bold = Main text
      Fezejet                                                  grey = Comment text

15193 XIX    |                          a nélkülözhetõ õrséget összpontosítva; a vízárok felõl nem lehetett
15194 XXII   |                   tovább: „És vezérl engem igaz ösvényében!”~Miklós a szabad levegõn
15195 XXXII  |                        addig õ az ismerõs hegyi ösvényen gyalog hazatalál a kastélyba.~
15196 VII    |                          hogy szerelemből a bűn ösvényére tévedt hajadonok legyenek
15197 XXX    |                       látszott ki belõle; semmi ösztökélés ki nem bírta õket onnan
15198 IV     |                  Hortist a szomszédjai, amit az ösztökélésnek véve egy újabb kísérletre,
15199 XXVI   |                      szemközt jövõket kitérésre ösztönözze.~A hintó bõrfüggönyei le
15200 XXXIII |                       vesz a bõszült indulat az ösztönszerû félelmen. Közel van hozzá,
15201 XXII   |                       amit ma beszélünk.~Zsófia ösztönszerûleg szorítá a két fiát kebléhez.~
15202 XXVI   |                    ostort, s nagy pattogatással ösztönzé a gyeplûst meg az ostorhegyest
15203 XXX    |                        a békekötés halogatására ösztönzi, s Huszra hívja össze az
15204 XXX    |                      Majthény már ki volt élve.~Ötezer szekér egy rakáson! Egész
15205 XIX    |                      más sokkal nagyobb szabású ötletet támasztott a lelkében, mint
15206 XI     |                       egy bántalmazott hölgynek ötpercnyi könnyebbülést szerezve,
15207 XII    |                        hárommal, azután mind az öttel koppantott rajta; mire a
15208 III    |                       is, aki imádkozik mind az ötünk helyett.~- No hiszen, az
15209 XXX    |                    Fájdalom, hogy az! Még pedig ötvenhárom esztendõ óta.~- De hiszen
15210 XXVI   |                    Lehetett már a tacskó valami ötvenhat éves. Már messzirõl lehúzta
15211 XVI    |                         körülbelül harmincöt és ötvenöt év között? Nagyon jól van.
15212 II     |                  ragyognak a felhalmozott ezüst ötvösmunkáktól; aranymûveseik magyar zománc
15213 XXXIV  |                    csipkézetet mímelnek; áttört ötvösmunkával, gyöngyfüzérekkel pazaron
15214 XXXVIII|                     adja vissza azt a láncot az ötvösnek az aranyértékben, s aztán
15215 I      |                      szorítja, derekát gyöngyös öv; kezében szegfüvekkel és
15216 XIII   |                       négycsövű mordályát, s az övébe dugta.~Ez az asszony kész
15217 XI     |                         s az én lakosztályom az övékétõl vasráccsal van elkülönítve.
15218 V      |                         igazság kedvéért még az övére akasztott kulcspárt is megmutatta.~
15219 XII    |                    Juliánnának olló csügg le az övérõl: könnyen segít vele. Két
15220 XXXII  |                levágatták Fügedynek a fejét, az övét pedig futni hagyták a maga
15221 XXII   |                       távolban, egybeolvadva az övével.~Andrássy István születésnapjára
15222 XII    |                    indus övvel szorított át: az övrõl ezüst láncocskákon filigránnyelû
15223 XII    |                     amit derékon átkötött indus övvel szorított át: az övrõl ezüst
15224 XVII   |                      olyan veszedelmes rohammal özönlött alá az összegyûjtött víz,
15225 XV     |                       farkasát, a Reichenburgok özönvíz elõtti mammutjait, a Máriássyak
15226 XXII   |                          cseh martalócokkal: az özvegyasszony kezébe vette a férje kardját,
15227 XXII   |                     özvegyével hátra. A szegény özvegyasszonyt egyszerre megtámadta ellenség,
15228 XXX    |                     által adományozottakban; az özvegyeket, árvákat üldözni nem engedik,
15229 XXII   |                          egy kis fiat hagyva az özvegyével hátra. A szegény özvegyasszonyt
15230 XXXI   |                         illenék kegyelmednek az özvegyi ruha.~- Rossz órában legyen
15231 XIV    |                        Belleville lovag katona. Õfelette polgári magisztrátus nem
15232 XXX    |                         mentem fel Bécsbe, hogy õfelségénél szerencsétlen atyámért könyörögjek,
15233 VII(2) |                     leigt nen an gutten Brandwn off. - Keibe wu worst? - Beim
15234 XXXVIII|                   elkészíthetõ, az ottani híres officinában.~- No látod - mondá Löffelholtzné -,
15235 XIV    |                       õrtornyán; a doktornak az officinájában; nekem a városházán, Belleville
15236 XI     |                    falnak szorítja, hogy minden õgyelgõ inkább messze kikerüli,
15237 XLII   |                    harmadfokú tortúrához valók. Óhajtana rajta keresztülesni.~Elszörnyedtek
15238 XLII   |                    teljesíteni fogja az asszony óhajtását.~Hogy mennyire terjed a
15239 XXXIX  |                       várja, hogy milyen nagyon óhajtoznak egymás után.~Erõszakot kellett
15240 XL     |                     tudok valamit.~- Beszélj.~- Ohó, kegyelmes uram! Azt nem
15241 XXXVIII|                       lázadást és összeesküvést ojtogatni, beszemezgetni járt szerte-szét
15242 XLII   |                     szerzett, örök emlékezetnek okáért.~A kis tízesztendõs Korponay
15243 XVIII  |                     legbelsõ szobákban, s egyéb okaik is lévén az oda nem hallgatásra.~
15244 XXXV   |                        mégis kellett valami más okának is lenni az idejövetelre.~
15245 XIV    |                 trombitaharsogás hangzik fel az ókapu felől; fáklyafény támad,
15246 XXVI   |                   strázsa nem állt az útjába az ókapunál, hanem „kverauz”-t kiáltott
15247 XV     |                        annálfogva tábornok uram õkegyelméhez nem mehet.~Datum ut supra.”~
15248 IV     |                 gyülekezetnek Bercsényi fővezér őkegyelmességének hadi rendeleteit. Ámen!~
15249 IV     |                     tanács urak! Íme itt vagyon õkegyelmességének, Csikszentkirályi és Krasznahorkai
15250 VI     |                   rendeleteit a nemes tanácsnak õkegyelmességével., báró Andrássy István generális
15251 XVI    |                       állva hallgatták végig az okirat tartalmát.~„Nyílt parancsolat!~
15252 XXVIII |                     nála minden eshetõségre, az okiratait a nyeregkápába tette, kulaccsal,
15253 I(1)   |                      regényemnek alapját képező okirati adatokat legnagyobb részben
15254 XXXI   |                    igazaihoz tartozó mindennemû okiratokkal is.~Illésházy kancellári
