10234 XXXVI  |                    fonala a vén Ghéczy Zsigmond kezeibe futott össze. Õ levelezett
10235 XII    |                    fázom. Nézd, hogy elkékültek kezeim. Ne szorítsd olyan nagyon,
10236 XXXIV  |                      fogadjuk. Itt a leveleik a kezeinkben, áhítattal olvassuk, gyönyörködünk
10237 XLII   |                 hüvelykszorítókat rásrófolták a kezeire (azokra a sokat csókolgatott
10238 XXXI   |                    király halálával egészen más kezekbe kerül az ország ügyeinek
10239 XXVI   |                          a dervisgenerálisnak a kezekörmekaparását ismerte fel a levélborítékon.~
10240 XLII   |                         sokat csókolgatott szép kezekre), szemtõl szembe gúnyolta
10241 XIX    |                        mely mellett az, akire a kezelés van bízva, naphosszant puffogathat
10242 XI     |                         utensiliákat, amiknek a kezeléséhez nagyon jól értett.~Elsõ
10243 XII    |                        kulcsold a kezedet az én kezemmel össze.~A nõ a jobbja öt
10244 XXIV   |                      Jóska fiút vezeti az egyik kézen fogva.~- Hol a Ferkó bátyám? -
10245 XX     |                 Fabricziust is magával hurcolta kezénél fogva. - Ketten együtt egy
10246 IX     |                   helyette itt nálunk a fejével kezeskedjék.~- De hogyan szökhetett
10247 IX     |                  tartani fogolyképpen, miután a kezesül cserében itt hagyott ezredes
10248 XI     |                     kisfiától maradtak itt. Egy kézi mángorlóval mind szépen
10249 XXXV   |             legféltettebb kincse, Zápolya saját kézírása, királyi pecsétjével, ami
10250 XLI    |                   András, Winkler, Sréter János kéziratai voltak. Megannyi magyar
10251 XXVI   |                    elõtt még csak a kesztyûtlen kéznek az odanyújtása is bûnjelnek
10252 XXVIII |                            Hol az írás?~Az írás kéznél volt: Illésházy kancellár
10253 XXXVII |                        lovainkhoz eljutni, mert Kézsmárk ide csak egy óra járás,
10254 XLII   |                      megszabadult.~Az állelkész kézszorítása mondott neki valamit.~- (
10255 XII    |                          márványszobor, mûvészi kéztõl alkotva, örökíté meg alakját,
10256 XIX    |                csendesen a füstölgõ kanóc egyik kezükben, s gránát a másikban.~No,
10257 XXXIV  |                      azért egymás mellé álltak, kezüket egymás vállára téve. Pongrácz
10258 XXXIV  |                         csengõ ércekért, amiket kezünkbe adtál, nem azért a gyertyavilágért,
10259 XIX    |                       fegyvert le nem tesszük a kezünkbõl, sem én, sem más.~- Hogy
10260 XXVII  |                      azt mondom neki: Uram! egy kézvonásod megnyitja énelõttem is,
10261 XIX    |                        ezt a falat, vak Sámson, kézzel-lábbal! Ez a te lõporod nem más
10262 XXV    |                  felköltött reménység követelte kézzelfogható valósággá alakítását. Ezer
10263 XLII   |                          csõcselék fut, ocsmány kiabálással egy lovag után, aki kocogva
10264 VIII   |                       kapitális hecc lesz!~- Ne kiabálj! Bolondot tettél. Olyan
10265 XXII   |                     tömegre:~- Elhallgass! Égre kiabáló csorda! Ki innen! Ki a várból;
10266 XXXVI  |                      beljebb, szép menyecske! - kiabáltak a belépõ asszonyra, s amint
10267 IV     |                     Trux és De Hortis, s duóban kiabálták:~- Micsoda? Hering = ötven
10268 XXXII  |                    feküdtem az ágyban. De sokat kiabáltam utánad éjszaka, mikor rémítettek!
10269 XXII   |                     álomból, s nagyokat ásítva, kiadá a rendeletet, hogy az ünnepnapra
10270 XXII   |                   beszél, ne sajnálja a hangját kiadni. A dervisgenerális sokkal
10271 XXII   |                    szállásnak. A tiszttartómnak kiadom a rendeletet, hogy az én
10272 XXIV   |                     vadállatok, amik nem bírják kiállani a szelídítõ szemsugárzatát.~-
10273 IX     |                    lomtárban; holmi pellengérre kiállítás vagy hajlevágás ócska szokásai
10274 XXVI   |                     utasítást adni a mentslevél kiállítására. Mikor visszajött, azt mondá:~-
