1-allam | allan-asztr | aszub-behur | behuz-bocsa | bocsk-cipo | cipoi-csuto | cudar-ecsed | ecset-elker | elkes-elzar | elzav-eszme | eszne-feles | felet-feste | festi-frank | frate-gyeng | gyepe-hamis | hamuj-higgy | hihet-igazo | igazs-jarmu | jarog-kapuj | kapuk-keres | keret-kincs | kind-korul | korut-kurjo | kurre-lekap | lekas-luxur | lyank-meger | meges-megta | megte-montc | montm-nyala | nyalj-ossze | osszp-pallo | palma-pokro | polal-rebeg | rebel-sansz | santa-supra | surlo-szepa | szepe-szuro | szurr-templ | tempo-torna | torny-undor | ungon-vasar | vasba-vilag | villa-zsolo | zsolt-zwelf
bold = Main text
Fezejet grey = Comment text
12093 XXX | nem valók egyébre, mint lekaszálni, fölétetni. - Az egész út
12094 V | csalassék, hanem a midõn õ is lekerül, dolgát végezvén, lássa,
12095 XXXV | ha az udvarra nem akartak lekerülni, a kápolnán, sekrestyén
12096 XXXVII | egyenkint akármelyikünket lekéselni képes, azt nagyon elhiszem.
12097 XIII | hozzád gúnyolni, szidalmazni? Leköpködtek, megdobáltak, röhögtek rajtad.~-
12098 XXVIII | pecsétjét - nem fogadta el a leköszönésöket, hanem arra kérte az urakat,
12099 XXXI | Örök hálára fog vele lekötelezni, tábornok úr. Kegyelmességed
12100 XXI | zárva a szekrény, akkor is leköti a figyelmünket; hát még
12101 II | leszorítva, a nõk fátyollal lekötött, arany csipkés fõkötõkben,
12102 XXVI | onnan az ezredesi lakból leküldött egy ordináncot, hogy menessze
12103 X | vágott, harapott, míg a lélegzete ki nem fogyott.~Ha megdicsérték,
12104 XXIV | közt Zsófia.~A gyermek nagy lélegzetet vett.~- Hát ekkor azt mondá
12105 XXX | Éjjel-nappal tanácskoztak, lélegzethez jönni sem engedtek senkit.
12106 XIII | pupillák felfelé fordulva, a lélegzetvétel mély és horkoló, ez a sopor
12107 XI | aludt mélyen, hosszú, éles lélegzetvétellel.~Léni asszony a gyertya
12108 XXVI | amitõl nem lett okosabb.~- Lélekadta pemákja! - dörmögé Andrássy,
12109 Uto | nagy ember lett, testben, lélekben és rangbeli állásban; híres
12110 XXIV | amíg aludt.~Reggel korán a lélekharang megcsendült a toronyban.~
12111 XL | maga - egy fogoly.~Minden lélekjelenlétét össze kellett szednie, hogy
12112 XXXIII | rám nézve minden kísértõ léleknél.~- Aztán meg az öreg Fabriczius,
12113 XLII | egyike a legnevezetesebb lélektani tanulmányoknak.~Hogy egy
12114 XXVIII | tartott az asszonynál ez a lélekzsibbasztó dermenet, a másik pillanatban
12115 XVIII | a furfangot találta ki a leleményes hajdú, hogy a hátát fordította
12116 V | kis ajtót, s a szenátus lelépegetett a szûk kõlépcsõkön a sanctuariumba.~
12117 XLII | Szerencsétlen asszony! Térj lelkedbe és valld meg a tiszta igazságot.
12118 XLII | átkozott gondolat támadna a lelkedben, hogy ügyünket, amit rád
12119 XLII | nagyobb pokol lesz a te lelkednek, mint maga a gyehenna.~Juliánna
12120 XII | kacaj, csúfolódás egyesíté lelkeiket, mikor így kettecskén együtt
12121 XXXV | Egyenlõ értéket. - Az én lelkemnek is van egy kísértõ réme,
12122 X | követek el, ha kibeszélem, ami lelkemre kötött titok; de kegyelmed
12123 IV | kíntanúk (mártír) lesznek. A lelkesedés szent tüze gyújtogat. „Erõs
12124 X | mikor a csatában a bátrakat lelkesíté, a gyávákat szidta; ha pedig
12125 XV | volt tõle. A mai nap nagy lelkesülését akarta vele megrontani Alauda
12126 VII | is a nyalka kurucok iránt lelkesülni maguknak a bennszülött hölgyeknek
12127 XXIII | könnyebbülés is el volt véve a lelkétõl. Nem maradt számára más
12128 XXII | közt.~Alkudozni kezdett a lelkével. Illik-e, szabad-e felbontani
12129 XLII | csak a tíz körmével tépte, lelki-testi kínlódásaiban. Az asztalkán
12130 XXXV | csakugyan az érzés hozta ide, a lelkiismeret nehéz lidércnyomása. Az
12131 XVI | hitben vagyok, az az én lelkiismeretem dolga! - harsogott vissza
12132 XXXIV | bûnnek? Így festik-e a rossz lelkiismeretet? - Íme, nem csúsz-mász térdepelve
12133 XII | az ember megnyugtatja a lelkiismeretét; ha bûnbe esik, az óra volt
12134 XXXI | No emiatt ne legyenek lelkiismeretfurdalásai, madame. Ez az ember elõbb-utóbb
12135 XXIX | megint a szekérre, s nagy lelkinyugalommal csörtettek a sötétségben
12136 II | akik mint tudósok vagy lelkipásztorok kiérdemelték, hogy a hálás
12137 XIX | elöljáróit: határozzanak azok lelkük szerint, én egy szóval sem
12138 XXII | perzselés foltjai; amint lelocsolta magát az égõ borszesszel.
12139 XXI | bizony még háromszázról is lelõtték a fejérõl a kalapot.~Krasznahorka
12140 XXIV | hogy még a parókája is lemaradt a fejérõl.~Ezzel megnevetteté
12141 XXXIII | másik lépcsőt, azon megint lemehet s ott van, ahol az előbb
12142 XVI | lárma pedig, mely a piacra lemennem kényszerített, támadt tizenkét
12143 XXVIII | addig egy kvaterkára nem árt lemenni a lõcsei híres városházpincébe.~
12144 XXXVIII| most csak Pozsonyba kell lemenniök, s a formaságokat elintézni