15255 XXX    |              kegyelmébõl stb. stb.” Kezdõdik az okmány.~I. József már akkor a díszravatalon
15256 I      |                 segélyére jön a mesemondónak, s okmányokat fedez fel, amik nagy vonásokban
15257 XXX    |                felolvasták azt a korszakalapító okmányt, melynek szathmári békeszerzõdés
15258 XXXV   |                        soha megválni, mert régi okmánytáramnak ez egyik legféltettebb kincse,
15259 XXXVIII|                            most már eggyel több okod lesz Pálffy Jánost meglátogatnod.~
15260 XXV    |                       azt egyszerûen megérthetõ okokkal kimagyarázni maga elõtt.~
15261 XXXVIII|                        uram akkor ezt, bizonyos okoknál fogva, nem vehette által.
15262 XXXVII |                     milyen jó volt; nekem semmi okom sincs rá, hogy szeressem;
15263 XXII   |                   nõszív rejtelmei erõsebbek az okoskodásnál. Mi lehetett azokban a kitörült
15264 XXIV   |                        koporsófödelet rátenni - okoskodék Miklós hidegvért tettetve.~
15265 XIX    |               kényszerítik a kapitulációra. Így okoskodott tovább.~Ha tehát Andrássyt
15266 XV     |                       mily nagy megbotránkozást okoz minden igaz lutheránus kebelnek.~-
15267 XXVI   |                         Lõcsén, ezzel csak bajt okoznál; hanem fogasd a hintódba
15268 XXXI   |                         az egyenes és közvetlen okozója ennek a veszedelemnek, aki
15269 XIX    |                        seregnek, semmi kárt sem okoztak. A golyók mind a fejünk
15270 XLII   |                       énnekem de nagy fájdalmat okoztál!” - Nem szabad jajveszékelni,
15271 XXII   |                    megértessem veled; nehogy az oktalan bolondságnak lássék. Te
15272 XXXII  |                        ilyen bölcs reflexiókkal oktatá az anyját:~- Én nem félek
15273 XVIII  |                háromszori kihirdetés és hatheti oktatás kötelezettsége alól, a józseffalvai
15274 XXV    |                     plajbásszal, s gyügyögtetve oktatta, mint anya a gyermekét.
15275 IV     |                       lőcseieknek bizonyára van okuk dicsekedni a kathedraléjukkal,
15276 XIV    |                  zsebébõl a jegyzõkönyvét, s az okuláréján keresztülnézve beleírja
15277 XIV    |                    éntõlem valóságos vétek, nem okulni a példáján, s otthagyni
15278 XXXIV  |                         Hisz nincs nekünk semmi okunk a civakodásra. - Megcsaltak,
15279 IV     |                    auspiciumok haruspexei elõtt okvetlen kitörõ zivatart jelentett
15280 II     |                      pelikán; - egy mérleg, egy olajághozó galamb; - de vannak aztán
15281 XIX    |                          akiknek a szívét forró olajba mártogatják.~- Hahaha! Két
15282 XVI    |                      utolsó kínos éjszakáját az Olajfák hegyén; a Heim család sírköve
15283 I      |                 arcvonásokra ismerünk. Ez a kép olajfestmény. Ott hever ráma nélkül a
15284 XIII   |                       hálószobában is égett egy olajmécses, annak a pislogása nem rontja
15285 II     |                    koszorúzott vasmacska; - egy olajütõ sajtó; - egy medve, aki
15286 XXVI   |                       Mi az? Talán kuruc bandák ólálkodnak, hogy utamat állják?~- Azok
15287 XVII   |                       Levante-kereskedõ a távol Olaszországból hozatott ahhoz értõ hevéreket,
15288 XII    |                    kicsinyt sarkantyút ütnek az oldalába, hogy ballagjon szaporábban.
15289 XIII   |                       lelke; hiszen kard van az oldaladon, tedd a kezed a markolatjára;
15290 VII    |                       födeles tornyocskával; az oldalai feldíszítve vasliliomokkal,
15291 XXXII  |                         melynek megmászhatatlan oldalaiból magas fenyõszálak nyúlnak
15292 XVIII  |                          akik mind elõrángatták oldalaikról a kurta diákdákosokat, s
15293 XXXV   |                        pergamenen és obeliszkok oldalain csak ez az egy maradt érvényben: „
15294 X      |                      ütött.~- Itt van az ára az oldalamon.~- Õ kardcsapásokkal fizetett
15295 XXXI   |                         felállítva.~Az utca két oldalát képezõ épületek ablakai
15296 XVIII  |                       Mit bámultok? Kard van az oldalatokon! Rajta fiúk! Azt a zsoltárt: „
15297 XXIX   |                    szétbontott ívet a tartalmas oldalával a sürgönyhozó felé fordítva.~
15298 VII    |                         a két egymásnak forduló oldalból, gót ornamentika cikornyái
15299 XIV    |                     levágott fülekben és betört oldalbordákban; míg utoljára is valamelyik
15300 VIII   |                       sem illõ simulékonysággal oldalgott Fabriczius mellé, s kezeit
15301 IV     |                         súgá De Hortisnak a bal oldali szomszédja.~Egy hanggal
15302 XXVIII |                        utcán járó közönség hogy oldalog el mellõle, s igyekszik
15303 XXIX   |                       útmutatónak.~Juliánna egy oldalpillantást vetett a fiatal lovasra.
15304 XV     |                     magyar fõurak figyelmét más oldalra vonták, s a heraldikának
15305 X      |                          S egyúttal gyanúteljes oldaltekintetet vet a kérdezõ a konyha túlsó
15306 XI     |                         azt már a doktor. A két oldalzsebe tele van fiolákkal, azokat
15307 XV     |                    fejedelem iránt.~Elõvette az oldalzsebébõl a kis összecsukható tükrét,
15308 XIII   |                        kifejezve. A kezeivel az oldalzsebeihez kapott, s aztán azt felelte: „
15309 XVI    |                     amelyiken Blumevitz kereket oldott, történt az, hogy egy összegyûrt
15310 XXXIII |                        a felkötött sarkantyúkat oldozgatta le, s aztán sietett, mint
15311 XXIV   |                         aurum potabilek, sem az oleum philosophicumok, sem a spiritus
15312 XLII   |                         De kár lesz ezt a hóhér ollójának adni!~Mikor elkészült a
15313 XV     |                       késre lesz szükség, hanem ollóra is - mondá a tábornok. -
15314 XIV    |                         keresztülnézve beleírja ólma hegyével a praxist: „Contra
15315 X      |                      járok, ahol a vasat meg az ólmot osztogatják. De hát ha eddig
15316 XXIX   |                       arany mégis jobb, mint az ólom. Bosszújában elõvette a
15317 XVII   |                     voltak lerakva a vízvezeték ólomcsövei.~Ahol az alagút a Scheibe-hegy
