bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

13096 VII    |                       fejeiket.~Hiszen akkor is megesett az, hogy el-elfelejtkeztek
13097 XXIX   |                        a káromkodás. Hát hiszen megesik az más emberen is, nem kell
13098 XXII   |                        tudd meg, fickó, hogy én megesküdtem, hogy aki ebben a várban
13099 XXXI   |                   Amnesztiát adtál mindenkinek! Megesküdtetek rá! Él az Isten, aki meghallotta!
13100 XVI    |                       kurucaimat soha sem lehet megesküdtetni.~- Szabad lesz talán tán
13101 XXIX   |                      más, csak a bivalyok: azok megeszik még a siskát is, csak legyen.
13102 XII    |                      rebegé Juliánna. - A vérem megfagy a rémülettõl. Egy halottat
13103 XVIII  |                            Így szokott a katona megfagyni az õrálláson.~Éjfél után
13104 XXXII  |                       Ha te azt megtudnád! Majd megfagytunk; majd éhen elvesztünk. A
13105 XXXV   |                        ezt a szívet még egyszer megfájítsd! Ki kell neked találnod
13106 XXIII  |                    ellenünk vétettek”.~Az anyja megfeddé az ilyen helytelenségekért;
13107 XXVI   |              arcmozdulatait, amíg a titkosírást megfejtegeté. Az pedig tökéletes doktori
13108 XIX    |                         aztán odadobta az egész megfejtett írást Blumevitz elé.~Az
13109 XXVIII |                         a lomha idegek fölött a megfékezhetetlen csodalény, a lélek, ez az
13110 X      |                       azt útravalónak, ha õróla megfeledkeztek?~Bizony másnak! De azon
13111 XVI    |                     lenne képes erre a kérdésre megfelelni, de az a valaki nincs itt,
13112 XVI    |                      ott várt az ezredporkoláb, megfelelõ segédszemélyzettel: bilincseket
13113 XXX    |                         dohányvágó félkardot, s megfenyegette vele a vénasszonyt, olyan
13114 XXIV   |                         én beváltom azt, amivel megfenyegettem?~- Hogy te beváltod, hiszem,
13115 XVI    |                kapcsáról a tollas buzogányát, s megfenyegetve azzal a zúgó csõcseléket. -
13116 XXXII  |                         Egy csínyt tett gyerkõc megfenyítésére nem volt elég erélye. S
13117 VI     |                     utánuk dalolnak, korbáccsal megfenyíttessenek. Takarodó után a kocsmák
13118 XLII   |                      haj? Bizony régen nem volt megfésülve, nap-nap óta csak a tíz
13119 XXV    |                    bonhomiájába, amit az õ éles megfigyelõ szemének észre kellett venni.~-
13120 XXIX   |                     Ennek az úrnak nagyon kell, megfizet érte.~- Ötven aranyat adok
13121 XXIII  |                exorcizáló füstölõmet érte. S ha megfizeti az árát a tiltott örömnek,
13122 X      |                       Hát énnekem is azzal kell megfizetnem. Ne mondja a világ, hogy
13123 XXXI   |                      volna az összeg; ez a szó „megfizettünk!”, kaviccsá változtatná
13124 XXIII  |                       vétkeinkért, miként mi is megfizetünk azoknak, akik ellenünk vétettek”.~
13125 XXIV   |                       gondolat.~És õ megígérte, megfogadta, hogy még azért a szentséges
13126 XLII   |                       pillanatban ez a gondolat megfogamzott, abban a pillanatban oltsa
13127 VI     |                     hogy meg vagyok bolondulva, megfogatott, megkötöztetett, s becsukatott
13128 XXXI   |                    szíve jóságánál a gyermek is megfoghat, míg Illésházy Miklósban
13129 XXXVII |                         dolgot, mégiscsak olyan megfoghatatlan eset, hogy az embernek a
13130 XXVI   |                       Szentkirályi Istvánt, azt megfogják, kivallatják, hanem Csíkszentkirályi
13131 XIX    |                         hogy egy rúdnak a végét megfogjam, amelyik piszkos.~- De mikor
13132 XIII   |                       kellett õt a két karjánál megfogni, és maga elõtt tolni, hogy
13133 VIII   |                         el. Egy kuruc hajdút is megfogtak, még pedig in flagranti,
13134 XIII   |                         a Belleville lovagot?~- Megfogtuk! Rajtakaptuk! Õ tette! Õ
13135 XI     |                         neve) - szólt a doktor, megfogva a beteg hölgy üterét. -
13136 XXXV   |                       lakott a bölcsészek hideg megfontolása, az élettel leszámolt nyugalom,
13137 V      |                      kulcspárt is megmutatta.~A megfontolási félóra kissé talán hosszúra
13138 XLII   |                        is tehetnél. Még most is megfordíthatnád magad és fiad sorsát, a
13139 XXIII  |                      álmodott, s arra fölébred, megfordítja a vánkosát a feje alatt,
13140 XXVIII |                      után a szerencse egyszerre megfordul, s kezdi regressirozni magát,
13141 XV     |                        aztán ugyanazt a levelet megforgatta, újra összehajtotta, lepecsételte,
13142 XXIX   |                     odakészített, s még egyszer megforgatva a paprikás csirkét a galuskákkal
13143 XXXI   |                    hitétõl és minden reményétõl megfosztott nyughatatlan szívet.~Korponayné
13144 XXXIX  |                   kardjával ketté akarta vágni, megfusson elõle, és szaladjon, míg
13145 XIII   |                     volt szokása õrjáratok elõl megfutamodni. Sokszor a hátukhoz verte
13146 XI     |                       ne mondja azt senki, hogy megfutott egy szép asszony elõl.~-
13147 XII    |                    többi kuruc vezérek már mind megfutottak, két napig tartó csatában
13148 XX     |                    Lõcse város a világ!~S azzal megfúvatta a tárogatókat, s a Bástya
13149 XXIV   |                         õneki mondá az a nõ: - „Meggátolom az istentelenséget... ott
13150 XXII   |                       kezében. Lehúzta a fejét, meggörbíté a térdeit úgy, hogy a vele
13151 XIX    |                       ellenfélnek egy hajszálát meggörbítené. - De hogy tökéletesen meggyõzzem
13152 XXXIV  |                         fel tudott jutni; félig meggörnyedve haladt felmentében a párkányzaton
13153 XVI    |                          Korponay tiltakozott e meggyalázás ellen.~- Belleville lovag
13154 XXXI   |                   megkínzott, halálra üldözött, meggyalázott teremtés még maga töri magát
13155 XLII   |                  irgalma minden földi fájdalmat meggyógyít.~Juliánna letörlé könnyeit,
13156 XXXV   |                        meg az embert. Nem lehet meggyógyítani, meg fog halni bele. És
13157 XXXVI  |                       szegény beteg fiacskámnak meggyógyítására orvosdoktor rekommendálni
13158 XXIV   |                       kopaszságot; a süketséget meggyógyítják a csigák, mert a csigahéj
