bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

12593 X      |                                    Ne sírj, kis lyánkám, ne félj!~            Minden
12594 XXXI   |                         csinált... egy ártatlan lyánkát, ki hozzá gyermekül ragaszkodott,
12595 IV     |                         annak is volna elég más lyuka -, hanem az, hogy mi itt
12596 XXIX   |                         a pokolban, az átkozott lyukas hidatokon. Beleesett a hézagba,
12597 XVII   |                     mint hitetlen Tamás, minden lyukba bele nem dugta az ujját.
12598 XIX    |                         de úgy törték magukat a lyukhoz vissza, hogy az volt a boldogabb,
12599 XXXVIII|                       odakiált nekik:~- No, hát má nasságos asszonykák, nem
12600 IV     |                 határozatot, hogy tehát a város macelluma egészen rendelkezésére bocsáttatik
12601 XIII   |                       és hozzák át az electrica machinát. Kegyelmed studiosus, látott
12602 XXVI   |                         volna, ha valami bolond mackó a szép asszony kedvéért
12603 XXXII  |                         nyakába keríté a fekete macskabõrbõl varrt palástot, s beült
12604 XVIII  |                        fényben sugárzik, mint a macskáé.~Lassan morzsolgatta a fogai
12605 XXXII  |                         a vállán, s a mennykõ a macskaszõrt nem szereti. Hanem azért
12606 XXIX   |                    fátyolozva.~- Karsamadiener, madám! - kiáltott oda neki gúnyos
12607 XXXI   |                   igazán örömet csinálok vele a madame-nak, ha a kuruc vezért futni
12608 XXII   |                       az Isten nevét, az éneklõ madarak fogják azt tenni.~- Ne disputáljunk
12609 XXXIV  |                      képletekkel, amik virágot, madarat, lófarkat, csipkézetet mímelnek;
12610 XII    |                   hasonlított a kacagáshoz és a madárdalhoz, végigdalolta a gúnyverseket.
12611 XXXI   |                    nemesít meg: legyen kettõ.~A madárember pompásan tud fecsegni, jó
12612 XXX    |             fecskefarkban végzõdõ rongyokkal? - Madárijesztõk! - Valamikor zászlók voltak,
12613 XXXI   |                       Ugyan mit kap ezen a csúf madárijesztõn?~- Hát azt én tudom.~- Furcsa
12614 XXIX   |                         fellegbontó napsugár, a madárkiáltástól, békabrekegéstõl még a szathmári
12615 XIII   |                     üres kalitkát. - Kirepült a madarunk!~Keresték lámpással, felhányták
12616 XXVII  |                fajulhasson el. Ki ismerne rá a „madonná”-ra, ha egyszer csak felkapná
12617 XII    |                         at avis edit e regibus (Maecenas atavis edite regibus).~Azzal
12618 XXXVI  |                félistenné alakult át, ha a szép maenade ölelte meg, lett belõle
12619 XL     |                       egy hõsköltemény telne ki magából. Nekünk azonban csak azt
12620 XIII   |                        végzek. Meg ne ijedj itt magadban. Senki nem tud rólad. Mulasd
12621 XVI    |                  kardját is elvetted, ott van a magadé mellett.~- Hát nem álmodtam
12622 XXXVI  |                    beszélsz vele, csak azután a magadéról. Megmondhatod néki, hogy
12623 XXI    |                       kell tartani annak, aki a magáéhoz buzgón ragaszkodik. Hisz
12624 XXXIX  |                        maradni, de azt gondolom magamban, (ne haragudjál meg érte
12625 XXIX   |                         mind a kettõnket.~- Nem magamért vagyok megijedve. De mi
12626 XL     |                     idõt és egérutat nyerjen.~- Magamnál nem tarthaték ily veszedelmes
12627 XXXV   |                          Csak azzal próbálgatom magamon, hogy élek-e még, hogy keresgetem,
12628 XXVIII |                 becsület az államügyeknek: de a magánbecsület, s különösen a katonatiszti
12629 XXXV   |                    felesége lakott, s ahonnan a magánkápolnába lehet jutni. Akinek bejárata
12630 XXXIX  |                         egy más világban volna, magánkívüli gyönyörben, míg egy hideg,
12631 VIII   |                          Az iskola sarkánál egy magános férfi bukkant ki az utcából,
12632 XXVIII |                         került, amíg a városban magánosoktól drágán megfizetett fogatot
12633 XXXII  |                       õserdõk, amiknek döbbentõ magányában a medve és a vadkan tanyázik,
12634 XXXV   |                        is szivárogtak ki elzárt magányából. Ezeket meg a gazdatisztjei
12635 XXXI   |                 megnyilazott szarvas. Kereste a magányt, hogy tanácsot üljön magával,
12636 IV     |                        lesütötték a fejeiket, a magárahagyatottság érzetében elvesztette bátorságát,
12637 XXXVI  |                     csak méltó párod vagyok?”~A Magas-Tátra már a háta mögött maradt:
12638 IX     |                       fejjel látszott egyszerre magasabbá lenni; míg a kuruc tábornok
12639 XXII   |                    szemben álló gyöngéd nõalak, magasabbnak látszott, mint õ.~Zsófia
12640 XXXIV  |                       módok. Aztán oltárt emel, magasat, széles grádicsokkal. Nem
12641 XXXIV  |              meg-megrepedezve, hogy citerázik a magasból aláhulló jégkristályok permetege
12642 XXII   |                       hallgatózott.~Az átelleni magaslaton nyitva volt az ajtó, mely
12643 XXIII  |                        Andrássy Istvánt arról a magaslatról alá, ahová hõstettei emelték.
12644 XXVI   |               szerelemnek, mily végeláthatatlan magassága a megbocsátásnak volt ezekben
12645 XXX    |                   hozott levélnek, engedjen meg magasságod pár napi haladékot nekem,
12646 XXVIII |                     kegyelmed elindul?~- Adná a magasságos ég, hogy azt tennék. Vajha
12647 XXXII  |                  gyantával, azon volt egy ember magasságú kalitka üveglemezekbõl,
12648 XIX    |                            Nem vagyok érdemes a magasztalásokra.~- Nem végeztem még be!...
12649 XXV    |                        Itt aztán elkezdte Huszt magasztalni, de nem a poprádi korcsmárost,
12650 XXXVII |               elkövethette volna. Ti járjatok a magatok útjain, én megyek az enyimen.
12651 XI     |                         nem lehetett a kalandos magaviseletét a sok botrány miatt eltűrni -
12652 XIX    |                     hever most a Fleischerthurm magazinjában, ócska vásznak, talán zászlók
12653 XVI    |                    magát és az egész puskaporos magazint a levegõbe fogja röpíteni. -
12654 XXXVII |                        készen. - Hogy a bûnbánó Magdolna egyszerre vad fúriává alakuljon
12655 X      |                infámisság?~- Nem tõled, hanem a magisztrátustól. Egy Korponay Jánosnét ilyen