15318 XXVIII |                       beledugta pennáját a nagy ólomkalamárisba.~Aztán csak hamarosan!~De
15319 XXVI   |                        kerek üvegablakcsa volt; ólomkarikába foglalva, amin keresztül
15320 XXXI   |                        lapos födélzetek vannak, ólommal, márványlapokkal fedve.
15321 IX     |                 induljon ki a városból, s a köd oltalma alatt törje keresztül a
15322 XXIII  |                        A kisebbiket nem kellett oltalmazni; annak a lelke még nem vett
15323 XVI    |                     által fog leszedetni. Isten oltalmazza a mi városunkat!~Azzal továbbment
15324 II     |                         menedék sziklája), mely oltalmul szolgált az egész ország
15325 XXII   |                         birtokaikban meghagyja, oltalomba veszi, kitünteti. Végül
15326 XXXI   |                         Jánoshoz kell fordulnia oltalomért a kancellárral szemben.~
15327 IV     |            visszaemlékezések, amik minden egyes oltárműhöz, katedrához, az ülőpadokhoz
15328 XXIV   |                         koporsó elõtt, hátát az oltárnak támasztva, s nézte azt az
15329 XXXIV  |                       belül üreges oszlopok, az oltárok továbbadják a keresztültörõ
15330 XXI    |                       egyenesen a templomba. Az oltárral szemközti karzaton sorba
15331 XIII   |                      eddig a város védelmét, az oltást, hidegvérrel. Wencezlauz
15332 XIII   |                         mi valamennyien a tüzet oltjuk és verekedünk. Délben is
15333 XXIV   |                      boldogságot. S ezt a tüzet oltotta ki az, aki legjobban melegedett
15334 XLII   |               megfogamzott, abban a pillanatban oltsa ki az Isten a te fiadnak
15335 VIII   |                     után is gyertya égett, hogy oltsák azt el. Egy kuruc hajdút
15336 XIII   |                         doktor.~- Már el is van oltva. Hanem kegyelmed, doktor
15337 XXIV   |                          Bosszantotta, hogy így olvadoznak ezek a kemény emberek; azért,
15338 XVIII  |                     volna meg magának ama levél olvasása után, hát akkor ahelyett,
15339 XXIII  |                         ezt a levelet; és aztán olvasd el, mikor egyedül leszesz.
15340 XXII   |                  hitének a zsolozsmája; azalatt olvashat, senkit sem zavar meg.~A
15341 II     |                   amiknek a nevei hosszú sorban olvashatók felírva a bolt tábláján
15342 XVIII  |                   reszkető kézzel megírva, alig olvashatólag.~No ugyan nagy veszedelem.~
15343 XXXI   |                   tekintetébõl rossz elõjeleket olvashattak le. Ahol így lángol az ég,
15344 XXII   |                 áhítatot a szívébe. Elõvette az olvasóját, s elkezdte az Úr imáját
15345 XXV    |                    figyelmeztetése, amit el sem olvasott.~Szathmáron nagyban folytak
15346 XXIV   |                       foglalva a körüle csavart olvasóval.~Mindenki imádkozik - amíg
15347 XXV    |                        igazságában van. S minek olvasson végig az ember kellemetlen
15348 XXXIV  |                         a kezeinkben, áhítattal olvassuk, gyönyörködünk a megtérésükben;
15349 XXXV   |                       mondták el egymásnak, mit olvastak.~Nagyon hosszú utat tettek
15350 XXXVI  |                         kézre járt; falták, úgy olvasták:~„Vitézlõ Garamszeghi Ghéczy
15351 XXXIV  |                       leheleteddel, engemet nem olvasztanál meg benne. Nincs közöttünk
15352 XXXIV  |                      jégbarlangot meg tudnád is olvasztani egy leheleteddel, engemet
15353 XI     |                   hímzésén a forró lélegzetével olvasztott egy kerek nyílást, amin
15354 XXX    |                    talán egy egész mezővárosra, olyanformára, mint Hódmezővásárhely vagy
15355 XIV    |                      mind elordították magukat, olyanformát érezve, mintha a könyökük
15356 XXII   |                   férfiak harcolnak: hanem csak olyannal, amivel asszonyok szoktak
15357 XXXVI  |                         a várba Juliánna, éppen olyanul távozott el onnan. Valódi
15358 XVI    |                     megvetéssel fordul az egész Olymp és valamennyi istenei felé.
15359 XXX    |                    ajánlva még egyszer az ügyét õmagassága kegyelmébe.~A nádor kezet
15360 XXI    |                         hacsak az én „Miatyánk”-omat le nem imádkozod elébb a
15361 II     |                       Andrássy István báró uram õméltósága.~Hanem azért, hogy kuruc
15362 XXXIII |                       tart, hogy amit vétettem, õmiatta tettem. Én nagy bolondságim,
15363 XVII   |                          melynek szélérõl bõven omlott alá a kristálytiszta forrásvíz.~
15364 XVIII  |                 Valóságos bellum omnium, contra omnes. (Mindenki harca, mindenki
15365 XVIII  |                       ezredei. Valóságos bellum omnium, contra omnes. (Mindenki
15366 XVI    |                       volt, hogy a generális úr õnagyméltósága olyan süket, mint a fajdkakas,
15367 XVI    |                          mely a mi generálisunk õnagyméltóságát a fajdkakashoz hasonlítja,
15368 VI     |                          folytatá Fabriczius -, õnemzetességének tudtára adassék, hogy õ
15369 XXVI   |                       meg a szakállát.~Az ilyen ónos idõ még vadászatra sem való,
15370 XXXI   |                     Isten! Ne hagyjátok a vérét ontani! Hát nincs Isten? Nem hall
15371 XIX    |                       vérem legyen rá a pecsét: ontsd ki hamar! Én végeztem!~Korponay
15372 Uto    |                     hogy a történetnek vége.~ ~.oOo.~
15373 XXIX   |                         egyik kék volt, a másik opálsárga. Egyszerre aztán rögtön
15374 XXXVIII|                   bohózata. Léni asszony, ki az ópiumpilulákat maga itta meg sörben a beteg
15375 IV     |                        ezt akarják beugratni az oppozícióba.~Bíró uram figyelmét nem
15376 XI     |                    providet.~Ezzel a doktor, re optime gesta, elkocogott haza.~
15377 XLII   |                   meghozott ítélet maga egy kis opus.~Semmi vétséget nem lehetett
15378 XXIV   |                       felsietett a toronyba.~Az õr jól látott. Úri fogat volt,
15379 XXXII  |                 rettenthetetlen férfinak voltak órái, amikben gyávaság lepte
15380 XXXI   |                        nem kérdezte.~Igen rossz órájában találta volna a bánt.~A
15381 XXIV   |                      Ferenc fiát. Bizony halála óráján való kívánsága ez.~A prépost
15382 XXVIII |                       Kegyelmeteknek még öt-hat órájuk van, hogy két ország béke