13159 XXXVI  |                         útközben, annak a szíve meggyógyul.~Négylevelû lóherét keresett,
13160 XXII   |                       hozzá, és kér békességet, meggyógyulást! S az Úr azokat hallgatja
13161 XXIV   |                    volna semmi rajta. Nem akart meggyógyulni.~Egy este, mikor a gyermekeit
13162 XXXIII |                      még a titkos érzéseimet is meggyónom, amiket soha meg nem találna
13163 XVI    |                  keresztény vagyok. Legutoljára meggyóntam a montmartre-i kolostorban.~-
13164 XXXIII |                       gondolni.~Ghéczy Zsigmond meggyõzõdhetett róla, hogy amiket a leánya
13165 XXXI   |                          a kegyelmed rubrikája. Meggyõzõdhetik belõle kegyelmed, hogy mindaz,
13166 XII    |             megcsiklándozta az ápolónõ orrát, s meggyõzõdött róla, hogy az még erre sem
13167 XIX    |             meggörbítené. - De hogy tökéletesen meggyõzzem kegyelmedet afelõl, hogy
13168 XXIV   |                        s az elsõszülöttét. Szép meggyszín kamuka dolmány volt rajta,
13169 XXXIV  |                    gyertyákat nem lehetett újra meggyújtani.~Most következett el még
13170 XII    |                    kedvszegetten a lovag. - Hol meggyújtasz, hol eloltasz. Mikor legjobb
13171 XXIX   |                        hagyják itten.~A csaplár meggyújtatta a fáklyákat, s maga ment
13172 XI     |                    kellett gyújtania. S mihelyt meggyújtják a gyertyát, már akkor éjszaka
13173 XI     |                  keresse ott. - Kitötyögött egy meggyújtott viasztekerccsel a konyhába;
13174 XIX    |                       hogy a gránátjaik kanócát meggyújtsák, az utóbb jövõk éppen a
13175 XXXII  |                       ami a felhõk súrlódásától meggyullad. Még akkor Franklin nem
13176 XXII   |                   névtelen bûnt még az apjukban meggyûlölni.~- Minõ névtelen bûnrõl
13177 XXIII  |                       férj az elsõ dühében, aki meggyûlölte a feleségét? Abban a forró
13178 XXXIII |                    ölében hozza. Hát nem eléggé meggyûlöltette õ ezzel a fiúval az anyját?
13179 XXXI   |                      elõbb a magyar kancellária meghagyását elhozza magával; anélkül
13180 XXII   |                         gyermekeit birtokaikban meghagyja, oltalomba veszi, kitünteti.
13181 XXXIX  |                        gyermekeit, a feleségét, meghagyják neki az erdélyi fejedelemséget,
13182 XXVII  |                    heveredett le, rövid álomra, meghagyva a helyettesítõ apácának,
13183 XXIX   |                        mivel az üldözõit szokta meghajigálni.~A talitarka kép alá gyönyörûséges
13184 XXXIV  |                    látszott most: kérõ, esdeklõ meghajlása, összekulcsolt kezei, mik
13185 XXIV   |                         az alatta levõ boltozat meghajlik, mikor az ember végigmegy
13186 XIV    |                      megmerevedve többé: szépen meghajlott; a szempillák felnyíltak,
13187 XXXIV  |                      kezei, mik térdeit érinték meghajoltában, lecsüggesztett feje, árnyékvetõ
13188 XII    |                       mégsem azt tette, hanem a meghajtott térdeivel érinté annak térdeit:
13189 XXII   |                        élhetsz szeretetlenül, s meghalhatsz elsiratatlanul. - De az,
13190 XXXIII |                       gyermekemet meglássam, és meghaljak.~- A gyermekedet láttad
13191 XXXII  |                         egy mennydörgés moraját meghallá Ghéczy Zsigmond, egyszerre
13192 XXXVII |                         a vágtató kocsi zörejét meghallák.~Legelõször Korponaynak
13193 XXX    |                  Rémületemre azt a hírt kellett meghallanom, hogy a császár hirtelen
13194 XXII   |                       Miklós szava elvész abban meghallgatatlanul.~A kálvinista pap kérlelõ
13195 XXI    |                        se bánta, hogy a másikat meghallgatta. A nyomor vallása a türelem
13196 XXII   |                    katedrába. Onnan majd jobban meghallják, hogy mit beszél!~Csak Zsófia
13197 XXIV   |                   egymás közt: „De jó járna, ha meghalna!”~Ha nem érné meg az ura
13198 XXXVI  |                         meg az utcán, nem akart meghálni. Csak onnan a kapuból kiabált
13199 XLI    |                         vidék élõ jóltevõje! Ha meghalsz, tehozzád járnak majd búcsúval
13200 XXXII  |                        elpihentem. Azt mondják, meghaltam. Már a kis koporsómat is
13201 XXII   |                                     Arra is, ha megharagszom,~            Itt a csárda,
13202 XVIII  |                       etc. etc.”~- De hisz ez a meghatalmazás Löffelholtz tábornoknak
13203 XXXI   |                         lett aláírva, a császár meghatalmazottja, Löffelholtz tábornok által.
13204 XXIV   |                         ki maga is reszketett a meghatottságtól. - Õ hívogat magához bizonnyal.~-
13205 XXXII  |                         szánta rá a fejét, hogy megházasodjék.~Ez már a vakmerõségnek
13206 V      |                   történteknek, s a jegyzőkönyv meghitelesítésére ismét visszatér.~Az ilyen
13207 XVI    |                          de a tanúkat nem lehet meghiteltetni, ha már bort ittak.~- Jaj,
13208 XIII   |                        érkezett az éjjeli roham meghiúsítására, Löffelholtzék ostromdandára
13209 IX     |                       De hogyha Korponay járása meghiúsul, ha odavész a jövõ éjjel,
13210 XV     |                  patríciusok küldöttsége szokta meghívni a parancsoló tábornokot.
13211 XXXVIII|                      egész országban, a királyi meghívók már szétküldettek. A zaklatások
13212 XIX    |                     padmalyos szobába.~- Amíg a meghívottak elõjönnek - monda neki -,
13213 XXXI   |                      herceget, diákot egyformán meghódít, éppen ilyen szép híre volt
13214 XIII   |                   Megérdemelte. (Akit õ egyszer meghódított, bolondja marad az neki
13215 XXV    |                    várban, s visszautasította a meghódolást. A fegyverszünet alatt úgysem
13216 XXV    |                     soha, hát még asszony! Majd meghódolnak a körülsáncolt szívek, csak
13217 XIX    |                        többi, látva azt, hogy a meghódoltak kegyelemmel lettek fogadva,
13218 XXX    |                      Micsoda zsiványét? - kérdé meghõkölve a vendéglõs.~- No, hát azét
13219 XIX    |                  eredménye, hogy mind a két fél meghosszabbította a fegyvernyugvást déli tizenkét
13220 XL     |                    királyi jóváhagyást is elõre meghozom kegyelmednek az iránt, hogy
13221 XLII   |                   ítéletet tartottak fölötte.~A meghozott ítélet maga egy kis opus.~