12656 XXXVI  |                         túl.~Amennyi viharnak a magját ez az asszony jártában-keltében
12657 XLII   |                         még betöltetlen: - és a mágnási rang!~Talán csak tréfa ez?~
12658 XXXV   |             tipografiában.~Rettenetes gondolat. Mágnásnak, hõsnek könyvet írni. Hisz
12659 XXIII  |                      volt szokva, hogy az urak, mágnások, generálisok nem is nagyon
12660 XXXVI  |                    futott össze. Õ levelezett a mágnásokkal. A krasznahorkai siker után
12661 VIII   |                     fiát szidni deákul. - Oh tu magnus capenasum! stultum caput.
12662 XXI    |                    kényszerítsék olyan dolgokat magolni, amikre soha semmi szükségük
12663 XXXVI  |                        végzett! Elvetette azt a magot, amibõl a fegyveres dandárok
12664 XXII   |                    pince ajtaját, azután a nagy magtár ajtaját, meg a lisztes hombár
12665 XXII   |                         váralján. Kiüríttetem a magtáraimat, s berendezem számukra szállásnak.
12666 VII    |                        kurucok iránt lelkesülni maguknak a bennszülött hölgyeknek
12667 XVIII  |                         Jó lesz, ha megmutatjuk magunkat az ablakban a híveinknek -
12668 XVIII  |              összelabancozni. Hiszen mi hagyunk magunkkal beszélni.~- Nekem csak a
12669 XXIX   |                        nem jó lenne tenni, mert magunknak csinálnánk bajt vele. Inkább
12670 XXXIX  |                          A kuruc nevet lemossuk magunkról szappannal.~S oly õszintén
12671 XXX    |                      mint ma.~- Így van ám az - magyarázá a gazda tudós jártassággal -,
12672 XV     |                 vizsgálta meg apróra az oltárt, magyarázatokat véve Alauda uramtól azoknak
12673 XXVI   |                   kereste, míg talált ki valami magyarázatot.~Juliánna eszesen óvatos.
12674 XXVIII |                            Ahelyett természetes magyarázatul tevé hozzá:~- A futárt csak
12675 XV     |                      lett, s folyvást zavarta a magyarázgatásával a lelkész úr szép prédikációját.~-
12676 XVI    |              gondolatját, olyan szépen el tudta magyarázgatni a kuruc uraságoknak kinek
12677 XV     |                    másikba dugta össze a fejét, magyarázgatva a Görgeyek fanyûvõ vademberét,
12678 XXVIII |                      két óra hosszat beszélt és magyarázott, Andernach lovag az Isten
12679 XV     |                  katedra alatt olyan fennhangon magyarázták egymásnak: hogy ez itt Józsué;
12680 XXXIV  |                        pedig hevesen hadonázva, magyarázva, s a bíró mellét ugyan ütögetve,
12681 XV     |                        betûket, amik az emléket magyarázzák. Utoljára kivette a papnak
12682 I      |                   fészke; egyike azon kis számú magyarhoni váraknak, amik még nagy
12683 XXII   |                          Hát honnan jössz Fáraó magyarja?~- Megkövetem alássan, Lõcsérõl.
12684 V      |                         Péter cár jóindulatát a magyarokhoz ezek tartották fenn.~Azért
12685 II     |               megtartották, minden más egyébben magyarokká lettek.~Elõkelõik nem nyárspolgárok,
12686 XXIX   |                 kénytelen minden hadait kihívni Magyarországból, s amint az meglesz, jön
12687 XXXVII |                            Nemcsak a mienk: fél Magyarországé. Az egész összeesküvés kapcsai,
12688 XXVII  |                    vagyok segíteni azokon, akik Magyarországról hozzám folyamodnak pártfogásért,
12689 XLI    |                     valamennyi szekeresnek, aki Magyarországtól Sziléziáig a közlekedést
12690 XLII   |                   elhoztam az ítéletednek mását magyarra fordítva, hogy megérthessed,
12691 XXXV   |                         érvényben: „Ne bántsd a magyart!”, a kard lapjára beedzve.~-
12692 XXXV   |                       az, hogy tartsa meg a kis magzatomat. Az én fiam is úgy sínylõdik,
12693 X      |                      oly fanatikus odaadással a Mahomed paradicsomában, mint Pelargus
12694 XVII   |                  kutatólámpást!~Lõcse városának maig is fennálló bástyatornyos
12695 XXVIII |                         a szájára; hanem teljes májából lehordta az egész lõcsei
12696 XLI    |                       ollót, felfejtette vele a majcot.~A lószőrtöltelék közül
12697 V      |                        klasszikus nyelvén, hogy majdan odalenn elmondhassa azt
12698 XLII   |                       tekintsen abba a tükörbe. Majdnem azt kérdezte, ki ez a szép
12699 XXXVI  |                         holnap neked! Egyszer a majmon van a sor, másszor a medvén.”~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
12700 XXI    |                      pompázott; csak a gyönyörû majolikakemencék tanúsítják, s egy-két régi
12701 XXXI   |                tetteinkben a családi eredetet a majomtól, követelhetjük, hogy ugyanazt
12702 IV     |                       fõjegyzõnek -, most paulo majora canamus. (Nagyobbról daloljunk.)~-
12703 XV     |                         kapitány uram eleget.~- Majornak tiszteld, öcsém, mától fogva.~-
12704 XXX    |                 Juliánnát és Krisztinát.~Õk még Majthényban ebédeltek meg, a gazdag
12705 XXX    |                   elvonultak az úton; - addig a Majthénynál álló szekértábor nem indulhatott
12706 XXX    |                     kévét senki!~Az út mellett, Majthényon túl, egy nagy rozstábla
12707 XXXII  |                        se volt a fákon; az elsõ májusi fagy itt is leszüretelt;
12708 XII    |                      öledben tartani.~S ezúttal makacsabb volt az eldermedése, mint
12709 XLII   |                mondhatom meg. De bizonyos, hogy makacsságod díját az egész családod
12710 XVI    |                        lovagnak:~- Ha a vádlott makacsul megtagadja a feleletadást,
12711 XXXIV  |                       mi szépen süthetjük itt a makkot, mert az én Zsiga bátyám
12712 XI     |                 cynoglossum, hanem jó nagy adag mákony.~ ~
12713 XII    |                         hogy az a három hiányzó mákonylabdacs alighanem az õ sereskancsójába
12714 XXIX   |                     kérdé fogai közé szorítva a makrapipát.~A hallgatást feleletnek
12715 XXV    |                    ércvíznek csak egy beléhulló mákszemnyi kavics kellett, hogy kristállyá
12716 XXIII  |               dervisgenerális, hogy ha csak egy makulányi írást is ki mer hozni az
12717 XXIV   |                        az Andrássy névrõl azt a makulát, ami rajta esett! - biztatá
12718 XXXII  |                   arckifejezése a tehetetlenség makutyi mélaságába lágyult bele,
12719 XV     |            halálordítását is elnyomja, akiket a Malach-Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára,