15383 XXXV   |                      tele visszaidézni nem való óráknak. - Talán vandalizmus is
15384 XLII   |                   ketyeg. Genfi remekmû, ami az órákon kívül a holdjárást, napfelköltét,
15385 XXVII  |                       ígér, azt megtartja.~Csak órákra engedte magát felváltani,
15386 III    |                   egyszerre Lõcse városának. Az orákulum azonban nem teljesedett
15387 III    |                         napja! A kétfejû gyerek orákuluma nem teljesült! Hehehe!~-
15388 XII    |                         megint.~A lovag egy, az óraláncához csatolt acélkulcsocskával
15389 XVIII  |                   szokott a katona megfagyni az õrálláson.~Éjfél után két óra tájon
15390 XII    |                          S azokat ráakasztja az óramû egyik súlykoloncára.~A hölgy
15391 II     |                      Ott láthatni a mesterséges óramûveket, miket lõcsei mûvészek alkottak;
15392 XXXIX  |                     visszakéri. Juliánna minden órán várja a férje hazaérkezését;
15393 XI     |                         Ma megszöktetem az elsõ óranegyedben.~- Hogyan?~- Az meg az én
15394 XLII   |                         õ földi világa már csak óranegyedekre van felosztva.~Kereste,
15395 XIII   |                     mikor a fõhadiszállásuk egy órányi távolban van, s a januári
15396 XX     |              kíséretében a bástyákon át Czelder Orbánhoz sietett, felajánlotta neki,
15397 XVI    |                       ezredes, aki a mi Czelder Orbánunkért túszul volt ideküldve. Ugyanakkor
15398 XXXII  |                      fel a fejeiket, akiknek az orcáikba nem láthatott a nagy kalapkarima
15399 X      |                        magas, délceg és karcsú; orcáin rózsagödröcskék, homlokán
15400 XII    |                         az életpirosság a hölgy orcáira; átszellemült tekintete
15401 X      |                        megcsókolgatva a fiúcska orcáit - csak nevezd Zsuzsinak
15402 XLI    |                       kelt-e csak egy mosoly az orcáján a látásodra?~Nem engedte-e,
15403 III    |                 hercegnõnek címeztem: de még az orcámat is megveregette a tenyerével;
15404 XXI    |                 ajtajára menjenek kocogtatni és orcapirulással kérni irgalomfalatot. -
15405 XXVI   |                       diadal elõérzetét ragyogó orcával távozott el onnan, s az
15406 XIII   |                      lett ûzve, s erre aztán az õrcsapat is visszatérhetett a maga
15407 XV     |                     elküldé a szomszéd házba az ordinánc által.~Korponay János bizony
15408 XV     |                          kiadta a paksamétát az ordináncnak, s aztán visszaült az állótükre
15409 XV     |                         vette át az urát keresõ ordinánctól a levelet.~Cseléd még nem
15410 XXII   |                       haraggal tör ki ajakán az ordítás:~„Elárulták Lõcsét! Feladták
15411 XXIV   |                    Istvánt, az elkeseredett düh ordításával kiáltának fel egyszerre: „
15412 XIII   |                     most már egyszerre tízen is ordították:~- Megszöktette a ketterhäuschenbõl
15413 XVI    |                       csináltam, azon keresztül ordítottam, ahogy a torkom kiadta Lõcse
15414 XIV    |                     földre és elnyomják, minden ordítozása dacára.~A szomszéd házban
15415 XIII   |                        asszonyok, amikor dühtõl ordítoznak a férfiak; a harangokat
15416 XIX    |                       halálra sebesített medve, ordítva torkaszakadtából:~- Átkozott
15417 XXXVI  |                       Vayaknál, Esterházyaknál, Ordódyaknál; leveleket hozott valamennyitõl.
15418 XL     |                         volt valaki más is, aki õreá vigyázott. Ott volt Pelargus.~
15419 IV     |                   orgonista rákezdi a nagyszerű orgonán (Kramerius patrícius készíttette
15420 XXXIV  |             vaskapoccsal felhajítá a párkányzat orgonasíp alakú jégcsapjaira, s aztán
15421 XV     |                         az egész gyülekezet, az orgonaszóra.~- Ugyan kérem, üljenek
15422 XV     |                templomban csak akkor kezdték az orgonaszót, mikor a tábornok fényes
15423 XV     |                       Az urak most azt a pompás orgonát bámulni jártak odafenn a
15424 XXXIV  |                        mint egy pyramid oldala, óriásoknak való szánkapálya, a mesebeli
15425 XXXVI  |                        és erdélyi fejedelemnek; õrizd meg gondosan. Ellenben szívesen
15426 XIII   |                        amelyre a ketterhäuschen õrizése volt bízva. Ezek a nagy
15427 VIII   |                    kegyelmedben. Tehát ki vegye õrizet alá a ketterhäuschen kulcsait?~-
15428 IX     |                    családomhoz tartozik: én nem őrizhetem a ketterhäuschen kulcsait,
15429 XXXV   |                     várnak, s a világ nyelvétõl õrizkednem illik.~- Mégis maradjon
15430 XXXIII |              pénzeszsákokat, amiket a sárkányok õriznek?~- Nem hiszek a rémekben.~-
15431 XXVIII |                contenantiáját meg kellett volna õriznie.~- Ez impertinencia. Ez
15432 XL     |                        a nőnek egyedül jogosult őriző pásztora, s aztán ki nem
15433 XXII   |                                   Az Úr énnekem õrizõ pásztorom.~Miklós rohant
15434 XI     |                      mégis vasrács alatt legyen őrizve, ami által a jó erkölcsnek
15435 XXXIX  |                         amnesztiával, és azután õrizz magad mellett mint hites
15436 XXIII  |                        teszi, hogy a Mindenható õrizze meg minden veszélytõl és
15437 IX     |                    kulcsot adja a kezembe, hogy őrizzem. Mit jelent ez?~- Bocsánatot
15438 XII    |                      bízta a magisztrátus, hogy õrizzem; nehogy elszöktessék a becsukott
15439 VII    |                        egyebet hallani, mint az őrjárat alabárdnyelének a kopogását.~ ~
15440 VIII   |                       Alauda uram visszatért az õrjárathoz.~- Jöjjenek kendtek utánam.~
15441 XIII   |                          de nem is volt szokása õrjáratok elõl megfutamodni. Sokszor
15442 VIII   |                         magát, hogy az éjszakai őrjáratra ő is vállára vethette az
15443 VIII   |                       kíván velem közölni?~- Az õrjárattal jöttem ide, mely a városban
15444 XXII   |                        az a fehér pont, mely az õrjöngés hirdetõje; ajkai fel vannak
15445 XXIV   |                      lángja a gyermek lelkét is õrjöngésbe hozta. Azt hitte, hõstettet
15446 XV     |                      saját szállásán, és õ maga õrködik felette.~- No akkor bizonyosan