13222 XXX    |                     halálhírét Bécsbõl hamarabb meghozta, mint te.~- Hamarább, mint
13223 XXXIV  |                    megüti az ezeret.~- No, majd meghozza a nervus bellit a Zsiga
13224 XXXIII |              üvegkalitkába, ahol összekuporodva meghúzta magát, s onnan már most
13225 XXIV   |                     vele?~- Elküldeni apának.~- Megígéred nekem, hogy azt megteszed?~
13226 XII    |                        szólt ez a fogadás?~- Ha megígéri, hogy nem nevet ki érte.~-
13227 X      |                       arra kérjelek, amit nekem megígértél.~- Hogy a kisfiúcskát elvigyem
13228 XXXVIII|                        vagyont visszaadtak, sok megígértre új kilátást nyitottak. Így
13229 VI     |                 aranyserlegeket, amikbõl azokat megigyák. A király palatinusa azonban,
13230 XIX    |                      játsszék. Úgy tett, mintha megijedne e fenyegetéstõl.~Úgy rémüldözött,
13231 XLI    |                 amelyiktõl annyi oka lett volna megijedni, mint ettõl.~Az Andernach
13232 XIX    |                        gránátosok sokkal jobban megijedtek ezektõl, mint azok õtõlük.
13233 XXIX   |                kettõnket.~- Nem magamért vagyok megijedve. De mi lesz veled? Te itt
13234 XXIII  |                      tette volna meg, de nagyon megijesztette vele a jámbort.)~Most már
13235 XXVI   |                         azt mondja: „No, ugye-e megijesztettelek?”~Szokásuk ez a szép asszonyoknak,
13236 XXXI   |                         kegyesen. A legyõzöttet megilleti a kegy.~Közelebb húzta székét
13237 XXXIII |                 elrejtve az a pénz, ami a munka megindítására szükséges, csak én tudom. -
13238 XXX    |                         csoporttá gomolyodik, s megindul Nagy-Károly felé, s ezzel
13239 XV     |                      idiómában felelt, s együtt megindulának a fõtemplom felé. A hó szépen
13240 XXIX   |                       készség, csakhogy egyszer megindulhatott alatta.~A soha embert nem
13241 XXXVI  |                       bezárult mögötte az ajtó, megindult a dévánkodás, amilyen szokott
13242 XXIV   |                  dörmögé Miklós, erõszakot téve megingatott hitetlenségén. - Le kell
13243 XV     |                        munka!~S nem várta, hogy meginvitálják, odament az oltárhoz. Aközben
13244 XXV    |                         van.~A tábornokné aztán meginvitálta estére, egy csésze tejeskávéra,
13245 XXXV   |                     őtőle a tisztek nem láttak.~Megírhatták a szathmári békekötést,
13246 XXXV   |                          úgy jósolták a számára megírt balvégzetet. S a beteg kinézést
13247 XXIII  |                       folytatá a vádat.~- Ugye, megírtad neki azt is, hogy ha jön
13248 XXV    |                    felbontott levelek tartalmát megismeré.~A békekötés alkudozásai
13249 XXXII  |                   belépjen a házba, hanem amint megismeri a hintaját, még a tornácajtóból
13250 XXXII  |                       akkor tizenhat éves volt, megismerkedett a szomszéd Murányvár kapitányával,
13251 XXX    |                     örülök, hogy van szerencsém megismerkedhetni asszonyságoddal. Nem mondhatná
13252 XXII   |                     hogy én generális vagyok?~- Megismertem az épületes beszédjérõl. ~-
13253 XXV    |                    elvett templomot.)~Andrássyt megismerteté Korponayné a tábornoknéval,
13254 X      |                       szépen imádkozzál: azután megiszod a kávécskádat.~- Elébb innám
13255 XXII   |                       volt.~- Elárulták Lõcsét! Megitták az árát! Hát ti is annak
13256 XXIX   |                   nehezebb lenni. Vajon aközé a megivott ser, bor közé nem tévedt-e
13257 XXVI   |                emlegette, milyen kíváncsi volna megízlelni, milyen lehet a medvetalp
13258 XXXV   |                      bennük véghez.~Az még csak megjárja, hogy egy nagybirtokú fõúr
13259 XI     |                      között, hogy olyan sokszor megjárták a szemei ezt az utat.~Meg
13260 XXII   |                        mondok neked, és ezt jól megjegyezd, Miklós! Amivel fenyegetõztél (
13261 XVI    |                     tizenkét és fél órakor. Jól megjegyeztem, mert ébren virrasztottam
13262 XXV    |                      neve is. Intra parenthesim megjegyeztetett: „Nem az apjának, hanem
13263 XVI    |                      toronyhoz?~- Mindenekelõtt megjegyzem, miszerint nem azért vagyunk
13264 XXV    |                visszafoglalni.~Bízott személyes megjelenésének varázsában, melynek férfi
13265 XV     |                        templomi ünnepélyen való megjelenésre elõkelõ patríciusok küldöttsége
13266 XI     |                       ablak, s az ablakkosárban megjelenik a „coeur dame”.~Gyönyörûen
13267 XXVI   |                   álmodott volna valamit, abból megjövendölte volna neki, hogy szerencse
13268 X      |                    nevetett rajta.~- Hát hiszen megjövök egy darabban, ne félj. Csak
13269 XX     |                       meg, amit Blumevitz elõre megjósolt Andrássynak: hogy amint
13270 XXXVI  |                     tett jó szolgálatok valóban megjutalmazandók, Fabriczius uram. Fizessen
13271 XIX    |                       Jánost, számos érdemeiért megjutalmazta: helyezze be az Ocskaytól
13272 XLII   |                 családodnak. Ember ítéletét már megkapád, Isten ítéletét még ezután
13273 XXXIV  |              kampósbotjával lenyúlva a horgával megkapaszkodott kötélért, annál fogva elkezdte
13274 XXXII  |                        póklábforma gyökereikkel megkapaszkodva a sziklahasadékokba.~Emberi
13275 XXXI   |                       hogy a vasketrec kulcsait megkaphassam tõled, s kiszabadíthassam
13276 XII    |                      urak valaha ezt az albumot megkaphatnák, bizony még a sírja fölé
13277 XXXIV  |                       adjuk érte azt, amiért az megkapható. Nekünk Andrássy Istvánra
13278 XXXII  |                       tábornok.~Hát hiszen akit megkaphatott, õ sem sajnálta azt válogatott
13279 XXXIV  |                      fölmerült. Amint a kezével megkaphatta a jégmellvédet egy pattanós
13280 XIII   |                     odavezetnek! Rajta! Utánam! Megkapjuk, ha az ördög vitte is el!~
13281 XXXIII |                    amiket ha a labanc portyázók megkapnak nálad, egy fokkal magasabbra
13282 XXIX   |                 szaporán. A kilenc aranyat majd megkapod, ha odaát leszünk.~S onnan
13283 X      |                  nagyapánál a régi csészémet is megkapom, ugye?~- Meg, kedveském,
13284 XII    |                torzképek közös albumát.~Mindent megkapott, amit kívánt.~ ~
