bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

13600 XXIX   |                        csapás elvette az eszét: megtébolyodott!~Hanem aztán a többi urak
13601 XXXV   |                     venni a tudós doktort, hogy megtegye az utat Gömörbe, akkor elküldöm
13602 XXXV   |                        megkapni.~- Jó lesz. Azt megtehetem.~A levéltárhoz, ha az udvarra
13603 XVIII  |                 fölverték az alvó várost.~- Azt megtehette excellenciád! - monda Blumevitz
13604 VIII   |                         kerültem elõ a védmûvek megtekintésébõl. Elég dolgot adott szemügyre
13605 XV     |                 átelleni középoszlopba róva egy megtekintésre méltó nevezetesség. Egy
13606 XVIII  |                 egyforma zsolozsmába, a sokszor megtelõ méhseres kancsó dacára is,
13607 XXXVI  |                       Mármost még egy utat kell megtenned - szólt az öreg. - Ezeket
13608 XVI    |                     evõk-ivók vannak, ott hamar megterem a muzsikus is; olyan kurjongatás,
13609 XXIX   |                     forgatta volna. Olyan hamar megteremtette a Terka segítségével a vacsorát,
13610 XLII   |                      szorongattatásomban.~E szó megtérésre mutatott.~A fõúr azzal az
13611 XXXIV  |                       olvassuk, gyönyörködünk a megtérésükben; kérve-kérjük, jertek vissza,
13612 XLII   |                        le sorsomat. Lelkem kész megtérni mennybéli uramhoz. Semmi
13613 XXXVI  |                    kitárva s könnyezõ, bûnbánó, megtérõ szemeivel férje arcán élve.~
13614 XXXIV  |                     súlya lenyomta a bûneiét. A megtérõt be kell fogadni, kivált,
13615 XXXVIII|                           Íme kétszáz arany már megtérült a visszautasított ezerbõl.
13616 XXIV   |                       Megígéred nekem, hogy azt megteszed?~A gyermek csak a szempilláival
13617 XIX    |                        de ha kényszerítenek rá, megteszem.~- Arra, hogy fenyegetését
13618 XV     |                    feltörte a pecsétet. Biz ezt megteszik az asszonyok még mai nap
13619 XXXVI  |                  Parancsolatjára.~Azzal a vékát megtetézve almával, a fejére tette,
13620 XXX    |                       azon az úton, amit nemrég megtett.~Az ekhós szekeret csakugyan
13621 XXXIV  |                        Azt mondja, amit tettem, megtettem. Nagy okai lehettek rá.
13622 XVI    |                      tárgyról lehet csak szó.~- Megtiltom önnek, hogy ez értelemben
13623 XVII   |                      Még akkor Lõcse statutumai megtiltották bármiféle magyar nemes úrnak,
13624 XIII   |                    prüszköl tõle, amitõl az agy megtisztul, s csak azután sietett az
13625 XXVI   |                       poprádi vendéglõ elõtt, s megtölteté az átalagát igazi hegyaljai
13626 XVI    |                         a tényt a fegyverszünet megtörésének tartja; s nemcsak azt teszi,
13627 XXXV   |                 hatalmai, amik a mi akaratunkat megtörhetik.~- Nem ismerek ilyen erõt -
13628 XLII   |               megátalkodottságon. Ehhez hasonló megtörhetlen lélek még férfitestben is
13629 XII    |                     hozzák; királyi nyalánkság. Megtöri, szétbontja, egy gerezdet
13630 XI     |                         mint sárgacukrot.~- Hát megtörjem, ugye, elõbb. Megtalálom
13631 XXX    |                      kívánsága az úrnak, hát az megtörténhetik iziben. Hej Dorka, te! Gyere
13632 III    |                      amit egy asszony kíván, az megtörténik, ha mindjárt napfogyatkozást
13633 IV     |               hivatalvesztés terhe alatt.~Ez is megtörténvén, a gyülekezet kivonul a
13634 XXXII  |                       bátor tettével lett aztán megtörve a jég a két fõúr között.~
13635 XVI    |                   viselõtõl követel elégtételt, megtorlást, igazságot!~S e szóknál
13636 XXIII  |                         örömnapért. De bánom és megtorlom, ha egy édes ölelésért a
13637 XXXI   |                       felvonóhídnál aztán éppen megtorlott a tömeg, a drabantoknak
13638 XVI    |                         táborkaromhoz tartozik, megtortúrázzanak, valamivel nagyobb hatalom
13639 XII    |                   ugyanazt a levágott fõt. Ha a megtréfált urak valaha ezt az albumot
13640 XXV    |                        a két asszonyság mindent megtud, ami ez idõ szerint Bécsben
13641 XXXI   |                          Csakhogy már Eperjesen megtudá, hogy a tábornok nincs többé
13642 II     |                  ábrázolva, hogy arról mindenki megtudhatja, miszerint ez hazai mûvésznek
13643 XXXV   |                       nem lehet felnyitni, hogy megtudhatná, ugyanaz-e, mert a kapcsok
13644 XXXI   |                   papiros?~Azt ugyan Korponayné megtudhatta volna, ha felmegy Pállfyhoz,
13645 XVI    |                         elõadni. Majd azután ha megtudják, hogy minõ hõstetteket követett
13646 XXXII  |                     rossz dolog volt! Ha te azt megtudnád! Majd megfagytunk; majd
13647 XXXI   |              apellálhatni.~Csak azt kellett még megtudnia magas összeköttetései nyomán,
13648 XL     |                    azonban csak azt kell belõle megtudnunk, ami Juliánna történetével
13649 XX     |                         mikor a gazdája halálát megtutulta! Testáltak? Hát protestáljunk!
13650 X      |                      kávé is elfõtte a habját s megülepedett, leszûrte azt szépen az
13651 XII    |                         tart-e még?~- Ha szépen megülne a helyén, már régen készen
13652 XXI    |                     vehetik az életben, paripát megülni, árkot ugratni, futó paripákról
13653 XXXII  |                    Zsigmond úrral, s nemegyszer megülte õkegyelme helyett a pozsonyi
13654 XXXIV  |                       tallér. Ha összeszámítom, megüti az ezeret.~- No, majd meghozza
13655 XXXII  |                          egyedül, magában.~Hogy megütötte a szíve! Ki hinné, hogy
13656 XIX    |                nevetésben! Hahaha! Láncos kutya megugatta lelke! Soha ilyen cifra
13657 XX     |                       az árulással a kutyabõrt? Megugattatom én azt a kutyabõrt, hogy
13658 XXVIII |                         rá nézve egész Kassáig, megújulva minden faluban, ahol csak
13659 X      |                    õrtûz mellett, ha egy helyen megunták, odábbment, újra kezdte.~
13660 XXXIV  |                         S mi az elpártoltat, ha megutálja tettét, s ismét hozzánk
13661 XXIV   |                        patájával szokta a fülét megvakarni, mégis állva tud maradni,