12145 XXXII | közé, s mikor aztán a hold lementével elõbújt a hullagarmadából,
12146 XXII | ide vonzza vissza, ha az lemond a véres dicsõségrõl, s elhagyott
12147 XLII | gyöngédséggel és nyugodt lemondással.~Mikor aztán az ítélõmesterek
12148 XXXVI | munkát elvégeztem, örömrõl lemondtam, lelkemet Istennek, fejemet
12149 XXXVII | õt, ragaszkodom hozzá, s lemosom a nevérõl a szennyet; ha
12150 XXXIX | Józsefnek. - A kuruc nevet lemossuk magunkról szappannal.~S
12151 II | alatt; a halmaza a posztó és len kelmének, amiknek a nevei
12152 XIII | szopós gyermekéi. Hozzá len- és selyembogárszál közt
12153 XXVI | Nem vagyok pipás! Töröm a lencséteket! Most itt rostokoljak, mint
12154 XLI | intézzen hozzád, hanem lenézett kevélyen.~Hejh, hogy kidobhatod
12155 XXII | aki õtet fenyegetni meri.~Lenézte az egész emberiséget; asszonyát,
12156 XXX | lecsillapodott, elegáns lengéssel odalebbent a nádor elé,
12157 XX | rácsához a zászlót.~Ott lengett hát egymás mellett a szép
12158 XVIII | hogy a generális ablakából lengõ fehér zászló fegyverszünetet
12159 XII | voltak ott magyarok, németek, lengyelek, franciák; uralkodók és
12160 XXVIII | nincs is a kiejtésében semmi lengyeles; de meg a logikával is tökéletesen
12161 XXII | bajorhoz, poroszhoz, svédhez, lengyelhez, törökhöz! Mind elhagyott!
12162 XXIX | s amint az meglesz, jön Lengyelország felõl a muszka a segítségünkre,
12163 XIX | hibákat. Aki az alagútban még lent van, az mind odafullad a
12164 XXXI | szobában. Nem éppen emberi lények, de azokhoz legközelebb
12165 XIX | kezdte látni ez asszony lényének láthatárát.~Ezalatt megérkeztek
12166 XXXIII | kell a kilincset félkézzel lenyomni, aztán a zárpléhet másik
12167 XXXIV | hajlott. Az érdemei súlya lenyomta a bûneiét. A megtérõt be
12168 XXXV | íródeák a nagy könyvek közé lenyomtatva, hát a másik, hová lesz?~
12169 XXXII | semmi látható és láthatatlan lénytõl nem félõ természetét, mikor
12170 XXXV | jelenlétével kiforgat minden lényünkbõl.~Úgy reszketett, hogy egy
12171 XXIX | nem mondom.~A nap egészen lenyugodott, mérges sugárküllõket lövellve
12172 XXXIV | küszködõnek, s kampósbotjával lenyúlva a horgával megkapaszkodott
12173 XVI | ráfekteti a bírói botját. Azután leoldja a kardot az oldaláról, a
12174 XXXIV | felhatolnia. Itt egy kötelet leoldott a derekáról, s azt a végére
12175 XVIII | fejkendõm! - mond Juliánna, leoldva a fejét beburkoló patyolatot;
12176 XIX | hatásában, amit Andrássy arcáról leolvasott.~- Ha nem vetne elég fényt
12177 XXIX | betyár alak volt, csigákban leomló, fekete hajjal, karikára
12178 XVI | társzekereket, a hordókat lepakolni, szánon leeregetni meg felhúzogatni;
12179 XIX | minden ajtót, mert a saját lépcsõajtaja belülrõl volt zárva, azon
12180 XXIV | udvarra. Az úri lakosztály lépcsõajtajánál szemben találkozott a préposttal.~-
12181 XXI | lakosztályba vezetõ folyosót és lépcsõgádort, amiken keresztül a boltozatos
12182 XXIV | gyomra az erõs papramorgót.~A lépcsõhöz érve már összerogyott a
12183 XLII | kebléhez szorítva.~A vérpad lépcsõi elé érve, még egyszer megállították,
12184 X | Korponay eltávozott, Pelargus a lépcsõig kísérte, s ott bezárta utána
12185 XXV | a Korponayné szállásának lépcsõjére kerülve, sietett látogatást
12186 I | róla alá; a hozzá felvezető lépcsőket díszíti a vadsóska és bodzabokor.
12187 XIII | Történetesen a házkapu és a lépcsõrács kulcsai helyett a ketterhäuschen
12188 XXXIII | túlsó végén talál egy másik lépcsőt, azon megint lemehet s ott
12189 XIII | Felnyitotta a kulcsokkal a lépcsõtornác rácsát, aztán a kapu kisajtaját.
12190 V | tanács ismét felvonul a szûk lépcsõzeten, s amint a kis ajtón a nagy
12191 IV | patríciushoz, ki fél fejjel hátrább lépdegél mögötte:~- Protonotárius
12192 XL | a levelet Viardhoz, azt lepecsételték, s átadták a futárnak.~-
12193 XXI | szegények, akik inkább az éhség lepedõjét rágják, semhogy a nagyurak
12194 XXIV | apámnak. Éjjel kötelet fonok lepedõkbõl, s leereszkedem az ablakból;
12195 XXXI | végrehajtani, a legelsõ lépését azzal kezdje meg, hogy vérpadra
12196 XXXIII | össze.~Ma valami elhatározó lépésnek kell végbemenni.~A kastély
12197 XXXV | hosszában húsz, széltében tíz lépésnél. Annak is csak a déli oldala
12198 XXI | ki találja azt el kétszáz lépésnyirõl? De utóbb bizony még háromszázról
12199 XII | félre tolódott; s õ egy lépéssel odaát volt a szomszéd házban.
12200 XXIV | ragálya a gyermekszíveket lepi meg legkönnyebben.~Ez a
12201 XXIX | gyökönkc friss hajtásai lepik, éjszakai kipárolgásukkal
12202 IV | ilyen idõben! nem bánom, ha lepisszegnek is, illik? nem illik? kimondom!
12203 VI | az asztalnál ülő alak - lépjenek be az urak! Mit állnak meg
12204 XXXI | volt a sereg, mintha csupa lepkebábból pattant volna elõ. S fegyvere
12205 XXXVI | almával, a fejére tette, s úgy lépkedett fel a veranda hágcsóin nagy