13285 XIII   |                       hát mit örülsz neki, hogy megkaptad a Belleville lovagot?~-
13286 XXXIII |                       is.~- A fiam ítéletét már megkaptam. Megmondta, hogy nem szeret.
13287 XXXI   |                      mikor már jött a staféta a megkegyelmezéssel.~- De azt a tábornok úr
13288 XXXIV  |                         van; az öccsét pedig, a megkegyelmezett kuruc tábornokot, szállítsa
13289 XXVII  |                       Azok a trón elõtt, nekünk megkegyelmezetteknek, természetes pörlekedõ ellenfeleink,
13290 XXXI   |                      megengesztelni.~- Az atyám megkegyelmeztetése miatt járunk. Lásd, itt
13291 XXXV   |                      ahhoz az üvegkoporsóhoz, s megkérdeni: „Hogy aludtál, lelkem?” -
13292 XIX    |                   Kitámolygott a szobából, hogy megkérdje az asszonytól, hol a gyermek?
13293 XIII   |             lármakiabálása idehozta.~- Ott van! Megkerítettük! Az áruló! - kiabált Wencezlauz,
13294 VIII   |                     egyik innen, a másik onnan! Megkerítjük!~Hát úgy tettek. Mind a
13295 XXXII  |                  Jánossal, aki beleszeretett, s megkérte a kezét.~Ghéczy Zsigmond
13296 XXVI   |                  Ismerte már a terepet egészen.~Megkerülni az ellenség hadállását,
13297 XXVII  |                  sietett Korponayné a feladatát megkezdeni.~Gyalog ment ki: a gyaloghintók
13298 XXXV   |                        az íróasztalához, melyen megkezdett nagy filozófiai munkájának
13299 X      |                     alkudozás nem egyébért lett megkezdve Andrássy generális által,
13300 XXVI   |                        szép asszonyoknak, elébb megkínozni jól a rájuk várakozót, azután
13301 XXXI   |                   haragot, gyanút, keserûséget, megkínoztatást, hûtlenséget, árulást elfelejteni,
13302 XIV    |                        fel az elkárhozott extra megkínzására.~ ~
13303 XXVI   |                  várakozót, azután kárpótolni a megkínzásért.~Hanem ezúttal ez a képzelõdése
13304 XXXI   |                      saját leányát? S most ez a megkínzott, halálra üldözött, meggyalázott
13305 XXIV   |                         a halotti szentségeket.~Megkísérlé azután a cselédje által
13306 XXVII  |                       azt magával Rákóczival is megkísérté, még I. József trónra jutásakor,
13307 XXIX   |                    verseny pálmáját.~Korponayné megkísértette a vén hajdúkocsist lekenyerezni,
13308 XXVIII |                         becsület még azoktól is megkívánja, hogy álljanak félre, és
13309 XXVIII |                    lovagnak is minden porcikája megkívánta. Tisztelet, becsület az
13310 XI     |                       keresztül való virrasztás megkönnyebbítésére.~A doktor kiadta az instrukciókat
13311 XXXI   |                        drabant az alabárdjaival megkönnyíté az elõrehaladását az egyre
13312 XVI    |                       amit Blumevitz tett, hogy megköszönöm a szállást hollandus módra,
13313 XXXI   |                        ebbõl értesült elõször a megkötött békességrõl.~Juliánna figyelmezteté
13314 XXX    |                        a két meghatalmazott már megkötötte és aláírta a békét, s most
13315 XX     |                          de utoljára elnyomták, megkötözték, s akkor azután a volt kuruc
13316 VI     |                        bolondulva, megfogatott, megkötöztetett, s becsukatott a misericordiánusok
13317 XXII   |                         jössz Fáraó magyarja?~- Megkövetem alássan, Lõcsérõl. Levelet
13318 XXVIII |                      lovag úrnak; s tette ezt a megkövetést az elokvenciának oly tetézett
13319 XXVIII |                buzgalmában elkövetett sértésért megkövetõ ünnepélyes bocsánatkéréssel
13320 XVIII  |                        harangkötelet megrántva, megkondítá a lármaharangot. A vészhangok
13321 II     |                     legjobb katonái.~Tíz órakor megkondul az öregharang a nagy templom
13322 XLI    |                      váltig. - A gyertya kanóca megkoppantatlan izzott elõtte, elgombásodva.~
13323 I      |                      már össze van repedezve és megkopva; de az arc mind a kettõnél
13324 XLII   |                      krónikáink „a hármas fával megkoronáztatás” címe alatt emlegetnek.
13325 XXXI   |                  párkányos bástyáinak rámájában megkoronázva a Szent Erzsébet egyház
13326 XLII   |                         egy rózsakirályné, akit megkoszorúzni visznek, fél karjával Pelargus
13327 XXX    |                 császárnénak és a miniszterének megküldé írásban azon végóhajtását:
13328 XXXI   |                      Pálffynak a visszahívatása megküldetett Bécsbõl.~- De Pálffy jóhiszemûleg
13329 XXV    |                     nézve. Az alkudozó nádornak megküldték azt a lajstromot, melyben
13330 XXXVIII|           Krasznahorkáig, a két beteg gyermeket megkuruzsolni. - Hanem ahhoz pénz kell,
13331 XI     |              kihágásokat elkövetett nõszemélyek meglapátoltatni („gelapatirt werden”). A
13332 XIII   |                   leánya! Hozok mindjárt enned! Meglásd, milyen jókat! Török császár
13333 III    |              megpróbálom királynénak üdvözölni, meglássák kegyelmetek, micsoda hatása
13334 XXXIII |                 leányától.~- Hogy a gyermekemet meglássam, és meghaljak.~- A gyermekedet
13335 XXXII  |                      fejébe vette, hogy valakit meglásson, akit szeret, az akkor nem
13336 XXXII  |                         azt mondta, hogy amikor meglát, rögtön meg fog ölni.~-
13337 XXXII  |                  koporsómat is megcsináltatták. Megláthatod, ott van a tornácban. Nem
13338 XVIII  |                  kezdett, a piacon levõ férfiak megláthatták a két ellenséges vezért
13339 XI     |                    mondá a hóhér.~- Akkor aztán meglátjuk a szépséges pofácskáját.~
13340 XXXIII |                        Nem bánt senki, ha engem meglátnak.~Ez a szó megolvasztá a
13341 XXXVI  |                       utaznál a régi barátnédat meglátogatni. Onnan azonban kiosonhatsz
13342 XXXVIII|                         okod lesz Pálffy Jánost meglátogatnod.~Juliánna azt mondá erre
13343 XXXII  |                  bordákra.~Amint egy villámlást meglátott, vagy egy mennydörgés moraját
13344 VIII   |                       friss hó, amiben a nyomai meglátszassanak.~- Eltûnt a ringyó! - szitkozódék
13345 IV     |                  egyetértés.)~Az egész épületen meglátszik, hogy századok számára készült;
13346 VIII   |                   õrjárat nekiiramodott a hóban meglátszott lábnyomokon az üldözésnek.~
13347 XXXV   |                        fiúk egy idegen asszonyt megláttak az apjuk szentélyében, nagyot