15447 VIII   |                       idõ alatt a fogoly felett õrködjék. Vigyázzon rá, hogy éjjel
15448 XL     |                        azt az õ felesége, õneki õrködni kell Andrássy élete fölött,
15449 XVIII  |                       szél azonban egyenesen az õrkunyhócskába fújta be a havat. Ez ellen
15450 XXVI   |                      megállította a strázsa.~Az õrmester elõjött a kapuszobából,
15451 XXX    |                     nehezen akadt egy granicsár õrnagyra, aki tudott németül. Attól
15452 VII    |                 egymásnak forduló oldalból, gót ornamentika cikornyái közepett mered
15453 XXVIII |                         tetézett mértékével, az ornata syntaxisnak és a poétai
15454 XV     |               uraságoknak; - ez rajta a püspöki ornátus. Az a két kis pulya, aki
15455 XIII   |                      Fabriczius hátrafordult az õrökhöz.~- Kerüljetek a Bástya utcára,
15456 VIII   |                         küldeni a város mind az õröknek, mind a siralomleánynak.
15457 X      |                tûzrõlpattant menyecske.~- Kávét õrölök, ahogy látja kegyelmed -
15458 XXIII  |                     gyûjthette a mezei hadakat, õröltethette a puskaport, fõzethette
15459 XXVIII |                        jelent meg elõtte.~Az az oroszlánfejû angyal, akinek az arcát
15460 XIV    |                      mind szóval, mind karddal. Oroszláni bátorsága mellett az egész
15461 XIII   |                  fejedelem szép, méltóságteljes oroszlánképe mosolygott.~- Krisztinka! -
15462 XX     |                     többek õk, s az elkeseredés oroszlánná tesz ma minden embert.~Czelder
15463 II     |                  cirkalom; - egy szivattyús kút oroszlánnal; - egy cirkalmas férfi templommal
15464 XXXIV  |                    mártír a római cirkuszban az oroszlánok között. Nem hívogat sem
15465 II     |                    nyert diadalokra utalnak: az oroszlánon nyargaló páncélos lovag; -
15466 XIV    |                     visszaverésében elnyerje az oroszlánrészt. Háromszoros diadallal került
15467 IV     |                      aki két sarkával egy fekvő oroszlánt tapos, csak kinyújtaná egyszerre
15468 XVI    |              tarsolyából elõ nem kutatott három oroszlántallért.~- Szaladj, fiam, frissen.
15469 XXVIII |                   leírásban hozzá van téve még: oroszul és lengyelül, az idegen
15470 XII    |              veszedelmes bûbájt sugárzanak elõ; orra és ajkai a görög félistenszobrokra
15471 XXII   |                      hebegve vacogott, ahogy az orrcimpák dühösen tágultak széjjel,
15472 IV     |                      közbe a hangos prüsszenés, orrfúvás; sorba járván a prédikáció
15473 XVI    |                        jól. Õ ebben csalfaságot orront. Ez a kathedrále, a körülvevõ
15474 XXIX   |                     rücskös pofájú, bibircsókos orrú vén salabakterhez egy ilyen
15475 XVI    |                    mindenki. Korponay pajtás az orruknál fogva hurcolta a dragonyosokat:
15476 IV     |                        volna az egész fegyveres õrségnek. Ezt difficultálom.~- Egy
15477 XXI    |                      ott a tengersokaságnak. Az õrseregen kívül még úri vendégnép
15478 IV     |                hónapokon át be leszünk zárva az õrsereggel együtt, arra kell gondolnunk,
15479 XVIII  |                       huszáraimhoz, te siess az õrsereghez a molnártoronyba! Verd fel
15480 XXIX   |                        visszfényétõl a pocséták országa bíborpiros színben ragyog
15481 XXXIV  |                          nem oda, hanem a halál országába!” - De csak azt sem tette.~
15482 XXX    |                     halottnak ott kell feküdni, országai címereivel felpompázott
15483 XXX    |                        a halott: kibékítette az országait. Amit elkezdett élve, bevégezte
15484 XXXII  |                      katolikus rendek a soproni országgyûlésen felpanaszolták). Ha ezért
15485 XLI    |                      éppen Pozsonyban jelenlevő országgyűlési követ.~Végigolvasta valamennyit.~
15486 XXXI   |                    pofával sandalog fölfelé.~Az országhírû szép asszony szemközt állt
15487 XXVIII |                   császárné, Eleonóra, midõn az országnagyok, a császár halálhírére,
15488 XXXIII |                    fejedelmet.~Királya sincs az országnak ez idő szerint, fejetlen
15489 I      |                     egymásnak vetve dulakodtak, országokat taposva, most békén gereblyézgetik
15490 XXXIV  |                        hajdani vezérektõl, s az országon kívül történtekrõl; aztán
15491 XXIX   |                         Ördög teremtette pogány országotok. Azt hittem, sohasem jutok
15492 XXX    |                    sereg lovasai, akik a keleti országrész felé laktak, elvonultak
15493 XXX    |                       kiontott vér helyén egész országszerte.~Azt a tizennégy napot,
15494 XXVII  |                         vitézlõ jobbjával egész országunkat a rabiga alól. Kegyelmed
15495 XXI    |                         vesztetunk;~            Országunkbul kibujdostunk,~           
15496 XXXII  |                        eldugják a völgybe, s az országutat a helységen keresztül úgy
15497 IX     |                       karabélyosai elaludtak az őrszobában, amin keresztül szépen kijött
15498 XVI    |                         kiment a terembõl, s az õrszobából elõszólítva a dobost, lement
15499 XXXVI  |                     vagyon felett egymás között ortályoskodtak; s mikor valami nagyot akartak
15500 XIV    |                    váltva; a többieknek a maguk õrtornyán; a doktornak az officinájában;
15501 I      |                       volt tanúja; ugyanazok az őrtornyok rajta, amikben a céhek férfiai
15502 IX     |                        a ketterhäuschen mellett őrtüzek égnek, strázsák állnak,
15503 XIII   |                  pellengér mellett sem égtek az õrtüzek, azokat elparáholta a hóesés.
15504 IX     |                        azután gyújtották meg az őrtüzeket - jegyzé meg a bíró.~- No
15505 XIX    |                         kényelembe tette magát, õrtüzeket gyújtott a piacon; amihez
15506 X      |                      Csak a piac közepén lobogó őrtűz vet a ködben világot, mintha
15507 XI     |                      hóban heverõ kenyerét s az õrtûznél felmelegítette; úgy nyújtotta
15508 XXII   |                         rögeszméjét e hidegvérû õrültségnek, nem küzdött ellene; tudta,
15509 XXXV   |                      volt hozzá, azok voltak az orvosa, a papja, meg a tiszttartói.