12206 XXVII | vele, ha azzal a hírrel lepné meg, hogy most Bécsbe utazott.~
12207 XXXI | ellenség, akit meg akarnak lepni, maga is magyar; a királypártra
12208 III | amelyben Istent dicsérik, „leprosorum ecclesia”; a kelyhet, melybõl
12209 XV | megmutogassa nekik a hajdani leprosusok kelyhét, s más egyéb relikviákat.~
12210 XXII | aki soha többet be nem lépsz egy házba, ahol oltár elõtt
12211 XLI | kimenekülni Sziléziába. Siess! Lépteket hallok, itt ne találjanak.~
12212 XLI | ember folyton kíséri minden lépten-nyomon. - Késő este volt, mire
12213 X | sora elõtt pedig egy lovag léptet végig, aki parancsokat oszt,
12214 XXXV | felajánlani, talán elő is léptették volna egy rangfokkal, ha
12215 XXI | keresztül a boltozatos termekbe lépünk be, akik még kíváncsiak
12216 XII | jutottam hozzá soha, hogy lerajzoljam. No de most éppen ahhoz
12217 XVII(4)| alkalmával, a fundamentom lerakása alkalmával.~
12218 XXXI | magával, azt a kaputornácban lerakatják vele.~Ezen a napon a nyugati
12219 XXX | mint a temetésnél, s azután lerakják szép sorban egymás mellé.~
12220 XIV | lábszárai körül, s azzal lerántják a földre és elnyomják, minden
12221 XV | Alig, hogy a borbélyát lerázta a nyakáról a tábornok, azonnal
12222 XXII | Miklós generálisnak szólt, s lerázva a zúzmarát a kacagányáról
12223 III | Josephus de Alauda, nobilis de Lerchenwald! No, uraim, szenátor urak,
12224 XVI | végigolvasta azt, mint a gutaütött lerogy a székébe, s arcát két kezével
12225 XLII | levelet megtalálja!~Csak lerogyott egy karszékbe az asztal
12226 XXXVI | férfiakat, felszakítá az ajtót, lerohant a lépcsõn, ki az utcára,
12227 XIX | siethetek eléggé annak a lerontásával. Két ember kivételével vagy
12228 XV | visszaverni, a másikkal a lerontott sáncokat helyrehozatni,
12229 XLII | Juliánnát nem bírták a lábai, leroskadt térdére.~Ítélõ bírája vagy
12230 XXIV | cifra pokrócot, amit az lerugdalt magáról, s aztán felkötötte
12231 XV | falai alatt egy éjszaka lesakterozott.~Szerencsére vége is volt
12232 XXVI | ellenség hadállását, és lesbe állni: ez kipróbált kuruc
12233 XII | volna.~Egyszer aztán orozva lesbõl odaszökött a lovag, s elkapta
12234 III | A szép asszonyt ezalatt lesegíté a szánkóból a kísérõ tábornok,
12235 XXX | gondolatom támadt, hogy lesiessek Pálffy bánhoz, aki a felség
12236 XXXIV | fegyverfogásra kész ezerek lesik a jelszót; mind valamennyinek
12237 XXV | mint õ, nagyon hasonlít a leskártolt kártyához, míg a megvásárolt
12238 XIII | Fabriczius elbámulva.~Az a leskelõdõ hölgy odafenn, lélegzetét
12239 XVI | a szája szegletében ott leskelõdött egy kis malícia.~Alauda
12240 XVI | csak be nem lép, sem én nem leskõdöm az ajtaján.~Korponay János
12241 XXIX | felelek. Azt a kurírt meg úgy lesomodorintjuk itt a nádasban, hogy a kutya
12242 XIII | utánam, kis anyácskám. Ne less rám, merre megyek el!~-
12243 XXXVI | kedélyhangulatban pedig lesüllyedt a szibarita kéjmámor tunyaságába; -
12244 IV | látta, hogy mind a ketten lesütötték a fejeiket, a magárahagyatottság
12245 XXIV | dörmögé Miklós, a fejét lesütve, s nem várta, míg hozzá
12246 XLI | hogy mi vár rád? Fejedet lesújtják, ha ezeket nem adod váltságul!”~
12247 XXIX | császár halálának rémhírét. Ez lesújtó hatású lesz.~És Pálffy nádor,
12248 XXXIII | dörög odafenn! Engem már lesújtott egyszer az Isten haragja;
12249 XXX | anyóka, térdéig görbítve a lesunyt fejét.~- Dehogynem! - allegált
12250 XXIX | akadt, csak kötélnek állt, lesunyta a két fülét, s ment, amerre
12251 XXII | megsújtalak vele úgy, hogy te lész az, aki soha többet be nem
12252 VIII | ellenség, az üres jégburkolat leszakadjon alatta; ezt mind elmulasztotta
12253 XXXI | járt, hogy minden virágot leszakaszt, akár pálmafán nyílott az,
12254 XXXV | kinyílt virág volt, azt leszakítá a kertész, s kedveskedett
12255 XXXV | nem vérezte-e be a kezét a leszakított virág?~A levéltárból, ahol
12256 XXXII | minap még a sarkantyút is leszakította a sarujáról.~Pedig ha valamikor,
12257 XXVII | mind.~Rögtön a kocsiról leszállás után, sietett Korponayné
12258 XLI | lett fölötted gyõztes, hogy leszállíthatod katafalktrónusáról, eldugva
12259 XXX | vezérek eskületétele után leszállnak a zászlótartók lovaikról,
12260 XXXIII | végeztem én annál.~- És azután leszállnál egyszál kötélen egy mély
12261 XXXIV | le a seres hordóikat, de leszállni bele csak e század utolsó
12262 XVI | akkor minderre öt percet leszámítva, mire használta kegyelmed
12263 XXXV | megfontolása, az élettel leszámolt nyugalom, hanem az ellentéte
12264 XVIII | táncolni is; a házfödelek leszedésérõl pedig szó se legyen. Holnap
12265 XIX | hogy a háza tetejét rögtön leszedesse: zsindely, léc halomban
12266 XVI | költségére a katonaság által fog leszedetni. Isten oltalmazza a mi városunkat!~
12267 XVI | mindannyian a házaik tetejét leszedjék, hogy az ellenség tüzes