12720 XVI    |                         mondta Fabriczius egész maláciával, azonban a szája szegletében
12721 XLII   |                    tagja az asszonynak.~- Isten malasztja szállja meg lelkedet! -
12722 XXII   |                       abba a házba, ahol az égi malasztot árulják: hát te kész vagy
12723 V      |                        apostolok õk, akik ilyen malaszttal teljesek.~Leghátul a keresztászokon
12724 XXV    |                    szállást tartanak.~Itt van a maleficium!~Egy asszony helyett kettõ
12725 XVI    |                         ott leskelõdött egy kis malícia.~Alauda uram el nem hagyta
12726 VIII   |                 városból.~- Kérem szépen - súgá maliciózus kímélettel Alauda. - Ez
12727 X      |                       úgy hívják, hogy kávéõrlõ malom. Az csinálja azt a sajátságos
12728 XV     |                    Reichenburgok özönvíz elõtti mammutjait, a Máriássyak hármas halmon
12729 XXXIV  |                         amit a szív kíván, hozd mámorba, tedd õrjöngõvé, hogy kövessen
12730 XXVI   |                      hát van Poprádon medve?”~A mancsokat odaadták az asszonynak,
12731 XXXV   |                         emlékeibe, olyan mint a mandragoragyökér, hogy sír bele, ha erõszakkal
12732 XXVII  |                    ajkaihoz a kristálypoharat a mandulatejjel.~- Ki van itt? - kérdé a
12733 XI     |                kisfiától maradtak itt. Egy kézi mángorlóval mind szépen kitéglázta õket.
12734 XXV    |                     replika, hogy aki a hûségét manifestálni akarja, térjen meg azonnal.
12735 XXXV   |                   hozzám!~„Kip-kop”, hangzott a mankó, „klip-klap” hangzott a
12736 XIII   |                        jöjjenek utánam.~Azzal a mankóit a hóna alá kapva, maga elöl
12737 XVIII  |                     amint az becsámpázott hozzá mankóival. - Ne keress számomra semmi
12738 XIV    |                      felismerve a kapitányt két mankójára emelkedék, fejét a vállai
12739 XI     |                       azzal hóna alá véve a két mankóját, sebes tempóban ellógázta
12740 III    |                          s tovább evezett a két mankójával.~- Micsoda dolog az a kétfejû
12741 XXXVI  |                  FEJEZET~A várt jutalom~Amilyen mankón tipegõ anyókául jött be
12742 XXXV   |                   hiszem, hogy öreg lehet, mert mankóra támaszkodik.~- Vezesd ide
12743 XXXI   |                       ég, ott vihar következik. Mankós lábú hadastyánok dörmögték
12744 XXXV   |                    görög ruhás anyóka eldobta a mankót a kezébõl, s délceg, sugár
12745 XI     |                    sánta ember támaszt, aki két mankóval jön. - A doktor érkezik.~-
12746 XI     |                         a német mondja: „An den Mann dressiert.”). Ha valakit
12747 XXXVII |                 bujdosik már régóta egy veszett manó, egy másik „kifizetett ezer
12748 XIX    |                     lerajzolva, kegyelmed saját manupropriájával, míg ugyanannak a hátlapja
12749 XXVIII |                         spuriusuk jönne, hogy a mappát vegyék a kezükbe s cirkalommal
12750 XXII   |                        hogy ez a mostani aligha maradandóbb nem lesz a többinél), s
12751 XXXII  |                       Aztán a titokteljes árván maradás, amirõl nem volt szabad
12752 XXVI   |                      most is hû hozzá.~Nem volt maradása tovább.~Úti iszákjából elõkeresé
12753 X      |                      címet találjon a közelében maradásnak, beállt a házához, a kisgyermeke
12754 XI     |            kémszemlészetre küldi a generális, a maradékot kidobjuk magunk az ablakon.~
12755 XXVII  |                        Rákóczi-párti Andrássyak maradnának számkivetve, elítélve, hogy
12756 XXX    |                    éjszakára mégiscsak itt kell maradnom ebben a boszorkányos hajlékban.
12757 XXXV   |                     nyújtá kezét Juliánnának.~- Maradunk ezentúl igaz jó barátok.~-
12758 XXXI   |                      kelepcébõl; õ pedig magára maradva, foglyul esett; úgy vitték
12759 XXX    |                       vagy kapituláció alatt, a maradvánnyal könnyű lesz elbánni. S akkor
12760 XXX    |                         négyszögû terén; utolsó maradványa annak a hadseregnek, mely
12761 XXX    |                        kerülõt kellett tennie a máramarosi hegyi utakon keresztül.~
12762 XVIII  |                     Hogy a törvényszék árulónak marasztalja el, s pallos vágja le a
12763 XXVII  |                       bölcsessége sem bírta itt marasztani ezt az egy életet, akire
12764 XXXV   |              vendégfogadásra.~- Igen köszönöm a marasztást, de ebédre a váraljai plébánosnál
12765 X      |                     amit elvállalt? S többé nem marasztotta, nem kísérgette lágyító
12766 IV     |                        a negyedik, a méhser‑, a marcafánk- és viaszgyertyatételeknél
12767 IV     |              katonáinknak a kenyere, fügével és marcipánnal tartjuk ki õket. Más módját
12768 XIX    |                   kámvájából.~Amint aztán a két marcona férfi betört a konyhaajtón,
12769 XXV    |                     négycsövû pisztoly?~Ezzel a mardosó féreggel vágtatott vissza
12770 XLII   |                   valami eldugott cédula vagy a margóra írt jegyzet? Nem talált
12771 III    |                   széles, tehénorrú, bivalnyakú marha megérti ezt az ismerõs szót
12772 IV     |                         protonotárius elkezdé a marhahúson. Exorbitans kvantum volt
12773 XXIX   |                    áthajtani azt a lovat, azt a marhát, ami gazdát cserélt - az
12774 XXIV   |                         coeleste, sem a balneum Mariae, minden theriacok, julepek
12775 VI     |                 napfényre hozta; aki a hatalmas Máriássy család kezéből a várostól
12776 XV     |                    özönvíz elõtti mammutjait, a Máriássyak hármas halmon álló páncélos
12777 XXVI   |                       elõ nem keresett neki egy máriást a tarsolyából.~Akkor aztán
12778 XLI    |                   Sziléziáig elszállítsa.~Mikor Mariathalból, egy etetés után, továbbindultak,
12779 XLI    |                         szekér a másikat.~Egész Mariathalig jutott már. Útközben megalkudott
12780 X      |                  gyermekkel is tótul beszélj, s Marinkának nevezd. - Ne sokat búcsúzzunk.
12781 XXIX   |                       hogy mirõl van szó.~- Hát máris megvan! Teremtuccse derék
12782 XIV    |                  soporem artemisialem: - oscula mariti. - Specificum. - Probatum
12783 IV     |                      mindennap.”~A harangöntõ a markából dörmögé e szavakat:~- Hiszen
12784 XX     |                      annál kegyetlenebb volt. A markával úgy tett a szíve fölött,
12785 X      |                         azután egész öntudattal markolászta végig férje karjait, azokat