10275 XXX    |                    mennyit képesek az asszonyok kiállni. Azután a gond, az aggodalom
10276 XXXII  |                         az egész ostromát végig kiállta, s mikor már elfoglalták
10277 XVIII  |                    bánom.~S azzal mind a ketten kiálltak az ablakba egymás mellé.~
10278 IV     |                         hogy esztendõs ostromot kiállunk. Ha elfogy a katonáinknak
10279 XXVII  |                      hajtott le szelíden. S azt kiáltaná fel az égre: „Nem adom oda!
10280 XXIV   |                    elkeseredett düh ordításával kiáltának fel egyszerre: „Ott jön
10281 XXXIX  |                       vagyok. Végezd, nem fogok kiáltani.~Korponay megfogta a kezét
10282 XII    |                         vannak a németek!” Ez a kiáltás hangzik szerteszéjjel. „
10283 XXIV   |                      csukva voltak, most mintha kiáltásra volnának felnyílva fájdalmasan,
10284 XXII   |                     visszatér s melyre te átkot kiáltasz, hát ez a te karddal átkötött
10285 XXXVI  |                         aztán az egész társaság kiálthatja a vivátot arra a pofonra,
10286 XVIII  |                  felváltani jött: mielõtt egyet kiálthatott volna elnyomták, és némává
10287 XII    |                 térdérõl.~- A lõporos torony! - kiáltja berekedt hangon.~Micsoda
10288 XXVII  |                          megmarják. De én rájuk kiáltok: „Juhozz, Kormos!”, s elkotródnak.
10289 XXIV   |                     Miklós száraz, rekedt hangú kiáltozását.~Az ajtaját hevesen felszakították,
10290 XV     |                      lövõ eszközökkel; hangosan kiáltozva, hogy most már ütni kell
10291 XXII   |                      bátya toppant be.~Az álmát kialudta; az arca sápadt volt, a
10292 XXXVI  |                  arcától jéggé fagyott, lángjai kialudtak, eldobott kardot, thyrsust,
10293 XXVIII |                        hogy a postalovakat mind kiárendálják; mert Lõcsén elkezdõdött
10294 XIX    |                        odafutott az ablakhoz, s kibámult a világba.~A téli hideg
10295 XI     |                   ezeket a padkákat, az ablakon kibámulva. Õt kívülrõl nem láthatták
10296 XXXI   |                       Pálffy János, aki nemzete kibékítését oly merész felhasználásával
10297 XXX    |                      jól felhasználta a halott: kibékítette az országait. Amit elkezdett
10298 XXXI   |               legényeket, a hadakozó papokat, a kibékíthetetlen csizmadiákat. A bíbor és
10299 I      |                        ellenmondó kifejezéseket kibékíti.~E képnek eredete egy hagyomány,
10300 XIV    |                         fel az ítélet napján!~E kibékítõ szavak nem téveszték csillapító
10301 XXX    |                       meghal is, Magyarországot kibékítsék; a nemzettel és Rákóczival
10302 XXXVIII|                          hogy a nemzet teljesen kibékíttessék, mert az ország rendeivel
10303 XXV    |                    titokban a legnagyobb híve a kibékülésnek a kuruc táborban. Erre viszont
10304 XXVII  |                         hogy a magyarokkal való kibékülést még nagy áldozatok árán
10305 XXXII  |                         is lehet azt kezdeni.~A kibékülhetetlenek õse, tanácsadó lelke volt
10306 XVI    |                        hát elnevetik magukat és kibékülnek.,~Amint õ a sok könyökével
10307 III    |                        szarvasbõrrel van a szán kibélelve; abban ül a várva várt úrhölgy:
10308 XXII   |                      még folytatni a háborút? - Kiben bíztok még? Melyik potentátban? -
10309 X      |                       hitszegést követek el, ha kibeszélem, ami lelkemre kötött titok;
10310 XXIV   |                        a nő (a cselédek mindent kibeszélnek), hogy Miklós megírta a
10311 XXXI   |                         a foglyokat a börtönbõl kibocsátják, a hintajával oda ne hajtasson
10312 XXXI   |                   pamlag elé, ahol a hölgy ült, kibontá a megtalált iratot.~- Itt
10313 XXX    |                        másik tábor kezd hozzá a kibontakozáshoz, a szekerek tábora. Ezer
10314 XIX    |                      feszítõrúddal egy vakablak kibontásának, ami a Thurzó-háznak az
10315 XII    |                      tartja.~Nincs idõ azt most kibontogatni.~- Vágd le mind a kettõt! -