13662 XXXIV  |                       egy Antikrisztus, aki nem megváltója, hanem elvesztõje lett a
13663 XXIV   |                       Harminc ezüstpénzért a mi megváltónkat, a fejedelmünket! Átok a
13664 XXXIV  |                  bennünket a pokoli sötétségbõl megváltottál, aki nélkül veszve lettünk
13665 I      |               korszellem, az új ivadék fogalmai megváltoztak azóta. Ami valamikor bûn
13666 XXIII  |                  Andrássy István egyszerre csak megváltoztatja az útrendét, mikor már fele
13667 XXXV   |                       útmutatást. - S legjobban megváltoztunk mi magunk. Nekem úgy tetszik,
13668 XIII   |                múlhatatlan reggeli szippanatot, megvárta, míg prüszköl tõle, amitõl
13669 XXV    |                     leskártolt kártyához, míg a megvásárolt mérnökkari fõtiszt most
13670 XXVIII |                         elõbb ezeket a fenyõket megvásárolta tõlük s elrendelte, hogy
13671 XXXII  |                       készített magának, amivel megvédje magát a rettegett Isten
13672 I      |                        elsõ képet a mély boltív megvédte az idõ viszontagságaitól,
13673 XXXII  |                 meghallotta, a hangja egyszerre megvékonyodott, olyan lett, mint egy kappané,
13674 VI     |                rangjukhoz és a helyzethez illõn megvendégeltessenek. Csupán csak az étekfogások
13675 III    |                  címeztem: de még az orcámat is megveregette a tenyerével; ma megpróbálom
13676 XII    |                     Istvánnak, hogy velük sorba megverekedjék.~De ami legveszedelmesebb
13677 XXXI   |                       maga elõl, akkor õ lesz a megvert fél.~- Maradjon még nagyasszonyom -
13678 XVI    |                         mondja nekik: „Ugyan ne megvesszetek!”, hát elnevetik magukat
13679 XXXIV  |                       nem vehetjük meg pénzzel, megvesszük tehát egy asszony csókjaival.
13680 IX     |                     szíve talán érzékeny, talán megvesztegethetõ, hanem kegyelmednél, aki
13681 XIX    |                  fõkapun lopózott be, az õröket megvesztegetve. Különben el nem lehetett
13682 XLII   |                     fejére országos gyalázatot, megvetés állapotját. Magad egy szavaddal
13683 XXXIII |                       az, ami õt biztatta, csak megvetése mindennek, ami él. Hanem
13684 XXXIV  |                          tanúbizonysága a hideg megvetésnek; a nõ megszûnt sírni, fölállt,
13685 XII    |                         arcába dobták könnyelmû megvetésüket.~Nem maradt ám kigúnyolatlan
13686 XIX    |                        venni pénzért, mindenütt megvetik, s ha kifizették, eldobják;
13687 XXXIII |                    Hanem ezt a kettõt nem tudta megvetni. - Ingadozott.~- Ne félj,
13688 XIX    |                     bekötött száját.~Fabriczius megvetõleg fordult hozzá.~- Hát olyan
13689 XXIX   |                      majd elöl mennek gyalog, s megvilágítják az utat az Ecsedi-lápon
13690 XVIII  |               muskétások sisaktaréjai és puskái megvillantak: Andrássy egy szökéssel
13691 XX     |                         kirántotta a kardját, s megvillantva a feje fölött, alákiáltott
13692 XXVI   |                      fekve.~Alig várhatta, hogy megvirradjon. Útra kelt. Löffelholtzné,
13693 IX     |                  fejedelmi hadsereg ultimátumát megviszi a német főhadiszállásra
13694 XVIII  |                         lakhattak minden jóval, megvivátozván a bõkezû bírót, a vitéz
13695 XXII   |                       kicsapkodni, ellensáncait megvívni. Szükségem van minden üres
13696 XXXV   |                     számadásokat, azokat apróra megvizsgálja, észrevételekkel kíséri,
13697 XXIX   |                       dolga volt az útitáskáját megvizsgálni, nem hiányzik-e belõle valami?
13698 XXI    |                      Andrássynénak dedikálta.~A megyegyûlésnek szolgáló roppant nagy terem,
13699 XI     |                   alkalmatos lovas úr az, aki a megyeház felől közeledik, rézsút
13700 XXII   |                          Be kell hívnom a Gömör megyei mezei hadakat, hogy legyen
13701 XXXIV  |                       uram majd késõbb utánatok megyen. Hogy én merre mentem el:
13702 XXXI   |                   akarja kivégeztetni.~Ez a hír megzavarta Juliánna útitervét.~Szegény
13703 XXXV   |                    beedzve.~- Igen sajnálom, ha megzavartam ezzel a hírrel a kegyelmed
13704 XXVII  |                       óh uram, hogy a királyhoz mehessek!~Jenõ herceg meg volt rendülve
13705 XLI    |             kesztyûcsapással az egész várukból! Mehetnek õk idegen ajtókra.~És magát
13706 XXV    |                         hátsó lakosztályát. Úgy mehetsz oda, mintha otthon volnál.~
13707 IV     |                  aszúboroknál meg a negyedik, a méhser‑, a marcafánk- és viaszgyertyatételeknél
13708 XVIII  |                  zsolozsmába, a sokszor megtelõ méhseres kancsó dacára is, kiszáradt
13709 XXVI   |                         anyóka által erjesztett méhsert a forgácsfánk mellé, aminek
13710 VII(2) |                       képes krónika.~„Au Voter, mei rap! Es Nachprs Hänsl aus
13711 XXX    |                  hallgatta mindezt csendesen, s mekegtette egyformán a kecskerokkát;
13712 XXXIII |                      amit tettem; te ítéld meg, mekkora volt bûnöm, hogy bûnhõdjek
13713 XXXV   |                      szenvedélyes hajlamoknak a méla búskomorság.~Az olyan éles
13714 XXXI   |                  körülvett tér közepérõl valami mélabús karének, a lutheránus diákok
13715 XVIII  |        Jacoponi-himnuszt, s visszatérni a rideg melankolikus protestáns zsolozsmához.~„
13716 XXXII  |                         a tehetetlenség makutyi mélaságába lágyult bele, nem tudott
13717 XI     |                háborgatni. Addig pedig a lábait melegben, a fejét hidegben kell tartani.
13718 XXIV   |                    oltotta ki az, aki legjobban melegedett nála. Engesztelhetetlen
13719 XIII   |                 markolatjára; nem érzed, hogyan melegít? - Ha õk nem átallnak egy
13720 XXXIV  |                          Csak a lengyel pálinka melegített. Aztán meg valami más. -
13721 XIII   |                      bálványképe elõtt szívének melegsége felõl. Ki volt erre képes?
13722 XII    |                            Regina mea! - rebegi melegségtõl reszketõ hangon, karját
13723 XVI    |                      szikrákat szórva azoknak a mellcsatjain, ökölnyi medáljain, míg