12786 XI     |                        a kezei saskeselyû módra markolásztak az ágyruhákba és vánkosokba,
12787 XVI    |                        oldaláról, a kardkötõt a markolata körül csavarja.~- Megyek
12788 XVI    |                   Fabriczius egyenes pallosának markolatára tette kezét oly fenyegetõ
12789 XIII   |                       oldaladon, tedd a kezed a markolatjára; nem érzed, hogyan melegít? -
12790 XVIII  |                        hegyét és a könyökével a markolatkosarára támaszkodott, hidegvérrel
12791 XIII   |                      egyenes víkardját jobbjába markolva, kilépett a kapubolt alól.~-
12792 XXX    |                       selyemkendõjét a nyakán a markomba kaphatnám.~Szegény asszony!
12793 XXIX   |                       nevetni; a szerényebbek a markukba fojtották a kiprüsszenõ
12794 XIII   |                     nagy ökölkosárral) voltak a markukban, s megszorították a lovagot.~-
12795 XXXI   |                   hadtestnél. Blumevitz felment Mármarosba, ahol még az utolsó kuruc
12796 XVI    |                       du Près chevalier de Haut Marne, et Montcarlier.~- Kérem:
12797 XIX    |                       törõdik ezzel?~S hogy még maróbb, szívetetõbb legyen a célzás,
12798 II     |                            a három nyilat tartó marok; - a mezítelen gyermek a
12799 XII    |                         egy gazdagon aranyozott marokin táblájú, türkizekkel kirakott
12800 XXXV   |                    cifra táblájú akad a kezébe, marokinba kötve, türkizekkel kirakott
12801 XXXI   |                    kezében hánytorgatott írást, marokkal szórja azt arra felé, ahol
12802 XVI    |                     megszorongatta a kezét, két marokra fogva, mintha össze akarná
12803 XXXV   |                       már nem is fájhat semmi?~(Márpedig szép asszony! lõcsei fehér
12804 XXXVIII|                sisakvirágokat, aminek kelyhében Mars, sisakjában egypár fehér
12805 XXXV   |                     nagyon megszokták az udvari marsallok minden reggel megjelenni
12806 XXVI   |                         guardiába?~- No igen. A marschroutát illetõleg.~- De hát ahhoz
12807 XLII   |                        kincseket adtál a lángok martalékául. És még most is úgy vagy,
12808 XXVI   |                         dobsinai barlang: kóbor martalócok menedéke. Ezt az utat erõs
12809 XXII   |                        törökkel, tatárral, cseh martalócokkal: az özvegyasszony kezébe
12810 XXXI   |                       várost az ellenség vagy a martalócság”. Mikor az egyik kaput kinyitják,
12811 XXIII  |                     úrasszonyától, hát szurokba mártatja, s úgy égetteti meg. (Hiszen
12812 II     |                szõlõtaposó kád, a benne táncoló martiális, kalpagos daliával; egy
12813 XVI    |                        a veres foltok, mint egy mártírdiadém; kezében a hosszú kard,
12814 XXIV   |                         nem költi senki. S ez a mártírnõ el tudta titkolni a fájdalmat,
12815 XXXV   |                rosszabbat szenvedett, mintsem a mártírok. Az a csodaalak, aki még
12816 XXV    |                    poprádi korcsmárost, hanem a mártírt, s védelmezte azt, mint
12817 III    |                        van, de „még nem múlt el Martius Idusa” - felelt rá a tudós
12818 XIII   |                    senki sem tölti a Luts patak martjai között.~Belleville lovag
12819 XXXIII |                   kellett neki hozzá, hogy abba mártogassa, mint a cvibakot a csokoládéba!~
12820 XIX    |                   akiknek a szívét forró olajba mártogatják.~- Hahaha! Két bolond egy
12821 XVI    |                   generális kövekre éhezett. Ma márvánnyal traktálnak meg bennünket.)~
12822 XXX    |                     szaggatta a fõzõkanállal.~A márványarcú hölgy azonban õt figyelmére
12823 IV     |                        Dobzse, dobzse!” Ha az a márványba faragott kép, aki két sarkával
12824 II     |               kiérdemelték, hogy a hálás utókor márványemléket emeljen hamvaiknak.~ ~
12825 XXIV   |                       Miklós, messzirõl nézve a márványfehér arcra, melynek a halál felséges
12826 XVI    |                        bírt. A mindenféle színű márványkoloncok domborművei a szentírás
12827 XXI    |                      erõszakkal lehántolt falak márványküszöbökön nyíló folyosókat mutatnak,
12828 XVI    |                    Jézus ábrázolata a Zabeyerek márványlapján az ősapa önfeláldozását
12829 XXXI   |                     födélzetek vannak, ólommal, márványlapokkal fedve. Fölül mind erkélyekkel
12830 XVII   |                       elöljárókat Fabriczius, a márványmedencéhez, melynek szélérõl bõven
12831 III    |                         ütött a botja végével a márványpadlóra, hogy még azt sem tudja
12832 XXXI   |              íróasztalon a hátrafelé nézõ Venus márványszobra, az íróeszköz zománcozott
12833 XII    |                       még a sírja fölé állított márványszobrát is kényszerítenék Andrássy
12834 XXX    |                         narancsszínû dolmányok, más-más színû nadrágokkal és csizmákkal,
12835 XLII   |                         elhoztam az ítéletednek mását magyarra fordítva, hogy
12836 XIII   |                          Az az én gondom, senki másé.~- De az enyim is, lovag
12837 XI     |                       vagyok, de az orvost nem. Másért is szükségem van a recipéjére.~-
12838 XXXVIII|                         ebben a parasztruhában, másféle öltözet pedig nincsen velem.~-
12839 VII    |                   Rettegte a vaskezét mindenki. Másfelől azt is tudták felőle, hogy
12840 XIX    |                      sehol.~Ha itt nincs, akkor máshol kell neki lenni a háznál.
12841 XXVIII |                        rettegett apácaköntösben máshová sem nyerhetett volna bebocsáttatást.~-
12842 II     |                     egyiptomi gúla szelvénye, a másiké tömör kapunyílások rendét
12843 XXV    |                         fehér kesztyû, holnap a másikén. Az emberi észjárás ki van
12844 XXVIII |                      elveszett, készülni kell a másikhoz.~Betakarta a halott arcát
12845 X      |                      még holdvilágosabb lett, a másiknál pedig kigyulladt; ugyanazok
12846 X      |                          hiszen kirontja vele a masinának a fogait.~S azzal kikapva
12847 XXXV   |                         brigadérosa lett volna, masírozhatott, amerre neki tetszett, több
12848 XV     |                        uram, csak a polgárõrség masírozik fel a templom elé a Te Deumra,
12849 XIX    |                  rémüldözött, mintha meg akarná másítani a szörnyû nagy fenyegetést,
12850 XXVI   |                    értesíteni arról, hogy miért másította meg a szándékát.~Errõl a
12851 XXX    |                        most már nem végződhetik másként, mint a kurucok teljes leveretésével.