10316 XXIX   |                          És Pálffy nádor, amint kibontotta az összehajtott papirost,
10317 XXI    |                         az arcát, elöl az állán kiborotválva.~Õ maga is tudta azt, hogy
10318 XXVII  |                    Rákóczihoz még most is hű, a kibujdosott Fabricziusnak a vagyonát
10319 XXI    |                                    Országunkbul kibujdostunk,~            Magyar bortul
10320 XIX    |                  felemelték a rejtekajtót, azon kibújtak, szétnéztek, látták, hogy
10321 XXIV   |                       kocsi zörgését.~Nemsokára kibukkant az a fák sûrûjébõl, s amint
10322 XXIX   |                    Megtart két óráig az uramnak kicammogni a pusztára; amíg ott egy
10323 I      |                       zöld mohával, vadvirággal kicifrázva, felülről virágos folyondár
10324 XXII   |                  haderõm a megszálló ellenségre kicsapkodni, ellensáncait megvívni.
10325 XXIX   |                        békóba tette a lovait, s kicsapta a fûre, maga ott rakott
10326 XXII   |               belecsimpajkoztak; a pásztorbotot kicsavarták a kezébõl, a kardját letépték
10327 XXX    |                 boszorkányok. Még a gyereket is kicserélik, mikor a bábaasszony keresztelni
10328 XXVI   |                    mindent szabad az embereknek kicserélni, ami azért adatott kinek-kinek,
10329 IV     |                      szép asszonynak.~- A próba kicsiben sikerült - súgá oda a fõjegyzõnek -,
10330 XXXIV  |                    kénfonal is. De nem lehetett kicsiholni. A tapló úgy meg volt nyirkosodva,
10331 XXIX   |                 Bosszújában elõvette a pipáját, kicsiholt, rágyújtott.~- No, hát tessék
10332 X      |                       leányruhába öltöztette. A kicsike eleget petyegett; „Hát már,
10333 XXXVIII|                         leány: Juliánna kedvenc kicsikéje.~Egyszerre pajkos kedve
10334 XXXII  |                    magában, hogy láthassa meg a kicsikéjét.~A tornyosuló fellegek nyomásától
10335 XII    |                         bocsátottam útnak az én kicsikémet.~Tovább nem tudta mondani;
10336 XV     |                     mondá rá az öreg -, hogy ez kicsinált praktika volt tõle. A mai
10337 XXV    |                   benyitott a harmadik szobába, kicsinyben múlt, hogy valami váratlan
10338 XII    |                 fogadást, ha a lomha idõnek egy kicsinyt sarkantyút ütnek az oldalába,
10339 XXX    |               Közbocsánatot kap minden ember, a kicsinytõl a legnagyobbig. Maga, Rákóczi
10340 XXXII  |                   Rongyos nép, aki az utazó elé kicsõdül az utcára, elállja az útját,
10341 XLII   |                    miután regényes jelenetekkel kiderítette, hogy miként jutott ezekhez
10342 XI     |                     õrjöngõ indulatában mindent kidobált az ágyból, vánkost, paplant,
10343 XLI    |                   lenézett kevélyen.~Hejh, hogy kidobhatod õket egy kesztyûcsapással
10344 XI     |                        a generális, a maradékot kidobjuk magunk az ablakon.~Ezen
10345 XI     |                     közül egyben pofon ütnek és kidobnak, de hatban sikerül.” Ez
10346 XIX    |                     ágyból kiszórta a párnákat, kidöntötte a pelyhet, s amint egyszer
10347 XVI    |                         így azután olyan szépén kidolgozták ketten a dunajeci hõskölteményt,
10348 XXII   |                       ahogy ezek a véres szemek kidülledtek, ahogy a ráncok vonaglottak
10349 XVIII  |                        végében, s amint egy fej kidugja magát rajta, üsse le egy
10350 XVIII  |                       aztán egy kopjára szúrva, kidugnak az ablak rostélyán. Az a
10351 V      |                       lesz belőle, mire az apja kidűl, addig beleokul a praxisból.~
10352 XXII   |                        az új ivadékot; ha mikor kidûl a törzs, ott legyenek helyette
10353 XIX    |                         repedt, a por itt-amott kidûlt belõle, rá az izzó parázsra;
10354 I(1)   |                      tulajdonosok szívességéből kiegészíthetni.~J. M.~
10355 XLI    |                    mindent, nála nélkül semmit.~Kiegészíti a bizonyítékok sorát az