12268 VII | kihirdették, a porkoláb leszedte a lakatokat a vaskalit ajtajáról,
12269 XXIII | olvasd el, mikor egyedül leszesz. Én kérdést sem teszek hozzád
12270 II | omló hajuk nyusztkalpaggal leszorítva, a nõk fátyollal lekötött,
12271 XXIX | falra aggatott képeket, leszótagolta a kés hegyével felkarcolt
12272 XXIV | megcsókolgatá szelíden.~- Ha ti jók lesztek, akkor nem megyek el - suttogá
12273 XXXII | elsõ májusi fagy itt is leszüretelt; annál több volt a hernyó,
12274 X | a habját s megülepedett, leszûrte azt szépen az ezüst kannácskába,
12275 XIII | császár asztaláról mind letakarítom a csemegéket.~Eltûnt, meg
12276 X | fõkötõvel, azt azután még letakarta fehér patyolatkendõvel,
12277 XXV | valami lámpás, ernyõvel letakarva, mely éppen csak az elõtte
12278 XXXII | hegyoldalban a turzások, letarolt erdõk aljában kõtörmelékbõl
12279 XXVIII | urat, hogy amikor engem letartóztat, a fejével játszik!~- Az
12280 XXXVIII| zaklatások megszûntek, a letartóztatott fõurakat és nemeseket szabadon
12281 XLII | felemelni, amilyen mélyre letaszít haragja.~Juliánna arca,
12282 XXXI | valamit elõkeresek.~Korponayné letelepedett a pamlagra, s a kis kapucinusmajommal
12283 XXXIV | világosságot a sátorban, ahol letelepedtek. Most „beduinsátornak” hívják
12284 XXIV | együtt. A fogadott böjt ideje letelt, elkezdõdött megint a borivás,
12285 XXXIX | ha a második mézeshetek leteltek, akkor bocsássa fel kegyelmed
12286 XIX | mint ezt a hitvesi fátyolt letépem a fejedrõl! A fiadat nem
12287 XIII | lefekteté a medvebõrre, s letépett róla minden ruhát.~A leány
12288 XXXVIII| négylevelû lóherét, hanem letépi bokrétának azokat a haragos
12289 X | uram még erõsen állt, hát letépik. Te tudod jól, hogy Czelder
12290 XXII | kicsavarták a kezébõl, a kardját letépték az oldaláról, a csuháját
12291 XXXIII | villámoktól elzárkózva.~S ott letérdepel eléje.~- Miért jöttél ide? -
12292 XV | protestánsok. A pápisták ellenben letérdepelnek ima közben. A tábornok úrnak
12293 XXI | az ostyepkájuk pedig sajt létére oda se néz egy-két tavasznak,
12294 XXVI | lövéssel homlokon találva, leteríteni; a tavalyi bocsok egyikét
12295 XXIV | hárságy volt, medvebõrökkel leterítve; az egyiken aludt Ferenc,
12296 XXXI | békeszerzõdésnek, aminek a létérõl õ tudomást sem tartozott
12297 XVI | család az Idvezítő sírba letételét, míg a Scwaib család ellenben
12298 XXXI | aztán jobban megérlelve letett róla: annak a pártfogása
12299 XXX | tisztek, akik még tegnap letették a hûségi esküt, a szathmári
12300 I | a nõi jellemet, amelynek létezését tagadni nem lehet, megérteni
12301 XXIV | Látszik valami, amit eddig nem létezett érzékek ismernek meg. Jön
12302 XVI | nézve minden a városban létezõ alattvalóink iránt gyakorlandó
12303 XVII | volt a város védelmének létföltétele.~De honnan jött a víz ebbe
12304 XXIV | fogod majd, édes öcsém, letisztítani az Andrássy névrõl azt a
12305 XLII | fájdalmat meggyógyít.~Juliánna letörlé könnyeit, s aztán csendesen,
12306 II | örökítenek meg: egy halálfõ letört gyertyával; - két átlyukasztott
12307 XXXVI | báránybõrsüveggel egy perc alatt letörülheti az egészet.~Amíg a többiek
12308 XII | Dologba került a könnyeit letörülni, s helyre engesztelni a
12309 XII | atavis edite regibus).~Azzal letörülve hímzett inge ujjával az
12310 VI | Ez valóban helytelen. Letorkolták az embert stb.~De Hortisnak
12311 XXVI | voltam. Eztán is én tartom a létrát.~Andrássy vállat vont, mint
12312 XIX | Magyarország iránt, s aztán hozzon létre egy üdvös egyetértést József
12313 XV | uramtól azoknak mûvészi létrehozói felõl.~- Mondják, hogy a
12314 XII | azt egyesült tehetséggel létrehozta, hogy egész életére kölcsönös
12315 XXXIV | megváltottál, aki nélkül veszve lettünk volna, nem ezzel váltottad
12316 XXX | rendek, a karabélysorok, a letûzött zászlókkal, odább meg más
12317 IV | jelvényét.~Amint azt fölvették, leülnek a szenátor urak az asztal
12318 XXI | gyönge kis teremtéseket leültessék egy dohos könyv mellé, s
12319 XVI | fáradtam el - tiltakozék a leültetés ellen Czelder Orbán. - Hiszen
12320 XXXVII | A dobsinai jégbarlangba leütött istennyila nem gubahította
12321 XXXI | azt mondták rá: „Ugyan jól leütötte!”~Tehát nem hitszegõ módra
12322 XXX | nem ütik le a fejét, mint leütötték a kézsmárki bíróét! - De
12323 VII | el, a feje irgalom nélkül leüttetik.~Hajh, ha ezt a törvényt
12324 XIV | ezeknek a nyomában.~Korponay leugrott a nyergébõl, hogy összevissza
12325 IX | történik vele, hogy haja levágatik, s maga a városból kitiltatik.
12326 XXXII | bíráknak megosztozni, tehát levágatták Fügedynek a fejét, az övét
12327 VI | alkonyatkor pedig, haja levágatván s feje tollkoszorúval ékesíttetvén,
12328 XLII | káplánnak. ~A hóhér egy ollóval levagdalá hófehér nyakárul azokat
12329 IX | volt, mikor Bezerédy fejét levágták, azért, mert áruló lett.