13724 XXXI   |                    kezében jön közéjük, s akkor melléállnak, a labancra másznak: azt
13725 XXI    |                       voltak adva az események, mellécsatolva az Andrássy Istvánnak adott
13726 I      |                         már hamu. Óriások, akik melleiket egymásnak vetve dulakodtak,
13727 V      |                     tanácsterem alatt, az a kis mellékajtó vezet le oda (egyenesen
13728 XXXV   |                         felszállíták a fõúrhoz, mellékelve azoknak a követelt árait.
13729 XXVIII |                  hamarább”. A hosszabb út a Vág mellékén vezet végig, Liptón, Szepesen
13730 XI     |                   szívrabló: ez az életpályája. Mellékes foglalatosságára nézve mérnökkari
13731 IX     |                        a groszscherfeldi torony mellékkapuján, ahol nincs vízárok: s ennek
13732 XII    |                   tábornok bódultan rohant ki a mellékszobába, fegyverhordozóját kiabálva.~-
13733 XXVIII |                   kámforos borékkal, s kiment a mellékszobában alvó apácához, akinek fel
13734 XXVI   |                    vetett dunnás ágyba, hanem a mellékszobácskában volt egy hárságy, arra heveredett
13735 XVIII  |                       polgárcsapatok tódultak a mellékutcákból a piacra.~- Jó lesz, ha
13736 XVI    |                    társzekeret: a maga kincseit mellékúton a háta mögött átcsúsztatta,
13737 XXXVIII|                        a gombjai pattogtak le a mellényérõl a nagy kacagástól, mikor
13738 X      |                          hozzá a csatos virágos mellénykét, a dudoros ingujjakkal;
13739 XXIV   |                      kezeiket összekulcsolják a mellükön, a mohamedhivõk pedig arcra
13740 XXIX   |                       híd közepébõl, s azokat a mellvéd mellé rakták. A sötétben
13741 XXXI   |                    talapzatán egy három oldalon mellvéddel zárt négyszögû márvány.~
13742 XXXV   |                        tette? Hasonlatos ahhoz, mellyel a latin keresztesek a bizánci
13743 IV     |                       Jacoponi Stabat Materének melódiái a Rákóczi-nóta búsongó dallamaival,
13744 XV     |                       egy egész profán dalnak a melódiájával szakítá félbe a kegyes szónoklatot.
13745 V      |                      ezek tartották fenn.~Azért méltán nevezhette Alauda uram ezt
13746 XV     |                         Indignus servus Domini (Méltatlan szolgája az úrnak).~- Él
13747 XXX    |                       van ni! - kiálta fel erre méltatlankodva a fogadós, s ledobta az
13748 XXII   |                           Bántottam meg valakit méltatlanul? - kérdé Miklós, összefonva
13749 XLI    |                          s még csak annyira sem méltatott, hogy jöttében, mentében
13750 XXX    |                       azonban õt figyelmére sem méltatta; úgy látszik, neki volt
13751 XXXI   |                     érdemei, azokat elõadhatja, méltatva lesznek. A sztropkói uradalom
13752 XXXII  |                     kecske pedig csak kíméletre méltóbb állat, mint a labanc.~Õ
13753 XVI    |                       tartották olyan nevetésre méltónak.~Most aztán Andrássy egész
13754 X      |                       rózsagödröcskék, homlokán méltóság, ajkain csáb, szemei hol
13755 IV     |                         Hát illik-e Lõcse város méltóságához a vendégszeretetet akként
13756 XXXI   |                         s az ország legmagasabb méltóságára emelkedett férfit egykor
13757 XXXI   |                          Már messzirõl uralkodó méltósággal emelkedik ki a csupa palotákból
13758 XVIII  |                          csendesen, komolyan és méltóságosan.~Csak egyszer feledte el
13759 III    |                   szempillák által.~Alauda uram méltóságteljesen üdvözlé a suhanva közeledõ
13760 XLII   |                      talált benne semmi gyanúra méltót, s visszaadta neki az imádságos
13761 XXX    |                 kivontatták, amíg a bivalyoknak méltóztatik a fürdést megelégelni, s
13762 XVI    |                      még azt is megtudnom, hogy méltóztatik-e kegyelmességed valami vallással
13763 XXVI   |                            felelt Husz apó, még mélyebbre nyomva a süvegét a szemöldökére. -
13764 XXXIV  |                     mint a híveknek.~Itt e hegy mélyében lakik az egyik demiurgus,
13765 XXXIV  |                     harántlap, csapinós eséssel mélyed alá a sötét végtelenbe,
13766 XXXIV  |                     csak egy meredek kürtõforma mélyedésen kellett felhatolnia. Itt
13767 XVI    |                       senki - hörgé rekedtségbe mélyedõ hangon Belleville lovag.~-
13768 XXVIII |              tarisznyaszámra igazoló leveleket, melyekben õt a hamu alatt lappangó
13769 XXII   |                      koronának a hû védelmében, melyhez most unokájuk visszatér
13770 XXVII  |                       most; nem lehetett tudni, melyikben szállítottak egy órával
13771 XXXI   |                       hogy a két vásártér közül melyiken telepedjék le a szekerével?~
13772 XXXIII |                        a Zebaoth a gyermekeket. Melyikünknek a bûnéért akarod, hogy az
13773 XLII   |                        fogna felemelni, amilyen mélyre letaszít haragja.~Juliánna
13774 XXVII  |                       megmutatom neki az írást, melyrõl csak az õ neve hiányzik,
13775 XXXIV  |                   valamennyien, amint az alak a mélységbõl fölmerült. Amint a kezével
13776 XXXIII |                       azokon keresztül az erdők mélységeibe.~Zsigmond úrnak ezen a napon
13777 XXXIV  |                      óriási boltozatokat emel a mélységek fölé, rengeteg oszlopokkal
13778 XXXIV  |                     rianásoktul, mik feneketlen mélységet mutatnak.~A világosság azonban
13779 XXXI   |                         elõször a Pethõ család, melytõl azt Rákóczi elkobozta, azután
13780 XXI    |                   justorum gloriam grata servat memoria. (Az egyiptomi gúlákat alkotó
13781 XXIV   |                      verba sacerdotis sunt pura mendacia. Fui quandocumque ipse unus
13782 XXVI   |                          se azét az asszonyét a mendemondának. Hátha mégis levélben fogja
13783 XXVI   |                    óvatos. Ki akarja játszani a mendemondát. Bizonyosan a város túlsó
13784 XXVIII |                       mein lieber Löwe.”~- Mi a mendergetett mennykõnek?~- Csak mondja
13785 II     |                         volt a Lapis refugii (a menedék sziklája), mely oltalmul
13786 XXXIII |                   rázott beteg az ágyba, a maga menedékébe, a gyantaszigeten épült