13348 XLI    |                ponyvaernyõjének leffentyûjét, s meglátva a szekér mélyén kuporgó
13349 XXX    |                        még a hazája is. A hívek meglépesednek!~Nagyon szépen ki volt ez
13350 XXXI   |                         hogy az ostromló éjjeli meglepéssel elfoglalta a várat, de még
13351 XV     |                         vezér, aki a legnagyobb meglepetésben sem veszti el a fejét. Mindenki
13352 XXVIII |                        számára valami új meg új meglepetésrõl.~Sirokánál a mély hegyi
13353 XIX    |                   számára.~Andrássy István nagy meglepetéssel olvasá az átadott levélbõl
13354 XXXII  |                        a tekintet se örömet, se meglepetést, csak csodálkozást; s a
13355 XVIII  |                      ijedt meg?~Attól-e, hogy a meglepett Andrássy a közös titkukat
13356 XXI    |                         régiséggyûjteményekben. Meglepõ az egésznek az alakja, faragványai,
13357 XXI    |                  bennünket: tán a külseje teszi meglepõvé. Sehol sem találni annak
13358 XIX    |                        észrevétlenül.~A németek meglepték Andrássy tábornokot, s most
13359 XV     |                      olyan szépen elfonta azt a meglevõ haja közé, hogy észre nem
13360 XXXV   |                         utasítása volt evégett; meglőhették a medvét, a szarvast, a
13361 XXI    |                       meg a pálinkás csutoráját meglopják, s ha ettõl a fiúknak szédelgõs
13362 XII    |                   sietni a klepsidra. S az idõt meglopni nem bûn.~- Micsoda két nagy
13363 XXX    |                          Azt mondja az úr, hogy meglopták? Az én házamban? Tudja meg
13364 I      |                          inteni akarna valakit. Megmagyarázhatlan mozdulat a halál után. A
13365 XV     |                        Ezt Andrássy mind apróra megmagyaráztatta magának. Zabeyer tisztelendõ
13366 XXXII  |                    fejedelemhez, azt szó nélkül megmagyarázzák Juliánna veszedelmes szép
13367 XXXI   |                         Ezúttal hadd köszönje a megmaradását kegyelmednek. Hanem egy
13368 XLII   |                    Sybilla volt a könyveivel. A megmaradtért is kérheted azt az árt,
13369 XXVII  |                      azt, aki megszalad elõlük, megmarják. De én rájuk kiáltok: „Juhozz,
13370 XIX    |                   kényszeríti senki; arra, hogy megmásítsa, igen sokan. Nem azt akarom
13371 XXII   |                        lángjában meg nem ég, az megmenekül. De mikor elkezdett vizet
13372 XVIII  |                     hírét, nevét, azért, hogy õ megmeneküljön? Szabad-e Korponay János
13373 XI     |                  falbala.~- Még ideje van tõlem megmenekülni, bántatlanul.~- Nem. Belleville
13374 XXVII  |                      megszabadul, de az is, aki megmenekült ebbõl a halál keselyûivel
13375 XXXV   |                    kincset, s egy-két lapot még megment belõle. - Hadd égjen addig
13376 XXXI   |                    apját, a másik a fiát akarta megmenteni. Azért szökték meg az uraiktól.
13377 XXXI   |               megszabadította, azt válaszolja a megmentett: „Köszönd meg, hogy le nem
13378 XXXI   |                         a sürgõsségét. Hiszen õ megmentheti ennek az embernek az életét!
13379 XXVII  |                        Krisztinának, hogy apját megmenti, s amit asszony asszonynak
13380 XXXI   |                   eszeveszett bolondnak a fejét megmentse.~- Ismerje meg kegyelmed
13381 XVI    |                      lehet dobni, hogy a többit megmentsük.~(- Jaj nekünk! - dörmögé
13382 XIV    |                    végeszakadt. A nyak nem volt megmerevedve többé: szépen meghajlott;
13383 XXXIX  |                         a váltott csókban nejét megmérgezze; inkább nagyon gyöngéden
13384 XXVI   |                       azoknak a tartalmát.~Mily megmérhetetlen mélysége a szerelemnek,
13385 XVI    |                       Most kegyelmednek a dolga megmondani, hogy mi úton jutott a ketrecbörtön
13386 XV     |                    vitte õket az... bizony majd megmondtuk, hogy ki.~Továbbmentek a
13387 VI     |                         verekedéshez: épp olyan megmozdíthatlan vitéz a boros asztalnál,
13388 XXXIII |                     várnak rám. De én nem tudok megmozdulni. Rettegek a villámlástól. -
13389 III    |                       azért, hogy az új ruháját megmutassa, amit most vett a szilveszteri
13390 XVIII  |                     Parancsolja kegyelmed, hogy megmutassam?~- Kérem.~Azt is átnézte.~-
13391 VI     |                      ott, azt talán az arcom is megmutatja. Hogyan szabadultam ki ellenségeim
13392 XVIII  |                         a piacra.~- Jó lesz, ha megmutatjuk magunkat az ablakban a híveinknek -
13393 IV     |                    communicáltam volna ma! Majd megmutatnám én bíró uramnak.~Bíró uram
13394 XXIX   |                        egy darabon a szekérrel, megmutatni a dûlõutat, amerre a veszedelmes
13395 VIII   |                 denkmalnak.~- Hó, megállj, majd megmutatod a cifferblattodat, csak
13396 XXI    |                         még mikor felnyitják, s megmutogatják az osztályokba rakott ereklyéket:
13397 XXVI   |                         négy keréksínt levenni, megnádalni, újra felhúzni, nem egy
13398 XXXIV  |                        emlegetett. Egyszer csak megneszeli Pelargus éleshalló füle
13399 XXIV   |                       lemaradt a fejérõl.~Ezzel megnevetteté a gyermeket.~- Te fogod
13400 XLII   |                       tényállást. Nem az általa megnevezett urak küldték azokat a leveleket
13401 XXX    |                        hátrahajló ujjak! Nagyon megnéztem õket, mikor a galuskát szaggatta
13402 XXIV   |                         nem látta az apja. Hogy megnõtt azóta!~Amint a lonkán állók
13403 XXXII  |                  nevetésre álltak, most, mintha megnõttek volna, kerekre nyílva néznek
13404 XI     |                    Végül a magyar nõ marad: ezt megnyeri az „occasio bona”. (A jó
13405 XXXVI  |                        fölkeléshez igyekezzenek megnyerni a gyõrvári hõst; olyan jó
13406 I      |                   Arckifejezése elsõ tekintetre megnyerõ, hódító; míg ha tovább nézi
13407 XXVIII |                       mellett is alig volt több megnyert egérútja Andernach lovag
13408 XL     |                         idõhaladék volt számára megnyerve.~ ~
13409 XV     |                   nyitrai püspök atyjukká lett; megnyervén hozzá a pápa különös engedélyét.
13410 XXXI   |                        a kapott sebével, mint a megnyilazott szarvas. Kereste a magányt,