10356 XXIX   |               földtúráson búslakodott egy félig kiégett, félig kizöldült törzsû,
10357 XVI    |                     hogy hat könyöke van; mikor kiegyenesedik, akkor egy óriás, mikor
10358 XXVII  |                       az érdekeik, mint a békés kiegyezés. A hû Esterházyak, a császárpárti
10359 IV     |                         elfogynak, a császáriak kiéheztetnek bennünket, s akkor mi egy
10360 XXX    |                        most lekaszált rozsból a kiéhült lovak számára egy jó kötélre
10361 XXIII  |                      Andrássy Miklós ezt a szót kiejtené a száján, Zsófia csak szótlanul
10362 XXVIII |                    emissarius; aztán nincs is a kiejtésében semmi lengyeles; de meg
10363 XXVIII |                        idegen nyelveket lengyel kiejtéssel.~- Vesszek el, ha csak a
10364 XXX    |                    odalebbent a nádor elé, szép kiejtésû franciasággal ajánlva még
10365 XVI    |               engedményre, ami az élõ embereket kielégíti; de a holtak exorbitans
10366 XXIX   |               bivalyosok segítettek neki rúddal kiemelni a kanit.~De hát azért mégiscsak
10367 XXIX   |                   megtették. Négy padlógerendát kiemeltek szépen három lépésnyi közökben
10368 XXIV   |                         föl, mikor a nõcselédek kiemelték az ágyból és átvitték a
10369 XII    |                       volt kapitulálni, hogy õt kiengesztelje.~- No, ne reszkess! Hiszen
10370 XXXV   |                       dorgált, hanem aztán csak kiengesztelõdött irántam.~- Megkapta kegyelmed
10371 XXXVI  |                      Megmondhatod néki, hogy én kiengesztelõdtem irántad. Aztán tégy vele,
10372 II     |                     tudósok vagy lelkipásztorok kiérdemelték, hogy a hálás utókor márványemléket
10373 XXIX   |                      sebes vágtatás közben kell kiereszteni, s nagyokat kongatni vele;
10374 XXIV   |                       fahordó szekereket üresen kieresztik, akkor mehet ki azokkal
10375 XII    |                        Fogadása válogatja, hogy kiért teszem.~- Hát a mai olyan
10376 XXVIII |                      felhasználva, szerencsésen kieszközölte, hogy az õ csézáját is begurítsák
10377 XXXI   |                         helyette egy összetört, kifacsart, minden hitétõl és minden
10378 XXIII  |                   fordulva, folytatta fenyegetõ kifakadásait.~- Mert ilyenek azok, akik
10379 XXII   |                      gyûlölet munkáiban vagyunk kifáradhatatlanok.~- Legyen úgy. Az Úr igazságos;
10380 XLII   |                    Mikor aztán az ítélõmesterek kifáradtak a vallatásában, semmit sem
10381 III    |                        Nem élt meg, de a tanács kifaragtatta fából a képmását a musaeum
10382 I      |                     varázst, mely az ellenmondó kifejezéseket kibékíti.~E képnek eredete
10383 XXIX   |                      bámulat önkénytelen támadó kifejezésével.~S aztán amíg egymagában
10384 XXV    |                    párosulva az áhítatossággal, kifejezni: „Nem kíván-e bennünket
10385 XVI    |                       mikor úgy aludtam, mint a kifejt tej, amíg te föl nem keltettél:
10386 XVI    |                       ha valamit a részleteknél kifelejtett volna, segítségére jött
10387 XXIX   |                        István, rikító színekkel kifestett rézmetszetek; egy arckép
10388 XXXII  |                      pedig egy selyemernyõ volt kifeszítve halcsont bordákra.~Amint
10389 XXXVIII|                        én jó doktoromat is hogy kifigurázom, pedig hiszen csak azért
10390 XVI    |                        ma a hajdúságom zsoldját kifizetem vele. Reggel felé kiszólíták
10391 XXXVII |                        veszett manó, egy másik „kifizetett ezer arany” emlékében, s
10392 XIX    |                        mindenütt megvetik, s ha kifizették, eldobják; de az olyan pártvezért,
10393 XXXVIII|                        fejedelmet, ezer aranyat kifizettünk.”~És emezek is tudják már,
10394 XIX    |                         utaltam. Mondja meg, mi kifogása van ellenük?~- Csak némely
10395 XXVIII |                         hadbíróságnál elõadni a kifogásait. Nekem kötelességem az ország
10396 IV     |                 szállónak cselédei ellen tegyen kifogásokat? Ha az õseink hallanák,