12330 IX | volt: akkor a feje lesz levágva, s holtteste a vesztõhelyen
12331 XXXV | egészen elégett már, a kapcsai leváltak az izzó papírlapok egyenkint
12332 XVII | Fabriczius János, a gazdag Levante-kereskedõ a távol Olaszországból hozatott
12333 XXIV | kõbetegség ellen; a birsalma leve, minthogy a gyümölcse bolyhos,
12334 XXIX | galuskákkal együtt a tejfeles levében, odaállította azt bográcsostól
12335 XXXV | reggel megjelenni az uralkodó levée-jén, s megkérdezni: „Hogyan
12336 XII | tulajdonképpen nem is étel; csak sült levegõ.~Az óra pedig éppen tizenkettõt
12337 X | árnykép tűnik elő a vastag levegőből, s hogy még jobban hasonlítsanak
12338 XXIV | van mit keresni odafenn a levegõég párázatai közt?~„Patientia =
12339 XXII | ösvényében!”~Miklós a szabad levegõn magához tért a nagy dühébõl.
12340 XXXII | nyomán a tudós világ égékeny levegõnek tartotta, ami a felhõk súrlódásától
12341 XIX | meglepetéssel olvasá az átadott levélbõl a császári tábornoknak azon
12342 XLI | papírhamvakat és mind egy levélborítékba gyûjtötte.~...Künn az ajtó
12343 XXX | nekik, hogy ami abban a levélborítékban volt, az a császár halálhíre! -
12344 XXVI | kezekörmekaparását ismerte fel a levélborítékon.~No iszen elképzelte, hogy
12345 XLI | aranyfonállal összekötött levélcsomagot.~Egyet kivéve (azt, amit
12346 XXII | kitörült sor, hanem a férj levelében!~Egyszer csak kitárul a
12347 XXIII | nevezi magát, hogy férje levelébõl megérthette, miszerint az
12348 XXXIV | nem írtam alá az elbocsátó leveledet, elébb meg kell alkudnod
12349 XXXIV | esküvésben, a hatalmasok pecsétes leveleiben. Hány férfi, hány fõvezér
12350 XL | nap alatt itt lesznek a leveleid. Addig szépen otthon maradj
12351 XXXIV | tárt karral fogadjuk. Itt a leveleik a kezeinkben, áhítattal
12352 XII | az egyik lapján az album leveleinek.~A megfordított lapján pedig
12353 XL | ily perduelliót bizonyító leveleit nekem kezembe adandja, hát
12354 XXVII | mint Juliánna az ajánló leveleivel a rettenetes halállal adott
12355 XXX | lovag -, mármost bárcsak a levelem is elõkerülne, adnék érte
12356 XXXI | Krasznahorkára.~A donációs levelének a kihirdetését pedig csak
12357 XXX | János Rákóczinak azzal a levelével, amit már a király halálhírének
12358 XXXVI | kezeibe futott össze. Õ levelezett a mágnásokkal. A krasznahorkai
12359 XXIV | reszketett már a keze a levélírónak, s a szemei kápráztak, úgy
12360 XXXI | szép tündérnõ, akkor egy levélkét hagyott az asztalon.~- Kérem,
12361 I | bodzabokor. A déli nap csak a levélszõnyegen át vet zöldes félderengést
12362 XXXV | István soha adós nem volt. A levéltáram régiségei közt van egy sajátkezû
12363 XXXV | lesz. Azt megtehetem.~A levéltárhoz, ha az udvarra nem akartak
12364 XXIV | mehet ki azokkal együtt az õ levélvivõje is.~Azért várta olyan nehezen
12365 XXIV | aranyat. Azt add majd a levélvivõnek. Vigyázz, hogy meg ne találják
12366 XII | el szegénykét? - kérdé a levente.~A hölgy felnézett rá még
12367 II | sereg legdaliásabb alakja, s leventei délcegségre még fejedelemnek
12368 XXXIV | férfinak összeröffenni! Leventeség ez? A hitves asszonyát a
12369 XXVII | akik a magyarok erõszakos leverését kívánják, s akkor ismét
12370 XXXII | Zrínyi-Nádasdy-összeesküvés leveretése után egy odvas fából nézte,
12371 XXX | másként, mint a kurucok teljes leveretésével. Az egész kuruc hadsereg
12372 XVI | hiúzprémes bírói kalpagot is leveri a fejérõl, ami aztán arra
12373 XXIII | Ez a rémjelenet lábáról leverte.~A frajjának azt is megmondta
12374 IV | láttam már egyszer sáfrányt a levesben; tudom, hogy mire jó. De
12375 IV | Andrássy generális uram levesét, de Rákóczi fejedelem egész
12376 XIII | Megállj még! Kössük batyukba a levetett leányruháidat, ezeket is
12377 XVI | Megszûnik sírni.~Akkor feláll. Leveti a bírói palástját, odateszi
12378 XXIV | rogyott az ágyára. A cseléd levetkõzteté, betakargatta.~- Ne félj,
12379 XXIII | Amellett a Felvidékrõl levezetõ szoros utakat is megszállatta,
12380 XXXIV | Annyi kincs, hogy minden itt levõnek jut belõle cepelni való.~-
12381 XI | értekezhetett volna az ablakban levővel nyakmeredés nélkül. Itt
12382 XL | idejött, a férje birtokainak a lezárolás alóli felmentéseért; a fõúr
12383 XVIII | nyugtalankodnak - mondá az, s egy csók lezárta az álomterhelt szempillákat
12384 XXIV | öltöztetve; ajkai, szemei lezárva, két keze, összetéve a keblén,
12385 XXXIV | gyertyát.~Addig, amíg a lezuhanó sziklák robogása hangzott,
12386 XXXIV | s alant a barlangban a lezuhant tömérdek sziklatömeg.)~S
12387 II | szabadságharcok történetében.~lI. Rákóczi Ferenc korszakában
12388 XVIII | körülhímzett patyolat fejkendõ libeg-lobog a reggeli szellõben, békességet
12389 XXXI | repkedteti az iratrongy libegõ pilléit: - a halál boszorkánypilléit.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