15510 XXVI   |                      veszélyesen megbetegedett. Orvosai a legrosszabbtól félnek.
15511 XXXVI  |                     fiacskámnak meggyógyítására orvosdoktor rekommendálni jõ fel vala
15512 XVIII  |                      Temetésre várok - mondá az orvosnak, amint az becsámpázott hozzá
15513 XXVIII |                    hozzá senkit bemenni, még az orvosokat sem. Ezzel öt-hat órai idõt
15514 XXXVIII|                    arcanumok, amikrõl a mostani orvosoknak sejtelmük sincsen már, a
15515 XXIII  |                        szenvedõ népség bajainak orvosolgatását. Nap-nap után levelet írt
15516 Uto    |                    aminek a számára nem termett orvosság e földön.~E második csapás
15517 XIV    |                     fonja, s visszaadja neki az orvosságot, erõsebb dózisban hevesen
15518 XXXI   |                      megállták a hûséget, s itt õrzék a trónust akkor is, amidõn
15519 VII    |                         kitéve. Két nehéz lakat őrzi a vasajtót. Az egész alkotmány
15520 XIII   |                           De ennek a kapuját én õrzöm.~Fabriczius hátrafordult
15521 XXXVI  |                 elvándoroltam: tüzes sárkánytól õrzött kincs nem nehezebb, mint
15522 XXXVI  |              Zsigmondnak. Õ volt minden levelek õrzõje.~A levél kézrõl kézre járt;
15523 XXXI   |                     alapján a papagájoknál. Egy õs még nem nemesít meg: legyen
15524 XVIII  |                      germán pogány mondák egyik õsalakja, hozzá simuló gyermekei
15525 XXII   |                         fogok emlékezni arra az õsanyánkra, aki az örökébe tolakodót
15526 XXXV   |                kertecske az, ahol az Andrássyak õsanyjai, szegfüveik pompájában gyönyörködve
15527 XVI    |                      Zabeyerek márványlapján az ősapa önfeláldozását örökíti meg,
15528 XXII   |                         magyar a magyarnak). Az õsapa vitézségével, hûségével
15529 XXXV   |                   melyben a Garamszegi Ghéczyek õsapját harcban szerzett kitûnõ
15530 XXII   |                      hogy vezérelte ki az Isten õsapjukat Erdélyországból csoda módon;
15531 XIV    |                         soporem artemisialem: - oscula mariti. - Specificum. -
15532 XXXII  |                    kezdeni.~A kibékülhetetlenek õse, tanácsadó lelke volt Ghéczy
15533 IV     |                       tegyen kifogásokat? Ha az õseink hallanák, akiknek idejében
15534 XXXII  |                      veresek, salaktól feketék; õserdõk, amiknek döbbentõ magányában
15535 V      |                         a „divina providentia”; õsöktõl hátrahagyott ereklye. Száz
15536 VIII   |                       hogy a Thurzó-ház kapuján osont be. - S ha megtudta volna
15537 IV     |                         a vérrel megoltalmazott õsprivilégiumok jelvényét.~Amint azt fölvették,
15538 II     |                        a többi: egy egész tömeg õsrégi patriciatus, mely erõs helyet
15539 IX     |                   vérembõl való vért, kegyelmet osszak ott, ahol sújtani kell;
15540 XXII   |                   ivadék elfeledheted azt, hogy õsszülõid egy öltõ ruhában menekültek
15541 XXVI   |                       tudott mutatni tizennyolc õst. És azok mind híresek voltak
15542 XVIII  |                     katonáknak: „lóduljatok, ti ostobák!” - mielõtt azok elhatározhatták
15543 XXIII  |                     jelenetben csak nevetnivaló ostobaságot látott.~- Óh bizony, ha
15544 XXIX   |                  bivalyok mozgásba hozatalához. Ostor nem használt ott semmit,
15545 XXIX   |                      lovagnõnek a saját karikás ostorát, megtanítva rá, hogy az
15546 XXVI   |                      ösztönzé a gyeplûst meg az ostorhegyest a sebesebb vágtatásra. A
15547 XXXVI  |                    paripa volt, aminek csak egy ostorlegyintés kellett, s az aztán ragadta
15548 XXX    |                        tüzelõnek valót: még egy ostornyelet sem vágnak a gesztjébõl.
15549 XXXVIII|                  postalegény ugyanis, miután az ostornyelét kipróbálta a rudason, meg
15550 XXVI   |                       ült fel a hintajába, nagy ostorpattogással indulva az útnak.~Ez alkalommal
15551 XXXVIII|                        a füves útfélen bandukol ostorpattogtatva. De nem keres négylevelû
15552 XXVI   |                       elvégezte, fogta a hosszú ostort, s nagy pattogatással ösztönzé
15553 VI     |                       történtek Munkács várának ostroma alatt? Két esztendeig védte
15554 XXXI   |                         vár ellenállt, annak az ostromában részt venni (csak színleges
15555 XXI    |                   ablakaiból hasalnak ki a nagy ostromágyúk, amiknek a talpányát körülnõtte
15556 XXII   |                         pedig bevált volna Eger ostromának. Három napnak össze kell
15557 XXV    |                      szolgálatokat tett a város ostrománál.~S ez most természetesen
15558 XXIX   |                     volt, híres a sokáig kiállt ostromáról Rákóczi ellenében; azután
15559 XXXII  |                     Árva várába, annak az egész ostromát végig kiállta, s mikor már
15560 XXXI   |                       munkája volt Munkács vára ostromával, melyet Rákóczi utolsó hû
15561 XIII   |                   meghiúsítására, Löffelholtzék ostromdandára el lett ûzve, s erre aztán
15562 XXIII  |               töltethette a bombákat. Esztendõs ostromhoz készült. Amellett a Felvidékrõl
15563 XXXI   |                    háztetõkön sétálni lehet. Az ostromlók tûzgolyói nem árthatnak
15564 XXVI   |                       kell jutnom, ha az egeket ostromlom is meg!~Nagy nehezen tudták
15565 XXXI   |                       várnak, mely évekig tartó ostromokban egész seregek rohamát visszaverte,
15566 I      |                      századokon át a legerősebb ostromoknak volt tanúja; ugyanazok az
15567 XXV    |                     egyszer az õ szemeinek tüze ostromolja õket.~Hogy aztán másképp
15568 XVIII  |                   csapatok; azokat valószínûleg ostromolják Löffelholtz ezredei. Valóságos
15569 XIV    |                       az én feleségem szállását ostromoljátok! Én tinektek ennivalót hozok,
15570 XXI    |                         század óta, amikor Salm ostromolta a várat, nem voltak azok
15571 XXI    |             tüzeskéve-hajító ballisták, amik az ostromra előnyomuló ellenség favárainak
15572 VIII   |                       nagyon vakarta a fejét az ostromtutyi alatt erre a megbízatásra.
15573 XVI    |                      ropogó puskatûz, hallom az ostromzajt: Lõcse falait vívja a német,
