Fezejet

1 XVI   |    Persze, hogy persze! Ezt teneked csak meg kell tudnod. De
2 XX    | magadat. Terád harangoznak. Teneked dalolják:~Nem kell annak
3 XXI   |  neki Miklós:~– Nem én! Még teneked magadnak sem nyitom ki a
4 XXIII |  elől.~– Te! – lihegé. – És teneked lett volna lelked a testvéredet
5 XXIV  |   haragudtak, miért kellett teneked rosszul lőnöd a célba, kisfiacskám?~
6 XXXVI |    bajnoktársam!~Itt küldöm Teneked, kedves leányod, nagyságos
7 XXXVII|  tartom – hörgé Korponay.~– Teneked szabad őt nagyon rossznak
8 XLII  |  így szólt hozzá:~„Ha pedig teneked valaha az az átkozott gondolat