12852 XIII   |                     vesztegetve az ellenségtõl: máskülönben nem is lehetséges, hogy
12853 XXIX   |                       ha nem ébredt.~- Átkozott máslása! Hogy elaludtam tõle!~-
12854 XXIX   |                   garatját, ha a karcosunkat is máslásként öntögette fel rá.~- Hát
12855 XXII   |                        a karcost, õ adott nekik máslást.~Aztán az egész napot azzal
12856 V      |                   elfogyasztani kötelesség; azt másnapra fennhagyni nem szabad.~A
12857 VIII   |                       Amit mondtam, megmondtam. Másodbíró úr, hajtsa végre a parancsot. -
12858 XLII   |                 elsõfokú tortúra nem használ, a másodfokút is kell alkalmazni.~Korponaynénak
12859 III    |                         már nem fiatal ember, a másodikért pedig azt nem, hogy még
12860 XXVIII |                      archaeologiai értekezést a másodiktól, hosszúakat, természetesen,
12861 XXV    |                         Löffelholtzné tökéletes másodlata volt asszonyi kiadásban
12862 III    |                        látogatója a templomnak, másodmagával; a másik egy kis hároméves
12863 XXXIII |                         hagysz; s ha magad nem, másokkal öletsz meg.) De arra az
12864 XLII   |                   mondott, nem akarta az igazat másokra kivallani.~Ezért halálra
12865 XXXV   |                         tyúkszemet kapott a sok másolástól. „Triplex philosophia” lesz
12866 XXXI   |                   fordít.~A szathmári békekötés másolata volt az az írás. A szél,
12867 XLII   |                    fiacskám vár!~S azzal minden másra-támaszkodás nélkül, gyorsan felhágott
12868 III    |                        Egyrészt áhítatosságból, másrészt pedig azért, hogy az új
12869 XXVII  |                         vele beszélni.~De annak mással volt beszéde mostan.~Imádkozni
12870 XXII   |                       Ne oda „tüled”-re (balra) másszál fel a Jákob lajtorjáján,
12871 XXXV   |                   Royale, Artamene, Victoire de Mastric, Feu de Ligny, Celimene,
12872 XII    |                        a másvilágon (hogyha van másvilág?), s feleljen helyetted
12873 XLII   |                        titkot magaddal viszed a másvilágra, lappangó tüzet hagysz itt
12874 XXVII  |                    ember rámutat: íme, ez már a másvilágról került vissza, ahol az Isten
12875 XXXI   |                         melléállnak, a labancra másznak: azt is csak eljöttek megnézni,
12876 XVI    |                    fõbíró -, miután kegyelmed a matematikai kérdést ilyen jól megoldá;
12877 IV     |                  összevegyülnek Jacoponi Stabat Materének melódiái a Rákóczi-nóta
12878 XVI    |                      absolutus baccalaureussa a mathesisnek, hogyan lehet az, hogy amidõn
12879 XXIV   |                   voltak írva: „Az én szeretett mátkámnak, Serédy Zsófiának, ajánlom
12880 XXIII  |                    olyan hegyet nem rak, mint a Mátra, s a döghalom tetején az
12881 VII    |                      kérdőre vonni, hogy melyik matrikulába van bejegyezve a házasságuk.
12882 XXXI   |                     instáns néppel. Jámbor öreg matrónák álltak és üldögéltek, írásaikkal
12883 XXI    |                      találunk benne, a hesperis matronalist, mely megmarad kerti virágnak,
12884 XXVIII |                sertéseket vásárol, majd meg egy matyó fuvaros, aki sót szállított
12885 XX     |                    többé kása~            Kinek Maulwurf sírt ása! - Hahaha!~- Mit
12886 II     |                         a fõtemplomnak egy nagy mauzóleum. Ez idõ szerint legféltettebb
12887 XIII   |                        maradt több valami három mázsa lõpornál, meg egypár láda
12888 XXXIX  |                    kérek belõle, se ecettel, se mazsola szõlõvel többet; hazasiettem,
12889 XXII   |                     pokolitalnak a neve. Fügét, mazsolát, kalmusgyökeret dobáltak
12890 VI     |                       császáriak részére állva, mazur csapatjaival végigpusztította
12891 XVI    |                     okos fejedet! Azok a bolond mazurok! Csakhogy kiszabadultál
12892 XII    |                 Horatiust, mint a csurgói diák: Me coenas, at avis edit e regibus (
12893 XII    |                     Királyi vendéget! A „regina mea-”t.~S megint csak ott volt
12894 II     |                        hajdúi; szepességi fiúk, mecenzéfi huszárok; üstökbe font hajuk,
12895 VII(2) |                    Nachprs Hänsl aus Holmus hot mech mit an grussen Stein gejukt. -
12896 VII(2) |                        wanst raus - Lieben Hons Mechl! ihr krikt Satesfatium,
12897 XII    |                       csak a gerendáról lefüggõ mécses.~Krónikánkból tudjuk, hogy
12898 IV     |                      gesta, Alauda uram -, négy mécset minden ablakba.~Az illuminátió
12899 XVI    |                         a mellcsatjain, ökölnyi medáljain, míg a fekete patrícius
12900 XXIII  |                        mentekötõért egy drágább medályért elcserélik a régit, s vele
12901 XXIII  |                    gyémántos nyakláncon ökölnyi medályt fityegetnek, fejedelmek
12902 XXII   |                    eltartva azt magától, hogy a medence lángja jobban belévilágítson,
12903 XXII   |                      vaskalánnal merít a lobogó medencébõl, s tölti az égõ italt a
12904 XVII   |                    hegyi folyamocska olyan mély mederben halad el a város alatt,
12905 V      |                        a lépcsõn, s belépett in medias res.~Még csak akkor dalolták
12906 XIII   |                        Én elismerem a kegyelmed medicináinak a virtusait; de nagy kérdés,
12907 XXIII  |                 számukra, küldj nekik akószámra medicinát, rendelj tüzelõ fát a kemencéjükbe,
12908 XXXV   |                 elsorolni valamennyit; Apelles, Medor, Daon Royale, Artamene,
12909 XVIII  |               felöltözötten szokott aludni, egy medvebõr bundával betakarózva.~Amint
12910 XXIV   |                      két egyszerû hárságy volt, medvebõrökkel leterítve; az egyiken aludt
12911 XV     |                  asztalon; az eldobott kehely a medvebõrön; egy rózsaszín szalag a
12912 XIII   |                       érezheté.~Ott lefekteté a medvebõrre, s letépett róla minden
12913 XXXI   |                        Ott jönnek már! Az az! A medvebõrsüveges!”~Még csak a medvebõrsüvegét
12914 XXXI   |                    medvebõrsüveges!”~Még csak a medvebõrsüvegét látni, de majd nemsokára
12915 III    |                        a bakról valóságos fehér medvebundás, fókabõr ködmenes eszkimó
12916 XIV    |                        én megeszlek benneteket, medvecukor alakjában támadtok fel az
12917 XXVI   |                     öregúr. - Vannak ott akkora medvék, mint az úr maga. Ha meglátja,
12918 XXXVI  |                     majmon van a sor, másszor a medvén.”~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -~