10397 XXVIII |                  felvont pisztollyal a kezében, kifogatta a lovait annak a hintójából,
10398 XLII   |                      hatalmasaival, hogy tudott kifogni minden törvénytudóin és
10399 XVI    |                        zúgó csõcseléket. - Vagy kifordítom a bõrödet, s dudát csinálok
10400 XXIV   |                         gyermek, mikor a cseléd kifordult -, majd elviszem én azt
10401 XXXV   |                        láthatatlan jelenlétével kiforgat minden lényünkbõl.~Úgy reszketett,
10402 XXXIV  |                      Hisz Fabriczius leányát is kiforgatták az apja birtokából; pedig
10403 XXX    |                     mikor egy kereskedőkaravánt kifosztott, az elrablott posztót kiosztotta
10404 XXVII  |                  megtenni mindazt, amit agyában kifõzött.~A parabolána apácák köntösében
10405 X      |                          hej de megijedt! A tej kifutott, csak úgy süstörgött tõle
10406 XVI    |                      csinált akkor kegyelmed?~- Kifutottam a katasztrófa színhelyére,
10407 III    |                   megengedünk, az egészet végig kigombolják, s utoljára panyókának viselik
10408 XIX    |                      azoknak a kedvéért lett az kigondolva, az õ fogsága alatt. Hej!
10409 XXXI   |                      nélkül az ország törvényei kigúnyolásával kivégeztesse!~Kit védelmez
10410 XII    |                     megvetésüket.~Nem maradt ám kigúnyolatlan Belleville lovag sem, és
10411 XXII   |                         ez a két fiú is õt meri kigúnyolni, eddigi mesterét. Ez visszatérítette.
10412 X      |                         mint egy szûz leány, ha kigúnyolták, sírt.~Hogy az ajtók zárásából
10413 XXXI   |                   tanácsot üljön magával, vajon kigyógyulhatni-e ebbõl?~Még nem akarta elhinni,
10414 XII    |                     mind a ketten. Mint ahogy a kígyókról mesélik, hogy úgy egymásba
10415 XXXIV  |                         Meg ne hagyd szólalni a kígyót, Korponay! - ordítá Fabriczius
10416 XII    |                        ki van mondva, egyszerre kigyullad a szenvedély tüze a szemekben.~
10417 XI     |                    némely kisebb mérvû erkölcsi kihágásokat elkövetett nõszemélyek meglapátoltatni („
10418 XXXI   |                         közé szorult hintajából kihajlik, s odakiabál az erkélyen
10419 X      |                 kinyílik, s valami fehérszemély kihajol rajta, s a portörülgető
10420 XXXI   |                      után? Talán, ha a hintóból kihajolna s fehér kendõjével feléje
10421 XXXI   |                      beszédbe állt volna.~Mikor kihajtatott a kapun, még egyszer találkozott
10422 XXXIV  |                      bolondja.~- Bolond az, aki kihallgatás nélkül ítél! - feleselt
10423 XII    |                 danoljon olyan fennhangon! Mind kihallik az utcára.~- Dehogy hallik!
10424 XIV    |                        bal kezébe fogott tőrrel kihasítja a köpönyeget, s kidugva
10425 XXV    |                   hazatérni. Hanem aztán késõbb kiheverte az elkeseredését, s iparkodott
10426 XXXVIII|                        erszénybe lehet seperni.~Kihez fusson a panaszával? Ki
10427 VI     |                    határozatokat dobszó mellett kihirdessék a város minden utcaszegletén.
10428 XVIII  |                    dispensáltatván a háromszori kihirdetés és hatheti oktatás kötelezettsége
10429 VII    |                      lenni.~Azért az ilyen újra kihirdetése a törvénynek mindig olyan
10430 XXXI   |                          A donációs levelének a kihirdetését pedig csak úgy eszközölheté,
10431 XLII   |                    berekesztésével lesznek ezek kihirdetve. Azt hitte, hogy álmodik.~
10432 IV     |                     egész fel az istenimádásig! Kihívás a haragos bálványok ellen,
10433 XXIX   |                         kénytelen minden hadait kihívni Magyarországból, s amint
10434 XXXI   |                        vész. Illésházy szépsége kihívó, mesterséggel ápolt, cicomázott;
10435 XXXIII |                      kell végbemenni.~A kastély kiholtnak látszik, csak az udvar hátulján
10436 XIX    |                   amiket a titkosírás kulcsával kihüvelyezett.~Ez a sor jött ki belõle:~„