13411 XI     |                     lovát toporzékoltassa.~Erre megnyílik az az ablak, s az ablakkosárban
13412 XV     |                         a heraldikának tág tere megnyílván, az egész nemes csoport
13413 XVII   |                 külvilággal való összeköttetést megnyissa.~Egy hatöles fenyõfa gerenda
13414 XX     |               törhetetlen Lõcse, végre valahára megnyitá kapuját a császár elõtt.~ ~
13415 XXXI   |                odahagyja a szekereit, s tódul a megnyitott kapu felé, alig tudott a
13416 XL     |                    Lõcse kapuját az ellenségnek megnyitotta, azt a kezet, mely az árulás
13417 XXXI   |             kegyelmességedhez.~A végszót erõsen megnyomta, hogy értse meg belõle a
13418 IV     |                     Trux és De Hortis uramék is megnyugasztalva éreznék magukat rögtön.~
13419 XV     |                      azonban mégsem akart ebben megnyugodni. Egy ilyen hóbort az embernek
13420 XXIII  |                      változásomat, Miklós. Légy megnyugodva felõlem. Egészen jól vagyok.~-
13421 XXIII  |                   Lászlót.~Egyébiránt mindenben megnyugszik, és mindent úgy talál jónak
13422 XXXI   |                 Belleville-re gondom!~- Ez nagy megnyugtatás a lõcsei puskaporos tornyokra
13423 XII    |                         nem különbség; az ember megnyugtatja a lelkiismeretét; ha bûnbe
13424 XVIII  |                  kerekes ágyúval.~Ez a biztatás megnyugtató volt Andrássyra, de nem
13425 XXII   |               mulandóság számára vannak írva? - Megnyugtatta magát avval, hogy hiszen
13426 XXIX   |                  hiányzik-e belõle valami? Nagy megnyugvására mindent rendben talált:
13427 XII    |                     Léni asszony is keresztyéni megnyugvással helyezé el magát a legkényelmesebb
13428 XXVI   |                   hûtelenség?~Nem talált sehogy megnyugvást. Visszabandukolt a Husz
13429 XVII   |                      lõcsei kereskedõt elevenen megnyúznak. Elég arra, hogy aki arra
13430 XXXIV  |                    visszahúzza a kötelet, hátha megöleli, megcsókolja, s azt fogja
13431 X      |                       viseld.~A férj és feleség megölelték egymást, s azzal Korponay
13432 XVIII  |                    úrnak egy asszony keze által megöletni?~Andrássy elszörnyedve kiált
13433 XXXVII |                     férjnek, hogy hûtelen nejét megölheti. De nem azért. Nem is azért
13434 XLI    |                    dolgod itt?~- Az, hogy téged megöljelek!~- Hát tedd sietve.~- Mi
13435 XXXIV  |                       jár jobban, akit hamarább megölnek.~De nem tette. Odanyújtá
13436 XXXVII |                        ölöm meg, késõbb kell õt megölnöm. Tehetném hazai törvényeink
13437 XXXV   |                         még akkor is mosolygott megölõ gyilkosára.~Andrássy visszaereszté
13438 XIX    |               szétszakítva mellén a palástot.~- Megölök valakit! - hörgé Korponay -
13439 XXXII  |                         kimenekült a várból egy megölt Pálffy ezredbeli muskétásnak
13440 XXXII  |                  Juliánnának az anyja lehetett? Megölték? Elzüllött? Semmi szó sincs
13441 VII(2) |                     abban az időben. Egy példát megörökített belőle a képes krónika.~„
13442 XXX    |                  természet, a szent geodémon is megörökítette azt a maga hozzájárulásával.
13443 XXXV   |                Valamennyi bölcs mondásból, amit megörökítettek papíruszlevélen, viaszktáblán,
13444 I      |                      akik az egész történetet a megörökítõ képpel együtt a mesék közé
13445 XXI    |                 formuláját a lõcsei archívumban megörökítve feltaláljuk.~Akkor aztán
13446 XVI    |                   matematikai kérdést ilyen jól megoldá; lássunk már most egy aritmetikai
13447 I      |                     akkor könnyû volna a csomót megoldani: szeszély, csapodár vágy,
13448 I      |                         mint egy csillag.~Hol a megoldás az ég-pokol különbségû ellenmondás
13449 I      |                       hogyan tehette azt? Egyik megoldási mód a másiknak ellentmond.~
13450 XXV    |                         tudott beleszeretni, az megoldhatatlan kérdés.~És mindamellett,
13451 IV     |                    által szentesített, a vérrel megoltalmazott õsprivilégiumok jelvényét.~
13452 VI     |                        Rákóczi Ferenc hűségében megoltalmazta, s aki nagyobb jóltevője
13453 XXXIII |                       engem meglátnak.~Ez a szó megolvasztá a jeges szívét, odaborult
13454 XXVIII |               kötelességem az ország békességét megõrizni, s a gyanús személyeket
13455 I      |                         szájhagyomány éppen úgy megõrizte áldott hírét, mint testét
13456 II     |                         kapitulációban gondosan megõrizték. Körülveszik azt a város
13457 Uto    |                    utolsó órák nehéz próbájában megőrizze az imádott asszonyát az
13458 XXX    |                         nemzetnek, ott azt mind megorvosolják.~És végtére nem kívánják
13459 XIX    |                      dobni utána! Ez gyökeresen megorvosolná az eddigi hibákat. Aki az
13460 XXI    |                         a néma szenvedést, s ha megorvosolta azt, elhallgatott vele,
13461 XL     |                        azokat egy jó barátomhoz megõrzés végett.~- Ki az a jó barátja
13462 XXV    |                          a külsõ decorum teljes megõrzése mellett, amire most sokkal
13463 XXIV   |                   magában, hogy amazzal örömeit megossza. Tán ebben az órában is
13464 XXXVI  |                      lehetne érdemelni!~S aztán megosztani vele a viszontagságokkal
13465 XX     |                         élelmiszer is van elég; megosztják a katonákkal. Támadjanak
13466 XXXII  |                       amin nem lehet a bíráknak megosztozni, tehát levágatták Fügedynek
13467 XXII   |                       táborélet viszontagságain megosztozzék vele. De ezt õ nem tartá
13468 XXX    |                        felkelõ nap elõtt dértõl megõszült rónák terülnek el; a zúzmarától
13469 XXVI   |               figyelmeztetlek, amitõl a fejedet megóvni nem áll hatalmamban.~- Mi
13470 XX     |                    fõzzön neki;~            Jól megpaprikázza neki,~            Hogy koporsó
13471 XVI    |                  kikerülése végett elrendeli és megparancsolja a fõbíró uram a polgároknak,
13472 XXIV   |                            No azt majd mindjárt megpattintsuk. Húzasd ki a kerekes ágyúdat.~-
13473 XIX    |                  császár-király által aláírt és megpecsételt diploma, mely kegyelmednek
13474 XXIX   |                       lepve, mikor a betoppanót megpillantá. Ejnye, ugyan hogy kerülhetett