12919 XXVI   |                          A tábornok az elejtett medvének csak a mancsait hozta el
12920 XXXI   |                    generális a poprádi erdõkben medvére vadászik. No ha õt nem,
12921 XXVI   |                      megízlelni, milyen lehet a medvetalp kocsonyája. Most egészen
12922 XXVI   |                  babérral, meg szerecsendióval, medvetalpkocsonyának. Talán több vendég is érkezik
12923 XLII   |                        írást az üvegszekrénybe; meg-meg elõvette, újra elolvasta.~
12924 XXX    |               szekértömeg közt poroszkál elõre, meg-megakadva a torlaszban az ekhós szekér
12925 XXXIV  |                       végig, vaskampós botjával meg-megkapaszkodva. Térdeire kötött vaskarmokkal
12926 XXXIV  |                   kondulnak meg a jégkolosszok, meg-megrepedezve, hogy citerázik a magasból
12927 XIV    |                     hazamehetnek. A rárohanókat meg-megszalasztja; de aztán a helyére megint
12928 XXVI   |                  rákócziánusokra, aki föltétlen megadást fog követelni, s senkinek
12929 XXXVII |                       volna ki bele a fogad, ha megadod neki.~- Kölyök! Ne tarts
12930 XVIII  |                       használta apraja-nagyja a megadott engedelmet, s volt hegyen-völgyön
12931 XXII   |                         érkezett a várkapu elé, megadva a szokásos jelt a kürtjével,
12932 XXXI   |                       az az ember, akit érdemes megajándékozni a saját fejével. Nem fog
12933 XVI    |                       hogy elõre lódult bele. A megajándékozottak szépen meg lehettek ijedve
12934 XIX    |                      diktált erre; de Blumevitz megakadályozta benne:~- Mielõtt válaszolna
12935 XXV    |                   báróné.~- Két báróné? - szólt megakadva Andrássy. - De hát ki az
12936 XXVIII |                        zöld asztal mellõl, hogy megalakítsa belõlük a hadi törvényszéket,
12937 XXII   |                      rajta végig. Ez a szó az õ megalázása volt. Dölyfösen emelte föl
12938 XXXIII |                       kapujai alól elkergettek? Megalázni azt a dölyfös hadat, amelyiknek
12939 XV     |                    bõséges ideje van Ezekiásnak megalkudni Zebaottal az asszírusok
12940 XLI    |                Mariathalig jutott már. Útközben megalkudott a fuvarossal, hogy õt egész
12941 XXVI   |                kémszemlészet, hogy a haditervét megállapítsa. Ismerte már a terepet egészen.~
12942 XXXI   |                    inkább asszony volt, semhogy megállhatta volna, hogy mikor azt mondják
12943 XVI    |                      keresztbe tett lábbal meri megállítani ez a Flandriából idetévedt
12944 XLII   |                   lépcsõi elé érve, még egyszer megállították, hogy a törvényszék jegyzõje
12945 XVI    |                        evésre gondol!”~- No hát megálljatok, majd megtanítalak én benneteket,
12946 XI     |               kikönyököljön, és az ablaka alatt megálló férfiszeméllyel hivalkodjék,
12947 XX     |                 lándzsahosszra találkoztak, ott megálltak, lábhoz ereszték a puskát,
12948 XXXI   |                     eleitõl fogva rendületlenül megállták a hûséget, s itt õrzék a
12949 XXXVIII|                   öltözeteim, majd itt Poprádon megállunk a Husz apó vendéglõjében,
12950 XLI    |                         János kéziratai voltak. Megannyi magyar előkelő főúr, a legtöbb
12951 XXXI   |                      hogy „ebbõl ne egyél, mert megárt!”, hát azt meg ne kóstolja.~
12952 XLII   |                        kiálta fel:~- Te makacs, megátalkodott asszony! Menj hát vesztedbe,
12953 XLII   |                       Elszörnyedtek a példátlan megátalkodottságon. Ehhez hasonló megtörhetlen
12954 XXXIV  |                           Ne hozd elõ, mert még megátkozom az órát, amikor született.~-
12955 XIX    |                            mondá elszörnyedve a megátkozott nõ férje.~- Tiszta már!
12956 XXX    |                         a fejét. Az az ember õt megátkozta.~- Verjen meg az Isten a
12957 XXXI   |                         gyermekül ragaszkodott, megátkoztatott a saját apjával, s az átokból
12958 XXIV   |                     takart földet, ezt a vérrel megáztatott földet, amelynek kerekségén
12959 XLI    |                 verfluchter Pintye Gregor meg a megbabonázott kantár!”~Hasztalan lett
12960 XXX    |                    asszonynak, akinek a szemeit megbabonázták, a többi meg mind csak ilyen
12961 XXXIII |                        el felõle. Akkor tehát a megbánása is igaz.~- Hát most miért
12962 XXV    |                         Majd kijózanodnak, majd megbánják!~Hanem az asszony számára
12963 XXXIII |                      meg a többiekét is. Igazán megbántad, hogy oly átkozott árulást
12964 XXXIV  |                         bevallom. Hogy vétkemet megbántam, azt bizonyítja az, hogy
12965 XXXVII |                          így megsérteni. S ha a megbántásért az asszony záporkönnyekre
12966 XXXV   |                      akit életében én annyiszor megbánték, aki énmiattam többet és
12967 XXXV   |                        s megint rendbe szedte a megbántott papirost, s nyugalmat erõszakolt
12968 XXII   |                  összefonva karjait a mellén.~- Megbántotta kegyelmed az Istent, a népet,
12969 II     |                      elõkerült az új.~Nagyon is megbecsülte ezt a várost mind a fejedelem,
12970 XXX    |                        a zöld szín hiányzik (ez megbélyegzõ volt); a kalpagok, kucsmák,
12971 XXIV   |                   reszketett a láztól.~- Látod, megbetegítettelek azzal, amit mondtam! - rebegé
12972 XIX    |                       hagyva. Amaz a kíméletlen megbírálás: ez a feltétlen hódolat.~
12973 X      |                        bízva; mintha tudakolná, megbírja-e, amit elvállalt? S többé
12974 VI     |                        Táti, ne káromkodj, mert megbírságolnak - suttogá a háta mögül Wencezlauz
12975 XVIII  |                     készen van a teljhatalom és megbízás a császár nevében?~Trautsohn
12976 XXIX   |                        Kancellár õexcellenciája megbízásából van szerencsém ezen stafétát
12977 XXIX   |                    Krisztina csak elhûlt erre a megbízásra.~- Nos! Csak nem bánt talán