12390 XXXIV | a tátongó örvény fölött libegve, lassan alászállott, arcát
12391 IV | szónokok. - Így pedig „duplex libelli dos est” (kettõs haszna
12392 XXXIV | Azt pedig honnan venni? A „libertás” rézforintoknak még az anyamintáit
12393 XXXV | lelkem is megszabadul az õ lidércétõl.~Ez az egy érzõ húr maradt
12394 XXIX | tüneményes láng táncolt; lidércfény, bolygótûz: a mocsárvilág
12395 XXXV | ide, a lelkiismeret nehéz lidércnyomása. Az asszonyszív csupa babona.
12396 XXIX | villogtak, jobban mint a lidérctûz, jobban, mint a „Pásztorcsillag”:
12397 VII(2) | sein Treüber wanst raus - Lieben Hons Mechl! ihr krikt Satesfatium,
12398 IV | ketten is felugrottak a liga tagjai közül: Trux és De
12399 XXXII | mentén, embermagas virágtermõ ligetet verve föl a völgy lankaságán,
12400 XXXII | volt egy gömbölyû asztal lignum sanctumból, annak a teteje
12401 XXXV | Victoire de Mastric, Feu de Ligny, Celimene, Grand Turque.
12402 X | kell lenni? - suttogá forró lihegéssel. - Hatalmas úr lesz belõle
12403 XIV | erõsebb dózisban hevesen lihegve hozzá: „Kedvesem, aranyom,
12404 XXXII | sûrûjébe, ahonnan annyi lik-luk vezet hegyoldalba vájt tárnák
12405 XXXV | szegfüveket nem adnám a Bourbonok liliomaiért, sem a római pápák aranyrózsáiért.
12406 XV | szaracénfejét, a jezsuiták napját és liliomát, a karthausiak egyszarvúját
12407 IV | ellen, miszerint a tanács limitatiója mellett õkegyelmének a háztartásához
12408 XXXIX | amilyen rebellisei voltak Lipótnak és Józsefnek. - A kuruc
12409 XXVI | közbeesõ állomáson, holott Liptó-Szent-Miklósig is eljuthat még.~Annál nagyobb
12410 XXVIII | Vág mellékén vezet végig, Liptón, Szepesen át Lõcséig, onnan
12411 XXI | tetézve állt a gabona és liszt; a régi magyarok annak is
12412 XVI | megszállott Lõcse számára küldött liszt- és lõporszállítmányt becsempéssze
12413 XXII | nagy magtár ajtaját, meg a lisztes hombár ajtaját, meg a mészárszék
12414 X | kezét hátratartva (azok lisztesek, sõt tésztások voltak, nem
12415 XIV | betűnél!)~Az ő lőporos és liszteszsákos szekerei dübörögnek ott
12416 XXII | várban, és minden kanál lisztre. Nem tarthatok itt mást,
12417 XXVI | pedántériával húzta elõ a littera „C” alá sorozott csomagot,
12418 XXI | misét tartani, parodiázva a liturgiát vidám cimborák társaságában.~
12419 III | ködmenes eszkimó hajt; a litvániai szánkó felhajló orrát aranyozott
12420 XXIX | mintha ruggyantából volna, lóbálódik a rajta járó teher alatt;
12421 XLI | fölé tartá. A papír lángra lobbant, hagyta azt égni a végsõ
12422 XXII | papírrongyok egyszerre vérvilágosan lobbantak fel a sötét pinceboltban,
12423 XXXI | hogy nem érezte õ meg a lobogásáról! Hogy felejtette õt ottan
12424 XXXIII | villámtól felgyújtott fenyõfák lobognak, s azt az istenharagot,
12425 XIX | Érsekújvár védelmét, aligha lobognának mai nap a zászlóink a bevehetetlen
12426 XXX | ezrednél a századoknak külön lobogóik, amiknek csíkjai azon ezredek
12427 XXX | csüggnek a zászlónyeleken a lobogók a „pro libertate” aranyfakó
12428 XXIX | vágtatásnak, csak úgy duzzadt a lobogós ingujja, mint két fehér
12429 X | a piacon csak az õrtûz lobogott, a ketterhäuschen árnyékát
12430 XXII | álló arcokra sírbolti fényt lobogtatott,~Krampampuli annak a pokolitalnak
12431 XXIV | lobog; nem látod?~A szél lobogtatta a toronyablakban a kitûzött
12432 X | hatalmas farakás lángol nagy lobogva. A tûzhely padkáján pedig
12433 X | világítana meg, s annak a lobogványánál tűnnek elő a ketterhäuschen
12434 XXIV | az életvilágosság utolsó lobogványával jár együtt, kezdé magában
12435 XLII | szeplõs gebe egy összegöngyölt lóbõrt hurcol maga után, ami kötéllel
12436 X | szorítok egy kis helyet a lócácskán, míg a pogácsa kisül. Hát,
12437 XIX | ruhácskái rendbe voltak rakva a lócácskára, a kis süvege az asztalra
12438 XXVI | emelkedett volna ki a karos lócájábul.~- Beste lélek karaffia! -
12439 IV | Sáfránykérdés a tanácsban~A lőcseieknek bizonyára van okuk dicsekedni
12440 XXVIII | végig, Liptón, Szepesen át Lõcséig, onnan le Kassára. Tokajnál
12441 XVIII | otthonos serfõzõ konyha; ami Lõcsének büszkesége, s törvénnyel
12442 XXIV | apámnak a levelét hozta Lõcsérül. Az szokott velem játszani
12443 XXIV | kisfia a királynévízzel locsolgatta az arcát. Emlékezett rá
12444 XLII | rogyott össze.~Mikor életre locsolták, s ismét eszméletéhez tért,
12445 XXXVII | óráig engedi magát vízzel locsoltatni, míg feléled, hát ez egészen
12446 XXX | kör képviseli a L. S.-t (Locus Sigilli).~- Mármost hát
12447 XXIII | toffanával és Hecaténak, Locustának minden mérgeivel itatta
12448 XIX | kerekes székével együtt úgy lódította el maga elõl, hogy az meg
12449 XXIX | se lássa. Egyszer aztán lódobogást hallott közeledni. Kisietett
12450 VIII | legjobban dicsérték.~- Már most lóduljanak kegyelmetek a dolgukra! -
12451 XXXI | elõtt átrándult Kézsmárkra Löffelholtzékhoz.~Löffelholtz tábornok, egy
12452 X | azért ment oda Czelder Orbán Löffelholtzhoz?~- Ha komolyan akarna Andrássy
12453 XXV | idehozza õket a köpenyege alatt Löffelholtznéhoz. A beavatott doktor a maga
12454 XXV | hanem hárman: Korponaynén és Löffelholtznén kívül még Blumevitznek a
12455 XXXI | szállásán már nem találta Löffelholtznét. Doktor Cornidestõl megtudta,
12456 XXV | kedves barátném? - fordult Löffelholznéhoz. - Nem volna-e nekem célszerû
