Fezejet

1 XII   |        fonta, s görcsösen kebléhez szorítá. – „Mondd utánam az Úr imáját.”~–
2 XIII  |   számoltatják.~A doktor bosszúsan szorítá össze a fogatlan ajkait,
3 XXII  |            férje írását, s ajkához szorítá a pecsétes írást.~Oly régen
4 XXII  |   beszélünk.~Zsófia ösztönszerűleg szorítá a két fiát kebléhez.~Miklós
5 XXIV  |          az anyja kezét a szívéhez szorítá.~– Apám levelet írt Miklós
6 XXIV  | kétségbeesetten, s oly erőszakosan szorítá kebléhez a kisfiát, hogy
7 XXVII |            s Jézus képmását erősen szorítá ajkai fölé.~– „Fölséges
8 XXVIII|        egyenesen azzal a kérdéssel szorítá a falhoz a lovag, hogy „