12978 XIX    |                      ifjú József király azzal a megbízással küldé õt Rákóczi Ferenc
12979 XXIX   |                hajtottál te már ennél merészebb megbízást is végre. Emlékezzél csak
12980 VIII   |                        ostromtutyi alatt erre a megbízatásra. Negyvennyolc óráig õrizni
12981 VIII   |                         Wencezlauz, janitor úr, megbízatik vele, hogy ez idõ alatt
12982 IX     |                    fõstrázsamester elesett.~- S megbízható ember Korponay János?~-
12983 XXVIII |                         Péter cárnak egy titkos megbízottja, Rákóczi izenetével, akinek
12984 XXX    |                   parancsot, s rögtön futtatá a megbízottját a kuruc táborba Károlyi
12985 XXXVI  |                     Talán még majd a többiek is megbocsátanak.~- Mármost még egy utat
12986 XXVI   |                     végeláthatatlan magassága a megbocsátásnak volt ezekben a sorokban.
12987 XXIII  |                    Állati ösztön: semmi más. Te megbocsáthatsz neki azért, amit ellened
12988 XXXI   |                     kegyelemnek? Hogy a hatalom megbocsátja a korábbi vétkeket, azoknak
12989 XXXVI  |                    annál a férfinál.~Asszonynak megbocsátják ezt. Azt mondják: gyöngeség
12990 XXVII  |                       herceg galant ember volt, megbocsátott a szép asszonyoknak az erõszakoskodásért.~
12991 XXIII  |                         bûneinket, miként mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek”, ezt
12992 XXXVI  |                        Az elébbeni dolog legyen megbocsátva.~S hogy a bûnbocsánatát
12993 XXXV   |                        a kertésznek.~- Valóban, megboldogult jó úrasszonyunknak is ez
12994 V      |                  napsugárt. Más bortól az ember megbolondul, ettõl bölcs lesz; nem részegül
12995 XVI    |                        Belleville lovag gyöngén megbolondult.~Fabriczius éles tekintettel
12996 VI     |                 kegyelmetek arra hírre, hogy én megbolondultam, más bírát választottak.
12997 XXXIV  |                       Istent, sem embert! - Hát megbolondultatok, hogy meg akarjátok ölni,
12998 XXVI   |                      Lõcsén fõbíró, s egy sincs megbolondulva. Olyan kovács, aki az óráját
12999 XVI    |                     báró uramat! Ezúttal szépen megborotvált a kanalán keresztül. Máskor
13000 XV     |                       tisztelet alatt mily nagy megbotránkozást okoz minden igaz lutheránus
13001 XLII   |                         vétettem ellene, bizony megbüntetett érte engem az én lelkem.~-
13002 XII    |                        árulást. Aszerint fogják megbüntetni.~- Jól teszik. A polgárnõknek
13003 XXXVI  |                         tartottam elégnek, hogy megbûnhõdjem érte; meg is fizettem érte.
13004 XXVIII |                        ezt a geometriai axiomát megcáfolta az a hajdú, aki kettõt lépett
13005 XIX    |                      valamennyi latrot, akikért megcsal! Az árulók koszorúját! Mind
13006 XXXVI  |             szeretójeért, hanem a szeretõjét is megcsalta énvégettem. Sokszor ott
13007 XXX    |                         az. S Andernach lovagot megcsalták a könnyek.~- Ne keseregjen,
13008 XXIV   |                      Reggel korán a lélekharang megcsendült a toronyban.~A dervisgenerális
13009 XII    |                         s miután egy pávatollal megcsiklándozta az ápolónõ orrát, s meggyõzõdött
13010 XXVI   |                        kovács, aki az óráját is megcsinálja az úrnak, ha romlott.~-
13011 XIV    |                    elõkerült a villamos géppel.~Megcsinálták az ember-láncot. A doktor
13012 XXXII  |                         Már a kis koporsómat is megcsináltatták. Megláthatod, ott van a
13013 XXXVI  |                    kiszabaduljon belõlük, s úgy megcsípi, hogy belehal.~Ghéczy Zsigmond
13014 X      |                 hüvelyk- és mutatóujja hegyével megcsípte a férje két piros orcáját,
13015 XXXII  |                     kettõn áll a vásár.~Egyszer megcsípték már éjjel, bujdostában,
13016 XXVI   |                       szarvasbõr erszényemet, s megcsördítem benne a tallérokat, hát
13017 XXXVI  |               megengedem neked, hogy az anyádat megcsókold. Jó asszony, szerethedd.~
13018 XXIV   |                        kívánt feküdni.~Az anyja megcsókolgatta az orcáját, mikor lefektette.~-
13019 XVI    |                    utána.~- Hogyan költöttél?~- Megcsókoltam a szemedet, s a füledbe
13020 XXXIX  |                    magához szorongatá, többször megcsókolva a szép, lesütött szemeit.~
13021 IV     |                         szál bajuszkáján; aztán megcsóválta a fejét és leült. Ez igen
13022 XXIII  |                      minket! Ne hagyj bennünket megcsúfolni!~Miklós ebben az egész jelenetben
13023 XXIX   |                         van az asszonynak!~Hogy megdalolt, mikor a paplanos ágyat
13024 XVI    |                       hidegvérrel elnézni, hogy megdermedjen, mint kegyelmed innen a
13025 XXXV   |                      szerzett kitûnõ érdemeiért megdicséri. A kegyelmed atyja sokszor
13026 X      |                    lélegzete ki nem fogyott.~Ha megdicsérték, elpirult, mint egy szûz
13027 XXXVI  |                   életét. Egy nemes fellobbanás megdicsõítõ hatása alatt tudott a hõsköltemények
13028 XIX    |                      kezeit a keblén, s szemeit megdicsõült tekintettel emelve fel a
13029 XXXI   |                      József császár és király a megdicsõültek sorában volt, s Pálffynak
13030 XLII   |                       nemsokára együtt leszünk, megdicsõülve mind a ketten, s aztán soha
13031 XIII   |                       szidalmazni? Leköpködtek, megdobáltak, röhögtek rajtad.~- De az
13032 XXXI   |                    magát. Amire aztán Krisztina megdöbbenõ gyanakodással bámult nagyot.~-
13033 XXXII  |                       kisfiam? - kérdi Juliánna megdöbbenve.~- Temetést csinálok.~-
13034 XXII   |                       között. A csuhája ujjával megdörzsölte a szemeit, s újra hozzáfogott.~
13035 XI     |                  csúfolnak, hogy „örök”; csak a megduplázott toka bizonyítja, hogy ez
13036 XXV    |                      aztán a konstanci zsinaton megégettek?~- Husz! Husz! - kiálták