15574 XXI    |                        mostaniak is tudják), az ostyepkájuk pedig sajt létére oda se
15575 I      |                      birtokosa e helynek. Egyik õsük festette ezt a képet az
15576 XXX    |                    hátravetve, hogy az arca még õszintébb legyen. - Én Blumevitz császári
15577 XXX    |                     tenger apródonkint szét nem oszlik apró folyamaiba.~Korponayné
15578 II     |                  oszloptornácok, az egyiknek az oszlopai harántul dûlnek a háznak,
15579 XXXIV  |                        kristályépületet, minden oszlopaival, boltozataival, hogy e káprázatos
15580 XV     |                          elnyelte a boltozat és oszlopcsarnok. Zabeyer tisztelendõ úr
15581 XVI    |                        õtet.~Az ácsorgó nép, az oszlopcsarnokban álló patrícius-csoport rémüldözve
15582 II     |                 elfoglaló városháza maga is ily oszlopcsarnokkal van befoglalva, mely kettõs
15583 XV     |                         rostrumából pedig egyik oszlopdicsõde a másik fölé emelkedik,
15584 XXXIV  |                        mélységek fölé, rengeteg oszlopokkal jégbõl, építészi remekeiben
15585 VIII   |                        az õrjárat kinnmaradt az oszlopos elõcsarnokban; Alauda uram
15586 IV     |                       szalagon; az Erõ, aki egy oszlopot emel a vállán; és az Igazság,
15587 II     |                        ötlete szerint alakított oszloptornácok, az egyiknek az oszlopai
15588 XXXII  |                    rézrudakkal, a villám azokon oszlott szét, õtet csak a lángja
15589 VI     |                   elõrelátással egész nyáron és õszön át gyûjtött, oly módon,
15590 XXX    |                       az oldalán világ csúfjára oszoljon szerteszét; mindenki megtartja
15591 X      |                   léptet végig, aki parancsokat oszt, s aztán leszáll a lováról,
15592 II     |               gyûrûjében, aki nem a patríciusok osztályához tartozik. Ezeknek saját
15593 VIII   |                         hozzátartozói az udvari osztályba szorultak. A mellette levõ
15594 XXI    |                  felnyitják, s megmutogatják az osztályokba rakott ereklyéket: ez volt
15595 V      |                  assecurálván afelől, hogy az ő osztályrésze fennhagyatik; a tanács azalatt
15596 XXII   |                     gondviselése. Ez volt az én osztályrészem, aki, amióta nõ vagyok,
15597 XXXII  |                       kettõvel. Mikor legjobban osztaná az instrukciókat a mennydörgõ
15598 XXVIII |                 könyörögtek, hogy csak „még egy osztást!”~Éjfél is itt volt már,
15599 XXXIX  |                       volna ez, amit te énvelem osztasz, hogy magát a mennyországot
15600 XXVIII |                   álomvilág paradicsomkertjében osztja a parancsolatokat az instantiát
15601 XXVIII |                        aki bõséges borravalókat osztogat, s ahol megszáll, ilyen
15602 XX     |                    minden föltételt elfogadott; osztogatja a donációkat az uraknak;
15603 X      |                       ahol a vasat meg az ólmot osztogatják. De hát ha eddig nem vágták
15604 XXIII  |                          amíg a hazának van mit osztogatni; de ha pusztulásnak indul,
15605 XVI    |                      ami donatiókat a fejedelem osztott, azokban a király is megerõsítse
15606 XXXV   |                    tetszett, több napiparancsot őtőle a tisztek nem láttak.~Megírhatták
15607 XIX    |                   megijedtek ezektõl, mint azok õtõlük. Korponay tekintete olyan
15608 XXXVIII|                        várában elkészíthetõ, az ottani híres officinában.~- No
15609 XXXV   |                     azokra a megholt hitvesétõl ottfeledett tárgyakra mutatott, míg
15610 XVII   |                     hogy így történt: - s azzal otthagy bennünket a sötétben.~Jövel
15611 XIV    |                        nem okulni a példáján, s otthagyni a poklot, hogy aztán nagy
15612 XIII   |                         vette? Talán a tábornok otthagyott lakomaasztalát rabolta meg
15613 XXV    |                        abba a házba, úgy mintha otthonába menne, de hogy ilyenféle
15614 VI     |                      városházánál van. Ez az én otthonom.~ ~
15615 XVIII  |                      mûhelyek s a minden háznál otthonos serfõzõ konyha; ami Lõcsének
15616 XXI    |                     volt itt az alispán. Mindig otthont találó vendég a fõispáni
15617 XXXII  |               tengelytöréssel jár az átvádolás.~Otthontalan, kényelmetlen érzés üli
15618 XV     |                        Az a veszedelmes Panteon ottmaradt kitárva a szobájában.~Ha
15619 XXXIX  |                         Korponayt a háziasszony ottmarasztá szállásra és vacsorára.~
15620 XII    |                      egy ügyes kisikamlással az ottomán mögé menekül.~Ott természetesen
15621 XXVIII |                       utána érkezõvel elhitesse ottrekedését; bizonyosan õ híresztelte
15622 XXXI   |                 szerzett.~Így állt a szekerével ottrekedve a néptömeg közepett a kassai
15623 VII(2) |                   Lieber Keibe, du werst mer ja ouch von der Satesfatium a kleb
15624 XXXI   |                      gondolva Löffelholtz bölcs óvásával, hogy errõl mélyen hallgasson.
15625 XXVI   |                  magyarázatot.~Juliánna eszesen óvatos. Ki akarja játszani a mendemondát.
15626 VII    |                       két embere a Szepességen. Ővele még a kuruc generálisoknak
15627 XXVI   |                     veszedelemnek. Hanem amitõl óvlak, ez az: „Vigyázz magadra,
15628 XL     |                   nehogy elárulja a titkait! És óvni azt az embert, aki õt meggyalázta,
15629 XXV    |                       oka volt, mint a felesége óvó figyelmeztetése, amit el
15630 XXVI   |                        jóság, semmi egyéb!~Hogy óvta õt a védangyala az õt fenyegetõ
15631 XIII   |                      azt elhiszem, hanem hogy a páciense aludnék, mikor fekszik,
15632 V      |                   haragszik érte. A tokaji nagy pacificator!~- Rovást, urak! rovást! -
15633 XXXI   |              csizmadiákat. A bíbor és paszománt pacifikálva van már, de még a darócszûr
15634 IV     |                gondoljon, hajh, ha most ebből a padból csak kiszállna Hollós Mátyás
15635 VI     |                      pálcájával nagyokat ütve a padimentumra, rengõ léptekkel hagyta
15636 IV     |                    áhítattal, csak a szenátorok padjában hangzott fel közbe a hangos
15637 II     |                     alatt mindjárt a pénzváltók padjai, ahol a világ minden pénznemeit