13787 XXXII  |                        mindenfajta szökevénynek menedékül szolgált a háza; hát ha
13788 XII    |                   kisikamlással az ottomán mögé menekül.~Ott természetesen elfogják,
13789 XIII   |                        lovag észrevette, hogy a menekülés késõ, de nem is volt szokása
13790 XVIII  |                      találkozhatik. Innen nincs menekülése.~Andrássynak az jutott eszébe,
13791 XVI    |                        szétriadó kuruc hadsereg menekülését fedezze.~Meg is van aztán
13792 XXXI   |                    vesztõhely itten, s hogy nem menekülhet innen: végig kell várni,
13793 VIII   |                    drabantok felõl bizton el is menekülhetett volna, de Wencezlauz észrevette.~-
13794 XXXV   |                      földönfutóvá tesz, s ahova menekülhetnék, az Istenhez való utamat
13795 XIII   |                        vagy.~- Mit csináljak?~- Menekülj, amerre tudsz!~- Hogyan?~-
13796 XVII   |                       alatti folyosón keresztül meneküljön, egyedül, oltalom nélkül,
13797 XIX    |                         egy hajótörött roncsról menekülnek a partra. Bizony nem nézik,
13798 XXXIV  |                            Igen.~- Mikor elõlem menekültél, oda mentél õhozzá?~- Akkor
13799 XXIX   |                        úrnak egy hátasló kell a ménesrõl! - kiáltá eléje vágva, s
13800 XXVI   |                  leküldött egy ordináncot, hogy menessze haza a szánkóját, ellenben
13801 XXV    |                       ér valamit. Aztán õ csak „menesztetett”; de az „ment”, s ez sokat
13802 XXXIX  |                        ráncba. - Ha másfelé van menetele az asszonyomnak, én beleegyezem.~
13803 XXIII  |                     tartozó falvakba, mindenütt menhelyet állított fel a számukra,
13804 XL     |                         én. Engedd meg, hogy én menjek hozzájuk.~Korponay azt mondta
13805 XXII   |                    akarta küldeni a szobából.~- Menjetek játszani!~- De csak maradjanak! -
13806 XXV    |                     házba, úgy mintha otthonába menne, de hogy ilyenféle jogon
13807 X      |                        mielõtt erre a nagy útra mennél?~- Nem. Babonás vagyok.
13808 X      |                    nézzen. Messze kellett nekik menniök, hogy a rájuk váró szánig
13809 II     |                        a feltámadás, a Megváltó mennybemenetele; ez utolsónál az apostolok,
13810 XVI    |                        a Scwaib család ellenben mennybemenetelét, amely műben az a legnevezetesebb,
13811 XXXII  |                  villámlást meglátott, vagy egy mennydörgés moraját meghallá Ghéczy
13812 XXXII  |                        volt elég erélye. S ha a mennydörgést meghallotta, a hangja egyszerre
13813 XXXIII |                     érzékeit. Mikor villámlott, mennydörgött, hasonlatos volt azokhoz,
13814 XXXII  |                        Villámlik. Várd meg, míg mennydörögni fog. Nagyapótól akkor nem
13815 XXVII  |                            Mi atyánk, ki vagy a mennyekben.”~Juliánna utána rebegte
13816 IV     |                    érdemes volna megtudni, hogy mennyiben fog kerülni ez a holnapi -
13817 X      |                        amin Ocskay vette.~- S õ mennyin vette?~Korponay a kardmarkolatára
13818 VII    |                        dérült égből jövő száraz mennykő.~S ez annyival érzékenyebbül
13819 XXXII  |                          egy Jupiter, aki fél a mennykõtõl.~Pedig ez a rettegés nála
13820 XVI    |                         szekerén vigyenek fel a mennyországba. És hát igaz lett. A groszscherfeldi
13821 XXXVI  |                      tiszta, mint az angyalok a mennyországban. Vivát a dicsõ asszony!~
13822 XXII   |                         parancsolok. Most nem a mennyországért küzdünk, hanem a földi országért.
13823 VII    |                    talapzatán felyül szegletben menő fülke alakúan van kivágva,
13824 XXXI   |                   éneklik a gyászdalt a halálra menõnek.~„Nostrast végeznek ki!” -
13825 XXI    |                     tenyerének a bûzi!~(A lapos méntát hívták ezen a néven, amit
13826 XXXV   |                     kegyelmed nyugalmát - szólt mentegetõzve Juliánna és menni készült.~-
13827 XXIX   |                       te eltékozlod még az apád mentéjét is, ha egy aranyat adsz
13828 II     |                     alatt rajzik a nép zsinóros mentékben, sarkantyús csizmákban;
13829 XXIII  |                       ajándékát, s aztán egy új mentekötõért egy drágább medályért elcserélik
13830 XXXIV  |                    Mikor elõlem menekültél, oda mentél õhozzá?~- Akkor nem, mert
13831 IX     |                       várostól száz aranyat érõ menteláncot, a fejedelemtõl fõstrázsamesteri,
13832 XVI    |                        népek, mind csupa magyar mentés, sarkantyús csizmás, bajuszos,
13833 XXIX   |                         botlani, s akkor a lova menthetetlenül kitöri a lábát.~Olyan egyszerû
13834 XXXVI  |               bölcsességüket commassálták, hogy mentõl több olyan bolondot tudjanak
13835 XXVIII |                         nekifohászkodott a maga mentsége elõadásának, s elfoglalt
13836 XXV    |              megköszönni az élvezett kegyelmet. Mentségére szolgál azonban a táborban
13837 XXXII  |                        minden fénye, gazdagsága mentségnek elég-e egy elmulasztott
13838 XXVI   |                     irodájába, utasítást adni a mentslevél kiállítására. Mikor visszajött,
13839 XXI    |                     hollókkal és keselyûkkel; s mentsvárat csinált a számukra a várából.~
13840 XVI    |                        az értekezésünk, s ezzel mentünk a vacsorához. A poculatio
13841 XXII   |                        Ott ki van már kegyelmed mentve.~- Már pedig annak a másik
13842 XXXV   |                        rámában Serédy Zsófiának menyasszonykori miniatûr képe, Juliánna,
13843 XVIII  |                       sor írás magától a boldog menyasszonytól is az édesatyjához, reszkető
13844 XXX    |                    lovagnak, hogy talán ettõl a menyecskétõl tudhat ki valamit, hogy
13845 XXXII  |                      kezdve a hegyoldalak egyre meredekebbé tornyosulva húzódnak tölcsér
13846 XXXIV  |                    vaskarmokkal kúszott fel egy meredélyen, gémberedõ kézzel fogózva
13847 XXIX   |               vízinövények dárdalevelei feketén meredeznek elõ.~Juliánna is egészen
13848 XVI    |                         el az arca, szemei hogy merednek ki: két kezében úgy reszket