10437 XIX    |                         ennek a cryptograhiáját kihüvelyezgetni szemenkint, összehajtotta
10438 XXX    |                       való ismeretsége mellett, kihüvelyezni.~A királyi teljhatalmazott,
10439 XXXIV  |                      Könnyed jéggé válik, amint kihull. Hideg dolgokról beszélek
10440 XXIV   |                     Majd elmúlik a harag.~Végre kihullott a kezébõl a toll, nem látott
10441 V      |               extenebratiónak: sötétségbõl való kihúzásnak.~Jucundus kedvvel élteti
10442 XIII   |                      utoljára alig bírta belõle kihúzni a lovag. - Ez nem volt az
10443 X      |                        hogy az ágy üres, csak a kihúzóágyban alszik magában a kisfiú.~
10444 XXVI   |                         gondoskodástokra, ha én kihúzom a szarvasbõr erszényemet,
10445 XXXI   |                 kancellár ezalatt az íróasztala kihúzott fiókjában keresgetett valamit.
10446 XXX    |                  benyílóig, a befelé tárt ajtót kihúzta, s odamutatott, babonás
10447 XIV    |                      uracskám!”~Doktor Cornides kihúzza a palástja zsebébõl a jegyzõkönyvét,
10448 XVI    |                      Odisszea.~(- Így majd csak kihúzzuk Isten kegyelmébõl gyertyagyújtásig! -
10449 XXVIII |                 megérkeztek, mint mikor Bécsbõl kiindultak.~Andernach lovag útközben
10450 XXXIII |                     leereszkedni, ahonnan aztán kijárás van a rézbánya tárnáiba
10451 VI     |                  keresztül, aminek én ismerem a kijáratát. Én vagyok Fabriczius János,
10452 IX     |                        nincs vízárok: s ennek a kijáratnak a rejtekútját csak olyan
10453 X      |                         nappal mindig lesben. A kijáró kutyának különb az állapotja,
10454 XXX    |                    Csakhogy Krisztina már akkor kijárta Juliánnának az iskoláját,
10455 XXXIV  |                     dobsinai labancok figyelmét kijátsszák, s elhelyezkedni a jégbarlangban.
10456 III    |                      odabenn, s a templom atyja kijön jelenteni, hogy a kántor
10457 XV     |                       szenátornak, a templomból kijövet. - Mi ütött hozzá egyszerre,
10458 XXV    |                      másik éretlen kölyök. Majd kijózanodnak, majd megbánják!~Hanem az
10459 XX     |                        Ettõl a szótól egyszerre kijózanult Korponay: mint hogyha a
10460 XXV    |                   Andrássy.~Amiért aztán szépen kikapott.~- Mit gondol méltóságod?
10461 VIII   |                    pipára gyújtott; csakhogy az kikapta a strázsa kezébõl az alabárdot,
10462 X      |                     masinának a fogait.~S azzal kikapva kezébõl a kávédarálót, maga
10463 XXIX   |                         mi a mennykõ! - kiálta, kikecmelegve a sok tarka dunna, vánkos
10464 XI     |                 szenvedõ arca minden vonásaiból kikelt, az ajkai tajtékzottak,
10465 XXX    |                        kocsiernyõ bõrkárpitját, kikémlelve a nyíláson: elõtte terült
10466 X      |                       mert nem jól volt a tepsi kikenve; ej, de jó, hogy az asszony
10467 XXXVIII|                    tudomány hatalmát éreztetni. Kikérdé Juliánnát a kisfiú betegségének
10468 XXII   |                     elzáró vasrácsig.~Itt elébb kikérdezték, hogy ki fia, mi járatban
10469 XXIV   |                     másik szárazon.~Kedve volna kikergetni valamennyit a várbul.~Most
10470 XXVI   |                       hogy kegyes pártfogásodat kikérjék. Más veszély az.~- Csak
10471 XVI    |                         annálfogva a veszedelem kikerülése végett elrendeli és megparancsolja
10472 XXII   |                        közötti harc kitörésének kikerülhetetlen voltát, célszerûnek látta,
10473 XXIX   |                      Isten, mert amint a kocsit kikerülte, úgy belesüppedt a lova
10474 II     |                       családé. És a többiek is, kiket a magyar királyok mint kiváló
10475 XVI    |                       cédulát adott át a városi kikiáltónak, mire az kiment a terembõl,
10476 XXXVI  |                       voltak valamennyien azok, kikkel a jégbarlangban találkozott.
10477 XXV    |                       értette.~Micsoda birtokok kiknek adassanak vissza, kiktõl