13475 XXIV   |                     azóta!~Amint a lonkán állók megpillanták Andrássy Istvánt, az elkeseredett
13476 XXII   |                   betyárok szokták botvívásnál, megpörgeti azt az ujjai közt, s odarivall
13477 III    |                   megveregette a tenyerével; ma megpróbálom királynénak üdvözölni, meglássák
13478 XXXI   |                  Tisza-parti vendéglõnél, s ott megragad, várva, míg annak az utazói
13479 XIX    |                    hanem igenis a tûzhelyen egy megrakott lobogó tüzet, s akörül egy
13480 XXXIII |                     utat, ami a házamhoz vezet, megraktak kémekkel, vadászaik, dragonyosaik
13481 XXIII  |                        Ez a kócos szakáll! (Úgy megrángatta azt, mintha haragban volna
13482 XXII   |                         az osztogató alakhoz, s megrántja a csuhája ujját.~- Generális
13483 XVIII  |                      mögött rejlõ harangkötelet megrántva, megkondítá a lármaharangot.
13484 XIV    |                         De mielõtt másodszor is megrázhatta volna a doktor a szép alvó
13485 XXXI   |                       fogait és az ökleit, hogy megrázkódott bele. Nem szabad neki elveszteni
13486 XXIII  |                 ébreszteni.~A nõ egész testében megrázkódva állt föl, és szembeállt
13487 XIII   |                       volt az idõ Juliánnának a megrémülésre. Ijedten futott el az erkélyszobából
13488 XXVI   |                    hamarább, mint Juliánna; ott megrendeli a szállást, a vacsorát,
13489 XXVI   |                         következõ állomáson van megrendelve.~- Nem hagyott itt nekem
13490 XXXIV  |                       kristályfalak és oszlopok megrendülnek bele; a villám oly apokaliptikus
13491 VIII   |                      leánya.~Fabriczius e szóra megrendült. Vas termete megroskadt;
13492 XXVIII |                  kedvéért otthagyja a székét és megretiráljon - az ütközet derekán!~Belleville
13493 XVI    |                        legjobb viadalból okosan megretirálni; ide nem szenátorbölcsesség
13494 XXVI   |                            Mit? Mi az? - kérdék megrettenve az asszonyok és Alauda.~-
13495 XXV    |                        négycsövû pisztollyal õt megriasztani?~És vajon meg van-e még
13496 XXXI   |              viszontlátásnál azon kezdeni, hogy megríkatja a feleségét. Már elfelejtette
13497 IV     |              célozgattak. Hogy nevetni kezdtek, megrökönyödött és leült.~- Csak én ma ne
13498 XVIII  |                       azon kiugorhatik, s míg a megrohanói a visszaugró zártalan ajtót
13499 XXXII  |                      akkor e népvezérrel együtt megrohanta a bányavárosokat, s azokból
13500 XXXII  |                      tótokat Árvában, s azokkal megrohanva Árva várát, azt nagy hirtelen
13501 XXXIV  |                        fojtsd bele a szót: mert megront, ha beszélni hagyod.~Korponay
13502 XV     |                        lelkesülését akarta vele megrontani Alauda uram. Ismerem én
13503 XXXV   |                kilovagoljon, mert erõs szél fú, megrontja magát, inkább õ is otthon
13504 XXIII  |                        kemény hangon. - Te mind megrontod magad azzal a szanaszét
13505 XLII   |                     békeháborítóknak, az ország megrontóinak, a rablóknak, gyújtogatóknak,
13506 XIX    |                      asszony, aki mindnyájunkat megrontott!~- Micsoda asszony? - kérdé
13507 XXVIII |                      megelõzõ rejtélyes útitárs megrovott elõéletû piros hintaját
13508 V      |                          ne nyúljon hozzá, mert megrúgja.~Ez a példálózás ismét De
13509 XXXV   |                      attól tartana, hogy az még megsajnálja a tûzbe dobott kincset,
13510 XII    |                         hátrább volt, mint ez a megsarkantyúzott horologium; de ez már nem
13511 XXVII  |                  amnesztia levelét is, ha Isten megsegít!~És volt gyémántkemény szíve
13512 XIX    |                          annyi, mint maga magát megsemmisíteni.~Andrássy felállt a helyérõl
13513 XLI    |                  összeesküvõk levelei voltak.~- Megsemmisítetted õket?~Juliánna odaadta a
13514 XXV    |                        amivel a fegyverszünetet megsértené. Ezért került más útnak.~
13515 XXXVII |                    méghozzá a hû szolgálót) így megsérteni. S ha a megbántásért az
13516 XXVIII |                        elégtételt egy ok nélkül megsértett lovag úrnak; s tette ezt
13517 XXXVII |                          amikor ily kegyetlenül megsértetted. Ne azt nézted volna, hogy
13518 XXXIV  |                        szépsége miatt!~Juliánna megsimogatta a gyermekhõs fejét.~- Köszönöm,
13519 XLI    |               valamennyi virágszála?~Tartozik õ megsiratni a Rádayakat, Esterházyakat,
13520 IX     |                       már sokaktól és nagyoktól megsiratott fejeket a porba gördülni.
13521 XII    |                    dévaj kedve volt ma. Maga is megsokallta azt, s a legvidámabb kacagás
13522 XXXVI  |                 rémségtõl, gyönge asszonyerõmet megsokszoroztam! Férfiaktól rettegett munkát
13523 XL     |               hazajöjjön, kegyelmet kérni, hogy megsüvegelje az apró potentátokat, akik
13524 XIX    |                      Úgy van! Az vagyok!~A férj megsuhintá kardját a feje fölött. Juliánna
13525 XXXI   |                         megnézni, mikor a hóhér megsuhintja a híres vezér feje fölött
13526 XXII   |                 asszonyok szoktak hadakozni, és megsújtalak vele úgy, hogy te lész az,
13527 XXXVIII|         ketterhäuschenben! (Minõ éj volt az!) A megszabadítás furfangos bohózata. Léni
13528 XXIV   |                     eszméletének a hûtelen férj megszabadításában pazarlá el végsõ erejét.~
13529 XXXI   |                         kiáltá a hintajában ülõ megszabadítójának: „Mire megújul a hold, a
13530 XIII   |                       kellett cimborálni a lány megszabadítójával, vagy boszorkánysággal kellett
13531 XIII   |                                 XIII. FEJEZET~A megszabadított leány ~A megjutalmazott
13532 XXXI   |                         a torkán akadt csonttól megszabadította, azt válaszolja a megmentett: „
13533 IX     |                        és a becsület diktált, s megszabadítsam a vérembõl való vért, kegyelmet
13534 XXXIV  |                  feljárás meredek és tükörsima, megszaggatva széles rianásoktul, mik
13535 XIX    |                     Mondok neked furcsa dolgot! Megszakadsz a nevetésben! Hahaha! Láncos
13536 XXVII  |                         harapós kutyái azt, aki megszalad elõlük, megmarják. De én