13849 XXII   |                        szólt semmit; de az égre meredõ szemei beszéltek.~Azt mondhatták
13850 XXXIX  |                       és ajkaira nem volt olasz méregfestvény kenve, amivel a váltott
13851 XXIII  |                        szívébe, hogy váljon ölõ méreggé a szívében a hitvesi szeretet
13852 XXVI   |                     éppen arra jó, hogy a másik méregnek a hatását elveszi.~Feltörte
13853 XXXII  |                         kertben az az átkozott, méregszõrû féreg.~Nem hallott semmi
13854 XXII   |                    átkozódó haragja.~Utoljára a méregtarisznya Miklós odarohant a sokaság
13855 XIII   |                  Szerencséjük!~Minden kedvezett merényletének. A sötétséget egy-egy eldördülõ
13856 XXIX   |                   Hiszen hajtottál te már ennél merészebb megbízást is végre. Emlékezzél
13857 XVI    |                     ketrecbõl.~Hanem Fabriczius merészen keresztültette elõtte a
13858 XXV    |                       magisztrátus engedelmével méretni a számukra a berbécshúst.
13859 XXXVI  |                  botlatott el velem, azért száz mérföldet barangoltam össze, magam
13860 XXIII  |                    Hecaténak, Locustának minden mérgeivel itatta volna meg Zsófiát,
13861 XXIII  |                         nem iszik; annál többet mérgelõdik, ezért az arcszíne olyan
13862 X      |                  asszony nincs most itten, majd mérgelõdnék érte. Azután, mikor a kávé
13863 XXXVI  |                    Juliánna engedte ezt a hideg mérget a szívére csepegtetni. Szenvedhetett
13864 XIX    |                     Kiveszem a kezed közül, nem mérgezed meg a lelkét! Elviszem magammal,
13865 XXXII  |                    mindenki, hogy a bor meg van mérgezve: hát akkor egyedül Ghéczy
13866 XXXI   |                       Tengernél is nagyobb az a mérhetetlen talány, hogy lehessen egy
13867 XXII   |                      egy nagy öblös vaskalánnal merít a lobogó medencébõl, s tölti
13868 XXVIII |                         a kezükbe s cirkalommal mérjék ki, melyik a rövidebb útvonal,
13869 XXX    |                        Bocskai nemese! Engem ne merjen dehonesztálni. Az én házamnál
13870 II     |                      kalász és a pelikán; - egy mérleg, egy olajághozó galamb; -
13871 XXXI   |                    magad csak egy súly voltál a mérlegben; amely az enyimet magasabbra
13872 XXXIV  |                         körbe. A bírói serpenyõ mérlege valóban a szép asszony részére
13873 XXXIII |            perhorrescálja az égi tûz.~- Hát oda mernél menni most helyettem azok
13874 XVI    |                        támadt. A szenátorok azt merõben tragikus dolognak vették;
13875 XVI    |                       Megyek innen! - suttogja, merõn bámulva a magasba. - Elmegyek. -
13876 XXX    |                        hogy mit tegyen mármost, merrefelé fordítsa a lova fejét? Elég
13877 XVI    |                     Fabriczius éles tekintettel mérte végig a tábornokot, s fogai
13878 XIII   |                      ellen, hogy csak messzirõl mertek hozzávagdalni.~A szép asszonynak
13879 XXVII  |                 királyon ez a vész a legnagyobb mértékben kitört? hogy az ajtaján
13880 XXVIII |                      elokvenciának oly tetézett mértékével, az ornata syntaxisnak és
13881 IV     |                    kígyó, másikban egy tükör; a Mértékletesség, jobbjában egy serleg, baljában
13882 XIV    |                       az én cselédem volt! Hogy mertétek elfogni? S még azért ilyen
13883 XXV    |                       Lõcsére, lóhalálában. Tíz mértföldet vágtatott egyhuzamban.~Legelsõ
13884 XXX    |                  sereggel együtt futott, minden mértföldnél növekedve, mint a lavina,
13885 XXIX   |                         lába. Magam cepelem egy mértföldrõl a hátamon a nyerget, hogy
13886 XXX    |                 hiányában egyik fától a másikig mérve a sing hosszát.~Andernach
13887 XI     |                     Azzal szoktak némely kisebb mérvû erkölcsi kihágásokat elkövetett
13888 XXXIV  |                  óriásoknak való szánkapálya, a mesebeli üveghegy, hanem a fõtermében
13889 I      |                      megörökítõ képpel együtt a mesék közé sorozzák; de ezeknek
13890 XXXI   |                  ágyacskája mellett virraszt, s meséket mond az aludni nemakarónak.~
13891 XXXIX  |                        legvakmerõbb fantáziával mesél a valósággal szembeszökõ
13892 XII    |                          Mint ahogy a kígyókról mesélik, hogy úgy egymásba tekergõznek,
13893 XXII   |                   higgyünk semmit, amit a papok mesélnek. Csupa világbolondítás az
13894 XXII   |                     híres szépanyjuk sorában, s mesélt a két fiúnak e fényes alakok
13895 XXXIX  |                        láttára. Hisz éppen most mesélte a barátnõinek, hogy õt várja,
13896 XXXVIII|                      mind a hárman beszéltek és mesélték egymásnak, ami velük és
13897 XXXV   |                    Nekem?~- Rövid idõn pedig.~- Mesemondás! Ha én nem akarom? Parancsol
13898 XXXVII |                        fúriává alakuljon át, ez mesemondásba való képtelenség. Mert hiszen
13899 XVII   |                    egész történetet pedig csupa mesemondásnak hiszi az ember, amíg, mint
13900 I      |                   történetbúvár segélyére jön a mesemondónak, s okmányokat fedez fel,
13901 XXII   |                         mikor az ijedõse jött a mesének.~Azután elmondta az anya
13902 X      |                          egy érzékenyen végzõdõ mesénél olyan hamar könnybe lábadának,
13903 XXXI   |                 levélnek kegyelmedre nézve igen messzeható következése lett. A kegyelmed
13904 XXXV   |                      hamu. Álmaim a nagyságról, messzelátó terveim por és hamu. A zászlók,
13905 XVII   |              rejtekutakat, folyosókat ásni nagy messzeségekre. Ezekkel készítteté el azt
13906 XXIV   |                   elválasztva. Ez ablakból nagy messzeségig ellátni. A tölgyerdõs hegyek
13907 XXIV   |                        jó célpont volt, azzal a messzevirító narancsszín csónakával.~-
13908 XXII   |                         meri kigúnyolni, eddigi mesterét. Ez visszatérítette. Megfordult
13909 VIII   |                         egy tucat éjjel kóborló mesterlegényt, aki nem tudta magát legitimálni,
13910 XLII   |                        csak ennyit tudnak, ez a mesterségük? A kérdéseikre nem felelt