10478 XLI    |                     nagy ernyõs szekerén szépen kikocsizott a kapun keresztül.~Szerencsésen
10479 XI     |                     kinyitja avégett, hogy azon kikönyököljön, és az ablaka alatt megálló
10480 XI     |                        szolgál, hogy az ablakba kikönyökölő az utcára kinézhessen, és
10481 XXXI   |                    Orbánt a kézsmárki börtönbõl kikönyörögte, s ezzel a diadalával úton-útfélen
10482 VII    |                     generálisoknak sem tanácsos kikötni. A lőcsei bíró nemcsak hivatalnok,
10483 XXXVIII|                        érti meg?~Az egyik férfi kikomplimentezi a házából, ájtatos, kegyes,
10484 IV     |                        oldalán vályúsan van már kikopva. E nagy vasajtó mellett
10485 XXV    |                        kiknek adassanak vissza, kiktõl vétessenek el?~A kuruc fõnemeseknek
10486 IX     |                         el már eddig, hogy minõ kiküldetés van rábízva? A feladat elég
10487 XXIII  |                       az uram hagyta így. Ha te kiküldözted a várból az én lázáraimat,
10488 XXIV   |                    reggel felkölté a kisfiát, s kiküldte, hogy keresse fel azt a
10489 XXIII  |                  szószátyár pletykahír a piacra kikürtöl. A megcsalt férjnek szolgálni
10490 XIX    |                    utánam!~Õ maga a legnehezebb kilás zsákot kapta a vállára.
10491 XXIX   |                     gátján, csak a bivaly.~Szép kilátás! Bivaly vontatta szekérrel
10492 XXX    |                   Magának Andernach lovagnak is kilátása volt bizonyosan valami bitang
10493 IV     |                    nyugvó boltozatokkal, szabad kilátással a piacra. Itt szokták tartani
10494 XXXVIII|                  visszaadtak, sok megígértre új kilátást nyitottak. Így jutott Blumevitzné
10495 IV     |                         hogy a tizenkettõ közül kilencnek ehhez igen nagy is a hajlandósága.~
10496 XIX    |                       végét járja. Magyarország kilenctized része már meghódolt a koronás
10497 XXXI   |                        odanézett, s az erkélyre kilépegetõ urak között több ismerõst
10498 XIX    |                 tekintetekbõl, mihelyt a házból kilépek. Hanem már most viszonzásul
10499 XLI    |                      aki azt az egész jelenetet kileste, a júdáslyukon keresztül.~
10500 XXXVI  |                     csak azok elõtt fedezve fel kilétét, akikhez az apjától levéllel
10501 XXXI   |                        érte; senki sem tudott a kilétükrõl.~- Hát mármost a sok közül
10502 XXXIII |                     volt kinyitni, se kulcs, se kilincs nem engedelmeskedett ott
10503 III    |                        ennek a templomajtónak a kilincse?~A nagy gyerek megtette,
10504 XXXIII |                       tanulni, hogy mint kell a kilincset félkézzel lenyomni, aztán
10505 XVIII  |                  felnyitott ajtóhoz, megkapja a kilincsét, s azt kiáltva a katonáknak: „
10506 XXII   |                     mikor valaki alól két lovat kilõnek az ütközetben, akkor szokták
10507 XXX    |                       Hanem az én tarisznyámból kilopta a levelet, amit Bécsbõl
10508 XXXVI  |                       mellette, mikor harcol, s kilõtt fegyvereit újratöltögetni,
10509 XXXV   |                 megengedni a bátyjának, hogy ma kilovagoljon, mert erõs szél fú, megrontja
10510 XI     |                  szokott ablakparádéját végezni kilovagolt, nagy gyülevész állta körül
10511 XXIV   |                   Miklós bátyámtól.~- Hát aztán kim maradna nekem, ha te itthagynál?
10512 XXXVI  |                    hõsköltemények vezéralakjául kimagasodni, egy másik kedélyhangulatban
10513 XXV    |                   egyszerûen megérthetõ okokkal kimagyarázni maga elõtt.~Miklós öccse
10514 XLII   |                        a sárban, ami a burokbul kimaradt. Valami kivégzett embert
10515 XIII   |                      Érdemelnek õk tõled valami kíméletet? Nem odazártak-e a ketrecbe?
10516 XXXII  |                             A kecske pedig csak kíméletre méltóbb állat, mint a labanc.~
10517 VIII   |                        szépen - súgá maliciózus kímélettel Alauda. - Ez a hajadon -
10518 XXVI   |                felfogására, hogy ezúttal nagyon kímélni kell Juliánna jó hírét,