13037 XXV    |                         alkalom, hogy egymással megegyezzenek, merre lehet innen elmenni?
13038 XI     |                           No majd hozzányúl, ha megéhezik! - mondá a hóhér.~- Akkor
13039 XL     |                         a felsõ vármegyéket. Ha megéheztek, raboltak, sohasem mást,
13040 XXVI   |                     véleménye van a baja felõl, megél-e, vagy meghal?~Mikor az egész
13041 XII    |                     Felvetett két piros ajkán a megelégedés mosolya kérkedik.~Odakinn
13042 III    |                Királyném! Hogy van „dicsõséged” megelégedve legalázatosabb hódoló jobbágyával?~
13043 XXX    |               bivalyoknak méltóztatik a fürdést megelégelni, s a hivatalos órát újra
13044 XXVIII |                       ezzel az idõhaladékkal?~- Megelõzhetem a futárt, akit a király
13045 XXXII  |                       ami a lecsapó villámütést megelõzi, s ami hasonló ahhoz, mintha
13046 XXVIII |                       rám: én odasietek vele, s megelõzöm az ellenfelei küldöncét.~-
13047 XXX    |                  dekrétumot. Sajnos, hogy mégis megelõzött kegyelmed, s ezzel szegény
13048 XXXI   |              megérkezett a kihallgatásra. Sokan megelõzték.~Mindamellett az elsõk között
13049 XXX    |                         a lószerszám, a lovagot megelõzve.)~Most már csakugyan szentül
13050 XL     |                  kancellár futárját minden áron megelõzzem, aki kegyelmességednek a
13051 XXIX   |                      melléje.~- Hát így is majd megélünk - mondá Korponayné. - Be
13052 XXIII  |                     csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen. Példákat kell adni ennek
13053 XXXI   |                    királyi kegylevélben nincsen megemlítve, a gömöri fõispánság nem
13054 XXIX   |                   nagybányai barlanglakó vitézt megéneklik.~Korponayné tisztában volt
13055 XXXVI  |               Juliánnának a kisfiát.~- Most már megengedem neked, hogy az anyádat megcsókold.
13056 X      |                       is, magamat is, mint hogy megengedném, hogy egy rossz álmom is
13057 XXXV   |                      hogy a kisebbik nem akarta megengedni a bátyjának, hogy ma kilovagoljon,
13058 XXI    |                       karddal verekedni. Azt is megengedte nekik, hogy egyszer-egyszer
13059 III    |                      nyitva hagyni, s ha kettõt megengedünk, az egészet végig kigombolják,
13060 XXXI   |                Krisztina is iparkodott a férjét megengesztelni.~- Az atyám megkegyelmeztetése
13061 XXXVII |                     térdepelt, és igazán nagyon megérdemelve a bûnbocsánatot, azt a jutalmát
13062 XIII   |                        A jutalmát várja. Bizony megérdemli.~Juliánnának eszébe jut
13063 XXIV   |                     gyermeknek, amint a könnyei megeredtek anyjára borultan: egyszerre
13064 XLII   |                 elszökék vala, a sáfrányillatot megérezve, Lengyelországba.~Juliánna
13065 XXIV   |                        fiúnak. A vas tüzes vége megérinté az ágyúcska lõserpenyõjét,
13066 XXIV   |                       ér, s az a kinyújtott kéz megérinti; megfordult és elhagyta
13067 IX     |                       közben egy gyöngéd szóval megérintse, miként ez utolsó ölelkezésük
13068 XXIX   |                         ne félj semmitõl. Amint megérkezel Szathmárra, siess vele a
13069 XXVIII |                         elé; ott várj reám, míg megérkezem. Csomagolj össze sok ennivalót
13070 XXII   |                     Kész nála minden az útra, a megérkezés napját majd tudatja.~Zsófiának
13071 XXX    |                  vendégszeretet egy egész tábor megérkezésekor még Magyarországon sem gyakorolható.~
13072 XXVII  |                      kísérteni.~Válogathattak a megérkezettek a bécsi vendéglõkben: üres
13073 XXVI   |                Ilyenformán alkonyatra kell neki megérkeznie, mert különben nem volna
13074 XXIX   |                 körülményektõl függ.~Korponayné megérkeztekor például egészen ellenkezõ
13075 XXXI   |                         fel; hanem aztán jobban megérlelve letett róla: annak a pártfogása
13076 XXXII  |           szõlõlugasokkal, amiken sohse szoktak megérni a fürtök.~Gyümölcs egy szem
13077 XXIII  |                elbámulva.~- Nem biz engem. Csak megerõsít abban a hitemben, hogy egyik
13078 XXIII  |                      nemzetnek, amik a szíveket megerõsíték. Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak!
13079 XXX    |              mindenkinek az elkobzott vagyonát, megerõsítenek kit-kit a fejedelem által
13080 XXI    |                        birtokaiban és rangjában megerősítést nyer; ott volt végül az
13081 XXXVIII|                    Jánosé érvényesült. A király megerõsítette a szathmári békeszerzõdést,
13082 X      |                   ugyanabban a császár által is megerõsíttessék.~- Ezért súgnak-búgnak hát
13083 XXV    |                     donációkban való legfelsõbb megerõsíttetésre. S ezek között volt Korponayné
13084 XLII   |                        adva, király pecsétjével megerõsítve, mégis elvetették; azt mondták,
13085 XLI    |                         Végre tehát Pelargus is megérte, hogy kapott a bálványozott
13086 XXIV   |                     beteg szemei messze látnak.~Megérté egy szóból, hogy azok odakünn
13087 XXII   |                       egynémely rendelkezésemet megértessem veled; nehogy az oktalan
13088 XXVIII |                 kapussal meg a belsõ drabanttal megértetik, hogy nem arról van szó,
13089 XXVI   |                        jelenteni. A két egymást megértett minnelovag megölelte egymást,
13090 XXXVIII|                  történt, s azért mind a hárman megértették egymást. Az asszonyoknak
13091 XLII   |                         magyarra fordítva, hogy megérthessed, mire vagy ítélve.~- Jól
13092 XXV    |                       iparkodott azt egyszerûen megérthetõ okokkal kimagyarázni maga
13093 XXIII  |                     magát, hogy férje levelébõl megérthette, miszerint az nemsokára
13094 XXV    |                    intézett magyar megszólítást megértsen.~- Was sagt er, mein Kind? -
13095 XXXI   |                Löffelholtz tanácsolta neki, aki megértve a váratlan fordulatot, elõre