13911 I      |                     hever ráma nélkül a hajdan „mészárosok tornyának” nevezett donjon
13912 XXII   |                   lisztes hombár ajtaját, meg a mészárszék ajtaját, meg a tulokistálló
13913 X      |                   Többnek a számára nem adnak a mészárszékben húst. Én csak kapitányné
13914 XVIII  |                   látott, egyszínûre szokott az meszelve lenni a többi fallal. Tehát
13915 XXIX   |                         a mocsárvilág rejtélyes meteorja.~Az egész part mentét a
13916 XXXI   |                    fehér bodros parókával, szép metszésû szája, öntetszéssel teljes
13917 XII    |                        vele haragítani. Fenékig méz volt a kedélye, s az volt
13918 XII    |                  ismerni. Bercsényit török basa mezében adta vissza; Károlyi Sándort
13919 XXXIV  |                      aki õt elcsábítottad; a te mézes szavad, a te sugáros két
13920 XXXIV  |                        le a zászlóját egy ilyen mézes-mázos szóért. S õ, a gyönge asszony
13921 XXXIX  |                       No, hát majd ha a második mézeshetek leteltek, akkor bocsássa
13922 XXXII  |                     Pedig milyen híres a kassai mézeskalács. Nem volt akkor arra gondja.
13923 XVI    |                lacikonyha, palacsintasütõ bodé, mézeskalácsos szárnyék, seres szín sorakozott
13924 XIX    |                  elfoglalta a szerelmes asszony mézesmázos beszédével, gyönge ölelgetésével,
13925 XXXIV  |                       üvegen keresztül nyalta a mézet: az asszony bolondja.~-
13926 II     |                         nyilat tartó marok; - a mezítelen gyermek a kivont karddal; -
13927 XXXII  |              rekettyebozót, úgy folytatja azt a mezõ, egy elsemlyékesült patak
13928 X      |                        az õrtûz mellett, künn a mezõn? Ha rákerül a sor, az egész
13929 XXX    |                      Egy nagy, négyszögû parlag mezõt végtül végig betakarnak
13930 XXX    |                         ebédeltek meg, a gazdag mezõvárosban, melyet itt a hajdúvilág
13931 XXX    |            dominiumocskára vagy talán egy egész mezővárosra, olyanformára, mint Hódmezővásárhely
13932 XXXVI  |                          különben félretértek a mezsgye szélére legelni, hanem a
13933 XXXIV  |                        te tudod! Ugyanazokkal a mézszavakkal, ugyanazzal a varázslattal,
13934 XIII   |                     kemény hangon Fabriczius.~- Mi-hit? - förmedt fel a tudományok
13935 XXXIII |                       szörnyet halnék a rémület miá’.~Juliánna még a selyemkendõjét
13936 XXII   |                         kitalálni, mi az. Nem a Miatyánkban van az a kitörült sor, hanem
13937 XXIII  |                  pajkosságokon törte a fejét, a miatyánkot mindig elcifrázta, hol így
13938 VII(2) |                       ezen a nyelven, hogy Hans Michelnek a fiát fejbe dobta egy kővel
13939 XXX    |                         a közepén minden sornak micsodák, azokkal a fecskefarkban
13940 XI     |                  sikerül. Így is jó.~Már akkor, midőn Belleville szokott ablakparádéját
13941 XVI    |                    kellett előbb Korponaynéval, mielőtt ez a fatalis casus elucubrál.
13942 XXXII  |                       Mikor Thököly Imre Teleki Mihállyal összejött Somlyón, barátságos
13943 XXXII  |                     török szultáné-e vagy Apafi Mihályé. Éppen csak a szele érte
13944 XXI    |                         várkapitányságnak, hogy mihez tartsa magát.~Gömör vármegyének
13945 XII    |                     mindig nedves szemeivel, de mikbõl a leáldozó nap verõfénylett
13946 IX     |                     hajat, vagy a fejet!~Hogyan miképpen történt, hogy Andrássy István
13947 XXXI   |                        megfoghat, míg Illésházy Miklósban ott van az udvari ünnepélyek
13948 XXII   |                       hosszú, pecsétes levelet.~Miklósnál még nem hajnalodott, egyre
13949 XXIV   |                       Többet nem tudni Andrássy Miklósról. Arcképe, a krasznahorkai
13950 XXIV   |                  versenyt lõni? - kérdé a Ferkó Miklóstól.~- Nem lõ az többet. Mert
13951 XXXIII |                        szalonnát a kenyérhéjon, miközben a titkos írásjegyekkel szerzett
13952 XLII   |                         De te azokat elégetted! Milliókat érõ kincseket adtál a lángok
13953 III    |                  patrícius. (A híres harangöntõ milliomos a maga idejében.)~- Kegyelmed
13954 XXX    |                       mintha csak a folytatását mímelné a kárba ment rozs kaszált
13955 XXXIV  |                  madarat, lófarkat, csipkézetet mímelnek; áttört ötvösmunkával, gyöngyfüzérekkel
13956 XXII   |                      jelenteni ezek a hidegvért mímelõ szavak?~- Te egy egész sereg
13957 XX     |                         mondja: „Nincsen kenyér minálunk”, a lutheránus rácsendíti: „
13958 XXXII  |                     mert az a végzetes villám a minap még a sarkantyút is leszakította
13959 XXVI   |                    hajdúi közt szolgált, akik a minapi betörésnél álpártoltak.~„
13960 XXV    |                       maguk is érdekelve voltak mindabban, ami Bécs és Szathmár között
13961 XXV    |                      bizonyítania, hogy érdemes mindarra, amit a fiának kér.~A kávéestélyen
13962 XXXVII |                      egy asszony vérpadra vigye mindazokat, akiket szeretett. - Ez
13963 XV     |                        ezzel a beneficiummal.~- Mindazonáltal, kegyelmes uram - szólal
13964 XI     |                       tudott valósággal aludni. Mindazzal a zûrzavaros világgal, aminek
13965 XXI    |              felfüggesztve a nagy fekete rámák; mindegyikben párosával a címerek; egy
13966 II     |                    Hanem azért e nemesi paloták mindegyikének az elejét a földszint hosszában
13967 XVI    |                        természet a férfierények mindegyikét túlhajtotta, egész a karikatúráig.
13968 XXXIV  |                         mind kivihetõ, csakhogy mindegyikhez pénz kellett. Azt pedig
13969 XXXV   |                    nézve, az egyforma rettegés, mindegyiknek a maga gyermekeért.~És mind
13970 XXIII  |                      Ocskay Lászlót.~Egyébiránt mindenben megnyugszik, és mindent
13971 IV     |                     lovász meg egy kengyelfutó. Mindenbõl csak egy! Hát lehet-e ennél
13972 XXX    |                        akkor aztán prédára esik mindene a legyőzöttnek: („vae victis!”)
13973 XVI    |                      Fabriczius János fõbírónak mindenekben engedelmeskedjenek. Kinek