12457 XXII | juthat el; Miklós olyat lök rajta a bal kezével, hogy
12458 X | Vigyázzon kegyelmed, fel ne lökje azt a tepsit, ami már tele
12459 IV | elhallgatás, mindig egyet lökött a térdével bíró uram térdén,
12460 XXIX | lenyugodott, mérges sugárküllõket lövellve végig a háromfelé vágott
12461 XXIV | tépett szilánkjait.~Erre a lövésre az apa elborultan takarta
12462 XXVI | anyamedvét volt szerencséje, egy lövéssel homlokon találva, leteríteni;
12463 XXIV | által a várudvaron. Csupa lövészek. Lovasságra itt nem volt
12464 XXIV | apámfia tette volna ezt, fõbe lövetném érte!~- Tedd azt az én fiammal
12465 XV | elõ, mindenféle ütõ, vágó, lövõ eszközökkel; hangosan kiáltozva,
12466 XXIV | s a saját gyermekeivel lövöldöztetem meg.”~- Jézus Mária, irgalmazz! -
12467 XXI | mire szolgálhattak.~Ezekkel lövöldöztette célba a krasznahorkai vár
12468 XXIV | tanultatok ma egész nap?~- Célba lövöldöztünk a kis ágyúnkkal. Aki célba
12469 XXIV | van az ellennek, oda ne lövöldözzön. A toronyban ez a zászló
12470 XXVIII | Weine nicht mein lieber Löwe.”~- Mi a mendergetett mennykõnek?~-
12471 XXXIV | amik virágot, madarat, lófarkat, csipkézetet mímelnek; áttört
12472 XXX | tisztességes árban, minden lõfegyverért kap a tulajdonosa hat rénes
12473 XXIX | zöld moha, mellette fehérlõ lófejek, ökörkoponyák, állatok maradványai,
12474 XXXI | kegyelmed azt a mostani nagy lófuttatást a feleségem társaságában
12475 XVI | kérdé Fabriczius.~- Az nem logikai következés - mondá a zászlótartó.~-
12476 XXXVIII| nincs, hanem a körülmények logikája.~Az almás szekérre delegált
12477 XXVIII | semmi lengyeles; de meg a logikával is tökéletesen ellenkezik,
12478 XXXVI | szélére legelni, hanem a lógós tüzes, fiatal paripa volt,
12479 XXXII | volt a hernyó, azok úgy lógtak le hosszú pókfonalaikon
12480 XXXVIII| elõidézze az erdõbõl a hanyag lóhajtót, a hintó belsejébõl két
12481 XXIX | húzatta, s aztán onnan a magas lóhátrul adta oda a százaranyas tekercset
12482 XXIX | versenyfuttatóján: - egy egész lóhosszával - meg a maga hosszával.~
12483 XL | hûségüket contestalni, a nagy lojalitási kórusban a kegyelmed kérelme
12484 IV | nem „guló”, se nem római Lollia Paulina, hanem az egyszerû
12485 XXX | el; a zúzmarától csillogó lombok lankadtan csüggnek alá a
12486 XIX | ócska vásznak, talán zászlók lomja között.)~Hadsereget verõ
12487 VII(2) | kővel a szomszéd Hanslija, Lomnicból: ezért az apa fiastól panaszra
12488 IX | obsoletum statutumokat hagyjuk a lomtárban; holmi pellengérre kiállítás
12489 XV | maguk ágyúiból victoriát lõnek a talpasok.~- Ugyan mit
12490 XXV | hozzá intézett kérdésre per longum et latum, olyan bõbeszédûséggel,
12491 XXIV | hintó és a várkapu elõtti lonka között. Õ is felismerheté
12492 XXIV | Hogy megnõtt azóta!~Amint a lonkán állók megpillanták Andrássy
12493 XXIV | a kapu elõtti emelkedett lonkára, ahová egyenesen vezetett
12494 XXIV | kellett teneked rosszul lõnöd a célba, kisfiacskám?~A
12495 XIX | azon keresztül folyvást lopakodik be a német a városba.~Õ
12496 XXXI | kettõ. Nehogy árulással lophassa meg a várost az ellenség
12497 XXXI | átkozott vártán, hogy el ne lopják a várost, de majd rendelek
12498 XII | meg akarta egynehányszor lopni a rajzolt képet, felszökve
12499 XXX | aztán lábhegyen settenkedve lopódzott a benyílóig, a befelé tárt
12500 XIX | Mi van a zsákodban?~- Lõpor van benne! Odahajítom a
12501 XXXVIII| bizonyos expedícióval, a lõpor- és élelembeszállítás végett,
12502 XVI | kegyelmed csak akkor tudta meg a lõporfelrobbanást, mikor a pukkanás hangjával
12503 XIII | több valami három mázsa lõpornál, meg egypár láda töltött
12504 XIX | kézzel-lábbal! Ez a te lõporod nem más mint vaspor, amilyennel
12505 XIV | három első betűnél!)~Az ő lőporos és liszteszsákos szekerei
12506 XV | puskaport! Most robbant fel a lõporostornyunk.~- Hozott helyette Korponay
12507 XVI | vetteté fel árulásból a lõporraktárt.~Csak Fabriczius nem tágított.~-
12508 XVI | számára küldött liszt- és lõporszállítmányt becsempéssze a városba.”
12509 XVI | el, mennyi élelmiszert és lõport hozott be az ostromlott
12510 XIX | Czelder Orbán a szétdúlt lõportoronynál támadt rés elõtt állítá
12511 XXIX | váltott.~- Hát a „gyíh te lopott, tolvaj hajt!” útja? - dörmögé
12512 V | fel a Kajafás akonájábul lopóval (a tokajit csapra ütni sacrilegium!)
12513 XXXVI | akárhány labanc muskétásezred lopózik is be azalatt a várba, akármi
12514 XIX | császári katonaság a fõkapun lopózott be, az õröket megvesztegetve.
12515 XXX | soha egy gombostût el nem loptak.~(Gombostût az igaz, hogy
12516 XXX | mérgesen a lovag.~- Azt sem lopták el! Minek adta az úr a boszorkány
12517 XXXIII | fel a szobájában; majd a lõrésen kiabálva ki a kocsisnak: „
12518 XXXIII | világosságot, azonkívül három lőrésforma szűk ablaka, egyik szögletében
12519 XV | hadnagy volt ott, a kis Serédy Lõrinc, ki igen bizalmas viszonyban
12520 XXIX | la - dörmögé az öreg, a lórul leszállva. - Hol van az
12521 XXIV | vége megérinté az ágyúcska lõserpenyõjét, a lövés elpukkant, de az
12522 XXXII | piacot benõtte a bogáncs, a lósóska, az utcai kút kankalinjárul
12523 III | magával. Az irámszarvas elõtt lóstat a tollbokrétás kengyelfutó;
12524 XIX | így eszerint az az egész lõszerkészlet, amit õ arra tartogat, hogy