15638 II     |               temettették, szobraik, sírköveik, padjaik ott pompáznak most is.~A
15639 XI     |                         egymással szemközt levõ padka építve, társalgó párok számára.
15640 X      |                         nagy lobogva. A tûzhely padkáján pedig egy fiatal, nyúlánk
15641 XI     |                   Korponayné végigülte ezeket a padkákat, az ablakon kibámulva. Õt
15642 XIII   |                       alá?~- Biz az se égen, se padláson nincsen.~- Kinyitották az
15643 XXIX   |                      lovag számára valahonnan a padlásról valami pókhálós szerszámot,
15644 XXIV   |          keresztbe-hosszába a szobáját. Annak a padlata úgy van alkotva, hogy az
15645 XXXIV  |                         tekert cafrangjaik le a padlatig érnek, rengeteg sátorok
15646 XVIII  |                  Blumevitz de Trautsohn pedig a padlóba szúrta a kardja hegyét és
15647 XXIX   |                      azért csak megtették. Négy padlógerendát kiemeltek szépen három lépésnyi
15648 XIX    |                      ütött a fejével a keményfa padlón, s ott maradt élettelenül
15649 XXXI   |                   rózsaszínre festett tollak, a padlót vastag, puha szõnyeg fedi,
15650 XIX    |                        visszatért Andrássyhoz a padmalyos szobába.~- Amíg a meghívottak
15651 XXXIV  |                         a csillámló jégpokol. A padmalyról percenkint egy-egy vízcsepp
15652 XXII   |                    dúvad töri magát keresztül a padok közeit elálló asszonytömegen,
15653 XV     |                     pedig az volt, hogy az elsõ padosztályokban ültek a férfiak, s azoknak
15654 XXIX   |                     élesmosó sás s a zsurlók és páfrányok mindenféle nemzetsége. Az
15655 XXXVIII|                    kedvenc kicsikéje.~Egyszerre pajkos kedve támad. Odafut a szekeréhez,
15656 XXIII  |                       ragadnak a fiúra az ilyen pajkosságok.~Hanem a kisebbik annál
15657 XXIII  |                      már, s akkor is még mindig pajkosságokon törte a fejét, a miatyánkot
15658 XXXIII |                imádkozik. Védi magát a tudomány pajzsával. Az üvegen nem tör keresztül
15659 IV     |                    szárnyas angyal díszíti, egy pajzst emelve, melyre ez van írva:~„
15660 XXXVIII|                      beszéljen, s rábírja, hogy pakoltassa fel magát, s utazzék le
15661 XII    |                   annyit! De ugyan hagyja azt a pákoszkodást. Bizony ide rajzolom a kezébe
15662 XXVIII |                        a szathmári stafétának a paksamétáit; az úr csak úgy suttyomban
15663 XV     |                         és titulusait, kiadta a paksamétát az ordináncnak, s aztán
15664 XXI    |                    küldött Krasznahorkára, nagy paksamétával, amiben elő voltak adva
15665 XLI    |                    pecséteiket.~A levelek Ráday Pál, Sennyey László, Esterházy
15666 XVI    |                         sátorokkal, lacikonyha, palacsintasütõ bodé, mézeskalácsos szárnyék,
15667 XVII   |                       körül kirakva lapos agyag palakõvel.4~A föld alatti folyosó
15668 XXXII  |                        játék ez?~A kertfal és a palánk szögletében épített a gyermek
15669 XXXII  |                       annak az oldalában volt a palánkkal körülvett kastélykert, amin
15670 V      |                    tanácsterembe.~S a sötét, bõ palástban, a négyszegletû süvegben
15671 XXI    |                         veszekedjenek a szentek palástjai fölött, a boldogtalanoknak
15672 XVI    |                     oldalon a szenátorok ónémet palástjaikban, másikon a kuruc tisztek
15673 XV     |                legkülönösebb, hogy a férfi alak palástjának redõi közül két kis gyermekfigura
15674 II     |                      pántlikás hajjal, bogláros palástokkal a vállukon, miknek gallérjai
15675 XV     |                       Serédy fiú -, nagyon nagy palástra lészen szükség a mi epitaphiumunkon.~
15676 XXXVI  |                minélfogva az éppen nem fogott a palatáblán, mikor írni akart vele.~
15677 XXXVI  |            borozóasztalnál ül Fabriczius, s egy palatáblára jegyzi az elmondott titkokat.
15678 XXIX   |                     Illustrissime Domine, Comes Palatine! Kancellár õexcellenciája
15679 VI     |                       azokat megigyák. A király palatinusa azonban, aki nyilván meg
15680 VI     |                        öreget, aki aztán gombos pálcájával nagyokat ütve a padimentumra,
15681 XI     |                         hólabdákkal hajigálták, pálcákkal szurkálták, a két szál alabárdos
15682 XXXI   |                játékszereivel körülrak; itt egy pálcaló, ott egy zengõ körte meg
15683 III    |                    mintha srófon járna. A bírói pálcának az aranygombjára ha felteszi
15684 XXXIII |                    szorult volna. - Ha most egy pálcával összezúznád ezt az üvegkalitkát
15685 XXVIII |           stratagémájukon; õk azt akarták, hogy Pálffyt rögtön hívja vissza az anyakirálynõ,
15686 XL     |                        volna felmenni Pozsonyba Pálffyval meg Illésházyval beszélni,
15687 XXII   |                      abban a férje a közelmúlt „pálfordulásának” történetét: Lõcse feladását,
15688 XXXIV  |                       várakozás. Csak a lengyel pálinka melegített. Aztán meg valami
15689 XXIX   |             haladéktalanul a nádorhoz vezessék.~Pállfy a Károlyi-kastélyban volt
15690 XXXI   |                   megtudhatta volna, ha felmegy Pállfyhoz, hogy mi oka volt neki Czelder
15691 XXVIII |                       ketté a vitatkozást, hogy Pállfynak csupán az iránt kell dekrétumot
15692 XII    |                   elkezd magátul végiggurulni a pallón, s az állóóra mind a két
15693 XXXIII |                       mert mindennap a királyok pallosaival, aki nekirohant a kartácsos
15694 XVIII  |                       alak, a diáksereg között, pallosát forgatva a feje fölött szilaj
15695 XLII   |                      gyalázatos halállal, hóhér pallosától, bámuló néptömeg látványosságául.~
15696 XLII   |                     nyoma. Örökre? Csak addig a palloscsapásig.~Hadd jöjjön minden egymás
15697 VII    |                   kinyúló vaskarikába kitűzik a palloshordó kezet, mindenkinek eszébe
15698 VI     |                     Azonkívül a nagyjelentõségû pallostartó kéz kitûzessék a jezsuita-templom
15699 XLII   |                          Te elvégzed hamar: egy pallosütéssel ki van elégítve a sorsod.
15700 XXIX   |                       századon át összetömörült pallót, mely mintha ruggyantából