13974 X      |                         nevelõjének.~Aztán lett mindenes a háznál.~Sokat nevettek
13975 XXXI   |                        õt nem, hát Belleville-t mindenesetre ott fogja találni kegyelmed.~
13976 XXVII  |                       Hogy elfogták aztán ekkor mindenestül!~- Serenissime! Hogyne fordulnának
13977 XXXII  |                       dandárt el lehet rejteni, mindenfajta szökevénynek menedékül szolgált
13978 XXXII  |                      kocogó lovakkal, s aközben mindenfélérõl beszédbe elegyedett a kocsissal,
13979 XXIII  |                   híreirõl. Hozzá teszi, hogy a Mindenható õrizze meg minden veszélytõl
13980 XV     |                      voltaképpen?~Hála legyen a Mindenhatónak - sóhajtának fel a kegyes
13981 XXXVI  |                    Ocskay Sándor” - „Csajághy”. Mindeniktõl hozott izenetet a „vihar
13982 XXXIII |                            Kinek az ítéletén?~- Mindenkién, aki csak bírád. Bírád az
13983 XII    |                        s az volt a hibája, hogy mindenkihez jó volt, senkire sem tudott
13984 XXXI   |                        a magyarországi ügyekkel mindenkit a magyar kancellárhoz utasítanak,
13985 XXIII  |             Szepességbõl.~Zsófia azonban a maga mindennapos útjában még valami egyebet
13986 XXVIII |                        hogy honnan fázik.~Pedig mindennapra volt gondoskodva a számára
13987 XXXIII |                         ígérhetett. - Több volt mindennél az elkeseredés idebenn,
13988 XXIII  |                       meg tudja emészteni ezt a mindenttudó testet, úgy, mintha maró
13989 XVI    |                        sehol nem idõzött, akkor minderre öt percet leszámítva, mire
13990 XXIII  |               gyanakodás homályában; de õelõtte mindez névtelen eszme volt. Egy
13991 XXIV   |                  csapatok elõtt, azok egyszerre mindkét kézre kapott puskáikkal
13992 XVIII  |                  álmodott? Csak azt tudja, hogy mindkettõben idvezült volt.~Ki irigyelné
13993 XLI    |                        suttogá Juliánna -, mert mindkettõnket elveszítesz. Fuss rögtön
13994 XIX    |                     akkor aztán, egyenlõk levén mindkettõnkre nézve a kényszerítõ körülmények,
13995 XXIV   |                      pápista barkók, palócok, s mindkettõtõl elkülönítve a mohamedán
13996 IX     |                        bízhatom, mint arra, aki mindnyájunk fölött áll, a felséges fejedelem
13997 XXVII  |               serenissime, én azután helytállok mindnyájunkért.~- Tehát egész kész haditerv?
13998 XXXII  |            kálvinistáknál), a „dicsértessék” - „mindörökké” (a pápista helyeken), hanem
13999 XVI    |                         õ fogja kezdeni a szót, minekelõtte kérdeznének valamit tõle,
14000 XXXVI  |                      csak a griflijét nyálazta, minélfogva az éppen nem fogott a palatáblán,
14001 XXXI   |                       zománcozott bronzremekmû, miniatûr-remek festésekkel, benne kékre,
14002 XXII   |                    elõtte állt. Mind a kettõn a ministránsfiúk piros rokolyája, s a fölé
14003 V      |                        ajándékul királyoknak és minisztereknek, apró átalagokban. Nagy
14004 XXX    |                        özvegy császárnénak és a miniszterének megküldé írásban azon végóhajtását:
14005 XXXIV  |                          Bosszút akarunk állni, mink is, te is. Ebben találkozunk,
14006 XXVI   |                         A két egymást megértett minnelovag megölelte egymást, s azzal
14007 XXX    |                    mellé.~Igazi festõi látvány, minõt soha a világ egy rakáson
14008 XII    |                   alakját, nem lehet eltagadni. Mintaképe a hajdankori daliáknak. „
14009 XXV    |                       és szelídség festeni való mintaképei voltak.~Egyszer aztán megszólalt
14010 XI     |                     reggeli kilenc óráig és tíz minutáig; ha mind a hetet beveszi,
14011 XXXI   |                         színpadon lejátszattak, mióta Nagy Lajos király vérhatalommal
14012 IV     |                         tovább énekli azt. (Nem miraculum ez, se nem hókuszpókusz,
14013 XXVII  |                     alól. Kegyelmed nem akarhat miránk a balkezével más rabigát
14014 II     |                       akik azt kívánják, hogy a mise alatt zárva legyenek a boltok.
14015 XXVII  |                        mert minden harangszó és misemondás nem töri be oly erõszakkal
14016 XXII   |                       amit a prépost tartott.~A misének vége volt már, következett
14017 XXII   |                       ing volt; õk szolgáltak a misénél, amit a prépost tartott.~
14018 XXV    |                 jezsuiták templomában a harang. Misére kell menni! A hölgyek felálltak:
14019 VI     |                 megkötöztetett, s becsukatott a misericordiánusok klastromába, ahol az ördöngösöket
14020 XXXVII |                       rémalak volna, amilyent a mithológia sem bírt kitalálni. Hanem
14021 XVIII  |                         mi az.~Meg volt riadva.~Mitõl ijedt meg?~Attól-e, hogy
14022 XXXI   |                delegáció gyûléstermét ékesítik: mitológiai képcsoportok, Venus és a
14023 XXXV   |                         fejben. Regényalakok és mítoszi nevek, fejedelemnõk, diadalok
14024 XXXIII |                 színjátszás volna az, amit most mível, lett volna elég alkalma
14025 XXXV   |                       még annál elszörnyesztõbb míveletek is szivárogtak ki elzárt
14026 XXII   |                         A kacagást valami démon míveli bennem; mikor valami visszás
14027 XXXIV  |                      magasra. Dicsõséges dolgot mívelsz majd.~Sértõ, szívig bántó
14028 XI     |                    nephriticus csakugyan csodát mívelt: a kacagás nemsokára elmaradt,
14029 XXI    |                      mögött, azalatt Zsófia azt mívelte, hogy összeszedte mindenünnen
14030 XXIX   |                     bõséges borravalók csodákat míveltek. Éjjel-nappal szakadatlan
14031 XXV    |                         asztalon heverõ levelek mivoltáról.~Egy része azoknak Bécsbõl
14032 XV     |                         után rögtön összeülendõ mixta deputatióhoz méltóztassék
14033 XIX    |                     békesség! Láncra verni, aki moccan!”~- Öreg bajtárs! Mit csinálsz
14034 XXX    |                      vezetõ legény által, aki a mocsári úton került elõre.)~- Ez
14035 XXXI   |              ungon-berken keresztül, pusztákon, mocsárokon át, lóhalálában; hogy én