12525 XLI | utazik, mert annak minden lószerszáma úgy tele van rakva rézcsattogókkal,
12526 XLI | felfejtette vele a majcot.~A lószőrtöltelék közül elővonta az aranyfonállal
12527 XXXI | ezredest; aki három hét óta lót-fut a felesége után elõre-hátra
12528 XXIV | fülembe kiáltott! Mikor lõttem, megkapta a szívemet a kezével.~-
12529 XVI | hurcolta a dragonyosokat: lóvá tette õket; el hagyott nekik
12530 XXIX | aranyam?~- Én adok kendnek a lováért százat.~- Isten áldja meg
12531 XXXI | telegrafkelephez hasonlatos lovagban, de azért mégis türtõztesse
12532 XII | a hitetlenség beszélt a lovagból: csak jól esett neki rémületbe
12533 XXX | számra meghaladó fényes lovagcsapat: Károlyi Sándor vezér, a
12534 XVI | átsietett a szobájába Belleville lovaghoz.~- Hát hogy vagy? - kérdé
12535 XIX | visszautasítás helyett, lovagias udvariasságból számlál elõ
12536 XXXI | azonkívül pedig sokkal lovagiasabb ember, mint hogy énnékem
12537 XVIII | meg lehet szegni, csak a lovagiasság parancsait nem.~Élete, saját
12538 XIII | Juliánnának eszébe jut a hû lovagja, akit iderendelt erre az
12539 XV | hármas halmon álló páncélos lovagját, a Lánghok öntépõ pelikánját,
12540 III | kérdé a hölgy kísérõ lovagjától.~- Más dolgom van, mint
12541 III | A legközelebb mellette lovagló dalia Andrássy István báró,
12542 XVI | fajdkakashoz hasonlítja, lovagmódra visszatorlom.~(- Ne erõltessük
12543 XXIX | nagylelkûen átengedé a merész lovagnõnek a saját karikás ostorát,
12544 XXXV | szeressék egymást, ma ki ne lovagoljanak, mert erõs szél fú; játsszanak
12545 XIX | hogy Du Près de Belleville lovagra nem számíthat, kérem, tekintse
12546 XI | bántatlanul.~- Nem. Belleville lovagról ne mondja azt senki, hogy
12547 XXX | takarmánykérdés. Az utazóknak lovaik is vannak. Szénának, zabnak
12548 XXVI | csak egy abrakot adtak a lovaiknak. A relais a következõ állomáson
12549 XXX | leszállnak a zászlótartók lovaikról, s leütik a földbe a zászlónyeleket;
12550 XXIX | dohogott az öreg. - Hogy a lovaimmal nekivágjak a vármegye gátjának,
12551 XXXVII | sátorfát, s igyekezzünk a lovainkhoz eljutni, mert Kézsmárk ide
12552 XXVI | Andrássy István gyors erdélyi lovaival késõ délután érkezett meg
12553 XXXII | tartott együtt a kocogó lovakkal, s aközben mindenfélérõl
12554 XXIX | gátjának, hiszen mind az öt lovamnak a bõrét hoznám haza a hátamon.~
12555 X | nélkülözhetek, a kocsis, aki lovamról, s a prefektus, aki a fiacskámról
12556 XV | ezredes kapitányára, maga lovára vetette magát, s hazaügetett
12557 X | oszt, s aztán leszáll a lováról, a kantárját a kísérõ lovászának
12558 III | tábornok, anélkül, hogy a lovárul leszállt volna.~Beszélhettek
12559 XXX | szétoszló nemzeti sereg lovasai, akik a keleti országrész
12560 XIV | kapva a lovát, odavágtat a lovasaival a legsűrűbb tömeg közé;
12561 XLI | egy Pozsony felõl vágtató lovascsapat utolérte a szekeret.~Korponayné
12562 XVI | ahol az ókapun kiindult a lovascsapatjával.~- Jaj! Ne kezdje kegyelmed
12563 X | soká leszek én már kuruc lovashadnagy.~A nõ egyszerre abbahagyta
12564 X | eltûnt a köd fátyolába a lovashadsor árnyékképe, a piacon csak
12565 XXIX | fényére.”~Juliánna a fiatal lovashoz fordult most.~- Hát fiacskám,
12566 XXIX | A sötétben utánok jövõ lovasnak valamelyik résbe bele kell
12567 XXX | már többet tizenháromezer lovasnál, a gyalogság a várakba bezárva
12568 X | karéjban felállított kuruc lovasok első sora, csak mint árnykép
12569 XXIX | oldalpillantást vetett a fiatal lovasra. Igazi, eredeti betyár alak
12570 IX | reked Korponay János, a lovassággal együtt, vagy ott hagyja
12571 XX | oldalon felállított kuruc lovasságnak és a polgárhadnak.~És akkor
12572 XXIV | várudvaron. Csupa lövészek. Lovasságra itt nem volt szükség. Külön
12573 XXXI | kövezetére.~Ekkor felzendül a lovasságtól körülvett tér közepérõl
12574 XVI | kapitánynak a nevét, aki a mi lovasságunkat a convoi elé vezeti?~- Azt
12575 XXII | csapórácskaput, s beeresztették lovastól együtt.~A kék huszárok közül
12576 X | lováról, a kantárját a kísérõ lovászának adja, s maga a Thurzó-ház
12577 XI | értettek semmit. Amíg a lovával közöttük toporzékolt, addig
12578 XXIX | De jó, hogy már meg vagy lõve!”~Az asszonyok nemsokára
12579 XXXVIII| Hahaha! Andrássy! Az én Lovelace-om! Az remetévé lett, könyvet
12580 VII | imádójával szót váltson, lúdbőr fusson át a testén a szép
12581 X | Pelargusnak az egész teste végig lúdbõrözött. Õ értette e mondás fenyegetõ
12582 XXIX | felkölté mély álmából a nagy lúdgágogás.~- Hu, mi a mennykõ! - kiálta,
12583 XXVII | megjött az óra, amikor az ér lüktetése halkabb lesz. Itt a forduló
12584 XXXIV | utánozza a zuhatagot, a lugast, a szõnyegeket, nem kellenek
12585 XV | ezeket a képeket Cranach Lukács festette-e, vagy Dürer Albrecht?
12586 XV | hogy a belsejében Cranach Lukácstól festett passió-képek vannak.
12587 XXV | disputálnak, hogy ki volt nagyobb, Luther-e vagy Kálvin?~Utoljára Juliánna
12588 XXV | vakbuzgó volt a tábornokné. Egy lutheránából convertált pápista úrnõ!
12589 VII | lakóházul, a helyén pedig a lutheránusok építettek templomot később.)~
12590 IV | életnagyságú képe volt, amit a lutheránussá lett püspök aranyozott bronzrámába
12591 XXXI | színeik voltak, a bútorzat luxuosus és luxuriosus, amely két
12592 XXXI | a bútorzat luxuosus és luxuriosus, amely két szót gyakran
|