13537 XXVIII |                   borravalókat osztogat, s ahol megszáll, ilyen cifra híreket terjeszt
13538 XIV    |                       egy másik csoport azalatt megszállja a kapu alját. Végre azonban
13539 XVI    |                     Lengyelországon keresztül a megszállott Lõcse számára küldött liszt-
13540 XXXVI  |                        kiosonhatsz Poprádra, és megszállsz a vén Husz vendéglõjében.~
13541 XXXVI  |                         el a lovait, ha valahol megszállt, s mindig künn hált a szekéren.
13542 X      |                  gyermek számára, akár ellenség megszállta falut felgyújtani, izenetet
13543 XXX    |                     várossal odább. S amint azt megszállták, megint hamar odább, az
13544 IV     |                         mint tizenkét font hús. Megszaporíttatni kéri.~- Tizenkét font hús! -
13545 XIX    |                        tanácsosai már annyiszor megszegték a hûséget a magyar nemzet
13546 IX     |                          aki aztán adott szavát megszegve, megszökött, hogy hírt vigyen
13547 VI     |                           hörgé rekedt hangon e megszégyenítésre a másik bíró, Alauda uram.
13548 XXIX   |                       bíborfénye sem volt képes megszelídíteni: az az Ecsedi-láp. Kelet
13549 XXII   |                       át akarod lépni, hogy azt megszentségtelenítsd, én vissza fogok emlékezni
13550 XXI    |                        családjának; mártír, aki megszenvedett, azoknak, akiket szeretett,
13551 XXXIII |                         szó, egy ölelés, s újra megszerette? Megszeretteti ez magát
13552 XXXIII |                     ölelés, s újra megszerette? Megszeretteti ez magát mindenkivel, akinek
13553 XXX    |                      õérte is fáradtak, neki is megszerezték a bocsánatot, visszakapja
13554 XXX    |                       mutassa fel az atyjának a megszerzett amnesztialevelet; hisz õérte
13555 X      |                        Hanem hát annak, aki azt megszerzi, meg is kell adni az árát.~-
13556 XXXII  |                         pinceboltokon keresztül megszökteté, s aztán az embernemjárta
13557 XI     |              tudománnyal rövidíti az idõmet. Ma megszöktetem az elsõ óranegyedben.~-
13558 XVI    |                        felnyitják a ketrecet, s megszöktetik belõle a foglyot. És Czelder
13559 XIII   |                ketterhäuschenbõl, akit az éjjel megszöktettek.~A doktor még egy szippanatot
13560 XXIV   |                         rajta. Szív kell hozzá, megszokni ez ingadozó talajon való
13561 XXX    |                     hogy jó lenne ezt az embert megszólítani: talán adna jó pénzért abból
13562 XXII   |                         a dühöngõ elé; de még a megszólításig sem juthat el; Miklós olyat
13563 III    |            legalázatosabb hódoló jobbágyával?~A megszólításra még szerényebb, alázatosabb
13564 XXIV   |                        várnagy jön oda hozzá, s megszólítja.~- Kegyelmes uram!~- Hát
13565 XXX    |                         idefáradni egy szóra?~A megszólított férfi erre vállára vetette
13566 XIII   |             ökölkosárral) voltak a markukban, s megszorították a lovagot.~- Gyere rám csak,
13567 XVI    |                       Andrássyhoz ért, annak is megszorongatta a kezét, két marokra fogva,
13568 XXVIII |              halálhírével együtt a teljhatalmat megszüntetõ parancsot megkapja, az szent
13569 XXI    |                       zöldek, ahol az aranyozás megszűnik rajtuk; a pirosra festett
13570 XXVIII |                       kimúltáról, s teljhatalma megszûntérõl.~Hanem ekkor a békét ellenzõ
13571 XXXI   |                          a magyar szabadságharc megszûntével nem szorult többé a hõs
13572 XXIII  |                     rossz, hiszed; s elég, hogy megtagadd, azt tudnod, hogy jó.~-
13573 XXXII  |                         tért vissza a szívébe a megtagadott érzés. Nem csinált belõle
13574 XXII   |                     elkezdett vizet inni, mikor megtagadta a bort, akkor olyan volt
13575 XXXII  |                       halálos bosszút esküdött, megtagadva minden eddigi jó barátságot
13576 XXVIII |                          a kerékagya puskájának megtágult az egzergaziája...~- Nem
13577 XXXV   |              ezüstfésûvel fiacskáik aranyhaját, megtakarítva minden kihulló szálat, hogy
13578 XXXI   |                      föl Kézsmárkra, ott megint megtalálhatja kegyelmed egy másik imádóját:
13579 XXXIII |                   toronyszobára, ahol az öregúr megtalálható - ha csakugyan otthon van.
13580 XIX    |                         meg tudják becsülni, és megtalálják a számára való helyet.~Andrássynak
13581 XXXV   |                         emlékhez köt bennünket, megtaláljuk a beszélgetõ társat. Tudom
13582 XXXIII |                        hát ott, ahová küldelek, megtalálod az uradat meg az öreg Fabricziust.~
13583 XI     |                         megtörjem, ugye, elõbb. Megtalálom a mozsarat a konyhában?~
13584 XXXI   |                     ahol a hölgy ült, kibontá a megtalált iratot.~- Itt van, nagyasszonyom,
13585 XLII   |                       Ezt találtam.~- Nem igaz! Megtaláltad, amit kerestél. Az egész
13586 XXIII  |                    megrettent. Elállt a szava e megtámadásra.~Miklós folytatá a vádat.~-
13587 XXII   |                         nem fogja tûzzel-vassal megtámadni. Ha jön ide hozzánk: úgy
13588 XII    |                   bántsa! Eltörik! - szabódik a megtámadott. - Ejh, micsoda házigazda
13589 XVI    |                        No hát megálljatok, majd megtanítalak én benneteket, éhkoppot
13590 XXIII  |                        bûnösök, akik téged erre megtanítottak.~- Azok a bûnösök, akikrõl
13591 XXIX   |                        a saját karikás ostorát, megtanítva rá, hogy az nem a lovat
13592 XXVIII |                      figyelemmel.~- Nos! Eléggé megtanulta már kegyelmed, hogy mi van
13593 XXIX   |                        a bal markába a kantárt, megtapogatta a nyeregkápákat: ott vannak-e
13594 XII    |                  királyném olyan erõs a fogadás megtartásában? Ebben egy kis csendes szarkazmus
13595 XXIV   |                         várõrség fölötti szemle megtartását.~Ezen nem változtat a közbejött
13596 XXII   |                         a várból, ám tegyed. Én megtartom õket a váralján. Kiüríttetem
13597 XXI    |                         fényes múltnak egy épen megtartott töredékét látni.~Ez volt
13598 XXXVI  |                      elégedve.) Látom már, hogy megtartottad a hûségedet. Nem vagy az
13599 XXXI   |                      vén Fabriczius buksi fejét megtartsa a nyakához nõve; hanem inkább