10519 XIII   |                      alabárdot ki a kézbõl. Még kímélte az elleneit, nem szurkált
10520 XXXII  |                        az üldözők seregei közül kimenekíté.~Akkor az erdélyi összeesküvők
10521 XVIII  |                         azalatt a hátulsó kapun kimenekülhet a bástyára, a katonái közé.~
10522 XXXII  |                    mondta rá: „Csigavér!” Amint kimenekülhetett az egyik veszedelemből,
10523 XLI    |                        nincsen szája. Igyekezek kimenekülni Sziléziába. Siess! Lépteket
10524 XVII   |                    Fejevett), lengyel fogságból kimenekülve, a városházáig eljutni,
10525 XV     |                      tenni a rábízott expedíció kimenete felõl, hanem hazament a
10526 XXII   |                       rá nézve igen kedvezõtlen kimenetele talált lenni. Az asszonynép
10527 XXVI   |                 barátnéja utazásának szerencsés kimeneteleért.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
10528 XXXV   |                        mondta nekik, hogy mikor kimennek a szobából, üdvözöljék ezt
10529 XXVI   |                         a rend, hogy a városból kimenõnek salva guardiát kell elõmutatni,
10530 IX     |                       hajlevágás ócska szokásai kimentek már a divatból. - Itt vannak
10531 VI     |                      szája bámulatában, ha mind kimentik magukat, még utoljára õ
10532 XIV    |                       odafenn minden tudományát kimerítette, hogy az alvó úrasszonyt
10533 XXIV   |                       elhagyta a szobát.~Zsófia kimerülten rogyott az ágyára. A cseléd
10534 XXXI   |                      tárt karral fogadják, amit kimond, ezt kívánom, már meg van
10535 XXII   |                     gyönge, éteri alak e szavak kimondása után valami tüneményszerû
10536 XXV    |                         csak négy fal között is kimondatik. Sõt ami kimondatlan gondolat
10537 XXV    |                   között is kimondatik. Sõt ami kimondatlan gondolat ember agyában meg
10538 IV     |                         vált; mikor a négy mécs kimondatott, már akkor csak alig hallhatólag
10539 XXII   |                    énelõttem ezt a szót elõször kimondja: „Lõcse fel van adva!”,
10540 XXXIX  |                  szítani. Akinek még ezt a szót kimondják, hahotára fakad. Hiszen
10541 IV     |              lepisszegnek is, illik? nem illik? kimondom! ilyen idõben, amikor a
10542 X      |                        magához.~- Hát mégiscsak kimondtad: verekedni indulsz! Te csatába
10543 XXXI   |                  érdemért? Ámde még ebben sincs kimondva az „ámen”. Megmondhatja
10544 XXXIII |                     amúgy elfordítja, hát akkor kimozdul a sarkából az egész tányéros
10545 XXVIII |                   nádort is értesítsék a király kimúltáról, s teljhatalma megszûntérõl.~
10546 XXV    |                  álutakon, kerülõkön; ígéretek, kínálatok és fenyegetõzések alakjában.~
10547 XII    |                     alakjában a lengyel koronát kínálja neki. Az egész kép legmagasabb
10548 XIX    |                       pedig hogy átkozzák, hogy kínálják a poklok bosszúálló szellemének.~
10549 XVIII  |                 faltáblának, mely a menekülésre kínálkozó utat eltakarta. - Élve nem
10550 IV     |                 odasúgott neki, mintha tubákkal kínálná.~- Hiszen tudnék csak ehhez
10551 XII    |                        a másik kezében pohárral kínálta ugyanazt a levágott fõt.
10552 XXXIX  |                        karjait, s ajkait csókra kínálva.~S a kedves férj megölelte,
10553 XXII   |                          rád bízom a legdrágább kincseimet: a feleségem és a két fiamat.
10554 XXXII  |                        akkor nyúlt az elrejtett kincsekhez.~Mikor Thököly Imre Teleki
10555 XXI    |                        darab gránitból kivágva. Kincsrejteknek kicsiny. Inkább féltve rejtegetett
10556 XIII   |                      Lám, a német császár egész kincstáráért meg nem tette volna ezt
10557 V      |                   György hagyta a városra ezt a kincstermõ birtokot. Az összes tokaji
10558 V      |                    volna tõle!)~Féltik is ezt a kincsüket a lõcseiek, jobban, mint