14036 XXIX   |                   sütött, nagy csend ülte meg a mocsárvilágot, csak a bölömbika-madár
14037 XXIX   |                        teher alatt; alatta mély mocsárvíz, fölötte zöld moha, mellette
14038 XIII   |                     fogja kegyelmed, hogy semmi móddal nem fogjuk õt felkölthetni,
14039 XII    |                        különben is nyughatatlan modell volt. Egyre feszengett a
14040 XIV    |                     kenetteljes hangon mondá:~- Moderálja magát kegyelmed, kapitány
14041 XXXII  |            tanulmányozhatta az emberek köszönés módjából a nép hangulatát. Eleinte
14042 XXXIV  |                         neki a dóriai, korynthi módok. Aztán oltárt emel, magasat,
14043 XI     |                      keresztül. Öltözete, arca, modora tanúsítja, hogy francia
14044 XXXIX  |                  enyelgés hangján folyt ebben a modorban. Korponayt a háziasszony
14045 XXXVIII|                         valahány úri ismerõsöm, módos atyámfia, az mind eltagadja
14046 XXV    |                        lehet), lehetetlen, hogy módot ne találjon megszabadulni
14047 XIII   |                         költögetni. A szelídebb módszerek, holmi csípés, hátbaütögetés
14048 XXII   |                       amelyben ez az ember (itt mögöttem) tudatja veled, hogy elárulta
14049 XXX    |                         embervállig érõ vetést. Mögöttük egy egész tarló látszik
14050 XXIX   |                         mocsárvíz, fölötte zöld moha, mellette fehérlõ lófejek,
14051 XXIV   |                   összekulcsolják a mellükön, a mohamedhivõk pedig arcra borulnak „Allah
14052 XVII   |                     hiúz, a zárókõ zöld az idõk mohától, benõve repkénnyel, földi
14053 I      |                 bástyaboltív a kép kerete, zöld mohával, vadvirággal kicifrázva,
14054 V      |                        tölti be, a wittembergai mohos fejű: Wencezlauz úrfi. Így
14055 XXV    |                      tulajdona. S „l’état c’est moi”. Így adok én neked kvártélyt
14056 III    |                         takargatva, ami tengeri mókussal volt bélelve. Az úrnõ feje
14057 XII    |               elkezdhetni egy molnárostyával. A molnárostyának pedig két vége van, s ha
14058 XII    |                       melletti kerevetre, s egy molnárostyát dugott a szájába. (A németek
14059 XII    |               tilalom-megtörést elkezdhetni egy molnárostyával. A molnárostyának pedig
14060 XVIII  |                        te siess az õrsereghez a molnártoronyba! Verd fel Czelder Orbánt,
14061 XVI    |                   termettek a felrobbanás utáni momentumban, s lábtókkal, pontonokkal
14062 XXIII  |                       votum castitatist, mint a monachusok.~Még több oka is volt kegyetlennek
14063 X      |               választotta Pelargus a történelmi mondakörbõl,)~- Nem fiam! Neked más
14064 XXIII  |                    menekültek a városból, egész mondakört tudtak neki mesélni azokról
14065 XII    |                tiltakozva.~Még egy suttogó szót mondanak neki. Bizonyosan csókot
14066 IV     |                  szálltak meg falaink közt, azt mondanák rá: „Pfuj! fösvény utódok.”~
14067 XXV    |                      fiú volt.~- Hát én biz azt mondanám, hogy „hozott Isten!” Ámbár
14068 X      |                         a bölcsõben, bizony nem mondanék nemet. De hát arról - tudod
14069 XXXVIII|                       jer most velünk. Százféle mondanivalónk lesz, ami rád nézve is igen
14070 X      |                         is a balladájának egyes mondásait szavalta, amíg az úrnõje
14071 XXVIII |                         baj, nem nekem!~Ehhez a mondáshoz olyan ördöngös fenyegetõ
14072 XXXIII |                        nagyot hazudsz! (Ezzel a mondással szokták a hazug gyermekeket
14073 X      |                    vállára tette a kezét.~- Mit mondasz? Hát mi lesz kegyelmed?~-
14074 XII    |                        jutalma; láthatta minden mondat után, hogy tér vissza az
14075 XI     |                        felfogta ennek a különös mondatnak az értelmét.~- Ez volt az
14076 XXIX   |                         kés hegyével felkarcolt mondatokat a falról; végignézegette
14077 XXXI   |                        S azzal röviden, világos mondatokban, minden affectancia nélkül
14078 XLII   |                         sem szabad; még azt sem mondhatja; „Szegény kis pulyácskám!
14079 XXIII  |                   asszony, én anya is vagyok.~- Mondhatnád: a Gracchusok anyja. De
14080 XVII   |                       víz volna az árokban, azt mondhatnók, át lehetett rajta úszni;
14081 XIII   |                      Azt nem mondom meg.~Azt is mondhatta volna, hogy nem tud róla
14082 XXII   |                    meredõ szemei beszéltek.~Azt mondhatták talán: „Óh uram, fedezd
14083 XVI    |                         a városba.” Én erre nem mondhattam neki egyebet, mint hogy
14084 X      |                      atyámnál. Neki csak annyit mondj, hogy a leánya jól emlékezik
14085 XLII   |                     fogok vele. Tudom, hogy mit mondjak neki.)~- Hát a kis fiának
14086 XXIV   |                         mikor célba lövök. Hadd mondjam meg neki!~- Csak te maradj
14087 XXXIV  |                      megtörténni, hogy ítéletet mondjanak ki - prókátor közbejötte
14088 XXXIV  |                       Becsület ez? - Nem bánom, mondjatok bolondnak: én nem hiszek
14089 XXII   |                      laktatok jól a vérrel, azt mondjátok, áruló volt, aki békét kötött!
14090 XLII   |                látványosságául.~Mit tegyen? mit mondjon?~Egy emlékezetébe jutó szó
14091 XXVI   |                  sorozott leveleket, s folyvást mondogatva magában: „Csiki” „Csiki”.
14092 XXXIX  |               cselekedte kegyelmed - helyeslé a mondottakat Löffelholtzné -, ennél helyesebbet
14093 IX     |                  elmondani a feleségének? - Nem mondta-e el már eddig, hogy minõ
14094 XXXVI  |                          No hát urak, nem valót mondtam-e? Hogy aki mindezt véghez
14095 XXXVIII|                   humorizált is a tudós férfiú, mondván:~- Elsõ eset, hogy a doktor
14096 I(1)   |           rendelkezésemre, ki maga egy hosszabb monográfiát ír Korponayné élettörténetéről;
14097 II     |                        fenn. Ennek a címernek a monogramját viseli minden házajtó, minden
14098 XI     |                          Ön tudja, hogy nem az, monseigneur.~- De az ördögbe is, mi
14099 XVI    |                     chevalier de Haut Marne, et Montcarlier.~- Kérem: hagyjon valamit